Magyarság, 1921. július (2. évfolyam, 142-168. szám)

1921-07-22 / 160. szám

Az „egyenlő teher­viselés jegyében!“... Újabb számadatok az ingatlan­­vagyonváltság- javaslathoz Írta: Gaál Gaszton Hegedűs pénzügyminiszter úr váltig állítja s körútjain nyilvá­nosan is terjeszti, hogy semmi­ben sem kíván a részvénytársa­ságoknak (nagybankok stb.) ked­vezni s legutóbb Egerben tartott propaganda-szónoklatában a la­pok szerint azt mondta: »joggal elvárhatjuk a földbirtoktól, hogy legalább is oly mértékben adjon le vagyonváltságot, mint a bankok.« Bennünket, akik a javaslat tárgyalásainak eddigi során vál­tig hangoztattak, hogy a rész­vénytársaságok vagyonadója ne­vetségesen csekély a földtulajdon tervezett megadóztatásával szem­ben, azzal fizet ki a maga szel­lemesen rövid modorában : »ti ahhoz nem értetek, a részvény­­társaságok dolgát én jobban tu­dom ...« Ezzel a mélyenszántó érvelés­sel azután ki is merül argumen­tációja s legalább is kirívóan őrizkedik attól, hogy gyakorlati példa felállításával iparkodjék állítását alátámasztani. Megteszem hát helyette ezt én , egyetlen példa bemutatásával szemléltetem, hogy miképp ál­lunk a miniszter úr -»egyenlő és igazságost adóztatási rendszerével. Ha nekem, vagy bárki másnak mint magánembernek (tehát ter­mészetes személynek) van 350 millió korona becsértékű vagyona, mely a következő vagyonkategóriák­­ból áll: 1. értékpapír, külföldi részvény , 10 millió; 2. kész­pénz , 40 millió;­­ 3. földbirtok, 20.000 kát. h., becsér­téke = 160 millió; 4. gazd. felszerelés = 35 millió; 5. szőlőbirtok, 100 kát. h.­­= 1 millió; 6. erdőbirtok, becs­értéke = 10 millió ; 7. házbir­tok, 10 budapesti bérpalota, becsér­téke = 40 millió; 8. üres buda­pesti házhelyek, becsértéke =10 millió; 9. kőszénbánya = 20 millió; 10. mész- és téglagyár = 10 millió; 11. árukészlet = 10 millió; 12. bútor és műtárgy = 2 millió; 13. ékszer = 2 millió. Együtt az összvagyon 350 millió. Ez esetben a magánember min­den egyes vagyonrésze után kü­­lön-külön rogatik meg vagyon­adóval és pedig a következő ösz­­szegekben: I. 10 millió kor. értékű külföldi rész­­vényvagyon után esedékes vagyon­­váltság 20%, vagyis 2 millió. (1921: XV. *­«». 34. sj.) 40 millió kor. készpénzletét után esedékes vagyonváltság 20%, vagyis * millió. (1921: XV. t.-c. 3. §.) II. 20.000 kat. hold középminőségű föld­birtok becsértéke a törvényjavaslat tabellája sitrafti­kát, holdanként a 8000 kor­é 160 millió. Ennek vagyon­­váltsága készpénzben 30­0 millió. (Tör­vényjavaslat 4. §. 1. p ) IV. Gazdasági felszerelés becsértéke 35 millió ; vagyonváltsága az eddigi meg­állapodások alapján (ezt a fejezetet a pénzügyi bizottság még nem tárgyalta le, de a kormány elvben már el­fogadta) 19%, vagyis 1­ 65 millió. V.• 100 kat. h. szőlőbirtok­ (európai ülte­tés, szénkéneggel való gyérítést igénylő) 20. § I. pont alatti vagyonváltsága ka­­tasztrális holdanként 3000 korona, vagyis 0 3 millió. (Tvjav. 20. §. 11. a) p.) VI. 10 millió kor. becsértékü erdő után vagyonváltság 16%, vagyis 16 millió. (Tvjav. 44. §.) VII. 10 bpesti ház, forgalmi értéke a 4 millió , 40 millió. (Békeértéke volt a 0,5 millió, együtt 5 millió.) Ennek­­vagyonváltsága az 1920. évi nyersjövede­lem háromszorosa. A nyersjövedelem egyenként körülbelül 35.000 koronát tesz ki, ez 10 háznál 350.000 kor., en­nek háromszorosa a vagyonadó, vagyis 100 millió. (Tvjav. 57. §. 1. p.) Vill. 20 millió korona becsértékü kőszén­­bánya, után vagyonadó a becsérték 10%-a, vagyis 2 millió. (Tvjav. 149. §.) IX. 10 millió korona értékű mész- és téglagyár után a becsérték 10%-a, vagyis 1 millió. (Tvjav. 149. §.) X. 10 millió korona értékű árukészlet utáni vagyonváltság a becsérték %-ának 10%-a, vagyis 066 millió. (Tvjav. 126. §.) XI. 2 millió kor. érrtékű bútor és mű­­­tárgy után vagyonváltság a beszerzési árnak, mely legfeljebb 100.000 koronát tett ki, a 3—5%-a, vagyis 004 millió­. (Tvjav. 170. §. 1. és 2. p.) XII. * 2 millió kor. értékű ékszer után va­gyonváltság a beszerzési árnak, 50.000 kor.-nak 15%-a, vagyis 0007 millió. (Tvjav. 170. §. 4. p.) «. Összegezve már most vagyon­­nemek szerint a magánfél (ter­mészetes személy) által jelen esetben fizetendő vagyonadóital. Összes vagyonadója: 49-707 millió. Ha ellenben ugyanezen részek­ből álló vagyon nem természetes személyé, hanem részvénytársa­ságé (jogi személy), akkor a hely­zet a következőképpen alakul: Előre bocsátom, hogy abból indulok ki, amit Hegedűs mi­niszter úr folyton hirdet (amit azonban kereken tagadok),­­hogy a tőzsdei árfolyam hű kifejezője az illető részvénytársaság vagyona valóságos értékének*. A tőzsdei árfolyamra a valóságos­­ belső értékén kiinl annyi tényező van befolyással és hatással (nem egy­szer tendenciózusan gyakorolt osztalék­politika is stb. stb), hogy az­ok előtt Hegedűs fenti tételének helytelen voltát még csak vitatni sem szükséges, akik a dologhoz csak egy kissé ko­nyhának. De nem vitázom. Te­gyük fel, hogy bebűiszerint úgy van, ahogy Hegedűs a »gyengéb­bek kedvéért« állítja s nézzük már most, hogyan adóznék a fenti vagyontételekből álló 350 millió korona értékű vagyon, ha az egy részvénytársaság tulajdona? A részvénytársaság áll, mond­juk, 100.000 ,db. 1000 kor. név­értékű részvényből, amelynek 1920 dec. 20-iki árfolyama esze­rint db.-ként 3500 kor. kellett, hogy legyen, mert csak így jön ki a részvénytársaság vagyoná­nak összértékét híven kitevő 150 milliós összeg. Miután a részvénytársaság az 1920 dec. 20-i tőzsdei árfolyamér­ték 2/3-ada után adózik 15°/0-kal, tehát e részvénytársaság vagyon­adója 233 millió korona után 15°/6, vagyis mindösszesen 35 millió. (1921: XV. t.-c. 17. §.) Szembeállítva ezt ugyanezen vagyon adózásával, ha az magán­­fél kezében van, melyet fennebbl mutattam ki s mely 497 millió) tett ki, a részvénytársaság ugyan­­azon vagyon után kerek 14*30 millióval fizet kevesebb adót. Ez az, amit állandóan hangosí­tottam, mint kirívó igazságtalan-­­ságot felpanaszoltam, amelyet orvosolni kértem azáltal, hogy a részvénytársaságok vagyona is vagyontétel szerint felbontassél, s vagyonadójuk igy állapíttassák meg, illetve korrigáltassék ... S ez az, amiről az »igazságos” miniszter úr, aki »egyforma mér­tékkel mér« mindenkinek ... az egyenlő’ teherviselés szent jegyé­­ben — hallani sem akar!... Aki nem akar »mindenáron« siket és vak lenni, — az ebből láthat; a számok nem csalnak..« hisz azok számok, a legexaktabb tudománynak, a matematikának becsületes katonái... azok nem kedveznek sem’ banknak, sem háznak, sem földbirtoknak .. . mert nem mesterségük — a po­­litika. II­ - . I. alatti vagyonadó 2­00 millió K II.­­c « 400 « « III. « « 3040 « « IV. * « 6-65 ̋ « V. c c 0-30 c c VI. « « 1-60 › c VII. * · 1­ 05 « « VIII. « ·- 2­00 ̋ ̋ IX. « « 100 « μ X. « « 0’66 « ̋ XI. « « 004 « μ XII. « « 1h007 _€___* _ ' #/ ■ I ? S MRPP I !­•ml W i / ?! £ fr921 Julius 22. péntek Budapest, II. évi­ 160. (174.) szán­y órák •­­r\7 7cT ' szerkesztőség s VII. kerület, Miksa­ utca 8. szám­l A r_! ^ “a A « korona . Fel*10S ««rkeSZtö ! MlLOTAY ISTVAl Eaves szám­ára 2 korona Megjelenik hétfő kivételével mindennap. i Szovjet-Oroszország utolsó napjait éli A tönkretett orosz gazdasági élet — Utazás a Don- vidéken — Az orosz gyárak — A szovjet­ nafta — Az egymillió rubeles ruha — Vissza a régi rendhez — A Magyarság tudósítójától — Szomorú ember mondta az alább követ­kezőket, melyek Szovjet-Oroszország vég­napjairól és azokról a borzalmakról szól­nak, melyeket a szovjet teremtett a cárok birodalmában; de szólnak azokról a vár­ható borzalmakról is, amelyekre az elnyo­mottak készülnek, az elnyomottak, akik már érzik a vágyva­ vágyott bosszú pir­­kadását.­­Előkelő, nagy intelligenciájú orosz gyá­ros a szomorú ember, aki családját már itt helyezte el a barátságos m­­agyarok ol­talma alatt. Nevét el kell hallgatnunk, mert még visszamegy, vagyonának ron­csait átmenteni és a visszatérő még ott találhatja a haladásában is Véreskezű szovje­tet. Utazásának adatai megerősítik mind­azokat, amiket újabban az orosz állapo­tokról közöltünk. Emellett teljes és egy­­séges képet adnak mindenről, ami van és ami lesz Oroszországban.­­Ezúttal csak a gazdaságilag tönkretett Oroszország képét adjuk, ahogy az orosz gyáros elmondta. Aztán rákerül a sor a szovjet borzal­maira, a kipusztított ellenforradalmi vidé­kekre, az elnyomottakra, akik már ébre­deznek és lihegő bosszújuk már­is módot talál egy-két népbiztos vonatának felrob­bantására és hasonló véres visszaüté­­sekre, melyek máris pogromokat festenek soha nem látott véres színekkel ... Sorra kerülnek a magyarok is, akik ott szen­vednek s akikről sok újat és jót hal­lottunk ... Az orosz gyáros igy beszéli el: A vas- és szén Eldorádója A Dobvidék... Itt termett a szénben, vasban kimerüthetlen Oroszország vasércé­nek és széntermésének hetvenöt százaléka valamikor. Ma az egész itt­­ terem. Az egész: a semmi. A hatalmas Donec-basin, a Donmedence,­­hol a bányák, gyártelepek füstje, zaja szállt a levegőbe, zakatoló, kattogó munka­ folyt, ma halott. Setenként kétszer megy a vonat a fővonalon és a fával fütik, ott, ahol a föld méhében évezredekre való szén rejtezik. Sokszor nagy szusszanással a nyílt pályán felmondja a szolgálatot a mozdony. Az utasok leugrálnak. Jön a vörös vonatparancsnok s zordul adja ki a parancsot: -j — Mindenki az erdőbe, fát hordani. .. Az utasok mennek. Sóhajtásukkal el lehetne hajtani a mozdonyt... És min­­denik egy-egy nyaláb fával érkezik vissza. A mozdonyfütő izzadva füt és aztán nyögve indul a fával fütött vonat a szén­bányák felett... Szerte bedőlt gyárépületek, megrokkant kémények, üres munkáslakások, szomorú falvak, víz alá merült bányák, ahol a munkások százezrei éltek, kerestek, mi­­elött a vidék megismerte volna a szólig­lis termelésből fakadó jólétet... A szovjet naftát termel A Donvidék csak egy részét termeli a szovjetország tüzelőszerhiányának, a má­­sik felét a naftavidék szolgáltatja: Baku és Grosnn. A termelés itt is szovjet­ rendszer sze­rint történt. 1920-ban kilencszáz millió púd naftát és naftaterméket kapott még innen a szovjet. Havi negyven millió púd volt a béketermés. A szovjet elhatározta,­ hogy ez kevés és fel kell emelni. Ez sikerült is. Ma a békebeli termésnek alig* másfél százalékát produkálja a naftavidék é s legutóbb Baku képtelen volt a reá a*­ elmúlt évre kivetett százötven pad naftát­ beszolgáltatni. A vidék teljes pusztulás képét adja. A vezetékek tönkre mentek. Új fúrást*

Next