Magyarország, 1936. január (43. évfolyam, 1-25. szám)

1936-01-26 / 21. szám

40,000 éhező másfélmillió pengős segélyt kép Csongrád­ban Szentes, január 25. (A Magyarország tudósítójának te­lefonjelentése.) Az elmúlt évi elemi csapásoktól sújtott Csongrád megye elszegényedett és nagy ínségbe jutott lakosságának további megsegítése ügyében Károlyi Imre gróf akciójára ma délelőtt 11 órakor a vármegye tör­vényhatósági bizottsága rendkívüli közgyűlést tartott. Ezt megelőzőleg a megye kisgyűlése ülésezett, amely egyhangúlag elfogadta a Károlyi ál­tal készített határozati javaslatot. A rendkívüli közgyűlésen, amelyet Koz­ma György főispán nyitott meg, aki kérte, hogy az ügy tárgyalásából min­den pártpolitikai szempontot zárjanak ki, mert itt most a nyomor enyhítésé­ről van szó. Károlyi Imre gróf meg­indokolta a közgyűlés összehívásának szükségességét. Indokolásának lénye­g­e, hogy 10 000 ember éhezik a nyír­en s a segítségre másfélmillió pengő kellene. Károlyi gróf ezután előterjesztette a­ határozati javaslatot, amelynek szö­vege többek között a következő: Károlyi Imre határozati javaslata — Csongrád megye törvényhatósági bizottsága rendkívüli közgyűlésén egyhangúlag elhatározza, hogy a me­gye harmadrészét kitevő, teljesen el­látatlan, ínséges és éhező lakosságá­nak megsegítése érdekében az or­szággyűlés mindkét házához tiszte­letteljes feliratot intéz. Csongrád megye színmagyar lakosságának jelentékeny része, 10.000—50.000 em­ber önhibáján kívül leírhatatlan nyo­morban nemcsak a legnagyobb nél­külözésnek van kitéve, nemcsak ál­landóan és borzalmasan éhezik, de hathatósabb támogatás, segítség, illetve ellátás nélkül egyenesen a lassú éhhalál borzalmai előtt áll. A javaslat ezután mintegy 1.500.000 pengőben jelöli meg azt az összeget, amellyel 40.000 embert az új termésig, tehát­ 180 napon keresztül naponként és fejenként félkiló kenyérliszttel és 10 deka szalonnával meg tudnának segí­teni. — Adja Isten, — fejezte be Károlyi Imre gróf — hogy ennek az akciónak eredménye legyen. Ezután Böszörményi Jenő reformá­tus elnöklelkész mondott, beszédet. Kijelentette, hogy ez a kérelem csak a legminimálisabb, ami az élet fentar­­tásához elegendő. — A segítség, amit eddig a kormány­zat nyújtott, rendkívül nagy jelentő­ségű volt­ ugyan, de a továbbiakra nem elegendő. Ci­át K­­ss Lajos felsőházi tag azt fejtegette, hogy közjogilag egészen rendkívüli ez a vármegyei kérés, ami­re a magyar alkotmányos élet elmúlt idejében példa nem volt. A nyomor azonban olyan rendkívüli, hogy ezt a lépést meg kellett tenni. Ezután Miskolczy Jenő szentesi ró­mai katolikus főesperes, majd Stric­a Kálmán kiskundorozsmai apátplébá­nos szólalt fel, aki hosszabb beszédé­ben a Zöld Kereszt-akció jelentőségét méltatta. Utána vitéz Tóth Béla vár­megyei főorvos ismertette a Zöld Ke­reszt-akció lényegét, majd Szarka Ödön csongrádi orvos arról beszélt, hogy a nagy nyomor a lakosság ideg­­rendszerét is megtámadta már. Lapunk zártakor az izgalmas köz­gyűlés még tart. Az ezresből százas, a partiból házasságszédelgés lett A lakodalmi ebéd egyhónapos körítése (A Magyarország tudósítójától.) Özvegy férfi és özvegy asszony rövid nyári sze­relme és házassági terve nem az oltár, ha­nem a bíróság­ előtt végződött. A rövid szerelemnek házasságszédelgés és ebből kifolyólag egyhónapi jogerős fogházbünte­tés lett a vége. özv. Földvári Gyuláné jelentette fel csa­lás miatt Nikolett József budatétényi fű­­ezérkereskedőt. Feljelentésében a fiatal özvegyasszony a következőket adta elő: — A múlt év nyarán a Városligetben is­merkedtem meg Nikolettvel, aki udvarol­­ni kezdett. Rövid idő múlva megkérte a kezemet. Közben kölcsönöket kért. Amikor közeledett az esküvőnk napja, nagyobb összegeket kért azzal, hogy élelmiszereket kell vásárolnia. Megszereztük az okmá­nyokat, a gyűrűket is én vásároltam, ki­tűztük az esküvő napját, de Nikolett cser­benhagyott. Czeisz Lajos törvényszéki egyes bíró tárgyalta ma az ügyet. A vádlott Niko­lett tagadta bűnösségét. Azért nem vette el az asszonyt, — vallotta, — mert nem volt meg az a hozománya, amit ígért neki. — Hát mennyi hozományról volt szó? — kérdezte a bíró. — Földváriné folyton azt hangoztatta, hogy neki hat és fele van. — Milyen hat és felet — Én úgy értettem, hogy hat és félezer pengője, de kiderült, hogy csak hat és fél­száz pengője volt, szert nem vettem el feleségül. Ezután kihallgatták özv. Földvárinét, aki elmondta, hogyan csalt ki tőle házas­­ság ürügyével különböző összegeket a fűszerkereskedő. — Július 28-ikára tűztük ki az eskü­­vünk napját. Én pompás lakodalmi ebé­det készítettem, meghívtam összes roko­naimat, ismerőseimet, menyasszonyi ru­hába öltözve vártam vőlegényemet a násznéppel együtt, de hiába vártunk, nem jött. Rettenetes szégyenben maradtam és többszáz pengő karom­ van. A törvényszék végül is Nikolettit egy- 1 hónapi fogházbüntetésre ítélte. Az ítélet­­ jogerős. EGY ÚJ MONOPÓLIUM A posta csomagszállítási kizárólagosságának veszélyei (A Magyarország tudósítójától.) A múlt évben került nyilvánosságra a postának az a terve, hogy a BO kilogram súlyhatárig monopóliumot kapjon szállításra. A kereskedők, a szállító­­cégek és a közönség egyöntetű felzú­dulása következtében a tervet tavaly elejtették. Érthető volt az általános felháborodás ezzel a monopolisztikus elgondolással szemben, mert a mono­póliummal a posta ki akarta venni a magánkezekből a 30 kilogramig ter­jedő csomag­szállítást. Most felújították a csomagszállítás monopóliumának tervét, amelyet hír szerint Dálnoki Kovács Gyula keres­kedelmi államtitkár képvisel a ke­reskedelmi minisztériumban. Az ed­dig kiszivárgott hírek szerint a posta a monopólium ellenében a csomagszállítás tarifáját 20 kg ig va­lamivel le akarja szállítani. Eddig a posta csak 20 kg súlyhatárig foglal­kozott csomagszállítással, de mono­póliuma nem volt és a különböző szállítócégek, a vasút tulajdonában levő Gyorsárugyűjtő Rt. és a MATEOSz foglalkozott csomagszállí­tással. A vasút a csomag-, illetőleg darabáruszállításon jól keresett, amit igazol az a statisztikai adat, amely szerint fuvarban és egy élű illetékek­ben évente egymillió pengőt keresett a csomagszállításon. A lítás súlyhatárát 20 kilogramról 30 kilogramra emelték fel, mert hiszen a magyar posta mgbízhatósága és pontossága kritikán felül áll és ezt elsősorban a posta legnagyobb fo­gyasztója, a kereskedelem állapít­hatja meg. A csomagszállítási monopólium kiterjesztése azonban kétségtelenül drágulást jelentene a jelenlegi vas­úti és gyorsszállítással szemben, ezért keltett a terv nyugtalanságot. A postai tarifák túl magas színvona­lon maradtak. Rendkívül drágák éppen a csomagtarifák, amelyek 20 kg súlynál is már egy, négy, illetve hat pengőre rúgnak nagyobb távol­ságra számítva. Elképzelhetetlen, hogy a csomagtarifa skáláját figye­­lembevéve, a 30 kg-os csomagok pos­tai szállítása 6, illetve 9 pengőre emelkedhessék. Ilyen drága csomag­­szállítással szemben néhány kisebb­jelentőségű postai tarifamérséklés, amiről állítólag szó van, nem ápol­hatná a kereskedelmet. Más nem szállíthat A posta monopolisztikus terve sze­rint a jövőben 30 kg-on aluli darab­árut senki más nem szállíthat, csak a posta. A szállítást ezentúl sá­r vasút fogja lebonyolítani, tehát a postának voltaképpen semmi más szerepe nem lesz, mint a magánvállalkozás kezéből kivenni egy üzletágat. A posta azért, hogy a vasút az ő csomagjait szállí­totta, a múltban évi átalányt fizetett. Ezt az átalányt most hajlandó felemel­ni, hogy a vasutat kártalanítsa az el­maradt fuvardí­jért, amiket a szállítók fizettek a vasútnak. Ennek a kártala­nításnak azonban nincs nagy jelentő­sége a vasút szempontjából, mert a kormányzat álláspontja az, hogy a szufficittel dolgozó posta amúgy is kö­teles bizonyos összeget átengedni a deficittel dolgozó másik állami üzem­nek, a MÁV-nak. A kereskedelmi érdekeltségek az el­múlt hetekben eljuttatták tiltakozásu­kat a monopólium ellen a kereske­delmi minisztériumhoz. Éber Antal vezetésével a kereskedelmi kamarának küldöttsége jelent meg Dálnoki Ko­vács államtitkár előtt és kifejezést adtak aggodalmuknak a tervezett in­tézkedéssel szemben. Dálnoki Kovács államtitkár úgy nyilatkozott a kül­döttség előtt, hogy a monopóliumot keresztül akarja vinni, de előbb meg­hallgatja az érdekeltségeket is. A magánvállalkozás ellen Magyar Bertalan nyilatkozata sze­rint tehát drágítással kell számolni a monopólium bevezetése nyomán. Ez az egyik szempont. Kétségtelenül sú­lyos szempont ez is, de talán még sú­lyosabb az, amely a kereskedelem és a vállalkozás kiszorításában jelent­kezik. A postai darabáru­szállítás monopóliuma azt jelenti, hogy a ma­gánvállalkozást ismét kiszorítják mű­ködési területének­­ egyik jelentékeny darabjáról. A magánvállalkozás által megteremtett üzletágait akarják kisa­játítani és monopóliummal a posta kezébe adni. A postának már éppen elég­ mono­póliuma van, a­melynek birtokában magas, helyenként alig elviselhető díj­szabással bástyázza körül tízmillió pengős évi bevételi többletét. Haszta­lan hivatkozik a kereskedelem, az ipar és maga a posta szolgáltatásait igénybevevő közönség arra, hogy a posta tarifái nem állnak arányban a megcsappant keresetekkel, jövedel­mekkel és forgalommal. A súlyos le­vélpostai, telefon- és távirati díjsza­bás komoly leszállításáról hallani sem akar a posta, ellenben fölös jöve­delmét új monopóliumok gyűjtésével akarja, növelni. Talán mégsem ez vol­na a feladata a közönség szolgálatára hivatott közintézménynek. Az új monopólium terve szinte szer­vesen beleilleszkedik abba az egész­ségtelen irányzatba, amely a magán­­vállalkozást és a magánkereskedelmet ki akarja szorítani mai működési teréről. Ám egzisztenciák megdöntése nem csupán ezt jelenti, hanem jelenti azt is, hogy adófizető alanyokat sem­misít meg. A posta nem fogja a megszüntetett magánvállalkozók adóját befizetni az államkincstárba. És a többi dédelge­tett és monopóliummal megajándéko­zott intézmény sem veszi át a magán­kereskedelem és vállalkozás adóter­hét. Hova fog ez vezetni? Válaszol­jon rá a pénzügyminiszter. Hajdú Sándor Tiltakozás A kereskedelem a legnagyobb erő­vel foglal állást a monopólium terve ellen. A főváros kereskedőtársadal­mának egyik vezére, Magyar Berta­lan OMKE-elnök az alábbi nyilatko­zatot tette a Magyarország munka­társának: . "­­ A posta csomagszállítási mono­póliumának 30 kilogramos súlyha­tárig való kiterjesztése olyan terv, amely néhány hónappal ezelőtt már felmerült, majd lekerült a napirend­ről, nyilván annak az egyhangú visszautasításnak hatása alatt, amellyel ezt a tervet­ fogadták. Ha­csak a szállítás biztosításáról volna szó, a kereskedelemnek nem volna ellenvetése a postának azzal a­­ ter­vével szemben, hogy a csomagozás- IWWWWtWUWWWtUtWMWHI Felelős szerkesztő: MAGYAR ELEK Felelős kiadó: SÜMEGI VILMOS Szerkesztőség és kiadóhivatal­ VII. kerület Rákóczi út 54 szám Jegypénztár, Hirdetési-, előfizetési , utazási- SS könyvosztály VII kerület Erzsébet körút 18-20 KIADJA A MAGYARORSZÁG NAPILAP R.-T. Szerkesztőség Bácsben A Kohlmarkt f. Kéziratat nem érzünk meg ha nem adunk vissza Az Athenaeum irodalmi és nyomdai részvet...­társulat nyomása. (Felelős nyomdavezető: Kárpáti (Kettinger) Antal)

Next