Magyarság, 1921. március (2. évfolyam, 48-67. szám)
1921-03-22 / 62. szám
Í021. március 22, kedd MIiaíMBSlft Arab Szerkesztőségi VII. kérőjét, Miksantea «. szám. i&rrS **••»* »•*«««« «Kssr«Afi»rs Egyes számára 2 korona Vk., fPg Megjelenik kettő kivételével mindennap. Olcsóság, szabadság Máskor ilyenkor azt a bizonyos márciusi szellőt vártuk és ünnepeltük, mely a politikai szabadság emlékét és leheletét fújta arcunkba, ma ugyanennek a szellőnek szárnyain egy másféle szabadulás ígérete érkezik hozzánk, azé a szabadságé, mely meg fog váltani bennünket öt-hat esztendő — elviselhetetlenségében egy egész évszázad — zsarnoki nyomorúságától. A legszörnyűbb rabság volt ez, melyet valaha csak szenvednünk kellett, a legborzasztóbb elnyomás, mely életet, vért, exisztenciákat követelt, osztályokat semmisített meg és taszított a pusztulásba, százezreknek és millióknak szájából ütötte ki az utolsó falatot s tette elviselhetetlen teherré az életet. A drágaság önkénye alatt sorvadtunk és nyögtünk, amely lerázhatatlannak és végeláthatatlannak tetszett Úgy éltünk éveken át, mint a börtönlakók, akiknek ki van szabva kemény nyughelyük hossza éppenugy, mint a kenyéradag s az Isten világossága, mely a vasrácson át feléjük inthet. Börtönné vált az élet százezrek és milliók számára, melynek küszöbén ott ült a megvesztegethetetlen tömlöctarló, a nincsen. És ez a zsarnokság már-már nem ismert határokat, pokollá tette számunkra a mát és őrületté a holnapot, elérhetetlen álommá a gyomor leghitványabb vágyát, a test és a szellem legszemérmesebb, legigénytelenebb szükségletét. Ez a zsarnokság kiforgatott bennünket emberi valóságunkból: a szegényt páriává alázta, a gazdagot vagy csak a tehetőst is fölülemelte az erkölcsi igazságon s olyanná, aki kívül és felül áll a legiszonyúbb vastörvényen is, menedékjogot élvez, amely gyűlöletre indít és lázadásra hiv. Ez a zsarnokság, mikor megsanyargatta és megalázta az emberi lelket, egyben megrontotta és megmérgezte: az igazságtalanság, az eltaposoltság, az ártatlanul való halálraítéltség szörnyű keserűségével És most egyszerre a szabadság leheletét érezzük az élet rég nélkülözött drága javának: a kenyérnek, húsnak, zsírnak, cipőnek és ruhának szabadságát, amely az elérhetetlen álmok távolságából újra a megközelíthető, megfogható, birtokolható valóság körébe vonja mindazt, amit az elmúlt évek tőlünk elraboltak és megtagadtak. Nézd az utcán, a villamosokon az emberek arcát, hogy megenyhül a penésszé zöldült nélkülözés a a csonttá keményedett ínség ezeken az arcokon s hogy megélénkülnek ezek a mély, fáradt, sötét gondtól és kétségbeeséstől eltévült szemek, újra az élet fénye lobog fel bennük, annak a szegényes és mégis mindent jelentő boldogságnak mécse, hogy holnaptól kezdve talán már tűz éghet a kihalt tűzhelyen és a fazékba, mely évek óta éhesen ásított a falon, most újra bús kerül. Nézd a kopott, rongyos ruhákat, a nyomorúságnak százszor kifordított, színét vesztett zászlóit a szegény nőkön éppúgy, mint a szegény férfiakon, évek óta nem lehetett leváltani őket, hogy tisztát, újat cseréljünk helyettük, reánk rothadtak, reánkégiek, mint megannyi Nesszus ing. És most, most a kirakatokból az a remény kacag, hogy sarokba vághatod ezeket a gyűlölt rongyokat, melyeknek minden ráncába, minden foltjába, minden szájába a sötét gona napjai, hónapjai és évei szőtték bele magukat, hogy napról-napra újra magadra oltsd őket s velük az életed minden rettentő terhét és szegénységét. Olcsóság ! Hitted valaha, hogy ez egyet jelent a szabadsággal? Oly hihetetlen, hogy ez a szabadság most még félve, de egyre bátrabban és bátrabban zörget az ablakodon A márciusi szél hozza, amely mindig csodákat hozott. Egyszer a lelki és szellemi szabadság csodáit, most az olcsó kenyér csodáját hozza, a kenyerét, mely éppoly szent, mint a szabadság! Vita a mozirendeletrőől •azonos és nemzetvédő egyesületek és rokkantak kapnak a moziengedélyt Tudomásul vették Tomcsányi válaszát A nemzetgyűlés ülése — A Magyarság tudósítójától — A nemzetgyűlés mai, húsvéti ünnepek előtt utolsó ülésén Másság Károly beszéde alatt egy tréfás honatyákat,ameljegyzést tette: Mi-tu-mo, ami budapesti plakátnyelven azt jelenti, hogy mindenki tud mozizni. A mindenki közül ma Rassay Károly pergetett le egy filmet, három felvonásban, humoros és bánatos jelenetekben gazdag ezernyolcszáz métereset, amelynek főhőse ő maga volt a szónok, aki a milliomossá puffadt mozi tulajdonosok fájdalmát sírta el s támadta az ármányos ellenfelet: Tomcsányi Vilmos Pál minisztert Rassay tiszét két hitsorsosilag érdekelt képviselő, Bródi Ernő és Pető Sándor élesztették közbeszólásaik vizenyős sziporkáival A nagy gravamen, amelyet Bassay tárogatóján elsírt,a mozitulajdonosok keserve volt a belügyminiszteri rendelet ellen, amely sokaktól visszavonta azt az engedélyt, amelyet eddig szinte egyedáruságuknak tekintettek. Bassay felvonultatta magánjogi érveinek összes ütegeit s pergőtüzet zúdított a kormányra, amely megmerte kockáztatni azt a hallatlan vakmerőséget, hogy keresztény erkölcsi testületeknek és hadirokkantaknak adta azt az engedélyt, amelyből a kilencven százaléknyi zsidó mozitulajdonosok óriási vagyont harácsoltak össze. Sajnáltuk, hogy a belügyminisztérium ideiglenes vezetésével megbízott miniszter Rassay offanzíváját elhárító beszédében nem emelte ki nyíltan azt a legfontosabb ténykörülményt, hogy teljesen törvényes rendeletével véget akar vetni annak a képtelen állapotnak, hogy a mozgóképek óriási kulturális és társadalmi nevelő erőt képviselő intézménye teljesen ki legyen szolgáltatva a zsidó tőkének, másfelől pedig nem hozta analógiába a földbirtok kisajátításának folyamatával, amely szintén súlyos kormányhatalmi beavatkozást jelent egyesek magánjogaiba. Ha a hitbizományok, a holtkéz, de a közönséges földtulajdon viszonyaiba is belenyúl az állami hatalom, a moziengedély sem lehet patikajog, érinthetetlen magánjogi szentség A nemzetgyűlés helyesen méltányolta azokat a fontos nemzeti érdekeket, melyek az eddigi állapot revoeálását és megváltoztatását követelik, mikor tudomásul vette a miniszter válaszát. Az ülésen egy másik interpelláció is elhangzott: "Tasnádi-Kovács Józsefé, aki a belügyminiszterhez tett kérdést a köztársasági mozgalmakról, amelyek Nagy György beszédével és az októbristák megmozdulásával kapcsolatban egyre nyíttabb formákat ölt. A nemzetgyűlés ezután az elnök javaslatára április hatodikáig napolta el üléseit. A húsvéti szünet előtt, amely április hatodikáig tart, ma tartotta utolsó ülését a nemzetgyűlés. Kenéz Béla elnökölt. A mozirendelet Elfogadták harmadszori olvasásban az indemnitást, majd Rassay Károly sürgős interpellációjára tértek át, amelyet a mozirendelet ügyében intézett a belügyminiszterhez. Rassay Károly: Kijelenti, hogy a kiadott mozirendelet nagyon sérelmes, s a magánjogi elvet sérti. Bróny Ernő: Jogfosztás! Meskó Zoltán: Nono. Rassay Károly: El kell dönteni, magántulajdon vagy köztulajdon tárgyai voltak-e a mozgószínházak. Nálunk a mozgókép-ipar alig negyedszázados. Gunda Jenő: Lezüllesztette gyermekeinket. Rassay Károly: A rendelet nem alkalmazkodik a jogállamban megkövetelt szempontokhoz. A régi rendelet szerint a jogosítványt csak erkölcsi okokból lehetett a tulajdonostól megvonni. A mozi ügyét Wekerle törvényjavaslattal akarta megoldani s nem egyesületeknek akarta az engedélyeket átadni, hanem a községeinek közcélokra. A kommün alatt elvették a mozikat tulajdonosaiktól s tíz millió deficittel adták vissza. Drózdy Győző: Majd visszakapják, ha most el is veszik. Rassay Károly: Kifogásolja, hogy azok, akiktől az engedélyt megvonták, minden kártérítési jog nélkül kötelesek helyiségeiket átadni az új tulajdonosnak. Magánjogi viszonyokat rendelettel nem lehet szabályozni. Az a meggyőződése, hogy a bíróság a rendeletét nem hajtja végre. Birta József: Ez izgatás ! Rassay Károly: Nem tudjuk, kik azok, akik a régi mozisok örökébe lépnek. Tudomása szerint ötvenegy engedélyt vettek el, de nem tudja, kik az új boldog tulajdonosok. Cinizmus, amit a miniszter mondott, hogy a régi tulajdonosok új engedélyre jelentkezhetnek. Akármilyen formában juttatták érvényre a rendeletét, az végeredményben kommunizmus marad. (Bajos ellentmondás a középen.) Egy hang : A zsidók feje fáj Bassaynak! Sándor Pál: A zsidótól sem szabad rabolni. (Elnök rendreutasítja.) Tomcsányi válasza Tomcsányi Vilmos Pál igazságügyminiszter . A rendeletet elődjétől vette át, de nyugodtan állja érte a felelősségek A mozi-ügy rendezésében az a fontos szempont vezette, hogy azokra a nagy kulturális, erkölcsi, sőt politikai érdekekre, melyeket a mozikép-előadások szolgáltatnak, az államnak befolyást kell gyakorolnia. Azok a közérdekű egyesületek, amelyek hazafias nemzeti célokat szolgáltatnak, nem támaszkodhatnak folyton a közönség adakozására. Pető Sándor: Új engedélyeket kell adni Tomcsányi Vilmos Pál: Felhívta az összes mozikat, hogy november elsejéig jelentsék be, reflektálnak-e újabb engedélyekre. Tizenöt régi mozgószínház nem kérte újból az engedélyt. A régi engedély szerint azoktól, akik nem, hivatásosan foglalkoznak a moziiparral, hanem egyéb foglalkozásuk is van, meg lehet vonni az engedélyt. Drózdy Győző: A generálisok moziinasok voltak? Tomcsányi Pál: Huszonhárom régi mozitulajdonos, aki kizárólag ezzel az iparral foglalkozott, megmaradt tulajdonában. (Helyeslés a középen.) Az ügyvédek s a nagykereskedők ne foglalkozzanak mozival. Pető Sándor: Nagyon helyes. Ügyvéd ne legyen mozis! Tomcsányi Vilmos Pál: Új engedélyeket elsősorban a hadirokkantaknak, özvegyeknek, l árváknak, érdemes nyugdíjat tisztviselőknek adtak. Drózdy Győző: Ezek után még üldözni merik a kommunistákat? (Elnök rendreutasítja) Tomcsányi Vilmos Pál: A Nyukosz és a Hadrá is kaptak engedélyt, a filmgyárak is, hogy az általuk készített filmet bemutathassák. Az új engedélyeseknél hónaponként két műsort a közoktatásügyi miniszter állapít meg, minden évben egy köznapon ifjúsági előadást kell tartani, amelynek műsorát a miniszter állapítja meg. A személyzet háromnegyed része hadirokkant lesz. Minden vasárnap délelőtt ifjúsági- és munkáselőadást kell tartaniuk teljesen ingyen. A helyiséget a Lakáshivatal utalja ki a mozik számára. Sándor Pál: Ez rablás. (Elnök rendreutasítja.) Tomcsányi Vilmos Pál : A rendelet nem érinti az engedélyesek magántulajdonát, a berendezés kizárólagos tulajdona a régi engedélyesnek. Drózdy Győző: Ne beszéljenek komámanizmusról, és az I (Felkiáltások: Magának praxisa van ebben, maga csakugyan tudja.) Tomcsányi Vilmos Pál: A magyar-angol társaság is fiog kapni engedélyeket, ezzel szemben közérdekű kötelezettséget vállalt magára. A kormány ezeket a szempontokat tartotta figyelemben, mikor az új engedélyeket kiadta. Kéri a válasz tudomásulvételét. (Éljenzés a közéven.) Budapest, II. évf. 62. (76.) szám Rassay Károly. Azt hallotta, hogy az új engedélyesek között a Move, a Nyiekosz és a Hadrea is szerepel. Nagyon kevés fog a befolyó milliókból azoknak a nyomorgóknak jutni, akik a mozikat az ilyen egyesületek révén megkapták. Nem lehet egyesektől elvenni vagyonukat é a jótékonyság cégére alatt egyesületeknek odaadni. Emeljék fel az adókat, akkor a bénáknak és rokkantaknak több pénz jut Ezután hosszasan kifogásolja, hogy kártérítés nélkül veszik el a mások vagyonát Meskó Zoltán: A mozisok ügyvéd-képviselőkhöz szaladtak. Rassay Károly: Mikor egyesek tulajdonából elveszik a mozit, akkor egy előkelő idegen, Stead ezredes hét-nyolc mozit kapott Az angol magyar filmvállalatra céloz, amely propaganda ürügye alatt kapja meg az engedélyt. (Felkiáltások: Stead ezredes fog irredentát csinálni.) Rassay Károly : Az angol magyar filmszínház részvénytársaság egy év alatt tizenöt mozit vett bérbe. Kérdi a kormányt, hajlandó-e a rendeletet felfüggeszteni, esetleg úgy módosítani, hogy a magántulajdont megvédje és a mozgószínházakra vonatkozóan törvényjavaslatot terjeszteni a nemzetgyűlés elé ?