Magyarság, 1922. június (3. évfolyam, 123-145. szám)

1922-06-23 / 140. szám

1922 Junius 23, péntes MAGYARSÁG Helft pneliilini ilielifiii fttilisa 2 22 Követel a lekvirdlas azonnali raegatotetösét — A Magyarság tudósítójától — A főváros ipari és kereskedelmi testü­letei ma délelőtt értekezletre gyűltek össze a Vigadóban, ahol mintegy ötezren tiltakoztak a háztulajdonosok legújabb törekvése kapcsán várható boltbéremelés ellen. A gyűlés ideje alatt délelőtt tíz órától déli egy óráig Budapest valamennyi üzlete,­­műhelye és raktára zárva volt, hogy tulajdonosaik ezzel a néma tüntetés­sel is kifejezésre juttassák fellépésüknek egyöntetűségét. A Vigadó nagyterme tíz órakor már teljesen zsúfolva volt, úgy hogy a szűk­, sorok­­között is nagy tömegben sűrűsöd* t** az emberek. A gyűlést Vali óra után nyitotta meg Bar­czen Gábor, a Baross­­■Szövetsóg aligazgatója. Az elnöki emel­vényen ott volt Balkányi Kálmán dr. az OMKE, Kossalka János dr. a Baross­ Szö­­vetség, Bartha Artur az iparosok, Beck Salamon dr. a kereskedelmi testület, Far­kas Elek a Baross-Szövetség, Gipsz Lipót dr. a Kereskedelmi Csarnok, Kraemer József dr. a Kereskedők Egyesülete, Szarkas István dr. az OKISz, Hegedűs László a kisiparosok, Hoffmann Mihály a fűszere­sek és Bosnyák Izsó a kereskedőegyesü­­let képviseletében. Megjelentek a gyűlésen Vázsonyi Vilmos, Sütő József és Pikter Emil nemzetgyűlési képviselők is. Barczen Gábor megnyitóbeszédében ki­ejtette, hogy a Háztulajdonosok Országos Szövetsége, mely az üzletek, műhelyek és irodák szabaddá tételét tűzte ki­ céljául, valóságban nem képviseli a háztulajdo­nosok összességét, mert értesülése sze­rint sok háztulajdonos nem azonosítja magát a szövetség állásfoglalásával. Az értekezlet egybegyűlt tagjainak lelkes helyeslésére jelentette be, hogy az érdek­képviseletek és testületek nevében en­nek a kérdésnek az elintézéséig továbbra is minden lehetőt elkövetnek álláspontjuk megvédésére. Kraemer József terjesztette elő ezután a vezetőség határozati javaslatát, mely­ben a következőket követelik: 1. Az üzletbérek maximuma az 1917-es bér hatszorosánál több nő legyen. 2. A vitás kérdések eldöntését választott bíró­ság intézze. 3. Megegyezés hiányában a bérbeadó legyen köteles a választott bíró­ság döntését kikérni. 4. Az üzleti helyi­ségek rekvirálását azonnal szüntessék meg. 5. A felmondási jogot tartsák fenn. 6. Azokat az üzleteket, melyek lakásul is szolgálnak, a lakásokkal egyenlő elbánás­ban részesítsék. Balkányi Kálmán, az OMGE igazgatója, köszönetét fejezte ki a nagygyűlés nevé­ben a Háztulajdonosok Szövetségének a béketárgyalások meghiúsításáért, mert ezáltal sikerült a különféle csoportokra szakadt magyar kereskedelmet és ipart egy táborba tömöríteni. Dobsa László, az Ipartestületek Országos Szövetségének igazgatója, épp úgy, mint Balkányi az OMKE nevében, ötvennégyezer iparos nevében jelenti be a határozati javaslathoz való csatlakozását. Mérges közb­eszólás Vázsonyi beszéde alatt Vázsonyi Vilmos szólalt föl ezután és kijelentette, hogy boldog volt, mikor vé­gigment a főváros utcáin és látta a be­zárt­­üzletek néma tüntetését, mely a pol­gárság szervezettségét jelentette Szavai közben az elnöki emelvény közelében valaki hangosan elkiáltja magát: — Maradjanak együtt é­s sajátítsák ki a házakat! A­ közbeszólásra az egész teremben óriási zaj támad és a tömeg a közbe­szóló eltávolítását követelte. Vázsolyi folytatta beszédét, a közbeszólásra vála­szolva kijelentette, hogy ő mindig ellene volt a kommunizmusnak és ellenezte a kisajátítást, de ha a háztulajdonosok azt hiszik, hogy a kisajátítás lehetetlenség, akkor ajánlja, hogy gondoljanak a föld­birtokokra, ahol közérdekből, ma való­ban történnek kisajátítások. Ha korlá­tozzák az iparost és kereskedőt, korlá­tozzák a háztulajdonost is, annál inkább, mert a háztulajdonosság nem foglalko­zás. Vázsonyi további szavai közben Kossalka János, a Baross Szövetség elnöke ezt mondja: — Itt nem kell politizálni! Vázsonyi néhány pillanatig szünetet tartott, majd igen röviden befejezte be­szédét. Pikier Emil szociáldemokrata­­ nemzet­gyűlési képviselő felszólalása következett ezután, akit a tömeg előbb né­pa csend­ben, majd halk morgással és ellenszenves morajjal fogadott. Pikier kijelenti, hogy ők minden igazságos kérdésben a polgár­sággal éreznek. Sütő József felajánlotta a szociáldemokrata párt támogatását és kijelentette, hogy pártja nemcsak a mun­kásságnak, hanem az egész,országnak a pártja, felkiáltások : Merész állítás!) Ledermann Mór felszólalása után­ az értekezlet elfogadta a határozati javas­latot. A miniszter áthidalást ígér A Vigadóban lefolyt értekezlet határo­zati javaslatát ma délben egy órakor * i *­­ nyújtotta át Barczen­­ Gábor, a Baross­ Szövetség igazgatója, Balkányi Kálmán, az OMKE igazgatója, Bartha Artur és Kraemer Fülöp dr., az iparosok képvi­seletében Tass József népjóléti, Kállay Tibor pénzügyi és Rakovszky Iván bel­ügyminiszternek. Bethlen István minisz­terelnök a főispánok fogadása miatt nem fogadhatta a küldöttséget. Valkó Lajos kereskedelemügyi, miniszter pedig nem volt a parlamentben. T­ass miniszter kijelentette a küldöttség előtt, hogy­ a legrövidebb időn belül gon­doskodik egy olyan értekezlet megtartá­sáról, melyre mindkét érdekeltség képvi­selőit meghívják. Itt személyes vezetésé­vel kívánja áthidalni a felmerült ellen­téteket, de szem előtt kívánja tartani a háztulajdonosok jogos kívánságát is. A magyar fiatalfaiigasitás ügye m tanács előtt ® pisnacgia és .íKigfflssztánaa SeSé­es& 3na4ár£ rma&éSiapite­­feSissasEág SEvasíaiaiS vEssgál­a meg — Fransiaország Soazzá- VáraiS az aMg®ra'ni ©sye»s«eny revízió­jéhoz Berlinből jelentik. A nagykövetek ta­nácsa megkereste a népszövetség taná­csát, hogy legközelebbi ülésén a Románia é­s Jugoszlávia felé eső magyar határ ügyében kiküldött határmegállapító bizott- ság javaslatait vizsgálja meg. Ezek a javaslatok a trianoni szerződésben fel­állított határok helyesbítését követelik abban az értelemben, amint azt a szerző­déshez csatolt 1920 május 6-ki kísérő­levél a népszövetség tanácsának közre­működésével kilátásba helyezi. Frarne Hasserstag megvál­ostagjai az aassorai feääääseszersäflas® . A francia szenátus külügyi bizottságai­nak elnöke beszámolt tagjainak Poincaré és Lloyd-George londoni tanácskozásának eredményéről. Eszerint a két miniszter­­i­elnök szóvátette az összes aktuális kér- ■ déseket. A német­ jóvátétel dolgában az angol kormány kijelentette, hogy a maga részéről sem gondol a német­­adósság le-­ szállítására, sőt az a felfogása, hogy a pénzügyi ellenőrzéssel igyekezni kell, Németországot adósságának megfizetőd­é­­sére rábírni. Ha Németországról rossz­­akarat tűnne ki, a szövetségesek meg fogják beszélni az eszközöket, amelyek­kel engedékenységre kényszeríthetik. Ha a­­Hasas-jelentés híven kivonatolja a szenátusban elhangzott nyilatkozat tar­talmát és szellemét, akkor Anglia ismét­ visszatért ahhoz a régebbi felfogásához, hogy Németországnak a vállalt kötelezett­ségeket teljesítenie kell. Más a helyzet az angol-francia védőszövetségi szerző­dés dolgában. Az erre vonatkozó pesszi­­misztikus híreket­­a mai közlések is­ megerősítik, így a Daily News ■ diplo­máciai munkatársa arról értesül, hogy a pacte delgát angol részről egyelőre még­tárgyalásra alkalmasnak sem tekin­tik. Talán ezek­­ a nehézségek okozták,­ hogy Poincare — mint a spárisi Echo National jelenti­s elvien hajlandónak nyilatkozott arra, hogy az angolai kor­mánnyal kötött k­ülön szerződést revízió alá veszi. Berlinből jelentik: Az Eco Nationale jelentése­ megerősíti azt a hírt, hogy Poincaré Londonban elvben hozzájárult az angolai egyezmény revíziójához. A párisi sajtó célzásai, hogy Franciaország a keleten Angliának szekundálni tartozik, ha Anglia a Rajnánál Franciaországnak szek­undál, arra engednek következtetni, hogy Franciaország a keleti kérdésben teendő engedményei fejében a Rajnánál cselekvési szabadságot óhajt. A hágai értekessek Hágából jelentik: A nem-orosz bizott­ság első albizottsága, amely a magán­­tulajdonnal foglalkozik, ma tartotta első ülését. A megbeszélések tárgyai általános kérdések és a munkabeosztás voltak. Az orosz bizottság megérkezésének napjáról még semmi közelebbi hír nincs. A konferenciához­ közelállók körében úgy értesültek, hogy az orosz bizottság el­­é nők© Litvinov lesz. Pastel Prágába­n Lassis Re­esből jelenti a Magyarság tudósítója • A belgrádi Pravda értesülése szerint Basics miniszterelnök a legközelebbi na­pokban Prágába utazik, hogy a Cseh­ország és Szerbia közt létrejött katonai konvenció meghosszabbításáról tárgyaljon. Valószínű, hogy Pasicsot a szerb külügy­miniszter is elkíséri. In­terpelláció az angol alsó* -­­ házban a Rémateszsaági államcsinyhireki­ St . Londonból jelentik. Az alsóházban Wed­­geh­ood azt a kérdést intézte a miniszter­­elnökhöz, van-e tudomása vagy informá­ciója a Németországban tervezett reak­­cionárius, monarchista államcsínyről és kijelentheti-e, hogy a szövetséges és tár­sult hatalmak a Hohenzollern- vagy Wit­­telsbach-ház restaurálását barátságtalan aktusnak fogják tekinteni. Harmtvorth azt válaszolta, hogy bizonyos időközökben meg nem erősített hírek jutnak a kor­mány tudomására, pontos információi azonban­ nincsenek. CSMIAKCIÓ... - 21 Politik­­ai kis­­játékok Felnőtt gyermekek számára — Hol a jelölt, komámasszony ? A já­tékvezető elkiáltja magát és mindenki egy kerületbe szalad, ahonnan az illetőt rendesen visszakergetik. Ekkor azonban már a régi kerületébe nem tud vissza­menni és kénytelen peticionálni. — Kopózás. Egységespárti játék,­­öt darab elvet kell letenni a földre. Egy­­ munkapártit, egy Károlyi-forradalmit, egy liberálist, egy kisgazdapártit és egy ke­resztény irányzatút. A játékos először fel­dobja az elsőt, ezalatt azonban már nyúl a másik után és így tovább. A végén már mind az öttel dobálódzik és mégis úgy tesz, mintha csak egy után kapkodna. Ha sikerül mind az ötöt megkapni, az illető­­ből kultuszminiszter lesz. — Billiard. Oláh eredetű játék, amit a dákó elnevezés is bizonyít. A billiárd lökésekből áll. Ezek közül fontos a ziccer. Ez az a politikai lökés, amely a mostani külügyminiszternek sohasem sikerül. Azután ott van a rekuzé. Különösen a magyarok kedvelik és visszahúzás néven ismeretes. A keresztdupla, vagy magya­rul kettőskereszt újabban kiment a divat­ból. Legérdekesebb az úgynevezett massé­­lökés. Mikor az illető játékos nem tud mandátumot szerezni, belép az egységes­­pártba és felülről ad egy lökést. Csak néha szokott sikerülni és nehéz róla a vezetőköröket leszoktatni, jóllehet a massé-lökések mellőzése minden jobb kerületben kéretik. — Sakk. »Bástya, lovacska, futár, — nem tartja színét meg a Gömbös«­ — vers alapján felrakjuk a figurákat. Elöl nyolc kisgazda mozog, de egyszerre csak egyet szabad lenniök. Ha pedig egyik 5 közölök az utolsó sorba eljut, földmive­­lésügyi miniszter lesz belőle. — A munka­­pártiaknak ugrani lehet. Kettőt egyene­sen és egy kockát oldalra. A vezérnek azonban mindent szabad. Előre-hátra, jobbra-balra. Tőle ezt nem veszik rossz néven, hiszen ettől függ a karrierje. — Kártyajátékok. Sokfélék lehetnek. Ilyen pl. az alsós. Ezt az alsóbb népi rétegek játszik. Kikiáltják a diktatúrát, feltörik a Béla-kasszát, mire a burzsujok bemondják az uítimót. Különbözik ettől a huszonegy, melynek főhőse Oneász, áld Lavirum partjainál kötött ki és megala­pította a román birodalmat. A rómaiak utódai, az oláhok a huszonegyet, mint ilyet betiltották és behozták helyettem huszonötöt. Legártatlanabb kártyajáték a sakk. Valaki betesz a bankba 100.000 koronát. Erre a másik rákiált: balek! Az általános ijedtség pillanatában pedig: zsebre teszi a pénzt. ■ — Börzejáték. Ezt azért hagytam utol­sónak, mert ez az összes játékok között utolsó. A politikai karrierek és népbiztosi pályák rendesen itt szoktak végződni Ennek a játéknak azonban sajnálatunkra nem tudjuk magyarázatát adni, mert nem értünk hozzá. Mindössze annyit sejtünk­ róla, hogy öt dimenziója van, úgymint­­szélessége, magassága, hosszúsága, besz­­szessége és végtelensége. Mondják, hogy­­hasonlít hozzá a lisztpanama-játék is. Ezt azonban annyira titokban tartják, hogy, még a legbizalmasabb játékkörbe tömöríí­tett hazárdőrök is eskütt tesznek a titok* tartásra. Múltját és jövőjét homály fedi. 1 | ____ Liszt tus Ji nyugvószék­ e ,én is inkább pihenni megyel a kultuszminisztériumba*­ ... . Kirlechbert Kunó kultusz* , miniszternek Pekár Gyula, államtitkárhoz intézett le­veléből. Ha már végképp megőrölt benned Minden idegszálat a munka, Tested, lelked egyképp elernyedt S gyötrő robotját rég megunta Ha kimerült vagy s tehetetlen És lázban ég már minden sejted, S hogy hol lelsz békén megpihenni Egy kis zugot, még nem is sejted. Azért a kétség meg ne ejtsen. Van hely még, mely csupa csend s béke, v Ha fáradt vagy, csak ülj be szépen A kultuszminiszteri székbe. Ott nyugtod semmi nem zavarja,. Az események mind bevárnak, Csak azt nem értem, mert nem adták E békés karszéket Pekárnak. Ő oly fáradt, megírta Dantont, S rögös, nehéz az i­őpálya, És a hamburgi menyasszonynak Ugyancsak ő a nagypapája. S most mégis elmegy. Tán azért megy, Mert alkotási lábban égve Mit is keresne a nyugalmas, Lágy kultuszminiszteri székbe. Manapság oly nehéz nyaralni, A koszt drága s rossz mint a méreg, A vasút megfizethetetlen,] S a szobában megesz a féreg. Ha nincsen pénzed garmadával, Nem vár Fonyód, Siófok, Hévíz Még az a villanyos is drága, Amely a strandfürdő felé visz. De mégis van egy kedves, finom, Sőt olcsó üdülőhely végre. Ott szeretnék én is nyaralni A kultuszminiszteri székbe. Ott fog Klebelsberg pihenni Ott hull ná enyhülés mulasztja. A választási harc után már Pihenését el nem halasztja. Búcsút mondott már a belügynek, Hol oly sok volt a fáradalma. És boldogan, békén borul most Fölébe a kultusz nyugalma. S mi lesz a magyar kultúrával ? Azért nem, lesz annak se vége, Azt nyereg alatt puhítja majd A kultuszminiszteri székbe. Jinonimua.

Next