Magyarság, 1922. március (3. évfolyam, 49-74. szám)

1922-03-31 / 74. szám

— (Erdélyi ballada.) Erdély-Hamupipőke sorsát még mindig nem tudták befejezni a világ sorsának mai intézői, akik pedig még hip-hopp hatmérföldes cipőt is éreznek a lábukon és tűzokádó sárkányokat is előtudnak idézni boszorkánykonyhán rápirott sárkányfogak elvetésével. Erdélyben már negyedszer halasztják el a koronázási ünnepet, ez alkalommal augusztus 28-i határnapra. A gyulafehérvári koronázási templom falai csak nem tudnak megállani, érthetetlen módon már kétszer dilitek össze, úgy látszik, nem tudnak alája a mai Erdélyben elég szilárd alapokat találni. Annál csodálatosabb ez, mert egész közel áll hozzá a Szent István alapfalain épült magyar római katolikus székesegyház, immár több mint kilencszáz éve, rendületlenül. A román koronázási templom fala most kezd harmadszor is széthajolni, úgy látszik a mesei Dévavár balladája újhodik meg sorsában. Pedig már asszonyvért is ragasztanának beléje; most már harmadszor halasztották el Mariora királylány esküvőjét a szerb királlyal. A nép minden rétege reng és morajlik az új román tervek alatt, amelyek vagy halasztódnak, vagy össze-összeomlanak. A mese befejezése nem talál, a ballada kibicsaklik. Erdély-Hamupipőke elhagyott cipőjét ennek is, annak is próbálgatja a gonosz mostoha, itt is levág egy kisujjat, ott is egy hüvelyket, az aranyos cipő csupa vér, de az igazságot még mindig nem akarják megtalálni. Erdély-Hamupipőke a sutba parancsolva, hamuval behintve, árván és könnyesen vár, mig majd csak eljön az ő igazsága is. (A velencei kiállítás ügye.) Művészkörökben ma az a tűz terjedt el, hogy a velencei kiállításra szánt műtárgyakat már útnak indították Velence felé. Ebből a hírből annyi igaz, hogy a képek és szobrok csomagolását megkezdték a Műcsarnokban, de az anyag még Budapesten van. Kétségtelen azonban, hogy szinte már csak órák választják el attól, hogy idejében, útra kelhessen s április 12-én teljesen elrendezve legyen a velencei Magyar Házban: ekkor van ugyanis a kiállítás szaítónapja. A helyzet viszont az, hogy a kiállítási anyag ügye a tegnap alakultzsűri munkája után nem jutott nyugvópontra. Ez a zsűri a kimaradt művészek közül a következők munkáival egészítette ki: a Majovszky által összeállított anyagot, amellett, hogy mások műveit eltávolította: Balló Ede, Béli Vörös Ernő, Eilvi Illés Károly, Komáromi Kacz Endre, Keinek Árpád, Merész Gyula, Stotka Gyula, Dobni Székely Andor, Tzula Péter, Belbing Ferenc, Haranghy Jenő, Mihalovics Miklós. A művészek egy részének ezzel szemben az az álláspontja, hogy a miniszter szobájában ad hoc megalakult zsűrit magára nézve nem ismeri el illetékesnek s azok közt, akik elhatározták, hogy a velencei kiállításon nem vesznek részt s visszaveszik műveiket, a következők vannak : Csók István, Vaszary János, Koszta József, Rippl-Renci József, Rudnay Gyula, Iványi-Grünpald Béla festőművészek, Horvai János, Kisfaludi Strobl Zsigmond, Beck Ir. Fülöp, Szentgyörgyi István szobrászok. A Szinyei Társaságnak a velencei kiállításon résztvevő művésztagjai Majovszky Pál kormánybiztos lemondatását és egy rögtönzött zsűri kinevezését sérelmesnek találván, műveiket visszavonták. Ma délelőtt Pekár Gyula államtitkár magához kérette a társaság kiállító művésztagjait, hogy lebeszélje őket műveik visszavonásáról. Az államtitkár megígérte, hogy a méltatlanul megtámadott kormánybiztos teljes elégtételt fog kapni és föl fogja kérni, hogy újból fogadja el megbízatását. A társaság kiállító művészei ma este tartott értekezletükön, tekintettel erre az ígéretre,elhatározták, hogy a velencei kiállításon részt vesznek. — (A jegyzők köréből.) Kertán Bognár Vince várpalotai segédjegyzőt 23 szótöbbséggel jegyzőnek választották meg. — Bálint István sásdi körjegyzőt 25éves jegyzői szolgálata alkalmából díszközgyűlésen ünnepelték. Majd Bognár Gyula szolgabiró az ünnepelt nevén nagyobb alapítványt gyűjtött az országos jegyző-árvaház egyesület javára. — A pénzügyminiszter Szerény Sándor Nagyhalmágyról menekült körjegyzőt ideiglenes szolgálattételről Békésszentandrás községbe osztotta be. —A románok semmiben sem különböznek a középafrikai négerektől?) A bukaresti Lupta napilapban (március 24.) Miile Constantin főszerkesztő így kezdi vezércikkét: »Joggal el lehet mondani, hogy Ferdinánd király teljesen asszimilálódott. Habár német kiejtéssel beszél, azért lelke szerint román, sőt keleti. A napokban Cudalbu volt miniszter azt a hibát követte el, hogy elment a királyhoz elpanaszolni, miket kellett elszenvednie a tutovai választáson. A király azt felelte : Cudalbu uram, ne panaszkodjék! Mindezek a kellemetlenségek elmúlnak. Ha holnap ön jut hatalomra, rendezzen épp olyan választást, mint most Bratianu s akkor kvittek lesznek és megbékülhetnek.« A vezércikk derekán kifejti Male, hogy az ember csak a szemét dörzsöli, ha ilyet olvas, alig akarja elhinni, hogy egy király, aki esküt tett az alkotmányra, így buzdítja alattvalóit az alkotmány tiprására. A cikk vége: »Poincaré a Hallier-per alkalmával azt a kijelentést tette, hogy Románia a Kelet kapujában van. Azt hiszem Poincaré csak hizelegni akart nekünk. A szent igazság az, hogy a Kelet közepén vagyunk és Románia királyát olyan szuverénnak kell tekinteni, aki a román állam alkotmányos formái mellett — melyek azonban csak fikciók — olyan szépen uralkodik, amely semmiben sem különbözik akármelyik keletafrikai négertörzstől.« A magunk részéről szépnek tartjuk ezt a beismerést, csak azt nem értjük, miért kellett éppen Poincarénak, aki ilyen jól ismerte Romániát, kétmillió magyart és félmillió németet is kirekesztett Európából és berúgni. Kelet kapuján Középafrika belsejébe . . . — (Házasság.) Jóvér Antal debreceni állami főreáliskolai tanár és Farkas Ilona Debrecenben házasságot kötöttek. Rákosi György gépészmérnök, Rákosi Viktor író és neje Réczey Janka fia házasságot kötött Budapesten Semijén Ilonával, özvegy Semjén Timótné, szül. Fábián Etelka leányával. Hajdú Ella és Rákay Lajos kereskedő e hó 30-án a szarvasi r. kat. templomban házasságot kötöttek. Csepreghy Gyula és Mészáros Jolánka Halason házasságotkötöttek. Takács Lajos pápai városi számtiszt, forgalmiadó-ellenőr és Prominczer Ida, Prominczer József zarányi borkereskedő leánya jegyesek. Szabó Mancika, Szabó Győző járásbirósági alelnök leánya Nagykanizsán és Jichgorszky Béla okleveles mérnök jegyesek. Hartmann Ernő máv. hivatalnok Pécsről eljegyezte Bozsik Irén posta- és távírda-segédellenőrnőt Nagykanizsáról. — (Gazdag és szegény csak Pyrams cipőkrémet használ, mert legjobb és legtakarékosabb. — (A búza áprilisi vakságára 2740 korona.) A pénzügyminiszter rendeletet adott ki a vagyonváltság fizetése szempontjából a búza 1922 április havi árának megállapításáról. A rendelet szerint a vagyonváltságról szóló II. törvény értelmében a mezőgazdasági ingatlanok vagyonváltsága fejében fizetendő búza ára április hónapra métermázsánként 2740 korona. (Az Országos Széchenyi Szövetség) . április 3-án, hétfőn délután 6 órakor Károly körút 1. sz. alatti helyiségében előadást tart, Puréz Győző dr. fővárosi tanácsnok »Iparunk és kereskedelmünk” . címen értekezik. Kivonat a hivatalos lapból A Budapesti Közlöny március hó 30-iki száma közli a pénügyminiszter 4800/1922. számú körrendeletét az idegen megszállás alól felszabadult területeken levő adóalanyoknak és adótárgyaknak összeírása, valamint az adóknak a megszállás éveire való utólagos kivetése tárgyában. (Jótékonycélú vásár.) Az Országos Katolikus Nőszövetség és a Katolikus háziasszonyok országos szövetsége gyermekjóléti intézményei javára április 1-én, szombaton, délelőtt 10 órakor vásárt tart. A vásárt Mészáros János dr. érseki helytök fogja megnyitni, a vásáron eladásra kerülnek napi áron alul húsvéti tárgyak, élelmiszerek, mindennemű háztartási cikkek. A vásár mellett állandó büffé is lesz. (Karcagi cigány temetése Bécsben.) Vajda Károly cigány lókereskedő, mintegy félévvel ezelőtt származott el a karcagi cigánysorról Bécsbe. A családját is magával vitte. A hernalsi cigánysoron, ahol Bécs külvárosának már a Wienerwaldba nyúlnak bele a törpe házai, telepedett meg a karcagi cigánycsalád. Itt nagyon fellendülhetett a lókupeckedés, mert Vajdát dúsgazdag embernek tisztelték a szomszédok, ez a feltevésük nem is volt alaptalan. A napokban ugyanis, amikor »spanyolban« hirtelen meghalt a kupec 17 éves Károly fia, olyan temetést rendezett neki, hogy az még régente, a császárváros fénykorában is feltűnést keltett volna Bécsben. Zsinóros fekete magyar ruhában, sarkantyús lakkcsizmában, ujján vastag aranygyűrűkkel, egyik kezében ezüstfejű lovaglópálcával kiterítve, ezüsttel átszőtt selyemtakaró alatt, kettős érckoporsóban temették el a fiatal cigánylegényt, akinek a temetésére még a karcagi „nagy család” is Bécsbe utazott. Bécs legelőkelőbb temetkezési vállalkozásának furcsa egyenruhás, csákós, alabárdos testőrei olyan halottas kocsin kisérték utolsó útjára a »rajkót«, amilyenen azelőtt a régi Bécsben csak a hercegeket, grófokat temették. Nyolc hófehér ló földig érő selyemlepelben húzta a gyászkocsit. Közvetlen a család előtt húsztagú fúvószenekar a hirtelen betanult magyar halottas Indulót, a „Miért oly borús” gyászdalt játszotta. Amerre mentek, a villamos- és kocsiforgalom mindenütt megakadt, az egyházi szertartást pedig öt pap végezte. Bokorugró fekete selyemszoknyás cigányasszonyok, ezüstgombos férfiak, mezítláb az anyjuk szoknyájába kapaszkodó purdok, merthogy a szegényebb rokonság sem maradt el, fáradhatatlanul elkísérték a Central-Friedhofba, a hangosan siratott rokont. Egy ráncosarcú, kantaszáru pipás vén cigányasszony folyton azt sírta: — Ilyen romacsávó nem volt soha Karcagon! ... — El is lehet hinni, mert a Tandafamiliának két és félmillió koronájába került ez a temetés, igaz, hogy osztrák valutában. — (A Széchenyi Társaság vacsorája.) A Széchenyi-társaság ma este rendezte a Dunapalota szálló nagytermében szokásos havi vacsoráját Argya Sándor, Berzeviczy Albert, Belitska Sándor, Nádassy Imre, Lippez Jenő, Szilágyi Lajos, Fráter Jenő, Förster Aurél, Lipthay Béla báró, Bongvácz Vince báró stb. részvételével. Az ünnepi beszédet Herczeg Ferenc mondotta. A magyarság nem talált kegyelemre a világtörténelem szélőszéke előtt,— kezdette,—mert önmagának nem kegyelmezett meg. A magyar irgalmatlan csak magyar emberrel szemben tudott lenni, aki más politikai hiten volt, mint ő. Kiemelkedni ebből a mélységből csak akkor tudunk, ha lerázzuk magunkról a pártgyűlölet atomsúlyát. Zászlónkra a nemzeti és a magyar szolidaritás jeligéjétkell írni. Gyermekeinkről van szó. Szeretetek kell hirdetnünk. Aki szereti a fajtáját, annak meg nem engesztelő gyűlölettel kell gyűlölnie azokat, akik a halálba és a becstelenségbe akarják taszítani. A középosztály újra való nevelésében nagyfeladat vár a nőkre. Herczeg beszédének igen nagy sikere volt. Utána Oberschall éltette Herczeget és a társaság sokáig maradt együtt kitűnő hangulatban. — (150.000 angol fontot), mai pénzünk szerint közel 000 millió korona értékű valutát kell a magyar kormány megegyezése alapján ma, pénteken átengedni az angol magánhitelezőknek." A Magyarság és nyomában más újságok is állást foglaltak az ellen, hogy a fenyegető és elháríthatatlan hadisarcon kívül még ilyen előzetes terheket is vállaljon a magyar pénzügyminiszter. Tudvalevő, hogy a jóvátétel körül mutatkozó huzavona nem azt jelenti, mintha ellenségeinkben a lelkiismeret szava mozogna, s bármi engedményre is Számíthatnánk Csupán azért engedtek időt májusig a 28000 $llat átengedésével, hogy előzően valutában iselvessék, amit lehet. Nagy hiba,— és ezt most, a Tefl.OOO font kiengedése előtt újból, hangsúlyozzuk, — hogy kormányok, a, hadisro. m cplekének, mégés lapitása előtt bármilyen • részlet/szettebe is belemegy. Magyarország tőkeszegénységét ez azintéz-" kotóg rendkívül fokozni fogjál . (Halálozás.) Ordódy Lujzikát, Ordótyi János min. osztálytanácsos 4 éves leánykáját pénteken délután4 órakor temetik a kerepesi temető halottasházából. A Filharmóniai Társaság fájdalmas szítvel közli, hogy érdemes tagja Iutz Lambert klarinétművész, e hó 26 év hosszas szenvedés után elhunyt. Halálával nemcsak a Filharmóniai Társaságot, hanem Budapest egész zenei életét pótolhatatlan veszteség érte. Emlékét a Filharmóniai Társaság kegyelettel fogja megőrizni. Pénteken délután 4 órakor kisérik a kerepesi uti temető halottasházából utolsó útjára. Labek Kálmán ny. kir. táblabiró 70 éves korában Kaposvárott meghalt. Dittert Ferenc tanítóintézeti tanár élete 48, tanári működése 23 dik évében Csurgón meghalt. Kemény Boldizsár magyarszéki plébános, a gödrei kerület esperese 70 éves korában meghalt. Magyarszéken 25 évig lelkészkedett. Sztára Lili, a debreceni Tisza-egyetem orvosi fakultásának hallgatója, Gergics Károly dr. főügyészhelyettes rokona infekciós skarláttal meghalt. Szülei Temösvárról küldték Debrecenbe tanulmányait folytatni. Moys Jakab lapispataki (Sáros vármegye) rókai plébános élete 49-ik, áldozópapsága 25-ik évében meghalt. Glatz Nándorné született budafalvi Veremes Izabella, nyugalmazott őrnagy özvegye, Pécsett meghalt. Holttestét a szigetvár melletti Turbókba szállították. (Előadás a lakáskérdésről.) A Magánmérnökök Országos Szövetségének meghívására Petrichovich Horváth Emil államtitkár a Kereskedelmi és Iparkamara dísztermében előadást tartott, melyben az építkezés megindítására vonatkozó terveit ismertette Kiindulója az volt, hogy lakásnyomorunkon csak építkezéssel lehet segíteni, mert az ország lakosságának nem lakásrendeletre, hanem lakásra van szüksége. A lakáskérdés megoldásához szükséges költségvetési tervek ismertetése után a lakások forgalmának felszabadításáról és a felszabadítás módozatairól beszélt. Az előadás befejezése után Alpár Ignác műépítész tanár helyeselte az államtitkár által kifejtett terveket. (Adományok a Nemzeti Múzeumnak.) A múzeumi könyvtár mecénása, özvegy Fodoreszky Gyuláné Horváth Aranka úrnő az általa ajándékozott régi magyar könyvsorozat további kiegészítésére a folyó évre is tízezer koronát ajándékozott az intézetnek. Halmos Izór a könyvtár gyűjteményei gyarapítására ötvenezer koronát adományozott. Wisinger Mór műötvös pedig a Nemzeti Múzeum ásványtárát gazdagította 195 darab értékes ásvánnyal. (A napfény mesterséges előállítása.) Londoni jelentés szerint egy angol feltaláló szabadalmat kért találmányára, amellyel mesterséges napfényt lehet előállítani. E találmánynak különösen a textiliparban nagy a jelentősége. (A kardvívócsapatbajnokság) egyik legfontosabb,sőt így lehet döntő jelentőségű mérkőzése csütörtökön este folyt le a Műegyetem vívótermében a Műegyetemi Atletikai és Football Club és a MOVE Sport Egylet vívócsapatai között. A magasvívója és mindvégig izgalmas mérkőzésből a műegyetemi csapat került ki győztesként, kilenc győzelmet aratva, a MOVE vívóinak hét győzelmével szemben. A győztes csapatnak Glykais, Kovács dr., Posta dr. és Benedek voltak a tagjai. — (Mátészalkán kiraboltak egy fiúbirtokost.) A mátészalkai csendőrség táviratban értesítette a főkapitányságot, hogy Földváry Tamás földbirtokost ismeretlen tettesek kirabolták és megszöktek. A földbirtokos lakásába három bekormozott arcú rabló tört be és arra kényszerítették a földbirtokost, hogy a pénzszekrényét nyissa ki. A rablók 500.000 korona pénzt, egy aranyórát és hatvan havannaszivart vittek el Arendőrség a nyomozást megindította. —s piaci árak.) Ma a nagyvasút csarnokban a következő árak fordultak elő :. Elsőrendű marhahús 128—36, másodrendű 100—10, sertéskaraj 160—64, comb 148—54, oldalas 140—52, lapocka 144—48, borjúhús eleje 88—111, hátulja 120—50, zsírszalonna 152—60, olvasztott zsír 172—78, háj 165— 74, füstölt és paprikás szalonna 155— 60, malac 90—120, burgonya 14-16, hagyma 67—70, fokhagyma 52—55, cékla 23— 28, kel 36—40, fekete retek' 12. ;10, vegyes zöldség 60 - 75, ',tehéntúró 60—(15, juntúró 90, liptai túró 90, kevert túró 100—110, elsőrendű teavaj 420 —'440, másodrendü teavaj §80—46b,-«,* 70 — 90, fajalma 120—40^ ,körte 42 - 60, füge 110—20 korona volt kilónkiafi»a» rabonkinta ,tojás 7, literenkint a tej 18—20, a tejfel 70—80 korona volt. MAGYARSÁG 1922 március 31. péntett Lepipálta az összes gyártmányukat a Kölni víz.