Magyarország, 1930. november (37. évfolyam, 249-273. szám)
1930-11-01 / 249. szám
2 a Szent István bazilikában a királyfi születésnapjának előestéjén. 20-án délelőtt tíz órakor ugyancsaka Bazilikában lesz az ünnepélyes Ottóxai.se, melyen a magyar legitimista politika Budapesten tartózkodó vezetői, tényezői teljes ■ számban megjelennek. Délután hat órakor a Vigadóban ■nagygyűlés lesz, melyen a legitimista politikusok méltatni fogják a nagykorúság elérésének jelentőségét és a legitimista álláspontot határozottan leszögezik. Este lakomára ülnek öszsze a legitimista politika képviselői. A program részletei még nem alakultak ki teljesen, több megbeszélés lesz még erre vonatkozóan, mindenesetre a legitimisták a legszélesebb keretek között akarják november 20-át megünnepelni. MAGYARORSZÁG 1930. november 1. szombat 40 munkást maga alá temetett a beomlott rendőrlaktanya Klagenfurt, október 31. Villachban ma beomlott a most épülőrendőrkaszárnya és a romok 30—10 munkást temettek maguk alá. Eddig egy halottat állapítottak meg, de még több halottra és sebesültre számítanak. Mentésre kivonult a katonaság, a csendőrség, a szövetségi rendőrség és a tűzoltóság. A szerencsétlenség valószínűleg arra vezethető vissza, hogy az északi külső fal nyomására omlott össze az új építkezés. Csongrádnak kevés a 400.000 pengős közmunkahitel, Szentes nem tud mit kezdeni a százezer pengőjével Szentes, október 30. (A Magyarország tudósítójától.) Amikor a téli hónapokban megindultak a küldöttségjárások Csongrád vármegyében, a főispánés az alispán többszöri felterjesztésére, telefon- és távirati jelentésére a minisztertanács negyedmillió pengő kölcsönt utalt ki a Körös-Tisza-Marosi Ármentesítő Társulatnak azzal, hogya pénzből a legszükségesebb árvédelmi munkálatokat rendelje el és juttassa munkához a nélkülöző csongrádvármegyei kubikosokat. A negyedmillió pengő elfogyott, a munka a tavasszal véget ért, azóta fent van a kormánynál a vármegye törvényhatósági bizottságának a Duna-Tisza csatorna megépítését sürgető felterjesztése, amelyben a többek között az áll, hogy a ■vármegyében mintegy 50 fQig báretíVH, kubikok ,ús, családtagjaik száma, ötvenezer ember létérdeke kívánja meg, hogy a csatornaépítést, ahol a kubikosok legalább 10 évi munkához juthatnának, mihamarabb kezdjék meg. "Az idei nagy munkanélküliség a tavalyi helyzetnél is súlyosabb helyzetbe juttatta a kubikosmunkásokat, éppen ezért vármegyeszerte nagy figyelemmel várták, hogy az ország minden részében megindítandó köz-, munkák során mekkora mértékben gondoskodik majd a minisztertanács Csongrád vármegyéről. Ma már meg lehet állapítani, hogy a minisztertanács segítsége nem sokat, majdnem semmit sem jelent. Nagy meglepetést keltett az a minisztertanácsi határozat, amely szerint egész Csongrád vármegye 400 000 pengőt kap a kőmunkák megindításának céljaira, amikor más vármegyékben hasonlíthatatlanul nagyobb öszszegeket helyeztek kilátásba. Békéscsaba másfélmilliós, Orosháza félmilliós állami támogatást kap, míg a csongrádvármegyei 400.000 pengőből Szentesre mindössze csak 100.000 pengő jut. A határozat megmásítását hiába várták. Amikor a felterjesztések és a budapesti szóbeli tárgyalások alkalmával kitűnt, hogy a vármegyének adott állami támogatás nem jelent számba vehető segítséget, közölték dr. Farkas Béla főispánnal, hogy a Szentesnek adott 100.000 pengő csak a máliás megkezdését jelenti, a további öszszegeket később folyósítják. Ilyen körülmények között a kedélyek kissé megnyugodtak, de még így is megállapították a szentesi városházán, hogy ha a kormány által kilátásba helyezett 100.001* pengő itt volna, még akkor sem kezdhetnék el a munkákat. Három nappal ezelőtt terjedelmes leiratot kapott a város a főispántól a munkanélküliséget megszüntető közmunkák ügyében. A leirat arról szól, hogy az október 9-én megtartott minisztertanácsi határozat állami támogatásként állapított meg Szentesen laktanyaépítési célokra 100.000 pengőt. A helyzetet a leirat sem tisztázta, mert a város nem tudja, hogy várjon a ■ százezer pengőn felüli összeget — ami 900.000 pengő is lehet — nem a városnak kell-e majd fedeznieEmellett a főispáni leirat arra kér választ,hogy a város a tervezett közmunkák közül mit akar a metriiás,ani ■ akarja-e építtetni a város a járványkórházat, a kultúrpalotát, vagy a Jcoz■ a méállósítandó középítkezések elvégzéséhez függő kölcsönt, tárgyal-e ez irányban valamelyik pénzintézettel, mert a pénzügyminiszter a kölcsön folyósítása érdekében hajlandó közbelépni az illetékes pénzintézetnél. A leírat ezen része is nagy meglepetést keltett, mert it város ma nincsen abban k arhelyzetben, hogy magas kamatokmellett újabb függőkörcsönt vehessen fel. • Végül úgy határoztak, hogy a polgármestert Budapestre küldik azzal a megbízással, hogy elsősorban állapítsa meg, mi a helyzet a kaszárnyaépítés körül, azután pedig kövessen el minden lehetőt, hogy a pénzt minél hamarabb kiutalják. Világcsoda a Papagájban »DKKY«?.S£ Közepes vízállás A földmívelési minisztérium vízrajzi osztálya jelenti: A Duna Wilshofennél és Pozsony- Komárom között apad, máshol árad. Oroszvárig alacsony, lejjebb közepes vízállású. Mai dunai vízállások: Passati 326, Simén 346, Stein 70, Bécs 33, Pozsony 218, Komárom 392, Budapest 360, Paks 255, Baja 312, Mohács 322, Barcs 116. A Tisza végig árad. Alacsony vízállásé. Mai tiszai vízállások: Tiszabecs 104, Komárom 96, Vásárosnamény 1 96, Tokaj 176, Tiszafüred 140, Szolnok 110, Csongrád 18, Szeged 40, Csenger■ 68, Gyoma 138. — (Ruhasegély szegénysorsú egyetemi hallgatók számára.) Kákám Lajos, a Pázmány Péter Tudományegyetem ez évi rektora pályázati hirdetményt tett közzé az egyetemi hallgatók számára, amelyben közli, hogy a rendelkezésére álló rektori pénzekből a közelgő lét küszöbén kiváló előmeneteli, szegénysorsú hallgatók részére mintegy 100 darab télikabátot vagy ruhát adományoz. Ezekért a ruhákért az egyetem kebelébe tartozó, beiktatott hallgatók, illetve hallgatónők folyamodhatnak. A ruhasegély odaítélése a tanulmányi előmenetel eredményének arányában történik. A folyómondványok a segélyért a Hector Magnificushoz intézendők. KADAR ANNA LELKE FÖLDI MIHÁLY új regénye. * Szombat-vasárnapi kettős ünnepi számában kezdi meg közlését a PESTI NAPLÓ Csak a sertéshús törte át a drágasági frontot Más minden drágul — Rengeteg a virág Drága a temetői virág (A Magyarország tudósítójától.) Abban a nagy drágaságban, ami a központi vásárcsarnokban uralkodik, egyetlen vigasztaló momentum van: olcsóbb lett a sertéshús. A múlt héten még 2.60—3.40 pengőbe került a sertéskaraj kilója és 2—2.60 pengőbe a comb, ma már 2.20 pengőnél kezdődött a sertéskaraj k ára és a legfinomabb húsért sem kértek , 3.20 pengőnél többet, míg a combot 1.80—2.40 pengőért árusították. A többi húsár egyébként változatlan maradt. A marharostélyosért 2.40—3.40 pengőt kérnek^ar fed«,jtí«óí»&^kUója-`3r»i»áfi» j a juhhús"hátulja L60—2.20,. eleje 1.20— 1.80 pengő., ■i nagyon’drága-' VI p f « és érthető, ha a közönség alig vásárol. Panaszkodnak is a kereskedők, de aki egy pillantást vet az árjelző táblákra, az megérti a közönség álláspontját. Nézzük az árakat: balatoni fogas 5—10, vágott csuka 5—6, kecsege 6—8, keszeg 1.20, élő ponty 2.20—8.20, viza, tok 10 pengő. A külföldi hal- és rákfélék közül szel (13 pengő), szkompi és languszta (20 pengő) kapható, de csak a dunapartivendéglők vásárolják. . . Vad is bőven van a piacon, de a kereskedők itt is panaszkodnak Az árak a következők: szarvascomb 3.40, fűlé 6 pengős gözcomb 3.60, gerinc 7, vadsertés 1.60—3.69, fogoly 1.20—2 pengő, fácán 4—5 pengő, nyúl kilónként 1.40—1.80 pengő. Szalonka eddig alig néhány darab került a piacra, darabonként 3 pengős áron. A múlt hét óta a főzelék- és zöldségfélék közül is emelkedett néhánynak az ára, így a fejeskáposzta, amely 8—12 fillérbe kerül, a vajbab, amelynek 1,40— 180 fillérre emelkedett az ára, a paradicsom, amely 20—30 fillérbe kerül. A tölteni való zöldpaprikának 59—90 fillér az ára, a krilarábé 4—6 fillérbe kerül. A rózsaburgonyának nagyban valamivel emelkedetttíz ára. A kicsinyben árusításnál ez, nra. még nem volt érezhető, de a kereskedők már bejelentették, hogy drágább lesz a rózsaburgonya azért, mert — szerintük — kevés van belőle. Ma 14—18 fillérért árulták. A gyümölcs is nagyon drága. A szőlőnek már 1,20 pengőig emelkedett az ára. Alma, kevés van, az is megfizethetetlenül drága. Ifjfajta nagyszemű olasz gesztenye érkezett, kilónként egy-egy tíz pengőbe került, míg a kisebbszeműnek 70—80 fillér az ára. Ma valamivel emelkedett a baromfinak is az ára, a csirke darabonként 1,60—3 pengőbe kerül. A legkisebb kacsáért vagy libáért is elkérnek 4 pengőt, míg a nagyobb 10—12 pengőbe kerül. Napról-napra emelkedik a tojás ára. Mce-pati'-1a fillérértárulták a. teato... jóst, míg ma egy hete csak 15—16 fillérbe került. A főző- és apró tojásért 12—15 fillért kértek. Újabb meglepetés: váratlanul megdrágult a vaj, ma már kilónként 3,60—4,20 pengőért árulták. Mindenszentek és Halottak napjára való tekintettel rengeteg virágot árulnak és vásárolnak aközponti vásárcsarnokban és a dunaparti piacon. Az árak nagyon különbözők. Legfőképen krizantémot árulnak. A közönségesebb fajta krizantémból egy csokorravalót 50 fillérért adnak, míg a nemesebb,ftejtájából Van olyan, amely szálanként 1,50—2 pengőbe is kerül, igaz, hogy ez már akkora.. I mint egy napraforgó, viszont ‘ezt'! ‘ár' ára’!' kevesen' tudják 'megfizetni. Egy kisebb krizamátokból és dáliából álló koszorú 3—4 pengőbe kerül, míg a nagyobbnak 6—10 pengő az ára. Akinek pénze van, az szekfűt és rózsát is tétethet a koszorúba, de az Olaszországból és Hollandiából való szekfűnek szálanként 60—80 fillér, a rózsának 1 50—2 pengő az ára. Wimpffen György gróf ügye Aagy Emil dr. országgyűlési képviselő, ügyvéd, a következő sorok közlését kéri: Mélyen tisztelt Szerkesztő úr! A Magyarország 1930 október 31-iki számában olyértelmű hír jelent meg gróf Wimpffen Györgyről, amely szerint ő kényszeregyességet kért maga ellen. Ez a hír ebben a formában nem felel meg a valóságnak, mert a gróf nem a magyar törvények szerint ismeretes kényszeregyességet kérte maga ellen, hanem csak egy úgynevezett bírói egyességet (Gerichtlicher Ausgleich), aminek jogi természete és jelentősége egészen más, mint nálunk, valamint az osztrák jogban is ismert kényszeregyességé, amely intézmény Ausztriában is egészen más természetű. Az amit a gróf ausztriai ipari üzemeire kért, nem egyéb, mint csak egy barátságos kiegyezés a hitelezőkkel. Azonkívül a cikkben gróf Wimpffen György olyan ,valami fantasztikus egyénnek van feltüntetve, mint aki kastélyából szállodát csinál és így tovább. Ezzel szemben van szerencsém közölni, hogy az iparüzemeket és így közöttük a neuhausi fürdő és hotelüzemelők nagybátyjától, gróf Wimpffen Simontól örökölte és ezen részben nagyon jól virágzó üzemek csak a mostani általánosan ismert gazdasági helyzet révén jutottak fizetési nehézségekbe. Kiváló tisztelettel: Nagy Emil. Kemény szabinál is 3 p perc alatt borotválkozhat a víz, szappan és ecsetnélküli Morisson-borotvaförémmel