Magyarország, 1939. február (46. évfolyam, 26-48. szám)

1939-02-01 / 26. szám

Budapest, 1939 február – szerda XLVI. évfolyam, 26. szám Telefonszám: *145-559, *146-419 FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP Egyes szám ára 10 fillér A vasárnapi szám a Sárga Rádióval 12 fillér I Ára 10 fillér MAG­YARORSZÁG Teljes bizonytalanság a zsidótörvény­javaslat körül­­ A kormány ma sem terjesztette elő módosításait ■­ A Független Kisgazdapárt nem vesz részt a vitában, amíg nem ismeri a kormány végleges állásfoglalását A Nemzeti Egység Pártja tegnap délután tartotta meg fontosnak ígér­kezett értekezletét. Ezétt ismertették a zsidókról szóló javaslat tervezett módosításait. A módosításokról a leg­szélesebb körű vita indult meg, ez azonban nem tisztázta a helyzetet. A Nemzeti Egység Pártjában két ellen­tétes csoport áll szemben egymással, az egyik teljes mértékben magáévá teszi a kormány módosításait, a­ má­sik csoport viszont még szigorításo­kat kíván. A kormányt pártjának ez a meg­osztó véleménye aztán olyan hely­zetbe hozta, hogy a képviselőház egyesített bizottságainak ma délelőtti ülésén sem tudta még előterjeszteni módosításait. Az egyes pártok így nem ismerve a kormány állásfoglalá­sát, ma sem tudtak dönteni a zsidók­ról szóló javaslat tárgyában. A független kisgazdapárt éppen ezért teljesen távoltartja magát a vi­tától. A ma délelőtti ülésről eleinte az a hír terjedt el, hogy megint el akar­ják napolni a zsidójavaslatot tár­gyaló bizottság üléseit péntekig, remélve, hogy ez alatt az idő alatt mégis történik valami döntés. Ezt a tervet azonban elejtették és holnap délelőtt tárgyalják folytatóla­gosan a javaslatot, mert az, általános vitának még tizenkét szónoka van, annak ellenére, hogy az elvi állás­pontok leszögezését a m­ egyes pártok mindaddig meddőnek tartják, amíg nem ismerik a kormány végleges, mó­dosított állásfoglalását. Az ellenzék várja a kormánypárt egységes állás­foglalását és most már határozottan fogja követelni a mai bizonytalan helyzet megszüntetését. A módosítások körüli bizonytalan­ságban annyi már mégis biztosra ve­hető, hogy a zsidókról szóló javaslat­ból a közjogi részt törlik, tehát a zsi­dóságot nem minősítik népcsoportnak. Nagyon sokan ellenezték az úgyne­vezett kivételi szakasz beiktatását. Valószínűnek tartják, hogy ezt a sza­kaszt elejtik. Ez azonban még nem egységes felfogás, ezt csak a kor­mánypárt szélső­jobboldali része kí­vánja A független kisgazdapárt, amely­nek deklarációját ma délelőtt Bulin Jenő olvasta fel az egyesített bizott­ságban, mindaddig távoltartja ma­gáát a zsidójavaslat tárgyalásától, amíg nem ismeri pontosan a kor­mány álláspontját. A kisgazdapárt tagjai holnap reg­gel a biharnagybajomi kerületbe utaznak, hogy támogassák Albrecht Ferencet. Báró Berg Miksa, Anda­­házi-Kasnya Béla, Bulin Jenő, Sol­tész János és Czirják Antal felkeresi a kerület községeit. Nagy érdeklődéssel beszéltek ma délelőtt a Ház folyosóján a felsőházi tagok tegnap esti vacsorájáról, ame­lyet előre jelzett a Magyarország. A felsőház tagjai legnagyobb részének ma is gróf Károlyi Gyula a vezére. Ő mondott tegnap is beszédet a Hungária szállóbeli vacsorán, ahol a felsőház tagjai megvitatták az álta­lános politikai helyzetet, majd Szüllő Géza beszélt a felvidéki magyarság igazi szelleméről, mint ennek a ma­gyarságnak leghivatottabb vezére, hiszen ő képviselte a magyarságot húsz éven keresztül az elnyomatás­ban. Nagy feltűnést keltett, hogy a vacsorán megjelent Albrecht királyi herceg is. „Felbecsülhetetlen értéknek bizonyult a zsidóság a nemzet fejlődése szempontjából”– mondta Gratz Gusztáv a zsidó javaslat mai bizottsági tárgyalásán Ma délelőtt féltizenegy órára volt kitűzve a zsidójavaslat bizottsági tár­gyalása. Félórás késéssel, tizenegy órakor nyitotta meg az ülést Péchy László, a bizottság elnöke. A bizottság általános vitájában el­sőnek Knobh Sándor szólalt fel. " A magyar gazdasági élet ténye­zői évek óta nyugtalansággal látják azt az aránytalanságot, amely a­ gaz­dasági életben a zsidóság javára és a keresztény értelmiség rovására kiala­kult. Tisztában voltak azzal, hogy ez a helyzet belső szociális feszültségre vezethet és a gazdasági életet fogja veszélyeztetni. „Ez a javaslat, ha törvényerőre emelkedik, súlyos zavarokat idéz elő“ . Bár az első zsidójavaslat elka­­nyarodást jelent fontos elvi szempon­toktól, mégis az előbb említett szo­ciális feszültség miatt annak tárgya­lásán mégsem szólaltam fel. Ezúttal azonban lehetetlen hallgatás nélkül napirendre térni a javaslat rendelke­zései felett. Ezek a rendelkezések mé­lyen belenyúlnak a gazdasági élet szerkezetébe és megbontják a gazdál­kodás alapvető elveit is. Ez a javas­lat, ha törvényerőre emelkedik, rend­kívül súlyos zavarokat fog előidézni.­­ Sajnálattal látom, hogy sem a­z előző, sem pedig ez a javaslat indo­kolása nem tekinthető tárgyilagos társadalomtudományi stúdiumnak Mert ha az volna, lehetetlen volna hogy ne emlékezzen meg a zsidóság szerepéről a magyar hitelszervezet és az ipari organizáció megteremtése körül. Arra sem lehet hivatkozni, hogy a közhangulat nyomása alól nem le­hetett­­ kitérni. Nem látom azokat a belső politikai okokat, amelyek a kor­

Next