Magyarország, 1936. november (43. évfolyam, 251-274. szám)
1936-11-03 / 251. szám
1939 november 3 kedd MAGYARORSZAG * —vWldtT WlkimMM7 MAGYARORSZÁG A CÉL ÉS AZ ÚT A világpolitika eseménye: Mussolini milánói nagy beszéde. Nem egy nap eseménye, de talán egy korszakalkotása — olyan beszéd ez, amely a világtörténelem vérkeringésébe megy át. Beszéd, amely egyszerre tükrözi — de formálja is Európa helyzetét, szinte nem is elhangzott beszéd, hanem véghezvitt beszéd, beszéd, amely az eseményekkel foglalkozva, maga is eseményt alkot. Eseményt — mégpedig a béke eseményét, mert ez a beszéd, vasból kovácsolt szavaival, a benne rejlő roppant erővel, hatalommal és elhatározottsággal is, sőt éppen abban: békebeszéd, világtörténelmi útjelző táblája: a békének. Ezt a békét mások is keresték és sok irányban . Mussolini szavai fényszóróként mutatnak rá arra, hogy hol kell megerősíteni és biztosítani a békét: ott, ahol hiányzik belőle az igazság tartóereje. Itt kapcsolja be Mussolini beszéde, tüzes lendülettel és minden magyar lelket megkapó izzó magyarbarátsággal a revízió kérdését. »Mindaddig, amíg Magyarországnak nem szolgáltatnak igazságot, a Dunamedence kérdéseit nem lehet véglegesen rendezni. A háború igazi megcsonkítottja Magyarország. Négymillió magyar él a mostani határokon kívül...« A revizió kérdése kezdettől fogva nem volt egyszerűen a mi ügyünk. De ügye: a békének. Ügye: az igazságnak. Ügye: egy tisztultabb nemzetközi jogrendnek, amelynek kialakulását ép Trianon hátráltatta. Ehhez a felismeréshez lassanként eljut az egész világ. Eljutott az egész világközvélemény, amelyek frontját most mérhetetlenül megerősíti Mussolini üzenete. Ezt az üznetet meg fogják érteni mindenütt a világon. Ez az üzenet a maga életét az események formálásában, irányításában, szakadatlan alakításában fogja folytatni, történelmi erejében munkálva a célt, amelyet Mussolini úgy hirdet a milánói beszédben, hogy: béke mindenkivel. Sokan hirdették már a békét, mint célt — Mussolini nem elégedett meg evvel, a milánói beszéd a béke útjára is rámutatott, mégpedig avval az erőteljes reálpolitikával, amely ennek a kivételes államférfim géniusznak minden megnyilatkozását jellemzi. Kossuth és a NÉP Mint minden évben, az idén is letette a NÉP mindenszenti koszorúját Kossuth Lajos sírjára. Mint minden évben, az idén is beszédet mondtak a sírnál, kegyeletes emlékezést a halhatatlan halottról és néhányszavas programot az élők számára. »Bennünk elevenen él a Kossuth Lajos által hirdetett három eszme: egyenlőség, testvériség, szabadság«. — Ezt mondta többek között a párt szónoka. Bizonyos, hogy a szónok abban a pillanatban komolyan gondolta, amit mondott. Kint a temetőben, Kossuth sírjának és emlékének lenyűgöző, ihlető közelségében nem is beszélhetett máskép, mint őszintén. A környezet, az alkalom, az emlékezés ereje nyilván különös és elfogódott hangulatba hozta, valami meleg lelkesedéssel töltötte el és ebben a rendkívüli lelkiállapotban emlegette Kossuth eszméit, az egyenlőséget, a testvériséget, a szabadságot. Kár, hogy egy ilyen ünnepség és egy ilyen ünnepi hangulat csak rövid ideig tart. Kár, hogy a lelkesedés és a nagy halott ma is elevenen sugárzó szelleme előtti leborulás hirtelen jön és hirtelen múlik. Milyen szép lenne, ha nemcsak egyszer egy évben fordulna a NÉP Kossuth felé és nemcsak koszorú elhelyezés közben vállalna közösséget a kossuthi gondolattal, hanem egész évben, minden cselekedetében és elhatározásában. Az ifjúság vezért keres Holnap vezért választanak a diákok. Ez a választás komoly politikai ügy. Általában minden, ami a diákok körül, a diákokkal történik az utolsó tizenöt évben: politikum. És mindent, ami ezalatt velük történt, politikusok — gyakran titokzatos politikusok — mozgattak a színfalak mögül. Láthatatlan cérnaszálakon rángatták a magyar ifjúságot és gyakran játszattak el vele méltatlan és hálátlan szerepeket. Az ifjúság társadalmi szerepe mindig a friss kezdeményezés, az áttörés, az újatkeresés volt. Az utolsó másfél évtizedben nem ezt a szerepet játszotta a magyar diákság nagy része. A színfalak mögött ott álltak a politikusok, rendezői és súgói minőségben és a maguk frázisait adták a diákok szájába, a maguk fegyvereit a kezükbe. Kezdeményezők helyett kiszolgálók lettek a diákok, új lehetőségek keresése helyett régi szövegeket ismételtek engedelmesen. Ma már az ifjúság nagy része érzi, milyen súlyos hibák és félreértések áldozata lett. A félrevezetett magyar ifjúság kezd végre visszatérni a maga útjára, kezd megint a maga céljai felé tekinteni. Ha most vezért választ, ez valóban az ő vezére legyen, az ő ügyét képviselje és ne a maga politikai gesztenyéjét akarja kikapartatni jóhiszemű követőivel. A Journal de Geneve párhuzamot az 1919-i magyar és 1936-i spanyol állapotok közölt az előkelő svájci lap Horthy kormányzó budapesti bevonulásáról ! Genf, november 2. A Journal de Geneve párhuzamot von az 1919-i magyarországi és az 1936-i spanyolországi állapotok között. Magyarországon annak idején Kun Béla uralkodóit; ugyanez a személy vetette el az üszköt legutóbb Spanyolországban. A bolsevista uralmat Magyarországon a papok üldözése, egyházak, műremekek lerombolása, hazafiak bérigtönbe vetése és meggyilkolása jellemezte. A madridi kormány ugyanezen bűntettek elkövetésében mintegy versenyre kelt a magyar bolseviki kormánnyal. Kun Béla 1919 március 25-én kijelenti, hogy a proletárdiktatúrát »utolsó csepp vérükig« meg fogják védeni s július 31-én hozzáfűzi még, hogy a proletárhadak nemsokára egyesülni fognak és ki fogják vívni végső diadalukat. Spanyolországban a Frente Popular megvédéséről szószerint ugyanazt mondja Caballero és Del Vajo megismétli Kun Béla szavait. 1919 augusztus 1-én Kun Béla kereket old. Horthy megszervezi a nemzeti hadsereget és diadalmasan bevonul a fővárosba. E ponton, ideiglenesen, elakad a párhuzam, Francónak Madridba való bevonulása időpontját még nem ismerjük, de diadalmas csapatai már Madrid előtt ... — állanak.A magyar nemzeti kormányt az összes államok elismerték: vájjon ugyanez lesz-e az eset a spanyol nemzeti kormánnyal. Arthur Timlock. Agólyaversenyt* tudvalevőleg egy különc kanadai ügyvédnek, Charles Vance Millar-nek a végrendelete alapján rendez A kanadai „gólyaverseny" október 31-én délután fél 5-kor véget ért November 6-án dönt a bíróság a díjakról . Toronto, november 2. (A Magyarország tudósítójától.) Middleton bíró november 6-án fog dönteni a torontói 7gólyaverseny* ügyében. A következő három kérdés vár eldöntésre: 1. Érvényes-e a különc agglegény ügyvéd, Charles Vance Millar végrendeletének úgynevezett vbaby záradéka*? 2. Ha érvényes, kit, illetőleg kiket illet meg az 500.000 dollárnyi díj? 3. Ha nem érvényes, mit kell tenni a pénzzel? A nagygólyaverseny* egyik legesélyesebb helyezettje, Mrs. Joseph Bagnato, 13 éves korában ment férjhez egy olyan férfihoz, akit a szülei választottak ki számára s akit az esküvőig nem is ismert. A favorit most 43 éves és 12 gyermek anyja Összesen 23 gyermeket szült, 11 gyermeke meghalt. Élő gyermekei közül 9 jön számításba a nagy versenyen. Vetélytársai Mrs. John Nagle és Mrs. Jék. Millar félmillió dollárt hagyott arra a torontói anyára, aki az ő halála napjától számított tíz év alatt a legtöbb gyermeket szüli és neveli fel. Minthogy az örökhagyó 1926 október 31-én délután fél ötkor halt meg, a határidő 1936 október 31-én délután fél ötkor járt le, Mre. Bagnato egy torontói vámtisztviselő felesége. !! A nemzeti haderők harctéri jelentése Sevilla, november 2. Queipo de Llano tábornok legutóbbi rádióbeszédét a madridi hadügyminisztérium hivatalosan közölt győzelmi jelentéseinek megcáfolására fordította. A tábornok kijelentette, hogy a feledei fronton teljes kudarcot vallott a kormánycsapatok támadása. A vörösök gyalogsága megfutamodott és Rebenánál magukra hagyta a harci kocsikat. Ilymódon a nemzeti csapatok több harci kocsit zsákmányoltak. Grinon közelében hasonló jelenetek játszódtak le. Oviedónál a vörös kormány oldalán harcoló bányászokat visszavetették az Oviedo mellett húzódó hegygerinc mögé. Madrid, november 2. A hadügyminisztérium közli: A köztársasági csapatok visszaverték a felkelők erős támadását az escoriai szakaszon. A Tagé szakaszon a felkelők támadása megtört. A kormánycsapatok megtartották állásaikat. A Siguenza-arcvonalon egy erős ellenséges támadás összeomlott. A felkelőket kiinduló állásaikba vetették viszsza. Madridi hadijelentés — - — — — -— — Elítélt kémek A Magyar Távirati Iroda jelenti: A honvédtörvényszék idegen államok javára elkövetett hűtlenség, illetve kémkedés bűntette miatt Szabados Pált ötévi fegyházra, hatévi hivatal- és jogvesztésre, Tokaji Mihályt négyévi fegyházra, ötévi hivatal- és jogvesztésre, Ruga Istvánt négyévi fegyházra, hatévi hivatal- és jogvesztésre, Koncz Andrást háromévi fegyházra, hatévi hivatal- és jogvesztésre, valamint az egész határsávból örök időkre való kitiltásra ítélte. Valamennyi ítélet jogerős.