Magyarország, 1931. november (38. évfolyam, 250-273. szám)

1931-11-03 / 250. szám

1931. november 3., kedd MAGYARORSZÁG ­ Zgar W* , r'ím­e, jelszava, de tartalma is v­ann­ak Az Est-akciónak, amely szinte órák alatt ért el hatalmas sikert. Ami természetes. Mert hogy Magyarországon magyar pénzért magyar árut kell vásárol­ni, magyar pénzért magyar mun­­kát fejleszteni, olyan valami ma­­gától érten­ő­dő­ tétel, ami szinte ön­magát propagálja. _ Mint minden igazság, erejét ez is önmagában hordja. Amikor pedig Az Est ak­cióját, amely magyar spart, ma­gyar munkát, magyar kereskedel­met propagál, így aláhúzzuk, nyo­­m­atékkal figyelmeztetünk ennek az akciónak közönség­védelmi ré­szére is. Mert Az Est ad­ója, ami­kor megvédi a magyar gyárost, iparost, kereskedőt, munkást és munkást, meg akarja védeni és ugyanezzel az akcióval megvéde­ni a magyar közönséget, a magyar fogyasztót, a magyar vásárlót is. Iparvédelem, munkásvédelem, kö­­zönségvédelem — ennek szinte­tikus kifejezője: olcsóság.­­ • Mért! Mert... Hogy az olcsóság mit jelent a mai szökés időben megrendült fogyasztás, mit a kö­zönség, mit a vevő számára, nem kell magyarázni. Hogy az olcsóság az, amely az életet emberibbé, el­viselhetőbbé teszi, amely a megél­hetést közelebb hozza a békeálla­potokhoz, ezt tudjuk. Ezt magya­rázni nem kell. Hogy csak az ol­csóság az, amely lehetővé teszi, hogy az emberek megint olyan csínnal öl­tözködh­essenek, olyatt ízlésesen rendezhessék be lakásai­kat, olyan módon elégíthessék ki jogos kultúrigényeiket, mint a bé­kében, ez világos. De — folytas­suk az okoskodást — ha az olcsó­ság fel fogja fokozni a fogyasztást, akkor ez a felfokozott fogyasz­tás lesz az, amely kiteljesíti a ter­melést. Mert: fogyasztási válság­­i és termelési válság (a közbeékelő­dött hitelválsággal) ez a kettő: egy, összefüggéseiben, egymásból való keletkezésében végzetesen egy és ha­ közös oka volt a romlás­nak­, közös platformról kell elin­dulni a gyógyulásnak is. A’ ma­gyar áru legyen jó és legyen ol­csó, hogy a magyar pengő, amit a mai üzleti életben oly keserves megkeresni, meg is kapja egyén­­erőjét. Hogy az a vevő... Nem. Nemcsak az a fontos, hogy a vevő tudja is, hogy mit kap­­ a pénzéért A fontos, hogy a vevő kedvvel vásároljon. Kereskedők­nek nem kell magyarázni, hogy az üzletnek mennyire lélektani alap­jai is vannak. A vevő, akit jól ki­szolgálnak­, azt kell hogy érezze, hogy ő most kapott (és­­ nemcsak azt, hogy adott). Ma — kereskedőknek magyaráz­zuk ezt! — a vevőnek udvarolni kell. De mivel­ lehet a vevőnek ud­varolni? Olcsósággal. Csak azzal. Az olcsósággal, amely fölemeli az élet színvonalát és amely többek közt (de nem legutolsó sorban) a legjobb társadalomvédő is. Mert juttat az embereknek. Elégedet­­tebbé teszi őket. Ahol olcsóság van, ott az emberek többet tudnak .Szerezni, ahol többet tudnak sze­rezni, ott van mit megvédeni és ott van mit félteni. Magyar pen­gőért — magyar árut. rAz Est ak­­inója p­énzvédelem, m­­unkavéde­lem, közönségvédelem,­­'' Kozareket ma délutánra Gyulára rendelték Három órakor statáriális bíróság elé álltak a mezőhegyesv orosházi vonat merénylői Gyula, november 2. (A Magyarország tudósítójának fe­­lejtőn jelentése) Kom reggel óta nagy az izgalom az egész városban. Nagy tömegek vonultak ki a pályaudvarra, mert várták Kozarek Antalnak, az ál­lami ítéletvégrehajtónak és segé­deinek érkezését. A gyulai törvényszék ugyanis sta­táriális ügyet tárgyal. Három órára tűzte ki a rögtön ítélő bíróság tárgya­lásának megkezdését, de már a­ kora­ délutáni órákban rengeteg érdeklődő tódult a­ gyulai törvényszék épületébe. Laki István és Héjjá­s Mihály pusztaszentetornyai földmívesek felett fog ítélkezni a gyulai tör­vényszék, mint rögtönítélő bíró­ság. A két fiatal földmíveslegény október 28-áról 29-ére virradó éjszaka a Mezőhegyesről Orosháza felé haladó motoros vonat ellen me­rényletet kísérelt meg. A 25 esztendős Laki István kitépte az egyik vasúti átjárónál levő figyelmeztető táblát és azt a vonat elé helyezte. A vonat első kerekei keresztül mentek a 15 centiméter át­mérőjű vasrúdon és azt összelapítot­ták. A második kerékpár azonban mintegy 15— 20 méteren maga előtt tolta a vasrudat. A szeren­csetlenség csak azért nem következett be, mert a vonat vezetője lefékezett. A moto­ros­ vonaton huszonhét ember fu­t. A csendőrség által végzett nyomo­zás szerint a merényletet Laki Ist­ván kísérelte meg, még­pedig Héjjas M­ihály felbujt­ására. Laki István a nyomozás során be­ismerte a bűncselekmény elköve­tését, Héjjas azonban tagadta. Három óra előtt néhány perccel ve­zették be a két fiatal vádlottat a tár­gyalóterembe, amelyet ekkorra már­­zsúfolásig megtöltött az érdeklődők tömege. Pontban három órakor pedig bevonult a statáriális bíróság, amely­nek elnöke Szapolczay Lajos dr. tör­vényszéki elnök, tagjai pedig: Ung­­váry János, Nagy István, Csat­áry László, Kuliczy Béla törvényszéki bírák és Nánay Lajos pótbíró. Az ügyészi pulpituson maga az ügyész­ségi elnök, Tompa Gyula foglalt he­lyet. A törvényszék folyosóján is tömege­sen álldogálnak, akik már nem fértek el a tárgyalóteremben. Itt várakozik izgatottan az az öt tanú is, aleiket a statáritáis bíróság ki fog hallgatni. A várakozók izgatottan nézegetik az újonnan érkezőket. Kozarek Antal és segédeit várják, de az állami ítélet­végrehajtó csak a délutáni gyorsvonattal ér­kezik Gyulára. Az állami ítéletvégrehajtóra azért van szükség, mert ha az ítélet halálos lesz, akkor azt két órával kihirdetése után végre­hajtják a gyulai törvényszék fog­házának udvarán. A­ tárgyalás megnyitása után fel­állott a vádat képviselő Tompa Gyu­la ügyészségi elnök, ismertette a mo­toros vonat, ellen megkísérelt me­rényletet és megindokolta, hogy ez a bűncselekmény a fennálló statáriális rendeletre való tekintettel rögtöníté­lő bíróság elé tartozik. Ha a bíróság helyt ad a statáriá­lis bíráskodásnak, akkor kihallgatják a két­ vádlottat­, majd az öt tanú kihallgatása követ­kezik. A tárgyalás valószínűleg csak rövid lesz és a kora esti órákban már sor kerülhet a két halálos ítélet vég­rehajtására. Kossuth és Rubinek emlékezetének hódolt a egységes párt Halottak napján (A Magyarország tudósítójától.) Szombaton kezdődött a tömegek ván­dorlása a temetők felé, vasárnap délelőtt folytatódott és Halottak nap­jának előestéjére bontakozott ki tel­jes nagyságában a milliós város kegyelete h­alottai iránt. Az egyetemi ifjúság emlékünnepélyt tartott az elesett hős egyetemi hallgatóknak az Egyetem téren felállított emlékművénél, az­után a diákság kivonult a Kerepesi temetőbe, koszorúkat helyezett nagy­jaink sírjára. Fel kell jegyezni, hogy a mai sú­lyos időkben kevesebb volt a virág, kevesebb volt a mécses a sírokon és a­ szokottnál kevesebb látogatójuk volt a temetőknek a halottak ünne­pén. Az egységespárt k­egyel­etes ünnep­séggel adózott Kossuth Lajos és Rubinek Gyula emlékének. Rubinek István vezetésével a párt tagjai közül igen sokan vonultak ki a Kerepesi temetőbe, Kossuth Lajos mauzóleumánál . Csizmadia András mondott ünnepi beszédet. Szívbetegeknek és érelmeszesedésben szenvedőknek a természetes Ferenc József keserű víz használata könnyű és pontos bélműködést biztosít. Klinikai vizs­gálatok igazolják, hogy a Ferenc József­­víz különösen agyvérzésre és gutaütésre hajlamos idősebb embereknek kitűnő szol­gálatot tesz. A Ferenc József keserűvíz gyógyszertárakban, drogériákban és fű­­sgegügletekSSB kft.Üggi. -—­ Kossuth Lajos halhatatlan emléke ho­zott ide bennünket, — mondotta — hogy letegyü­k koszorúnkat egy sírra, annak je­léül, hogy Csonka Magyarország nem fe­ledkezett meg nagy fiáról, akit Isten kül­dött a magyar nemzet számára, amikor a legviharosabb fellegek tornyosultak a ma­gyar égen. A magyar nép Kossuth eszméit vallja és Kossuth emlékén vigasztalódva ma sem csügged és nem engedi a csonka magyar hazát elpusztulni. Amíg Kossuth eszméit el nem felejti az ember, addig nincs oka csüggedni. A jelenlevők, akik között ott volt Schandl Károly, Váry Albert, Dréhl Imre, Szabó Sándor, Erdélyi Aladár, Sümegi Vilmos, Zeöke Antal, Dési Géza, Brodó János, S Pálffy Dénes, Meskó Zoltán, F. Szabó Géza, Tóth Pál, Barthos Andor és még sokan má­sok, elénekelték a­­Kossuth Lajos azt szente a kezdetű indulót. Rubinek Gyula sírjánál Váry Al­bert mondott gyászbeszédet. — Rubinek ,Gyula, — mondotta — a ki­vételes államférfiak közé tartozott, aki ko­rát megelőzve már negyven évvel ezelőtt, felismerte azt a döntő igazságot, hogy ,a nemzet boldogulása csak a magyar mező- Rheumatikus fájdalmaknál, fejfájásnál, izom és izületi fájdalmak esetén a fogal tabletták jól hatnak. Teljesen ártalmatlan. Kérdezze meg orvosát! - Minden gyógyszertárban kapható.­­ Ára: P 1,80. 3 rainyfff R**id alkalom, hogy régi, rossz csöveit PHILIPS MINIWATT csövekre cserélje be, mert november 1-től kezdve rendkívül olcsó áron kapható. Felvilágosítással rádiókereskedője szolgál: £BBÉ HBZ •//£%%.( Hirályi SMwari sfjj, HangncfOyk­ Zongora, grafcsien, rádió VII., Rákóczi út G­L (Saját palota) Márkás gramofon-lemezek, 25 cm.-es P 3.50-től PHILIPS gépekben előzékeny kiszolgál­ás készpénzért és részletre Dénes Testvérek Rt., Budapest VI., Teréz körút 26 gazdaságon keresztül valósítható meg. Ő volt megalapítója a magyar agrár­politi­kának. Váry Albert beszéde végén a párt nevében fogadalmat tett arra, h­ogy mindnyájan törhetetlen buzgalommal, önzetlen hittel és munkával igyekez­nek tovább haladni azon az úton, amelyet Rubinek Gyula kijelölt. Futballj­egyeket akartak hamisítani (A Magyarország tudósítójától.) A most leleplezett bélyeghamisítás so­­rán gyanúba került az üggyel kapcso­latban Galanda Izidor címfestői és Pick Adolf nyomdász is. A rendőrsé­gen megállapították, hogy semmi­féle kapcsolatban nem voltak a bélyeg­­üggyel, d­e kiderült, hogy futballjegyeket készültek hamisí- ' - tani. A rendőrség átadta őket a­ loloncház­­nak. Az itt működő járásbírósá­gi ki­rendeltség fogja őket felelősségre vonni közveszélyes munkakerülés cí­mén. . Kényszeregyességbe jutott egy fehérnemű­gyáros hagyatéka (A Magyarország tudósítójától.) Baneih Viktor, Budapest egyik­­leg­nagyobb fehárneműgyárosa, akinek a Paulay Ede uccuban, volt a főüzlete és a­ Váci uccuiban fiókja, szeptember­ közepén végrendelet hátrahagyása nélkül meghalt. Az volt a feltevés, hogy Baneth nagy vagyont hagytun­k hátra, most nagy meglepetést keltett, hogy Baneth István, Baneth Erzsébet és Baneth Viktor kérésére a buda­pesti törvényszék a­ hagyatékra elren­delte a kény­szer­egy­ességet. Az örökösök arra hivatkoznak, hogy Baneth Viktor halála után a leltáro­zásnál kiderült, hogy a passzívák meghaladják az aktívákat. Az utolsó hónapokban a cégnek 100 kényszer­­endesség és csőd esetében 80.000 pengő ■vesztesége volt. A passzívák összege 150.000, az aktívák összege 90.000 pen­gő. 50 százalékos kvótát ajánlanak a­­ hitelezőknek.

Next