Magyarság, 1922. január (3. évfolyam, 1-25. szám)

1922-01-15 / 12. szám

2 ÜLELM szágba. Bebizonyította, hogy a tények az ellenkezőjét bizonyították annak, amit Bethlen gróf a külpolitikai helyzetről megállapított. Az a Szörzse, aki a jugoszlávokkal a kötést csinálta, húsvétkor még Olaszország külügyminisztere volt, októberben pedig bukott ember, s helyét a délszláv iránnyal szakító és a magyarbarát hitben álló Della Terreira foglalta el. Románia közönyös, csaknem érdektelen magatartást tanúsított a király napok alatt. Azonkívül az sem kérdéses, hogy a nagyontánt semmi körülmények között sem tűrt volna háborús konfliktust Közép- Európában, mint ahogy nem tűrt a nyugatmagyarországi kérdésben sem”, amikorJugoszlávia és Csehország nem kisebb buzgósággal csörtették kardjukat. A háború veszedelme tehát — mondhatni — minimális volt, ha a nemzet egységes marad, a király mögé áll és erőt mutat. A külpolitikai viszonyoknak megítélése és a lehetőségek mérlegelése tehát egy okkal több volt, hogy Andrássy a király oldalára siessen. A beszéd harmadik fázisa kimerítő bírálatát nyújtotta a szabad király választó mozgalomnak és könyörtelen kielemzése azoknak a következményeknek, amelyek egy királyválasztás tényéből formálódnának. A pártoskodásnak végső és jóvátehetetlen elfajulásai, a polgárháborúszerű ellentétek, amelyek beláthatatlan időre szétzilálnák a társadalom egységét és a területi épségvisszaszerzésének reményeit, a mérhetetlenül elvaduló korrupció és lélekvásár, amely ivadékok erkölcsiségét tenné tönkre, az a szégyenletes hűbéri viszony, amelybe a királyjelöltek mögött álló idegen hatalmakkal szemben, süllyednénk, végül az a valószínűség, hogy az új király nem Isten kegyelméből, nem is a nemzet összességének akaratából uralkodna, hanem egy pártfejedelemmé és trianoni királlyá hanyatlanék: ezek az együttjáró és együttható járulékai és következményei a királyválasztásnak, amelytől borzadva kellene elfordulnia minden magyarnak, akiben hazafias lelkiismeret és politikai belátás szikrája van. Andrássy történeti példákkal és verhetetlen dialektikával hangszerelte végig gondolatmenetét, amelynek meleg lendületei és tündöklő érvelései azonban dermedten hullottak le a túloldal egy részének siket és értelmetlen közönyéről. Valószínű, hogy ennek a " beszédnek hatalmas architektúráját észre se vették azok, akik az önmagával elégült ember gőgjében és megközelíthetetlenségében mérlegelnek és ítélkeznek, cselekszenek és gondolkoznak a politikában, amelyre összes tudományos előkészületüket a kalendárium jövendőmondásaiból és hazafias népdalok motívumaiból szerezték össze. De talán meghallják és megértik ezt a beszédet azok, akik érveinek igazságát szenvedik a demarkáción túli Magyarországon s akik semmiben sema hisznek, mint a szent korona összekötő és fenntartó erejében. *— Isten vele, Berta. ki kell, mentsem az állomásra. — De hisz’ az állomás is erre van! — szaladt ki önkéntelenül is a Sürhényi leány száján, hanem a következő pillanatban már ő is hidegen nyújtott kezet a férfinak: — Különben . . . maga tudja, merre akar menni, Petkó, isten vele! - Még egymásra nézte!'', de már nem találtak többé egymásra. Berta csak egy basáskodni akaró, kicsinyeskedő, korlátolt vasutasocskát látott, Petkő pedig egy ízléstelen, csúf lányt, aki kigúnyolta és szántszándékkal megbántotta a hivatásában. . . Délután már mind a ketten megbánták a délelőttöt, de mindem!: a másiktól várta a közeledést. Abból pedig nem lett semmi. Estére Petkó, szokása ellenére, becsipett, kicsit mámorosan ment éjjeli szolgálatra s h°jpali három órakor megtörtént a szerencsétlenség: a tátrai gyors nekirohant az álmos kis állomáson egy veszteglő szerelvénynek, amelyet az ügyeletes vasúti tiszt elfelejtett mellékvágányra tolatni. Kegyelmi vizsgálat, elbocsátás, fogház. Hiába, a szemafor zöldenvillogott volt a gyors elé, akárcsak az a rikító zöld hajtóka... ... Huszonöt esztendővel később, valamikor, most ebben a háború jött szomorú ■■ ".Viván Petkó János, aki fogházbüntetése után csaknem két évtizeden át egyik foglalkozásából a másikba átvergődve tengette volt magányos, agglegény életét, egyszer csak, majdhogynem váratlanul, meggazdagodott. Vett eladott, vette eladott látatlanban, úgyszólván fillér nélkül a zsebében és eközben mind a két kezével végigcirógatta, a szerencse. Az egykor volt csinos, fiatal vasutas, miután időközben nem egyszer járt foltos kabátban és lyukastalpú cipőben, íme az 1921-ik esztendejében már csekély három millió koronára kerekítheti,aki azt a kétmillió háromszázötvenezret, amit (rövid másfél esztendei üzleti tevékenység árán) a mondott év elejéig szerzett volt össze magának. Előkelően, öltözködött, Krasin él és a tárcája mindig tömve volt drága szivarral. És arentsés Petkó annyi nyomorúság után most még sem érezte megelégedettnek magát, Orv találta, hogy már elég volt az egyedüllétből, s amit a zöld hajtóka és a zöld szemafor, oly szerencédvű,Ő akadályozott meg annak idején, most, a jólét, kietlen magányába, egyszerre százszoros, vággyal, kivánta meg a ház., sóletet. Egy asszonyt, .valakit, aki az övé, aki végre kiszabadítsa az agyottant egyedüllétből. Valakit, aki megköss« a nyakkendőjét, Valakit, akiről tudja, hogy vár rá odahaza. Hiába, az ember tangóm feikstetni Soha««», elég neki, az, ami van, Ritka, aki nem azon nyargal, amije nincs. Azok a nők, akiket változatos élete során ismert és kieszcert, nem igen látszottak alkalmasnak a szemében a, hitvesi hivatásira. Az úgynevezett szolid ismeretségekből pedig már rég kikopott. Mit tegyen? Hogy szerezzen megbízható élettárait magának ? Töprengett, tépelődött sokat ezen a nagy kérdésen, mig végre egy* .-zw egy ilyen apróhirdetést nem olvasott. JÓKEDÉNYU középkoru kisasszony íícműeiv menekült házvezetőnői, vagy hasonló bizalmi állást keres, iövetét i-N'iÍW •tsZÉP jeligével a kiadóhivatalba. ' 35227 — Sorsjegy, -- ötlött az eszébe Petkónak. — Mért ne vehetnék egyszer én is egy sorsjegyet? Minek kellene nékem valami fiatal? Hogy megcsaljon? Ráadásul ez is felvidéki, azt írja. És menekült, szegény. Istenuccse írok neki, és megpróbálom, hogy válik be házvezetőnőnek? Vagy ki tudja, hátha majd feleségnek is beválik? • Kern ,szeretett, írni, hanem azért még azon délután elküldtem a levelet a jeligés címre. Kávéházi találkát nyallványozott a törzskávéházában, délután 3 és 1 óra, között. Balra abejárattól a ablaknál. Sötétkék ruha lesz rajta. ..Csak tessék a piacrinél kérdezősködni utána Petkót. Két napra rá a törzskávéházban a bejárattól balra az, ablaknál ott ült a gazdag Petkó. És mellette a plüs-diványkán egy csakugyan nem valami szép, középkorabeli hőig, aki haboskávét kanalazott és cukrászsüteményt evett hozzája. De nagyon lassan és nagyon szórakozottan. És közbe folyton csak beszélt és beszélt, mintha magyarázna valamit. A millilliomos agglegény pedig csak hallgatta, feszült figyelemmel hallgatta, mialatt a tekintete valami kimondhatatlanul jóleső nagy lelki nyugalommal pihent meg a beszélő hölgyön. Aztán, mintha belefáradt volna a sok hallgatásba, egyszer csak nagyot nyújtózkodott és elnevette magát . — Az igaz, hogy akkor talán még most 'is valami' szegény állomásfőnölcske volnék valahol, hanem azért azt mondom én magánál, Berta, hogy mégis csak buta dolog ez az élet: apróhirdetés útján kell összekerülnünk, túl a nyár derekán, holott már kora tavasszal egymásé lehettünk volna. És mialatt kezük az asztal alatt, szép csöndesen egymásra talált, mind a ketten borús szemmel meredtek vissza "a múltba, ahonnan titokzatosan fénylett feléjük a »szabad«■■r» ^.Hitette zöld szemafor. Ah, ah, igazán senki sem tudhatja, hogy mikor éri villuti szerencsétlenségt ". MAGYARSÁG 1832 január* 16, vasárnap Andrássy Gyula gróf a Királylátogatásról és a detronzációról Az ország érdekében jobb megoldást lehetett volna találni — A Kiskántánt nem szállt volna szembe az egységes nemzettel — A detronzáció forradalom — A Királyválasztás Lengyelország sorsára juttat Sigray Antal gróf interpellációja Ostenburg érdekében — A nemzetgyűlés ülése — i tútUftjábrá&J i'Mosilúj diói — Az inéiennitási vita során ma több, mint két órán keresztül Andrássy Gyula gróf nagy beszéde kötötte le a nemzetgyűlés osztatlan , és feszült figyelmét. Andrássy tárgyilagos és uj adatokra felépített beszédét a gazdapárt soroskor érthető idegességgel hallgatta el főképp a Mzela&L. Gaál Gaszton, aki a padok között foglalt helyet, hogy harcbaszánhasson Andrássyval, szakította meg gyakran f közbeszólásokkal. Andrássyt beszéde közben és befejezése után hívei lelkesen ünnepelték. Andrássy előtt Gzeglidy Endre és a 17.000 holdas új Idiganáa, Molndy Sama beszéltek. Az ülés végén Miene interpellációtterjesztettet elő. Bigray Antal gróf, aki mint Nyugatn Magyarország főkormánybiztosa, Qilenbimi érdemeit legjobban ismeri, szóllte fel a még mindig, fogságban tartott kiváló katona szabadon megadése mellett. S rámutatott arra, hogy Sopron megtartása elsősorban Oslenburgtól! Köszönhetik Beruska Sándor honvédelmi miniszter bizonyos formalizmusokra hivatkozva, végleges választ nem tudolé adni. A nemzetgyűlés mai ülését tíz órakor nyitotta meg Gaál Caszián elnök. Napirend szerint Simonyi-Semadam Sándornak és társainak a nyolcórás ülésekre vonatkozó indítványa fölötti határozathozatal következett, s a Ház kimondotta, hogy a legközelebbi ülésről! Leseivé a tárgyát dr.i idő délelőtt tíz órától kezdve délután, két óráig, majd drh'.tán négy órától este nyolc óráig tart. A Képviselőti drinál pótléka Ezután Kolozsy Endre előadó beterjesztette a gazdasági bizottság jelentését a képviselői illetmények felemelése tárgyában. A bizottság azt javasolja, hogy a rendkívüli viszonyokra való tekintettel egyszer öt mindenkorra tízezer korona drágasági potáljat utaljanak ki minden egyes képviselő számára, melyet csak azok vegyenek fel, akik rá vannak utalva, vagy pedig, akik jótékony féhrtoraiták. Ugrán Gábor: Kifogásolja a javaslat azon részét, hogy csak azok a képviselők vegyék igénybe a drágasági pótlékot, akik favasnak szorulva. Mi lehet mg-, különböztetik első és másodosztályú képviselőket, s nem lehet abba a helyzetbe hozni a képviselőket, hogy gondolkozzanak afelett, hogy rá vannak-e szorulva, vagy sem a drágaságpótlékra. Az idevágó rész törlése?- inllványozza. (Helyeslés.) Csontos Kurc.A rövid felszólalása után KovácsX. István határozati javaslatot nyújtott be arról, hogy a nemzetgyűlés utasítsa a gazdasági bizottságot, hogy :a legközelebbi nemzetgyűlés vagy képviselőház tiszteletdíjának szabályozására vonatkozóan még a mostani ülésszak alatt legyen ébk terjesztést Vass József kultuszüiniszter néhány megjegyzése után a nemzetgyűlés Zigrott Gábor módosításával egyhangúlag elfogadta az előadói javaslatot és mint külön határozati javaslatot magáévá tette Kovács J. István indítványát is. Ezután Csizmadia Sándor eleget téve a mentelmi bizottság ítéletének," ünnepélyesen megkövette a Házat. Az irdernítási vita folytatása Napirend szerint a Ház ezután folja látni az ináomnitás vitát. Czeglédy Endrei Azokat az okokat fejtegeti, melyek a kisgazdapártból való kilépésre késztették elvei fenntartásával. A miniszterelnök nagy koncepciójú programot adott, amelyből azonban semmit sem valósított meg. A kormányzás egyedüli ténye a nagy adótételek megszavazása. Pénzügyi programot gazdasági alátámasztani nélkül végrehajtani nem lehet. A miniszterek és a ’kormány tehetetlen ségéért nem szabad a nemzetgyűlést felelőssé tenni. A kormány politikája agrár- és ősgazdaelenes s megdrágítja a leveldet. A földmivelésügyi miniszter tét évig államtitkár volt s mégis csak most, a nemzetgyűlés mandátumának lejárta előtt akar gazdasági javaslatokkal előállani. A nagy adókat behajtják, de a kisgazdaközségek fejlődésére egy krajcárt eam irányoznak elő. Monopóliumokat teremtenek a kisgazdapárt ellen, s legutóbb oly kísérletek folytak, amelyek as gazdapártban okvetlen bomlást vonnak maguk után. Kifogásolja, hogy a kormány közjogi vitákat provokál," ahelyett, hogy gondoskodnék a munka minden vonalon való megindításáról. Bizalmatlan a kormánnyal szemben s így az indemniziáét nem szavazza meg. Mándy Sámuel: Az ellenzék állandó közbeszólás között a pénzügyi expozéval foglalkozik, s kifogásolja, hogy a vagyonváltság-törvények nem mutatnak egyenlő elbánást az ingatlan és a mobiltőke iránt. Beszéde további során Szterényi József báróval polémizál, majd azt fejtegeti, hogy a szeszkartell megalakulása sérelmes a szesztermelő mezőgazdákra. Az inderáltástmegszavazza. Elnök öt perc szünetet rendel el. Andrássy Gyula gróf beszéde Andrássy Gyula gróf: Mondanivalóm*# legrövidebben úgy adhatom elő, ha össze*kapcsolom azokat az ellenem intézett támadásokkal való polémiával. Ezt megelőzőleg röviden válaszolok a tegnap itt elhangzott azon mondásra, hogy én "akadályoztam aföldreform végrehajtását, ott nem voltam miniszter, nem volt keze inban a nemzetgyűlés hatalma, tehát ezt