Magyarország, 1944. szeptember (51. évfolyam, 198-222. szám)
1944-09-01 / 198. szám
’ A szovjet offenzíva a román térségben a legerősebb nyomással igyekszik tért nyerni. A szovjet hadvezetőség főleg a galaci földszoroson át szállít egyre újabb erőket és a román hadosztályok teljes kiesése következtében a szovjet erők a Havasalföldön aránylag gyorsan tudtak előrenyomulni. Buzau városát elhagyva, erősen támadják Ploesti vidékét, ahol súlyos harcok fejlődtek ki a német kötelékekkel, amelyek a Kárpátok és az erdélyi határvidék felé szakadnak el — írja von Olberg, az Europapress munkatársa. A Keleti-Kárpátokban a helyzet nem sokat változott. A szovjet kötelékek igyekeznek előrenyomulni a magyar határ felé, de nem csupán a Bisztricavölgyében, hanem az Ojtozi-szorosnál és más hegyszorosokban is véresen visszaverték a szovjet csapatok támadásait. A Kárpátokon át magyar terület ellen a Szovjet nem intézett újabb támadást és a harcok továbbra is a két hágó között folynak — állapították meg illetékes német katonai helyen. Német részről is kiemelik a magyar csapatok elkeseredett ellenállását, amellyel keleti határainkat védik a bolsevistákkal szemben. Harcokra került a sor a Déli-Kárpátok erdős vidékén is, ahol egy román harccsoport ellenséges magatartást tanúsított, de ezt német erők körülzárták és megsemmisítették. A Wilhelnstinasse köreiből származó hírek szerint egyébként Romániában a helyzet továbbra is áttekinthetetlen. A román vezetőségnek bizonyára meglepetést okozott, hogy a szovjet hadvezetőség azokat a román kötelékeket, amelyek már nem vesznek részt a báréban könyörtelenül lefegyverzi és fogságba szállítja. A bukaresti német követség sorsáról semmit sem tudnak Berlinben. A legutolsó megbízható tájékoztatást a követség egyik tagja adta, akinek kalandos menekülés után sikerült elérnie a magyar határt. Autójában magával hozta a román felkelők által lelőtt feleségét és leányát. Ennek a tisztviselőnek beszámolója szerint a bukaresti német követséget Mihály király csapatai körülfogták és valószínűleg megszállva is tartják. Magáról a német követi , nem érkezett semmiféle hír. " A nemzethű románok szervezkedése tovább folyik A Wilhelm sírással egy kérdésre válaszolva Horia Sima, a román vasgárda vezére, aki felhívásban szólította fel a román népet ellenállásra Mihály királlyal szemben, a legszorosabb kapcsolatban áll a román nemzeti kormánnyal. Ez a nemzeti kormány szervezi meg az ellenállást az árulók klikkjével és a bolsevistákkal szemben. A romániai heves harcokkal ellentétben a keleti arcvonal többi részén csak csekély harci tevékenység tapasztalható. A nagy szovjet offenzíva csaknem teljesen megszűnt és a hadszíntér az Északi-Kárpátoktól egészen a Finn-tengeröbölig nagy szabású orosz Mosópori csítások jegyében áll. Az olcsó sikerekre való tekintettel, amelyek a bolsevistáknak az a reveim. legdélibb szárnyán a román seregek fegyverletétele következtében az ölébe hullottak, a szovjet főparancsnokság elhatározta, hogy a többi a rovottai szakaszról ide vonja, az erősítéseket A jelek szerint ■valamennyi mozgékony és nagy harcerejű köveket Kárpátok északi előteréből a román hadszíjátrre küldik. Kétségtelenül arra készülnek, hogy Romániából széles arcvonalon előretörjenek a bolgár, valamint a Déli-Kárpátok megkerülésével a szerb és a magyar térség ellen. Éppen ezért a Kárpátoktól északra húzódó arcvonalon csupán egyetlen szakaszon, Varsó és a Narév között került sor nagyobb harcokra. Különösen Radzynin térségében tombolt súyos küzdelem, a lendületes német ellentámadások azonban meghiúsították a bolsevisták áttörési kísérletét. A Visztula kanyarulatában viszonylagos nyugalom uralkodót , csupán Bananovtól nyugatra került sor komolyabb harcokra. A Balti térségben Mitautól délire több orosz Páncélos hadtestet vontak össze, amiből arra lehet következtetni, hogy itt a bolsevisták újabb nagyszabású támadást terveznek. Ennek a szovjet offenzíváknak a célja nyilván az lesz, hogy Vinduo és Libán között elérjék a Aelki-tenger partvidékét és ezzel megkíséreljék elvágni a Baltkum északi részében harcoló német csapatok szárazföldi összeköttetését. Természetesen a német hadvezetőség felkészült a védesemre és nyugodtan várja az új szovjet támadnak. ■A A nyugati, hadszíntéren mindenütt tervszerűn folynak a német elszakadó hadmozdulatok és az ellenségnek, bár K raffterwelyömínöse fejt ki, sehol sem sikerült katlant alakítania. Valószínű, m— mondják Berlinben — hogy a nyugati arcvonalon széles, egyenes védelmi front alakul ki, mélyebb betüremlések nélkül. Illetékes német katonai körökben leszögezik, hogy a német hadvezetőség a harcok mostani szakaszában nem halandó döntő csalást, bármennyire erőszakolják is a szövetségesek Észak - Franciaországban a katonai döntést. A németek a mozgékony hadiviseléshez folyamodnak, amelyet a halogató ellenállása jellemez.. Patton tábornok északamerikai hadseregének támadó ékei ugyancsak áttértek a mozgó háborúra és az eddigi feltevésekkel ellentétben megtartották menetirányukat a Maas felé. Északi támadó csoportjuk elérte Laoirt, egy másik pedig amely Chateau Thierry környékéről tört előre, Reimst. A városon túl aztán északkelet felé kanyarodtak Belibel felé. Az ellenség Kenga elfoglalása után széles arcvonalon átlépte az Aisne folyót és páncélos élei a Chemin des Dameson át legyezőszerűen észak és északkelet felé támadnak. Az amerikaiak a Soissons—Crépy—Ponteiso vonalról is újabb támadásra indultak. Bél-Chaimpaguebuin, miután az ellenség legszélső átkaroló szárnyát megerősítette, tovább tört ,észak felé, Vitry i© Francois városkán, valamint Chalim-sur-Marne-ön át, amelyet a német utóvédek 48 óráig elkeseredettem védelmeztek Pátriáimn a német ellenállás néhány fészke, így a vinceimesi erőd is még mindig tartotta magát, bár a leküzdésükre harcba vetett gaulleista csapatok kimileilenik rombadöntötték a környező városnegyedeket A Szajna alsó folyásánál, az Ois© és a Csatorna pontviléke között a német csapatok tovább szakadtak el észak felé. Az ellenség páncélos élkei Amiensig jutottak előre, ahol rendkívül elkeseredett német ellenállásba ütköztek. A német ellentámadás Beauvaistól északra megásította az ellenséget. Bretagneban a német támaszpontok védői továbbra is hősiesen kitartanak és rendületlenül állják az ellenség összpontosíto 1t. támadásait. Dél-Franciaországban Blaskovitz tábornok hadserege tervszerűen nyomul észak felé, az élen levő német kötelékek már elérték Lyon térségét. Lyonban a német megszálló csapatok levertek egy felkelési kísérletet és a város minden fontos pontját szilárdan kezükben tartják. A Rhone keleti partján továbbra is rendkívül ádáz harcok dúltak, főleg Valaiméért. A várostól északkeletre az ellenség még mindig nem tudta kiküzdeni magát az Ysere völgyéből a Rhone völgyébe. Az ellenséges nyomás egyébként észrevehetően erősödött, amit azzal magyarázhatunk, hogy Wilson tábornok a Marseillenél és Toulonnál felszabadult kötelékeket is harcba vethette. A velünk szomszédos „Szováliában az utóbbi napokban lezajlott eseményeknek részletei világosan kitűnnek Szr. Tiso államelnök rádióbeszédéből, amelyben közölte, hogy bolseviki elemek zavargást idéztek elő a szlovák véderő kötetekében, az országban egyes helyeken felkelések törtek ki és néhány helyőrség ellenállást talánsított. A felkelések a bolsevista terror jellegét viselték magukon, kezdve a lelkészek meggyilkolásavall, asszonyok bántalmazásával és a velük valló erőszakoskodással. Dr. Tiso erre a német birodalom fegyveres segítségét kérte és a birodalom a kérésnek eleget téve, azonnal német csapat kötelékeket küldött Szlovákiába. Berlinben meg vannak győződve arról, hogy az óra eleges idő a rendnek hey reállítására,ezen a háború folytatása szempontjából oly fontos arcvonalszakasz mögötti területen. A Közép-, Kelet-Szlvákiia különböző részeiben kitört felkelési mozgalom bizonyára Tito-part,pártak és ügynökök tevékenységére vezethető vissza, mondották a Wilhelm Strassen. Az a felhívás, amelyet Tito a katonákhoz és a parasztokhoz intézett, meglehetősen világosan mutatja, hogy honnan indul ki a mozgalom. Különös figyelmet érdemel a szlovákiai események mellettrél-bolgár helyzet is. A bolgár kormány ellen a hivatalos szovjet hírügynökség igen éles támadást intézett azzal a megállapítással, hogy-Jtéptimilzió játékot űz és port akar hinteni a szövetségesek szemébe. Az éles kirohanás leleplezi a Szovjet szándékáét. Moszkva ugyanis a romániai katonai támadását Bulgáriára és továbbmentjén Törökországra i gyekor volt fokozott politicai nyomással akarja egybekapcsolni, amit az Associated