Magyarország, 1939. november (46. évfolyam, 264-273. szám)
1939-11-19 / 264. szám
W&J? november 1# vasárnap HAGTOLMSZÁS AZ ÚT ELEJÉN Írta: Szvatkó Pál Ma, amikor átvesszük ezt a lapot, a háború áll, a frontok csendesek. De kevés a remény, hogy a csend hamarosan békévé alakul át. Európa vihar előtti csendnek érzi, merev farkasszemnézésnek a legnagyobb kakasviadal elején. Mintha gigantikus kötélhúzás folyna: a kötél egyik oldalán markos legények állnak és húznak, a másikon is, s amíg erejük egyforma, a kép mozdulatlan, a helyzet nem változik. Csak a legények izma feszül, arcukon verítékcseppek jelennek meg, s a belső erőfeszítés jelei egyre észrevehetőbb színekben és grimaszokban jelentkeznek az arc tükrében. Meddig tart az izmok belső, mozdulatlan küzdelmei Mikor ránt egyet az egyik oldal, s mikor bomlik meg a másik? Mikor lendül ki a kép e szörnyű nyugalomból? Európa népei aggodalmas szívvel várnak feleletet az időtől. De egyet tudunk. Magyarország sorsa és helyzete aránylag egyike a legjobbaknak az európai népek között, a semlegeseket is beleszámítva. A nehézségeket egyetlen pillanatig sem akarjuk szem elől téveszteni, de ki merné állítani például, hogy Magyarország külpolitikája eddig nem volt sikeres? Scilla és Charibois között ügyesen hajózik a nemzet hajója, s ha a magyar nyugalmat és biztonságot összehasonlítjuk más semleges országok izgalmaival és nehézségeivel, hálát kell rehegni az Úrnak, hogy sikerült elkerülni a hasonló bajokat. Pedig az ország nincs veszélytelen földrajzi pozícióban, sőt, ott fekszik számos idegen áramlás metszési pontjában. Mi mégsem ismerjük a lesötétített városok állandó nyomott rémületét, nem helyeztünk országrészeket víz alá, kereskedelmünk nem bénult meg oly végzetes arányokban, mint másutt, — az életünk emberibb. . _ Mai számunkban megkezdtük annak a tanulságos összeállításnak ismertetését, amely bemutatja, hogy az európai országok legtöbbje máris mennyivel nagyobb mértékben vezetett be gazdasági, pénzügyi és egyébkorlátozásokat, mint Magyarország. Egyetlen pillantás ezekbe az adatokba meggyőz bennünket jobb helyzetünkről. Nálunk a békésebb időkben megindult belpolitikai munka sem akadt meg és a nemzet átalakítását célzó reformtörekvéseket nem gáncsolta el az európai háború, amit mindenütt másutt megtett volna. Egymás után halljuk a miniszterek beszámolóiból az eredményeket s ki várhat többet a mai körülmények között? Politikánk egységét sikerült megőrizni, nyugodt és megfontoltam cselekvő, óvatos emberek állnak a kormányrúdnál. Kilengés nincs, kaland nincs, elhirtelenkedett lépés nincs, ki merné tagadni, hogy ez a higgadt magatartás a legmegfelelőbb a mai helyzetben? A leghelytelenebbül cselekedne, aki egyéni érdekből vagy doktrínák igézetében megbontaná az egységet és belső ellentétekkel nehezítené meg az országvezetést. Ki tudja, biztosítható volna-e a magyar nyugalom, amely ma aránylag a legtökéletesebb Európában, ha egyszer így történne? Minél behatóbban figyeljük Magyarország nemzetközi helyzetét, annál élénkebben bontakozik elénk a belátás, hogy a józanság, a fegyelem, a tájékozottság és a reális érzés ma felbecsülhetetlen kincs a magyar életben. Elsősorban rájuk van szükség, ha az ország ügyeit a lehető legjobban kívánjuk megoldani. Valahogy mindennél aktuálisabbnak érezzük, hogy e nehéz napokban az olvasó kezébe olyan újságot adjunk, amely komolysággal és szolidsággal szeretne tündökölni, s talán idővel kifejleszteni azt a délutáni laptípust, amely a nyugati országokban régen megvan, nálunk még nem. Szerénytelenség volna a »Temps«-hez, a »Giornale d’Italia«-hoz, a »Times«-hez, vagy aFrankfurter Zeitungéhoz hasonlítani méreteinket, a világsajtó e nagy intézményeihez, de eltagadhatatlan, hogy mint ideál a nagy nyugati példák újságírói kötelességtudása, komolysága, tárgyilagossága és megbízhatósága lebeg a szemünk előtt. A magyar olvasón múlik, kiépíthető-e nálunk valami hasonló, nem az angol, a francia, a német vagy az olasz minta másolása, ilyesmi helytelen volna, s minden magyar lapnak a sajátos magyar körülményekből kell kifejlődnie, hanem az a szellem és sajtómorál, amely a legkomolyabb nyugati újságokat rendes körülmények között jellemzi. Érezzük, szükség van rá. Évekig figyeltük a magyar sajtót s a magyar uccát, ahogy az újságokra fölfigyel, láttuk a lapok stílusát és alkalmazkodását a helyzetekhez, a kilengéseket jobbra, balra, a tónus szélsőségességét, ingerlékenységét, s a jelentéktelen veszekedések olcsó mákonyát, amit sok újság szeretett olvasóinak föltálalni. A sajtómorál javul, a nagy tisztogatás eredményes munkát végez, a közönség ízlése is változik, a világhelyzet komolyabb érdeklődési gócokat fejlesztett ki az olvasóban, azt hisszük, elérkezett a pillanat, amikor a kísérlettel megindulhatunk. ■ A legjobban a demagógiától irtózunk. Békés időkben a nép esetleg elbírja veszedelmeit, ma semmiesetre. Küzdeni fogunk ellene, kerülni és irtani. Érezzük, a legbiztosabb fegyver ellene a tudás, a tájékozottság, az ismeret, a pozitívba biztos információ. Tudjuk azt is, hogy a magyar nép a mai nagy átalakítási folyamatban nem mindig tekint meg kellő érzékkel és neveltséggel a gazdasági dolgokra: egyik fő célunk az, hogy az ország legjobb szakembereinek bevonásával rendszeres gazdasági tájékoztatást adjunk s jobban kiépítsük a rovatot, mint szokás volt. Egyre növekvő lendülettel kívárjuk érvényesíteni azt a szempontot, hogy mint eddig, ezentúl is csak a saját, pozitív erőnk tarthat meg a Duna medencéjében, az öncélú magyar gondolat, a történelmi és a földrajzi tanulságokból kiépülő új szellemű, fiatal magyarság. Sok mondanivalónk lesz ilyen vonatkozásokban. Többen, akik a lap szerkesztésében részt veszünk, a Felvidékről jöttünk és felvidékieknek érezzük magunkat. Meg akarjuk egyszer már mutatni, hogy mit értünk felvidéki szellem alatt, s hogyan látja és értelmezi ez a higgadt, tárgyilagos,fegyelmezett és szociális szellem a magyar és az európaidolgokat. Captatio benevolentiae-nek ennyi elég, s a többit visszatükrözi majd e lap pályafutása. 3 Cáfolják gróf Ciano törökországi utazását Róma, november 18. (Német Távirati Iroda.) Illetékes olasz helyen teljesen alaptalannak mondják azt az ankarai híresztelést, hogy gróf Ciano olasz külügyminiszter Ankarába szándékozna utazni. Ugyanitt utalnak az ankarai hármas egyezmény olaszellenes jellegére. E cáfolat alapján teljesen hitelüket vesztik azok az utóbbi időben Ankarából és más fővárosokból terjesztett jelentések is, amelyek a Balkán államoknak Törökország részvételével való tömörülése tárgyában folytatott eredményes török-olasz tárgyalásokról véltek tudni. (MTI)) A cseh egyetemeket három évre bezárták Kilenc főiskolást agyonlőttek Prága, november 18. (Német Távirati Iroda.) A cseh értelmiséghez tartozó csoport Benes volt köztársasági elnökkel kapcsolatban egy idő óta kisebb-nagyobb ellenszegülésekkel kísérletet tett a védnökség nyugalmának és rendjének megzavarására. Sikerült megállapítani, hogy az ellenszegülési cselekmények vezetői különösen a cseh főiskolákról kerülnek ki. Miután az említett csoporthoz tartozó elemek október 22-én és november 15-én egyes németek ellen tettlegességre ragadtatták magukat, a cseh főiskolákat három évre bezárták, kilenc tettest agyonlövettek, sok tettestársukat pedig letartóztatták. (MTI) ÚJ KÖNYVEK .........."1 IYKA KÁROLY | MAGYAR MŰVÉSZET 1800-1850 Ez a mű valósággal az ismeretlenségből varázsolta elő a magyar táblabíró-kor gazdag és értékes művészetét, 80 képtábla, 560 oldal szöveg Ára művészi kötésben 12 pengő, SZESZTMIHÁLYINÉ SZABÓ MÁRIA ZRÍNYI ILONA Lorántfy Zsuzsanna után most Zrinyi Ilona életének hőskölteményét írta meg a kiváló regényíró. , 500 oldal. Ára 6 pengő. Singer és Wolfner kiadás. Megtekinthető minden könyvesboltban \__________________________✓