Harsányi László: A kőszegi zsidók - A magyarországi zsidó hitközségek monográfiái 6. (Budapest, 1974)
IV. fejezet. A kőszegi zsidóság 1938-ig, az újratelepüléstől a Horthy-korszak első zsidótörvényéig
rabbi és dr. Kopfstein Lipót) azon az ünnepélyen 1931. augusztus hóban, melyen 60 éves jubileuma alkalmából az óvoda néhai alapítója, Schey Fülöp emlékének áldoz.®®7 Amikor pedig a Rosenstingból megvett Kert utcai épületet imaházzá alakította át a nemrég megalakult református egyház, annak felszentelésén is résztvesz dr. Linksz Izsák rabbi,®®® s ott található az új evangélikus lelkész beiktató ünnepségén is.®®® A jótékonycélú alkalmi gyűjtésekből a keresztény nőegyletek mellett dr. Kopfstein Lipótné elnöknő vezetésével kiveszi részét az Izr. Nőegylet is.®*■® A karitás területén egyébként is élen járnak. Dr. Kopfstein Lipót például egész évre vállalja egy szegény sorsú gimnazistának élelmezését, elszállásolását, Frankl Lajos kereskedő hetenként egy vagy több napi élelmezést.®•*■* Jótékonykodásukra nagy szükség van gazdasági és politikai (önvédelmi) szempontból egyaránt. A városi pótadó 145%-ra ugrik, íg az ínség egyre fokozódik, a munkanélküliség különösen az építőiparban annyira általánossá válik, hogy például egy hat gyermekes kőműves szakmájában egy éven belül csak három hetet tudott dolgozni.®■*® A politikai előrelátás is bizonyára serkentette a kőszegi zsidók szociális tevékenységét. Lingauer Albint, a szélsőséges antiszemitát negyedszer választja országgyűlési képviselőjévé a kőszegi kerület.®*■* Németországban már Hitler Adolf diktál, s nagy feltűnést keltve 1933. májusában megjelentek a városban az első horogkeresztes plakátok.®*® Egyenlőre - ki tudja: szerencséjükre, vagy szerencsétlenségükre - nem ismerik fel a kőszegi zsidók a fenyegető veszedelem nagyságát, kenyérkereseti, családi és személyes gondjaikon túlmenően figyelmüket a hitközség tisztújításának szokatlanul éles fordulatai kötik le. A választásnak az a különös módja uralkodott közösségükben, hogy ha a jelöltek közül egyik sem kap kétharmados szótöbbséget, úgy a két legtöbb szavazatot nyert közül sorshúzás dönti el, ki lesz az elnök. Az 1933. január 22-én tartott tisztújító közgyűlésen a szavazásnál harminckilencen vettek részt (csak férfiaknak volt szavazati joga). A legtöbb szavazatot (22-t) dr. Kopfstein Lipót nyerte el, Bass Rezsőre esett 11 voks, a többi dr. Havas Gyu lára. Az eredményt Kopfstein Lipót dr. és Bass Rezső között sorshúzás döntötte el az utóbbi javára, így három évre ő lett az elnök azzal, hogy a többi tisztségek betöltésére a közeljövőben