Magyarország, 1926. március (33. évfolyam, 49-73. szám)

1926-03-23 / 67. szám

6 háméban is érvényre jut bizonyos akció, bizonyos féltékenység Ma­gyar­ország ellen. Belpolitikájuk pedig tulajdonképen rend­szeres üldözése a magyar fajnak. Ebben látom én az egész kisan­­fakt keletkezésének az igazi­ okát. Azt hiszem, azért szövetkeztek ná­lunk sokkal nagyobb tényezők, erő­sebb háta­lm­ak ellenünk, mert el voltak arra szánva, hogy lehetőleg rövid id­ő alatt végezzek, letörik a tőlünk elszakított testvéreket és ezt az agresszív belpolitikát az ő tel­­hatalmuk védelme alá akarták h­e­lyezni, abból indulva ki, hogy enélkül tényleg kockázatos volna ama direkte magyarellenes politi­ka, amelyet részükről tapasztalunk anyagi kérdésben, nyelvi­ kérdésben és m­inden más téren. Ezzel a rossz­­akarattal szemben, amely, melles­leg legyen mondva, erkölcsi hát­tere a frankhamisításnak, és ma­gyarázata annak, hogy én azokat az urakat, akik fran­kot hamisítottak, ugyan kegyet­lenül megbüntetnem, de meg­vet­ni nem tudom. Köztük vol­tak eddig is olvadék, akik ba­rátaim voltak, őket ezentúl is barátaimnak fogom tartani, amikor látja az ember­ azt, hogy napról-napra fojtogatják a magyar fajt, annyira érthetőnek tartja a védekezést, hogy emberileg pálcát törni nem ,tudok­­fölöttük. . Ez nem azt jelenti, hogy védem, helyeslem a frankhamisítást és a frankhamisítókat meg akarnám védeni a büntetés alól. A következményeket viselniük keéll, de" én barátságomat, tisztele­tem tőlük megvonni- nem tudom. Barabás Samu: Meri herceg van benne. De ha nem lenne ott herceg! Mégis minket nevez a frankhami­sítók védőinek. (Mozgás az egysé­ges­ parton.) Andrássy Gyula gróf: Ennek a szomorú bűncslekménynek­ az iga­zolása céljából Trianonra hivat­koznak. Ebben én nem látok semmi enyhítő körülményt. Trianon ke­gyetlen, nemzetgyilkos béke, amely ellen törvényes eszközökkel igenis dolgozik a magyar nemzet és dol­gozni fog mindig, (Élénk­ helyes­lés.) amellyel szemben azonban ilyen háborús életből átvett eszkö­zökkel élni nem szabad. Ne leplez­zük az igazságot, kinyomozzuk, fel­derítjük és sohase, keverjük a­ ma­gyar besül­etet hamis állításokba, az igazság eltussolásába, be kell vallani az igazat. Fel kell deríteni az igazat, de nem messzebbmenő.. szégyenkezést tanúsítani, mint amit az ügy megérdemel. Visszatérve beszédem logikájára, konstatálom, hogy nekünk több súlyt kell helyezni, hogy a nagy­hatalmakkal jó viszonyba legyünk. Hangsúlyozom, ez nem azt jelenti, hogy belpolitikánkat függővé te­gyük a nagyhatalmaktól. Olyan kormányra van szüksége a magyar érdekeknek, amely minden nagy-­­ hatalommal felveheti az érintke­­­­zést, amelynek múltja semmi hát­rányt nem jelent a nemzet­­ nagy érdekei szempontjából. Nézetem szerint elvileg teljesen ki van zárva, hogy Franciaország és a mai kormány között ténylegesen fenn­álljon a bizalom. Nem­ lehet meg a megfelelő bizalom a történtek után. Perrend­szerűen beigazolt tény ugyanis, hogy a magyar kormány s sen­ben kölcsönkért és kérte­­ a francia kormány támogatásai. Amikor nyilvánvaló, hogy a nagy­hatalmaktól kölcsönkértünk a Nép­­szövetség égisze alatt, ugyanekkor­­ kétségtelen, tény, hogy nálunk,­­ frankot hamisítottak, azt a pénzt hamisították, amelyet kölcsön kér­­tünk. Ezt­ a frankhamisítást, vélet­lenül állami hivatalban hajtották végre, tény továbbá az is, hogy ezt a frankhamisítást állami tisztvise­lők végezték, a mai rezsim­ egyik legfontosabb reprezentánsának ve­zérlete alatt. Ezeket mindenki tudja. Azt hiszem be van bizonyítva, hogy azzal a nyugalommal, amellyel ezt az ügyet nézi a mi­niszterelnök úr, az ország érdekeit nem lehet megvédeni, Franciaor­szágban!, a­mi pedig nagyon fon­tos gazdasági érdekei vannak az országnak. Andrássy Gyula gróf: Nem va­gyunk elég erősek ahoz, hogy fit­­­tyet hányhassunk Franciaországra ha előkelő modorban is. Olyan kor­mányra van szükség, amely Fran­ciaország rokonszenvét is­ bírja. Annak idején a Szapi­ry-ügyben sez volt a meggyőződésem, hogy ezt az odiózus ügyet el kell hárítani az országról. Nyíltan és őszintén meg­mondtam az akkori miniszterel­nöknek, hogy nekem aggályaim vannak, a közvéleményt meg kell nyugtatni az ország érdekében, neki le kell mondania. Khuen-Hi­derváry gróf öt percig gondolko­dott, ezután ezt mondta: — Igazad van, lemondok, én ugyan ártatlan vagyok a dologban, de az ország érdekében lemondok. És Euen-Hédervári­ le is mondott. — Más idők, más emberek, — mondja azután rezignáltan And­rássy. — A titkos szervezetekkel­ szakítani kell. Itt csak jogrend le- ■ be. Nem tűrhető el, hogy tisztvise­lők titkos esküvel létezhessenek nagyszámban az állami gépezetben. Ezt az eredményt semmiképpen sem várom el attól a kormánytól, amely öt év alatt éltűrte ezeket­ az állapotokat. Ha titkos társaságok, titkos szer­vezetek nélkül nem tudja a helyét megállatni a kormány,­ akkor men­jen a kormány aludni". (Zajos he­lyeslés és taps a bal oldal­on, a szó­nokot számosan üdvözlik.) Az elnök ezután két­­órakor fel­­­függeszti az.Illést. * a A: A nemzet­gyűlés ülésének foly­tatásáról és végeiről a Pesti­­ Napló holnap regge­li száma közöl kimerítő tudósítást. ©©©©©©©©©©©©©©©©9 Három hónapra ítélték Jankovich Bésán Endre grófot (A Magyarország tudósítójától.) Jankovich Bésán Endre gróf kép­viselő 1921 deceberében a Kiszely­­féle bárban tettleg bántalmazta Zakariás rendőrtanácsost, aki fi­gyelmeztette a gróf társaságát a zárórára. Az ügyet ma tárgyalta a büntetőtörvényszék Krauzell­­tanácsa. A bíróság bűnösnek mon­dotta ki Jankovich Bésán Endre gróf nemzetgyűlési képviselőt ha­tóság tagja elleni erőszak vétségé­ben és­ ezért a büntetőtörvény­­könyv enyhítő szakaszának alkal­mazásával három hónapi fogházra és­­1 millió korona pénzbüntetésre, továbbá három évi hivatalvesztés­re és politikai jogainak ugyan­ilyen időtartamra -­való felfüggesz­tésére ítélte- A kir. ügyészség meg­nyugodott­ az ítéletben, a gróf fellebezett. . . Jég és fagy Berlinben Berlinből jelentik. Tegnap a ta­vasz első napján Berlinben 4 fok hideget mértek a fagypont alatt. A­­ tavakat és a tócsákat éjszaka vé­kony jégkéreg vonta be. zwvt Emésztési vérszegénység, sápadtság, mirigybeteg­­ségek, bőrhiü­tések, kelésett, furunkulu­­sok eseteinél a természetes „Ferenc József“ keserűvíz szabályozza a belek annyira fon­tos működését Az orvosi tudomány számos vezérférfia meggyőződött arról, hogy a valódi Ferenc József-víz hatása mindig ki­tűnően beválik. Kapható gyógyszertárakban, drogériákban és fűszerüzletekben M­A­­r­YARORSZÁG BK^gaiaac”vfxt f~ "Ak. a.v .ar.-jy.?g: 'JMBaBBWWM Budapest, 1926. március 23* reád Ki vitte el Petőfi Jókai-bély­egeit? (A Magyarország tudósítójától.) A Petőfi Társaság ,Jókai-bélyegei már a büntető járásbíróságot is foglalkoztatják. A per, amely ma­­ Jankovitok. Tivadar járásbíró előtt folyik, azért támadt, mert hír. Vár­­ady Jenő, a Petőfi Társaság­­ ügyésze" azt"­ vágta oda "Farkas Bé­" jához, aki a bél­yegakciót egy da­rabig vezette, hogy hallgasson, itten árki is vaj­oa a fejét). A múltkori tárgyaláson Várady Jenő azzal védekezett, hogy nem akarta sérteni Farkast, csak a tár­saságot akarta­ megvédeni bizo­nyos pénzkövetelésektől. Miután a felek nem békültek ki, Jankovich járásbíró mára rendelte el a valódiság bizonyítását. A tárgyaláson megjelent a Pr- ■ tési Társaság egész vezérkara, Csá­szár Elemér, Sas Ede, Szávay Gyu­­­la, Feleki Sándor, Petri Mór és még többen. A tárgyalás Császár Elemér egyetemi tanár kihallgatásával kezdődött. Császár elmondotta, hogy a Petőfi Társaságnak Pász­tó­val volt egy szerződése, amely miatt igen ,sok kellemetlenség tá­madt. Január 36-án Pekár elnök összehívta, a bizotságot, amelyen megjelent Farkas Béla író és elő-­­adta, hogy a bélyegakció neki is nagyon sok pénzébe és munkájába került. —­­ Valamennyien türelmetlen­kedtünk, — folytatta vallomását Császár — és ekkor mondott olyas­mit Fáradd, hogy hallgasson, ön­nek is vaj van a fején. Ennek a ki­­jelentés­nek az.vai.i"az alapja, hogy a Petőfi Társaság Jókai bélyegeket rendelt, és az volt a vád Pásztó el­len, hogy ellopt­a ezeket a bélyege- • két, de ezen az­ ülésen • kiderült, :­hogy­ a bélyegeket iFarkas vitette el a .Fővárosi nyomtaiból fizetés nélküle­­ . • • . Farkas védője itt közbeszólt: •— Tévedés, mert Várady valló-,­illása nem úgy hangzott, hogy Far­ A­kas­ elvitette, hanem elvitte. A tény­állás pedig az, hogy a bélyegeket elvitték­­ abba az irodába, amelyet Farkas vezetett. "Varany Jenő is intézett kérdése­ket Császár Elemérhez. Azzal kezdte, hogy Farkas Béla író úr tényleg azzal jött a bizottság elé, hogy adatokat non­o be, de Farkas író úr nyomban áttér­t árkövetelé­sének hangoztatására. A­­ lényeg nem az, hogy elvitték, vagy elvi­tették a bélyegeket, a hangsúly azon nyugszik, hogy ki eszközölte ki a nyomdában a bélyegek fizetés nélkül való elvitelét. Farkas író úr, " mint érdemére hivatkozott, hogy fizetés nélkül adta ki a nyomda a bélyegeket. A tanúkihallgatások egész dél­előtt folytak. Feleky Sándor dr. vallomásában előadja, hogy Pekár tartotta együtt a Petőfi Társaság bizottságát az ülés után azzal, hogy hallgassák meg Farkas Bélát. Ekkor történt az összeszólal­kozás és mondta Várady az inkriminált­ mondatot: — Vaj van Farkas. Béla fején ifj. Sas Ede, a Petőfi Társaság tit­kára tett ezután vallomást. Véle­kedése és meggyőződése szerint Farkas követelése jogos volt, de nem a Petőfi Társasággal, hanem Pásztoral szemben kellett volna azt érvényesítenie. Költői kép Petri Mór nyugdíjazott tanfel­ügyelő a következő tanú: — Semmiféle szóváltás nem tör­tént —­ hangzik a vallomás.— Vá­radé kijelentése, nem­­volt­ célzatos, vagy sértő, inkább afféle költői kép, volt, amely megvilágította a hely­zetet, mondjuk, egy ártatlan nyelv­­csuszamlás. Arra is emlékezem,­, hogy holmi bélyeg elviteléről volt­ szó. Ki vitte el a bélyegeket? A védelem következő tanúja Ko­­ricsánszky Lajos, a fővárosi nyom­da osztályvezetője. — Ki vitte el a bélyegeket? — —- intéz hozzá kérdést most a bíró. —• Farkas író úr vitte el, — hang­zik­­a válasz, —­ a nyomdának nem volt tudomása arról, hogy pénz nélkül nem szabad a bélyegeket kiadatni. A' bélyegeket részeltetek­­ben vitte el'Farkas’iró'ftrr­ó, — Ön adta ki? — kérdezi" & bíró. — Néni, csak hallomásból tudom. Utánanéztem, itt vannak az elis­­mervények Farkas író úr aláírásá­val.— Szóval az aktákból tudta meg, hja úgy ... — jegyzi meg a bíró. A­ látin: Farkas író úr maga vitte el a Jókai-bély­egeket. Bányász ügyvéd: Valótlan. Mi úgy tudjuk, h­ogy az iratokat és bélyegeket elvitték Farkas irodá­jából. "... A. Bányász ügyvéd ellenzi a meg­­esketést. .. . A bíró, miután kijelenti..hogy e tanúvallomás szabad mérirgelés tárgya, elrendeli a tanú »é­g.eske­­tését. í­r . Bányász Vilmos dr­. a főciagán­­yádló képviseletében . Mzony.és ki­egészítés!. illetve Peti dr.Gyu­lának, Bróivan Gyulának és­ m­ég más ta­nuknak a kihallgatását kérte, Günther Ferenc (ír, Védőügyvéd ell­enezte­ az elnapol­ást ,'Áegj. kérte, hogy a tárgyalást folytassák­. A bíró békéltet A bíró most azzal fordult a szem­ben (áh) felekhez, hogy talán mégis békét lehetne kötni. Várad)!: Ha­ a főmagánvádlós bocsánatot kér azért, hogy • ideho­zott, akkor hajlandó vagyok az el­ejtésbe belemenni. . •­­ Bányász dr. mérgesen fel­pattan a nyilatkozat után. — De hiszen, Várady úr már bo­csánatot kért az előző tárgyalá­son. .■■■'• Várady: Tiltakozom ez ellen! A veszekedéssé fajuló lármát a bíró kopogta le. , • ■ — Folytatjuk a tárgyalást — mond­ot­t ki. — Majd végzést hozott, amelyben elrendelte a­­fővárosi vizsgálat Iratainak beszerzését, to­vábbá Pekár Gyulának, Szárny Gyulának és több tanúnak kihall­­gatását. . Új tárgy­alás határnapul a bí­róság április 20-át tűzte ki. VVVVVVW/VVVVVWVVVVVtfW, Április 12-én lesz a Károly-mise Minthogy­ a római katholku­s egy­ház liturgikus szabályai szerint az idei húsvéti ünnepekre való tekintettel március 28-ától április 1­-éig " bezáró­lag ünnepélyes gyászistentiszteletet tartani nem lehet, az Istenben boldo­gult néhai IV. Károly c­sászári és királyi fensége lelki üdvéért, elhalálo­zásának évfordulóján tartani szokott gyászistentiszteletet nem április 1-én, elhalálozásának napján, hanem április 12-én délelőtt 10 órakor fogják, meg­tartani a n­agy­bo­ldogasszon­y­ró­l elne­vezett budavári koronázó tennyoluban. Megjelenés fekete magyar nemzeti gyászöltözetben, fekete pogári­­öltöny­­bn, a magyar királyi honvédség tag­jai díszben, szolgálati jelvénnyel. A nagy keresztek szalagjai visolin­­ek. Élénk a sertésvásár A mai­­vágómarhavásárra felhajtot­tak 575 darab vágómarhát Árak: ökör, legjobb minőségű 11.000—13.000,­ kivé­telesen :13.500—14.000, középminőségű 8000—10.50­1, gyengébb 6000—SOOO, bika jobb 9500*—12.000, kivételesen­, 12.500— 18.000 közép és gyenge minőség 6500— 9000, tehén jobb minőség CftOO—ÁO.OlKi, kivételesen k­b.500—11.000, közép és gyenge 6000—8500,­­kicsontozni­ való marha 3000—6000, növendékmarka, 6000 —7000. Rendkívül vontatott üzletme­net mellett az árak az összes.i minősé­­geknél változatlanok maradtak. ..i leg­­közelebbi vásárt szerdát), ■máreies hó 21-én­ fogják megtartani. A ferencvárosi sertésvásárra felhaj­tottak 3200 darab sertést. Eladtak élő­súlyban kg-ként könnyű sertést 17— 12.000, közepest 18—19.000, nehéz sertést 20.500—21.000 koronával. A vásár irány­zata élénk.

Next