Magyarország, 1938. április (45. évfolyam, 73-96. szám)

1938-04-01 / 73. szám

J13^prilisjj^n^ MAGYARORSZÁG A motorizált jelölt, a profi politikus, a ködös jobboldaliság és az igaz­ságtalan antiszemitizmus szerepelt ma a Házban a titkos választójog vitájában Holnaptól kezdve nyolcórás ülése­ken tárgyalja a titkos választójogot a képviselőház, amelynek mai ülésén a kereszténypárti Meizler Károly volt az első szónok. Azt hangoztatta, hogy évtizedek óta frivol játék folyt a­ választójog kérdéséből. A mostani megoldást nem tartja kielégítőnek. — Az utóbbi időben kormánypárti urak részéről — mondotta — csodála­tosképpen új politikai társasjáték kezdődött. Megindult a korrektívumok keresése. Új politikai egyensúly kép­rejtvényt csináltak és próbáltak azt újra és újra megoldani. Azon igye­keztek, hogyan lehetne a titkos vá­lasztójog behozatala mellett is a ha­talmat megtartani. A javaslat­ egyes intézkedései kö­vetkeztében valósággal motorizálják a képviselőjelölteket. Ha egy jelölt sikert akar elérni, akkor autókat, sofőröket kell tartania, hogy kerüle­tének minden községét bejárhassa- Képviselőség mint nyugdíjpótlék A javaslat nagyon helyesen meg­védi az egyes embert az alulról és fe­ ■ lülről jövő terror ellen, de ugyan­akkor nem védi meg az egész nemze­tet a pénz demagógiájától. Határozati javaslatot terjeszt be, hogy a kor­mány a választási költségek és párt­pénzek ellenőrzéséről haladéktalanul terjesszen törvényjavaslatot a Ház elé. Hiába, várjuk ettől a javaslattól, hogy a polit­ikai professzionizmust ki­­söpö­rje innen, hogy ez a képviselő­­ház ezentúl ne legyen nyugalmazott urak nyugdíjpótléka. Ez a javaslat nem más, mint a hatalom váltójának prolongálása. Gróf Széchenyi György, a követ­kező szónok azzal kezdte beszédét, hogy bizonytalan állapotok ural­kodnak az országban. Mindenkinek tisztában kell lenni azzal, hogy min­den forradalommal csak veszít­hetünk hazánkból és függetlenségünkből. — Az új uralom mostanában sajtó­­reformot sürget. Felvetem a kérdést: nem akkor érnék-e el a kívánt célt, h­a a meglévő törvényeket szigorúbb mértékben alkalmaznák saját újság­íróik erkölcsi kvalitásai tekintetében. Ne a­­jobboldaliságot vegyék mérték­nek, amely nem definiálható foga­lom, hanem vegyék mértéknek az er­kölcsi rendet. — Nagy probléma a szándékos kút­­mérgezés, a demagógia elleni védeke­zés — folytakba Széchenyi György. — A törvényjavaslat a népámításnak korlátokat szab, ez azonban csak ad­dig hatékony, amíg fennáll a rend, emelnem szavamat. Vannak félőrül­tek, akik az egész magyar belpoliti­kát és külpolitikát egy mondatra akarják leegyszerűsíteni. Ha faji elv alapján áll valaki, ab­ban az esetben feltétlenül a mi barát­­tunk« — mondják. — Gróf Bethlen István helyesen mondotta, hogy jobboldali politika folyik kommunista eszközökkel. Húz­zon határvonalat a kormány maga között és a jobboldali szélsőségek között. A jobbot duálisáig alatt minden szélsőséges fogalmat el tudnak rej­teni és ezzel a legnagyobb zavarokat okozhatják az országban. Ezután a demokrácia erejéről be­szélt. — Illúziókban él az, — folytatta — aki a diktatúrás államok nagyobb belső erejében bízik. A diktatúrákban a külső feszítőerő és a kockázatkész­sége a nagy­obb. „A zsidóknak részben igazuk van“ — Az antiszemita agitáció semmi­képpen sem egyeztethető össze a renddel. A kérdésnek van egy va­gyoni és egy hatalmi része. A va­gyoni rész megoldásával a hatalmi rész is eltűnik. A vagyoni rész meg­oldása pedig szociális probléma. Min­denkit, legyen zsidó vagy nem zsidó, igazságosan és arányosan kell meg­terhelni. Az antiszemita propagan­dának nincs értelme, mert hiszen a mobil tőke mindig talál utat és mó­dot, hogy valamiképpen eltűnjön. Ez az antiszemita propaganda a mobil tőke elbukásához hozzájárul. Sajnos, az antiszemita propaganda azt is bi­zonyítja, hogy a zsidóknak részben igazuk van, amikor azt gondolják, hogy velük szemben nem akarnak igazságot szolgáltatni. — A bevándorlás a zsidókérdésnek rendészeti része. Senki sincs ma Ma­gyarországon, aki ne látná be, hogy a nemkívánatos elemek beszivárgása a belső feszültséget növelné és ez min­denképpen elkerülendő.­­ A vagyonnal való visszaélés, a vagyon eltitkolásának kérdése finan­ciális probléma, tehát ismét nem zsi­dókérdés. Ez gazdasági probléma, amit nem lehet külön zsidókérdésnek minősíteni. jes, nemzeti irány adná meg. A szélsőséges propagandával szemben egészséges népi közösség és ö­szetar­­tozandóság tudatát kell kialakítani. Nagy kérdés, számít­hatunk-e arra, hogy ez a kormány a szélsőségek el­len komolyan felveszi a, harcol s ezzel helyreállítja a most megboly­gatott nemzeti egységet! Számítha­tunk-e arra, hogy a kormány bizo­nyos kétlaki álláspont­jától eláll, amelyet idáig képviselt. A kormány­nak ez a magatartása a nemzet vég­zetét is jelentheti. Szent István és a lapság — A magyarság nemzeti kérdések­ben mind mai napig szentistváni ala­pon állott és áll. Ha bizonyítékot akarnék felhozni, akkor rámutathat­nék erre a kormányra, amelynek tagjai között tudomásom szerint csak egyet­len egy a magyar származású. A ma­gyarság tudatában van a maga szent­istváni álláspontjának és ezt a jövő­ben is érvényesíteni akarja. Ha a magyarság egyszer a faji álláspontra helyezkedik, kétségtelen, hogy a maga nemzeti hivatásától eltér, de kétség­telen, hogy ez nemcsak a magyarság­nak válik kárára, hanem a többi nem­zetiségnek is és mindenekelőtt kárára fog válni annak az intelligenciának, amelyet most, bár idegen származású, a magyar állam élén látok. Gróf Széchenyi György ezzel a fel­kiáltással fejezte be beszédét: — Isten óvja Magyarországot! Isten vezesse a kormányt á­lampolgároknak. Meg kell­­látnunk a­ pártérdekeken felül az egyetemes em­beri és egyetemes magyar érdekeket is. A választójog megalkotásánál gon­­­dolni kell az erdélyi, bánáti, felvidéki, burgenlandi magyarságra, a magyar­ság uniójára.­­ Ez a javaslat fél a néptől. Helyte-­­len a kor- és vagyoncenzus felállítás­­a. Magyarországon valóban arány­talan a vagyon eloszlása, de ez az­ aránytalanság nem zsidókérdés. A zsidó fiatalság ma szintén nehezen, tud elhelyezkedni és erre még zsidó cégeknél sincs módja. A szegény zsi­­­dót épúgy szakadék választja el a milliárdos zsidótól, akikből ma már csak nagyon kevés van, mint a sze­gény keresztényt a gazdagtól. — Nem egyéni, hanem a szerveze­tt demagógia a veszélyes, ez ellen kell tehát védekezni. A lajstromos válasz­tás a pluto­krácia és a szervezett de­magógia érdekeit szolgálja. A javas­lat egyik szakasza valósággal meg­szervezi a kortesipart. A választó­joggal egyidejűleg szociális és gazda­sági intézkedésekre van szükség. Sürgősen meg kell oldani az egyesü­lési és gyülekezési szabadság kérdé­sét és a sajtótörvényt. A javaslatot nem fogadta el. Kertész Miklós, a következő szónok, azt kívánta, hogy az egymilliárdos kölcsön felhasználásánál a mezőgaz­dasági és ipari problémákat is vegyék figyelembe. Az ország gazdasági éle­tét meglehetős bizonytalanság hatja át. Ezt lehet politikai vagy egyéb szempontból megbélyegezni, de nem lehet szál nélkül elhaladni bizonyos jelenségek mellett. A termelőtevé­kenység nyugodt folytatását biztosí­tani kell. A javaslatot nem fogadta el. Rövid szünet után Matolcsy Mátyás félreértett szavainak helyreigazítása címén szólalt fel és az ülés két óra előtt néhány perccel végetért. Holnap folytatjuk a vitát. „Vannak lélöm­iítek .. . Elsősorban a sorainkat megbon­tó faji elv az, amely ellen 111a fel kell Már most vegye vagy rendelje meg nálunk SORSJEGYÉT mert az elsőosztályú húzás már ÁPRILIS 9-én kezdődik. GLÓRIA, Budapest, VI., Andrássy út 18 Telefon: 118-999 Mi a keresztény emberszeretet? — Mi marad tehát hátra az egész zsidókérdésből! Megmondom: a faji kérdés. Minden keresztény jogosult a magához közelálló keresztény em­bertársát elsősorban támogatni, ez azonban nem jogosít fel senkit sem arra, hogy bárkit is kizárjunk a ke­resztény szeretet gyakorlásának nagy kötelezettségéből. A keresztény isten­és emberszeretet megköveteli, hogy szeresd a zsidót. Ezt itt a Házban nyíltan megmondom és aki ezt ta­gadja, az nem tartozik a keresztények közé. Szeretném, ha papi, sőt főpapi részről is ezt mondanák, de ők, saj­nos, hallgatnak. — A háború előtt volt zsidó nacio­nalista tobzódás, erről azonban ma már jogosan nem lehet beszélni. Ez ma már nem létezik, ma itt a zsidó­­fronton mindenki kész belekapcsolód­ni áldozatokkal és munkával egy­aránt a magyar nemzet egyetemébe. — A titkos választójog számára a legfontosabb az egészséges atmoszfé­ra kialakulása. Ezt az egészséges atmoszférát elsősorban egy erőtel­ MIVaD kelmefestő és lila I Lili vegytisztítógyár övöny­e, kosztüm tisztítása fogalom!­181-599. A tömeghisztéria három oka Vázsonyi János volt a következő felszólaló. — A mostanában megnyilvánuló tömeghisztéria — mondotta — három okra vezethető vissza. Az első az ál­landóan ismétlődő uszítás és gyűlöl­ködés. A második a nem látható kellő érést­ és határozottság. A harmadik f­ülből-f­ül­be súgott állandó rémh­ír­terjesztés. A pánikhangulatot tökéle­tesen indokolatlannak tartjuk. —Ma már a párizskörnyéki békékből csak a trianoni áll fenn. Mi csak a­ jog fegyverével léphetünk fel, amikor az igazságot kívánjuk Magyarország­nak. De amikor ezt kívánjuk, egyenlő jogot kell idebent is követelni az ál­ 3 Heves harcok között folytatja előnyomulását Franco Aragóniában Barcelona, március 31. A köztársasági hivatalos jelentés szerint változatlan hevességgel folyik a harc a keleti harctéren. A salaman­­cai hivatalos jelentés adatait a köz­­társaságiak legnagyobb része elis­meri, legfeljebb részleges sikereikről­ számolnak be. Franco csapatainak balszárnya átlépte a Cinca folyót és számos községet foglalt el. A központi harctéren Francóék elérték, a leridai villamo­svasutat, átkeltek a Matar­­rana folyón, majd az Algas folyócs­kán. A déli hadsereg ugyancsak si­kereket ért el Pennaroya közelében. Companys katalán elnök rádióbe­szédet mondott, amelyben felszólította a lakosságot, szervezze meg minden erejével az ellenállást, mert az ellen­ség győzelme a katalán intézmények, szabadságjogok és a kőfalévi nyelv megsemmisülését jelentené. z——-----------r-----------------^ PRemieR ma i

Next