Magyarság, 1921. november (2. évfolyam, 244-269. szám)

1921-11-25 / 265. szám

4921 november 25. péntek !■. Ára 3 korona Budapest, II. évf. 265. (279.) szám Előfizetési árak: Egész évre 1 60 korona Negyedévre 170 korona Félévre ... 340 korona Egy kúra... 60 korona Egyes szám ára 3 korona Felelős szerkesztő: Milotay István Szerkesztőség: VII. kerület, Miksa.utea ». szám,­­ Telefon: József 68-80, József 68-91.­­ Kiadóhivatal, VII. kerület, Miksa-utca 8. Telefon: József 68-92. Megjelenik héttő kivételével mindennap. A hangulat nevében A miniszterelnök tegnap este látogatást tett a keresztény párt klubhelyiségében, hogy baráti eszmecsere során megismerje a párt tagjainak felfogását s viszont megismertesse velük a maga né­­zeteit. Beszélgetés közben Beth­len István gróf egy kérdésre, mely a letartóztatott politikusok sorsa iránt érdeklődött, egyebek közt azzal magyarázta a fogvatartás meghosszabbítását, hogy a kor­mány szívesen szabadon engedné Andrássyékat, de attól tart, hogy ez a cselekedete szembetalálkoz­nék a nép hangulatával, mert azt mondanák, hogy a kormány kedvezésben részesíti a grófokat. A reggeli lapok így idézik a miniszterelnök úr szavait a cen­zúra engedélyével s bármennyire hihetetlenül hangzanak is külön­ben ezek a szavak, cáfolat hiá­nyában el kell hinnünk őket. Nem azt hisszük el, hogy lá­zongó néphangulat követeli a »grófok” tömlőcben tartását, mert sehol semmi nyomát nem látjuk ennek a »hangulatinak. Ha sza­bad volna írni róla, hogy mit követel ez az állítólagos hangulat, nagyon érdekes és nagyon furcsa felvilágosításokkal szolgálhatnánk Bethlen grófnak, akit sajtója a »néphangulat« tekintetében éppenugy, mint sok más egyéb­ben, úgy látszik, nagyon egy­oldalúan tájékoztat. De a mostani hangulatról ké­sőbb. Egyelőre idézzük csak fel azoknak az időknek emlékezetét, mikor Károlyi Mihályék ural­kodtak az országon s felrúg­tak minden hagyományt, min­den jogot és formát, egye­dül és kizárólag a közvéle­ményre, a népakaratra hivatkozva. Ezt a hangulatot tágították és fejlesztették odáig, hogy végül az októberi forradalom piszkos for­gószele lett belőle, amely elsö­pört minden katonai, politikai, társadalmi és gazdasági rendet, feldúlta a frontokat, szétkergette a katonaságot, elnémította az or­szággyűlést, jogainak gyakorlá­sáról való lemondásra kényszerí­­tette a királyt, minden osztályt, minden pártot a legvadabb gyű­lölettel a másik ellen uszított, hogy végül ugyanez a hangulat ellenségeink kezére adja az ország háromnegyed részét. Ennek a bizonyos néphangu­latnak, amelyet oly könnyű a „grófok” ellen és mindenki ellen föl­gerjeszteni, akinek valami féltenivalója van, ennek dobták oda áldozatul annak idején, ama bizonyos, szörnyű októberi dél­után Tisza István grófot, ennek a hangulatnak nevében nem fir­tatták és nem üldözték gyilko­sait, míg e hangulat uralma tar­tott, mert mit szólt volna a nép, ha megbüntetik azokat, akik egy grófra fegyvert emeltek? Ugyan­erre a hangulatra hivatkozva alkották derűre-borura azokat a néptörvényeket, mint a népakarat megnyilvánulásait s ennek a mesterségesen fölizgatott és ébren­­tartott hangulatnak terrorja alá vetették a politika, az igazságszol­gáltatás,a társadalmi élet és a sajtó minden kritikai megnyilvánulá­sát. Sőt, a­minek ilyen távoleső és általános példákra hivatkozni ? — hiszen ugyanennek a néphangu­latnak nevében, ennek megnyug­tatására és ennek kegyeit keresve szedtek túszokat Károlyiék a megrettentett és agyonzaklatott polgári társadalom vezérférfiai közül. Erre hivatkozva internál­ták és börtönözték be Szurmay Sándort, aki ugyancsak báró volt Wekerle Sándort, akinek sze­génynek még ez a bűne sem volt, a néphangulat szemében. Tudjuk, hogy az a politika, mely a nép­hangulatot ilyen telhetetlen és könyörtelen birává tette elevenek és holtak felett, odáig ment a szovjeturalom alatt, hogy egyet­len roppant börtönné változtatta át az országot minden polgár­ember számára, aki egy héten egyszer tiszta inget mert váltani s nem átalotta bevallani, hogy tart valamit a polgári önérzetre és szabadságra. Ám, ha forradalmi kormányok, demagógok és hivatásos izgatók kormányzatuk vezérmotívumává avatják a néphangulatot, amely­nek megmérgezéséből és félre­vezetéséből élnek, ez természetes­­dolog. De hová leszünk, ha egy kormány és egy olyan férfiú, mint Bethlen István gróf, meg­­testesülése a nemes értelemben vett konzervatizmusnak, ilyen húrokat kezd pengetni és ilyen szerepet szán akár a politika, akár az igazságszolgáltatás kér­déseiben a néphangulatnak,amely­nek értékét, erkölcsi hajtóerőit, kiszámíthatatlanságát nálánál job­ban senki se ismeri? Hova jutunk, ha egy kormány, amely a szélső­ségek — mint maga mondani szokta, a jobb- és baloldali de­strukció — ellen való küzdelmet írta zászlajára, egyszerre csak olyan ügyekben, amelyekben ki­zárólag politikai józanságnak és a bírói lelkiismeretnek lehet szava, az elhatározás serpenyőjébe veti, mint döntő súlyt, ezt a bizonyos hangulatot? Van megállás ezen az úton? Ha­ van, a Károlyiék példája mutatja, mit kell érte fizetni, ő nem a grófoknak, ha­nem az egész polgári társadalom­nak, minden erkölcsi, társadalmi és politikai tekintélynek és az egész szerencsétlen országnak. Ez az a hangulat, amelyre Beth­len gróf a letartóztatott politiku­sokkal szemben hivatkozik! Lát­tuk, hogyan keletkezett ez a hata­lom, mely előtt a miniszterelnök most olyan tisztelettel áll meg Lát­tuk, milyen eszközökkel gerjesztet­ték fel, milyen propaganda, mennyi hazugság, mennyi h­amis beállí­tás, mennyi indulat, gyűlölet és hatalmi vágy élesztette napról­­napra épp abban a sajtóban, amelynek majdnem kormány­utasításra, de mindenesete kor­mányelnézéssel szinte hivatásává tétetett, hogy — koszt vasz koszt — gondoskodjék erről a hangulat­ról. A miniszterelnök hagyta, hogy ezek a szörnyű szellemek kisza­baduljanak a bűvös palackból s most, hogy árnyékuk ekkorára nőtt, kijelenti, hogy nem tehet semmit ellenük. Egy Bethlen István a Károlyi Mihály nyomdo­kain ? Nem, ez csak rossz tréfa le­het. Csak hangulat, amely elmúlik, mint egy árnyék, amelyben hinni, amelytől megijedni valóban gye­rekes és szégyenletes dolog volna! Megtörtem Bettik)­ István gróf dezignálása A miin­iszterelnök megkezdte tanácskozásait a pártok vezetőivel - Ellenzéki pártszövetség alakul — A Magyarság tudósítójától — Bethlen István gróf ma déli tizenkét órakor kihallgatáson jelent meg a kor­mányzónál s egy óráig tartó tanácskozás után mint dezignált miniszterelnök távo­zott. A miniszterelnök újabb megbízatása teljes programszerűséggel történt s az előre meghatározott tervek szerint fog most már megtörténni a válság megoldása az egységes párt megalakításának kísérlete mellett. Dezignálása után a miniszter­­elnök egy percet sem mulasztott el, hogy szándékai és tervei felől kétség­ben hagyja a pártokat, s már az esti órákban a politikusok tekintélyes cso­portját kérte magához a két kományzó­­pártból, hogy velük a kibontakozás módoza­tairól tanácskozzék. Ezek a megbeszélé­sek döntőleg készítik elő az új alakulást, s a tervezgetések és kombinációk helyébe most már leszűrt elhatározások és végső eredmények lépnek. Nagyon korai dolog lenne már most akár arról beszélni, hogy a miniszterelnök vállalkozása sikerrel jár-e, vagy pedig kudarcot szenvedhetne, mert hiszen a kibontakozás mérlegébe most már nemcsak teljesen kiforrott ter­vek lépnek, hanem óráról-órára hullámzó hangulatok, párt,szempontok mérkőzése, egyes csoportoknak háttérbe szorítása és mellőzése, másoknak fölülkerekedést­ dönti el végképp a kormányzati pro­gram megvalósítását. Mialatt a miniszterelnök a két kormányzó­­pártból és a disszidensekből megpróbálja az egységes kormányzópártot összekalapálni, azalatt egy másik front is szervezkedik: a nemzetgyűlési ellenzék csoportja, amely erős pártszövetséget akar alkotni az uj kormánnyal szemben, anélkül, hogy a kibontakozás útjába sziklákat gördítene. Az ellenzéki szövetség vezére Apponyi Albert gróf lesz s a szövetkezés a par­lamentarizmus megszilárdítását s a mel­lékkormányok befolyásának kiküszöbölését tűzi zászlójára. A miniszterelnöknek nem­csak egy szám szerint erős ellenzéki ala­kulással kell számolnia, hanem azzal is, hogy az ellenzéki szövetség a parla­ment sok értékes elemét magához vonja. Betfeien István dezignátusa Bethlen István gróf dezignálása a dél­utáni órákban jutott nyilvánosságra.. A miniszterelnök a kormányzótól a minisz­terelnökségre sietett és intézkedett, hogy még a mai est folyamán érintkezésbe léphessen a pártok vezéreivel. Már a dél­­előtt folyamán is volt szű­kebb tanácsko­zás a miniszterelnökségen, amelyen nem­csak a két kormányzópárt egyes vezető­­férfiai, hanem a disszidens képviselők há­­­­rom tagja is részt vett. A szű­kebb tanács­kozáson az egységes pártalakítás kérdé­sét beszélték meg. Bethlen kijelentette, hogy amennyiben nem sikerül egységes pártot létrehoznia, akkor is megalakítja az új pártot, amely a nemzeti egység pártja nevet venné föl. A miniszterelnök kabinetjét két nap alatt valószínűleg ösz­­szeállítja és a jövő hét első napjaiban bemutatkozik a nemzetgyűlésen. A miniszterelnölő tanácskozása a pártok­ vezetőivel Bethlen István gróf miniszterelnök há­rom csoportban kérette magához ma este a pártok vezető férfiait. Fél hat órakor Nagyatádi Szabó István, Rubinek Gyula, Tomcsányi Vilmos Pál, Gaál Gaszton és Mayer János, a gazda­­párt vezetői keresték fel a miniszter­elnökségen Bethlen Istvánt. Hat óra után távoztak az értekezletről a gazdapárti politikusok.­­Rubinek Gyula kijelen­tette, hogy a dezignálás csakugyan meg­történt, Ő bízik az egységes párt sikerében. Negyednyelc órakor a keresztény párt részéről Bernolák Nándor, Fass József, Haller István, Huszár Károly és Ernst Sándor jelentek meg a miniszterelnök­­nél, kivel féltizig tanácskoztak. A tanács­kozás befejezése után a pártvezetőség tagjai a pártkörbe mentek, hol rövid meg­beszélést tartottak. Féltiz órakor a disszidensek részéről Ko­rányi Frigyes bárót, Klebelsberg Kunó grófot, Fáy Gyulát és­­Gyömörey Györ­gyöt fogadta a miniszterelnök. Bethlen István gróf a megjelent poli­tikusokat részletesen tájékoztatta a­ korm­vtány programjáról és az egységes párt­­alakítás föltételeiről. A miniszterelnök dezignálásáról és a miniszterelnökségen folyt tanácskozások­ról a Magyar távirati Iroda a követke­zőket jelenti: Bethlen István gróf minisz­terelnök ma déli 12 órakor kihallgatáson jelent meg Horthy Miklós kormányzónál. A kihallgatás másfél óráig tartott. A kor­­mányzó Bethlen István grófot miniszter­­elnökké dezignálta és felkérte, hogy a kabinetalakítás iránt előterjesztést tegyen. A miniszter­ek­ tár m­a délután már meg is kezdte a pártok vezetőivel való tanácsko­zásait és fél 6 órakor a kisgazdapárt képviselőivel, 7 órakor a keresztény nem­zeti egyesülés pártjának vezetőivel, ez­után pedig a disszidensek képviselőivel tárgyalt. A megbeszélések este 11 óráig tartottak és holnap folytatódnak. A miniszterelnölő szombaton tajákoztatja a pártokat Bethlen István gróf miniszterelnök részt vesz szombaton délután hat órakor a kisgazdapárt,­­hét órakor pedig a keresztény párt értekezletén, mely alka­lommal a két kormányzópárt tagjai előtt kifejti az egységes párt programját

Next