Magyarság, 1921. február (2. évfolyam, 25-47. szám)
1921-02-23 / 43. szám
25 nem tudnék új szövetségeseket keresni és elfogadni. Ha ezt teszem, ha keresek új szövetségest, ez azért van, mert ez igenis megfelel az ízlésemnek. (Élénk tetszés és taps a hátoldalon.) Nemzeti és nemzetségi politika A nemzeti jelszó, amely körül a magyarság oly lelkesen tömörült, nem azt jelenti, hogy a nemzet el akar zárkózni az emberi szolidaritás gondolatától, mely szolidaritás szükséges, mert biztosítja az emberiség békés fejlődését. Ellenkezőleg : a magyar nemzet belátja, hogy szükség van egy nagyobb, jobban kifejlődött nemzetközi jogra, hiszen csak ez lehet garanciája a békének. A nemzetköziség nincsen ellentétben a nemzeti érzéssel és gondolattal. Mi örömmel üdvözöljük, ha az emberiség a nemzetközi szolidaritásnak ebben az irányában fejlődik és nekünk azért is ápolnunk kell a nemzeti erőket, mert ettől egyrészt nemzeti életünk függ, másrészt előnyére válik az emberi szolidaritásnak. Ez a nemzeti jelszó nem jelenti azt sem, hogy a belpolitikában magyarosítani akarunk, látjuk azokat az óriási hibákat, amelyeket a múltban a nemzetiségi politika terén elkövettek. Ezt mi a jövőben nem akarjuk követni. Én vagyok az első, aki tiltakozik azon rágalmakkal szemben, amelyek szerint mi erőszakkal magyarosítottunk volna. Olyan nemzetet akarunk teremteni, melyben minden honfitársunk megtalálja a maga érdekét. Gondoskodni kell arról, hogy más nyelven beszélő polgártársaink iskolákban, nyelvükben, a bíróságoknál, a közigazgatásban megtalálták végre a maguk érdekeit. Szükséges ez annál inkább, mert ha a kocka megfordul és a szerencsétlen trianoni békét revízió alá lehet venni, akkor azon testvéreinkkel meg kell értetnünk, hogy sem kulturális érdekeiket, sem nemzetiségi, faji egyéniségeiket itt senki bántani nem fogja.Mert csak a minden réteget kielégítő társadalom összetartó ereje képes igazi erőt nyújtani, a nemzetet naggyá tenni. Csalódott a liberalizmusban A keresztény jelszó két meggondolásból, két meggyőződésből eredt. Az egyik az, hogy a mait szerencsétlenségének egyik legnagyobb forrása az erkölcsök elmégetése, elromlása volt. Nekünk teljes erővel hangsúlyoznunk kell a keresztény erkölcsöket, a legszebb erkölcsi gondolatot, melyet valaha emberi lélek szülivel kell emelkednünk arra a magaslatra, amely fölötte áll a múlt reakciós erkölcstelenségének. A másik meggyőződés, amelyből a keresztény jelszó eredt, az, hogy — sajnos — a tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a nem keresztény társadalomnak nagyobb része cserbenhagyta a nemzetet a keménymegpróbáltatások, a veszélyek perceiben, mint azt hittük, mint azt joggal elvárhattuk volna, (úgy van bárfelöl.) Oka az, hogy a nemkeresztény világban nagyobb arányban hódított a forradalmi 3Seme. Ebből következik, hogy a magyar faj törekedjék helyet foglalni a társadalmi élet minden tevékenységében, igyekezzék helyet foglalni a közgazdaságban. Mindez kizárja a felekezeti gyűlölködést, mely alapjában ellentétes a keresztény etikával. Kerülni kell az egyéni erőszakoskodásokat, az egyéni akciókat, amelyek csak ártanak a nemzeti becsületnek, ártanak a célnak. Csak hosszú, türelmes, kitartó munka vezet célhoz. Szarmatisz nem vezet oda. Az egyesek felekezeti gyűlölete, az azok ellen irányuló izgatás helytelen. Legyen a keresztény társadalom gazdaságilag ügyesebb, a magyar ember legyen kereskedő, iparos, tanuljon és művelje magát gazdasági téren, ne szégyelje a cégtáblát. Megvallom, a múltban sok tekintetben illúzióban éltem, azt hittem, hogy a liberális politika, jobban magához tudja hódítani azokat az elemeket, amelyek nem tagjai a keresztény társadalomnak. Ebben csalódtam. Ennek a tapasztalatnak a következményeit is kellett vonnom s akkor elhatároztam, hogy belépek a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártjába. (Lelkes éljenzés és taps a baloldalon) Tudtam, hogy támadásoknak, gyanúsításoknak teszem ki magamat, ezzel azonban nem törődöm, mert tisztában vagyok lelkiismeretemmel. De elhatároztam csatlakozásomat azért is, mert legyenek meggyőződve, hogy irtózatos veszedelem volna az, ha ő nemzeti és keresztény jelszavak megbuknának. Nagyon tévednek azok, akik azt hiszik, hogy e jelszavak lejáratása után liberális politika következnék. Nem liberális politika jönne, mert ez ellentétben van a forradalmi lélektannal, a mai lelki állapottal. Ha a kereszt lejárja magát, akkor jó újra a vörös reakció. Az a forradalmi szellem, amely letette a fegyvert anélkül, hogy utána járt volna, várjon az ellenség is pacifista-e, amely eldobatta a fegyvereket és prédára vetette az országot s egy soha el nem következhető utópista rendszer érdekében pusztította a nemzetet. Ha a nemzet elveszti bizalmát a mostani jelszavak iránt, csak a destrukció ra étkezhetik. Ezért kell, hogy a magyar intelligencia azok alá a zászlók alá tömörüljön, amelyeket az aktív munka érdekében kibontottak. A Közszabadságokról és a cenzúráról Bátor a kormány bemutatkozására és az egyes időszerű kormányzati kérdések megbeszélésére. A kormány legyen erős, tartson össze, tagjai ne küzdjenek egymás ellen. Az állam közegeit arra kell bírni, hogy mindenki maradjon meg hatáskörében, a katonaság ne politizáljon, a rendőrség pedig teljesítse kötelességét. Mindenkinek megvan szent hivatása s ne csináljon mindenki külön, politikát, mert különben az állam szétesik Mindenki anynyit ér, amennyit az erkölcse és tudása nyom. A cenzúra mai formájában egyáltalán nem életképes, azonban a cenzúrának átmenet nélküli megszüntetését nem tartja célszerűnek. Szigorítsuk a sajtótörvényeket, különösen a forradalmi izgatásokkal szemben, mert még egy forradalom a nemzet halálát jelentené. Nem kíván állandó sajtótörvényt, csak néhány évre szólót, de az szigorával a nemzet fejlődését mindenképpen biztosítsa. A közigazgatásban vasfegyelemre van szükség, a vidéken anarkikus állapotok vannak, amely a központból harapóznak át a vidékre s amelyet nem igyekeznek megfékezni. A kormány hasson oda, hogy a közgazdasági és pénzügyi helyzetünket rendezze s ne feledkezzen meg a szociálpolitikai alkotásokról sem, mert azoknak elhanyagolása rettenetesen megbosszulja magát. A pénzügyminiszter már azzal is nagy szolgálatot tett az országnak, hogy erőteljes kézzel megindította a takarékosság munkáját, azonban teljes elismerést csak akkor tud nyilvánítani, ha reformmunkájában érvényesül a szociális szellem. Az ingótékét ne részesítse oly kedvezményben, mint amilyent a pénzügyminiszter múltbeli foglalkozása alapján feltételezni lehetne. Biztosítani kell az ellátatlanok dolgát, de az állam örökös beavatkozása nem teremthet egészséges viszonyokat. Gaál Gaszton : Budapesten hétszázezerrel több kenyérjegyet adtak ki, mint amennyi lakosa van Budapestnek! Andrássy Gyula gróf: Budapest és a városok élelmezését biztosítani kell. Nemcsak humánus, hanem politikai okokból is. A forradalom mindig az elnyomorodott középosztályból indult ki. A munkáskérdésre vonatkozólag nem tud nagyobb programot adni, mert senkit sem akar felültetni túlzó jelszavakkal, de szerinte kötelessége a Ház minden egyes tagjánál a szociális érdekek legmesszebbmenő ápolása. A szocialista párt akcióbalépését örömmel üdvözli és rossznéven vette annak idején visszavonul Asát. Azonban öröméhez némi aggodalom is járni, mert a pártot ugyanabban az összetételben látja, mint azelőtt. (Nagy zaj.) A liberális blokkról és a korrupcióról Szmrecsányi György hangosan felkiált: Halljuk, halljuk! Gaál Gaszton (Szmrecsányi felé fordul.) Ez európai hang, urak ! Andrássy Gyula gróf: Úgy látja, hogy az új liberális blokk nagyon hasonlít a, forraadalom előtti alakulatához, de hisz a munkásság józanságában és abban, hogy nem hagyják magukat többé felhasználni. Bízik, hogy a szociáldemokrata párt csak a közszabadságokért fog küzdeni s nem adja magát oda forradalmi eszközül. A blokk ellen morális eszközökkel kell harcolni s csak akkor szabad kérlelhetetlen eszközökhöz nyúlni, ha azt látják, hogy forradalmi tendenciájukk van. Sajnálattal látja, hogy bizonyos részről a keresztény alapon álló egyházak között viszályt akármit teremteni. Ez végzetes hiba. Azoknak, akik közös erkölcsi alapon állnak s alapjában egy világnézetet vallanak, egy táborban a helyük. A felekezeti harc a keresztények közt a nemzet sírját ásná meg. Barla-Szabó József: A kormány csinálta. Andrássy Gyula gróf: A korrupció bizonyos jelenségeivel szemben állásfoglalásra van szükség. A korrupció elterjedésének meg vannak a maguk közgazdasági és szociális okai s ez nem más, mint az, hogy nehéz a tisztességes munkából megélni és szerfölött könnyű irreális jövedelemhez jutni. Gaál Gaszton: A kötött gazdasági rendszer az oka. Andrássy Gyula gróf: Ilyen gazdasági körülmények között bármilyen jelszó alatt korrupció okvetlenül előfordul. Rajta kell lennünk, hogy letörjük, a magyar név becsületét és a tisztviselői kar régi jó hírnevét ne engedjük megtépázni. Siegyünk óvatosak a kinevezéseknél, a támadásoknál pedig követeljük a bizonyítást. Rassay Károly és Orbók Attila: Szabad sajtó! Andrássy Gyula gróf: E téren ne enged A lengyel asszony Messze sárgállott a határ. Komoly búzatáblák hajtogatták kalászos fejüket, mint dolgos parasztasszonyok: Én vagyok a kenyér, a kenyér. Piros pipacsok virítottak az utón. Mi vagyunk a könnyelmű élet. Feléjük bókoltak terebélyes gyümölcsfák, mint ifjú férfiak. S fent a haboskék kárpitok alján, mint pajkos kis amorettek, a pacsirták. És nyár volt. A lengyel asszony hallgatagon szent az utón. Fátyolban, lopva jött hazulról a két kis gyermeke mellől. 8 a város, mintha kémtelen utána nézne. Mégis jött. Mert engem «ntpMI x lengyel asszony. Ó, nem volt már fiatal » «mint most néztem, láttam, sok sírástól fáradt a, szeme s azon- tövénél, ahol az arc két világos kapuja nyílik, apró, hajszálnyi ráncok futnak körbe. De a szeme, elsírt, fáradozó szeme kék volt és istenem, nekem meg kellett volna csókolnom minden pillanatban, annyi szerelemmel nézett. Éreztem, nekem most nincs jogom csendesnek lenni, beszélnem kell, szép vigasztaló szavakat mondani S az asszony is kérlelt, tört német szóval: Beszéljen uram. De nyelvemen furcsa kábulat ült s a vigasztaló, gazdag beszéd, amivel úgy cirógattam máskor, mint selyemkendővel halvány homlokot, elmaradt tőlem. Csak csókoltam a kezét, eszeveszetten, dacos fájdalommal, mert már éreztem, hogy el fogom hagyni és hogy elfelejtem. De ebben a percben nem akartam ezt hinni , csókoltam a kezét, mint egy szent ereklyét. Körül a forróság zengett, mert nyár volt, rekkenő augusztusi hajlongó asszonytestek ritmikus danája szállott az égre. Leültünk az út mellé a gyedre s megcsókoltam az asszonyt. Először, mióta ismer- hun, Vonaglott, harapta az ajkam, egy tévedt élet minden kínja zokogott fel testéből, átkarolt, magához szorított, mintha minden szenvedéséért most akarna magának kárpótlást szerezni, csak csókolt, egyre csókolt. Mert ő volt a meg nem értett aszszony. S újra beszélt, Szomorú életéről. Amit várt tőle s amit kapott. S a férjéről, aki, jaj, oly messze van őtőle. Milyen banális, Istenem, milyen banális, gondoltam s szelíden megcsókoltam. Tán mégis szerettem ezt az aszszonyt . Fürge ritmusú táncdal hangzott felénk a rétről s én újra megöleltem őt. Ijedezve húzódott vissza: — Jaj, meglátnak, vigyázzon, meglátnak. Keserű íz futotta el a számat. Szememre felhő borult. Mert, jaj, én csak az asszonyt láttam, amint kívánón felém hajlik s az élő, kalászos mezőket, a nap ragyogó aranyát, a nyár zengő énekét. S ő most is számolt. Kis hangyalelke féltette a lomot, mit egy meddő életen át gyűjtött s amit ő maga sem becsült semmire. S mikor megnyílott előtte a forró nyár kapuja annyi szomorú, kervatag ősz után, mégis visszadöbbent s az eljövendő őszre gondolt. Egyszerre nagyon idegennek éreztem s amint kutatón az arcába néztem, gúnyosan nevettek szemembe a ráncok. — Mit akarsz ettől az asszonytól?— döbbent belém a kérdés.' — Megalkuvás volt a kenyere örökké s fanyar ecetté vált a bora már. , S a napsugárban is bus őszre gondol. Búcsúzz el tőle jósággal és szépen. A nap lassanként nyugovóra ha-jolt. Hazatérő nyáj kolompja hallatszott a távolból. Az erdő felől halk, bánatos susogást hozott a szél. Hirtelen megrezzent az asszony. Ijedten nézett a város felé. Ijedten és félve. — Haza kell mennem, —■ mondotta a szeme. — Isten vele, — szólottam. —» Isten vele. Ne kisértsük a sorsot. A bukó csillag nem repülhet fel többé az égre ... A gyermekei várják ... Isten vele. Megcsókoltam lágyan és megöleltem." A nap utolsó sugara búcsúzón hullott a rétre. Egy piros pipacs virított ottan. Letéptem és az aszszony ölébe tettem. — Tegye el az emlékem a szivére, mint egy rövidéletü, szépnyári virágot, — mondottam. — és megindultam. Az erdő széléről még egyszer visszanéztem ... és láttam, hogy féltő, anyás tekintettel kiséri lépteim. Staith Tivadar. MADYAHSÁG 1921 február 23. szerda jük kihasználni a cenzúrát, hogy védelmet nyújtson a hibásaknak. A kormányt, mivel látja, hogy az a jogrendet mindjobban helyre tudjaállítani s miután a kormány s az ő programja között eltérés nincs abban a reményben, hogy hű marad kitűzött programjához s férfias nyíltsággal és eréllyel hajtja majd végre politikáját, támogatja. (Zajos taps, éljenzés a Ház jobboldalán, szónokot sokan üdvözlik.) A belügyminiszter-válság és a kisgazdapárt Andrássy beszédét követő ötperces szünet után Szijj Bálint emelkedett szóra. Szerinte ha a kormányprogramot okosan és tapintatosan végrehajtják, akkor a konszolidáció máris beáll. Azonban ügyelnünk kell arra, hogy a vidéki és a kis exisztenciákat tönkre ne tegyék, mert különben hiába jön a konszolidáció. Üdvözli a pénzügyminisztert a kisgazdatársadalom nevében. A miniszter takarékossági programja és a szabadforgalom megnyitása az, amely megszünteti a láncolást és produktív munkára kényszeríti az állam kullancsait. Nyissák meg a szabadforgalmat és nyolc nap alatt mindenkinek jut kenyér Budapesten. Felhívja a kormányt, hogy a jövő gazdasági évben a gabonatárolást szüntesse meg, mert különben kisgazdapártra akár most is már, ne számítson. A közigazgatási reformra nagy szükség van és éppen azért sürgeti a belügyi tárca elintézését. A kisgazdapárt — úgymond — már sok békát lenyelt, de azt nem fogja lenyelni, hogy az arisztokrácia körében keressenek belügyminisztert. A kisgazdapárt eddig is meghozta a maga áldozatát, de a tűzzelvassal való rekvirálás kommunista jellegű és annál veszedelmesebb, mert csak részleges. A tisztviselők s a katonaság ellátása nemcsak a falu kötelessége, hanem a város lakosságáé is. Az elnök az ülést két órakor berekesztette. A legközelebbi ülés holnap tíz órakor lesz. Napirenden van: az indítvány s az interpellációs könyvek felolvasása s a kormányprogram feletti vita folytatása» — ■— » " .. ■ 8 francia katonai létig ír megiagyta Budapeset Szövetségköz! katonai bizottság jön a bemre — A Magyarság tudósítójától . Mint értesülünk, a francia hadügy- minisztérium a katonai misszió létszámának csökentését határozta el s ennek folytán Troimont gróf, Michel ezredes és egy százados a napokban elhagyják Budapestet. Helyettük szövetségközi kantonai bizottság érkezik ide Bécsből s ez a francia katonai misszió tagjaival együtt fogja intézni azokat a tennivalókat, amelyek a trianoni szerződésben előirt úgynevezett leszerelés dolgában esetleg még szükségeseknek mutatkoznának.