Magyarság, 1922. szeptember (3. évfolyam, 198-222. szám)
1922-09-27 / 219. szám
r Ara 10 korona 1922 szeptember 27. szerda Előfizetési árak: negyedévre 560 korona Egy hóra... 200 korona Egyes szám ara 10 korona Ausztriában hétköznap és vasárnap 300 osztr. kor. Felelős szerkesztő: Milotay István Budapest, III. évf. 219. (527.) szám Szerkesztőség: VII. kerület, Miksa-utca 8. szám. Telefon: József CS-90, József 68-91. Kiadóhivatal, VII. kerület, Miksa-utca 8. Telefon: József 68-95. Megjelenik hétfő kivételével mindennap. A lengyel külpolitika új iránya Varsó, szept. 22 (A Magyarság tudósítójától) A lengyel kormányválság megoldásáról írt cikkemben jeleztem már, hogy a lengyel külpolitikában jelentős változás fog bekövetkezni, mégpedig a mi előnyünkre. A tények igazolják ez állításomat. Skirmunt távozásával Pilsudski vette kezébe a külügyek vezetését s ezzel a nemzeti demokraták káros befolyása a külügyekre megszűnt. Az uj külügyminiszter, Narutowicz, Pilsudski szellemében vezeti a külügyeket s máris látni az uj politika irányát, mely a cseh-szerb blokktól való eltávolodást jelent, tehát szakítást Skirmant és a nemzeti demokraták szlávbarát politikájával. A nemrég lefolyt marienbadi és prágai tanácskozások folyamán, hol a cseheken és szerbeken kívül Piltz lengyel követ is jelen volt, nyilvánvalóvá vált, hogy a lengyel politika nem mehet a kisántanttal, mert Lengyelország legfontosabb kérdésében, a kelet-galiciaiban, lengyelellenes álláspontot foglaltak el, illetőleg a csehek, szokásuk szerint, kitérő feleletet adtak. De különben is köztudomású dolog, hogy a csehek nem akarják elismerni a rigai béke határait, tehát Kelet-Galicia határát sem, mert e területet orosz birtoknak tekintik. A szerbek meg egyenesen megmondták, hogy nem tesznek semmi oly nyilatkozatot, mely a jövő Oroszországnak Kelet-Galiciára való igényeit akadályozná, mert szintén úgy, mint a csehek, ők is orosz földnek tekintik azt. A csehekkel való viszony megrosszabbodását jelenti az is, hogy a csehbarát prágai követet Varsóba hívták s azóta még mindig itt van. A lengyel-cseh viszonyt a javorinai kérdés is rontja. A lengyelek ugyanis két szepesi község visszaadása ellenében szeretnék megkapni a Halastó és Javorina község közt elterülő részt is, de a csehek hallani sem akarnak erről. Augusztus 6-ikán kellett volna összeülnie egy közös cseh-lengyel bizottságnak, mely e kérdést újra megvitatta volna, de a csehek kijelentették, hogy nem küldhetnek oda ki bizottságot, mire a lengyelek a tárgyalásokat megszakadtaknak jelentették ki. Az utóbbi hetek eseményei igazolták Pilsudskit, ki semmi közös érdeket nem lát a pánszláv és lengyel politika közt. Pilsudski mindenelőtt lengyel s halálos ellensége a pánszláv orosz politikának, tehát az ezzel rokonszenvező csehekkel és szerbekkel sincs jó viszonyban. Ez orosz és szlávellenes meggyőződése hozta őt most közelebb az oláhokhoz, kik szintén félnek az oroszoktól s ferde szemmel nézik a csehek és szerbek szoros szövetségét és a közös korridorra való törekvését. A lengyel-oláh szövetség az oroszok esetleges támadása ellen, egyszersmind a kisántáni kettészakadását is jelenti. Pilsudski sinajai látogatása sakkhúzás Prága és Belgrád ellen, mert azáltal, hogy közeledett Oláhországhoz, eltávolította ez utóbbit a cseh-szerb blokktól. Az Oláhországhoz való közeledést általában örömmel fogadta a lengyel közvélemény, mint a csehbarát politikától való eltávolodást, csak a nemzeti demokraták — Pilsudski halálos ellenségei — kritizálták néhány lapjukban a sinajai utat, holott azelőtt ők is kívánták az oláh közeledést. Nem kell azonban hinni, mintha a lengyel vezetőkörök kritikátlan oláhbarátok volnának s el volnának ragadtatva az oláhoktól. Ezt bizonyítja a legkiválóbb lengyel politikai lapnak, a Czas-oak A bukaresti út c. vezércikke (IX., 4.) a lengyel államfő utazását megelőzőleg. A lap óvatosságra int s azt írja, hogy Lengyelország kötelezettségei nem növekedhetnek Oláhországgal szemben annak veszedelme esetében, sőt feltétlenül szükséges, hogy megtárgyaltassanak a feltételek, melyek mellett számolhat Lengyelország az oláh segítségre a lengyel fronton. A lap szükségesnek tartja, hogy Oláhország rendezze Magyarországgal való viszonyái, mert csak akkor gondolhat eredményes védelemre a keleten és segítheti, megfelelőleg a lengyeleket.Annál inkább lesz ez lehetséges, — írja a lap, — mennél jobban lesz biztosítva Oláhország háza Magyarország felől. Mindig azon a véleményen voltunk, hogy nem magyarellenes kirohanásokkal érhető el ez, hanem egy magyaroláh megegyezés segítségével, mely mindkét félre nézve elfogadható. Akkor az oláh hadosztályok, ahelyett, hogy Magyarországgal szemben álljanak, az orosz határon lesznek fölhasználhatók.« A lap nagyon szeretné, ha igaznak valósulna az a hír, hogy bizonyos közeledés van a magyarok és oláhok közt. »Érdekközösség forog fenn ugyanis — írja tovább — Oláhország és Magyarország közt Csehországgal és Szerbiával szemben Ausztriát illetőleg, melyen keresztül a két utóbbi állam a hírhedt cseh-szerb korridort akarja kiépíteni. A lap szerint Lengyelország helyzete válságos, Csehországgal nem mehet, mert ezáltal elrontaná viszonyát szövetségesével, Oláhországgal, sőt Olaszországgal is, épp a keletgaliciai kérdés pillanatában és elősegítené csak a kalandos cseh terveket Ausztriát illetőleg. Tehát az egyetlen okos megoldás, mely Lengyelországnak marad, mint az Oláhországgal való szorosabb viszonyt megerősíteni és megkísérelni a viszonyok konszolidálását ama középeurópai országok közt, melyeknek Oroszországgal szemben közös érdekeik vannak. Ez kijózanítólag fog hatni a cseh és szerb politikára is. Sinaja tehát a lengyel politika eltávolodását jelzi a kisántanttól s ennek további következményeképp valószínűleg Oláhország elszakadását is tőle. A lengyel politika új irányának a másik útjelzője Genf. Ugyanabban az időben, midőn a lengyel államfő Sinajában tartózkodott s az Oláhországgal való szorosabb szövetség kötésével a kisántánt ellen tüntetett, Genfben Askenazy tanár, Lengyelország képviselője a népszövetségben tüntetőleg azt javasolta, hogy Magyarországot egyhangú fölkiáltással vegyék fel a népszövetségbe. Ez válasz volt a kisántántnak lengyelellenes magatartásáért s viszont a Magyarországhoz való közeledés és rokonszenv jelzése. Ezzel Lengyelország a népszövetség nagy aeropagja előtt is bizonyságot tett a magyarság iránti rokonszenvéről és fölvette ismét a régi tradíciók fonalát, melyet a kontár Skirmant oly brutálisan szakított el. Lengyelország csak most kezd igazán lengyel politikát folytatni s kezdi magát emancipálni az idegen befolyás alól, ami Pilsudskinak az érdeme. Hazánknak és Lengyelországnak sok közös érdeke van s most alkalom nyiik az együttműködésre. Ilyen közös érdek Kelet-Galicia kérdése is, mert Magyarországnak nem érdeke, hogy orosz kezekbe kerüljön az és a csehek kezet foghassanak az orosszal. Kretersxitasi lelkesedéssel fogadták a párisi határozatot Bkisszefi bávisány Konstantinápolybin - Terük lovasság a semleges felületen - » szövetségesek «járják Kemal basa «válaszát Az angol kormány körében — mint a Magyarság tudósítója jelenti — optimisztikusan ítélik meg a helyzetet s azt hiszik, hogy Kemal basa elfogadja a szövetségesek javaslatát. Ez a vélemény alakult ki a mai londoni miniszteri tanácskozáson is. Angolából eddig még semmiféle hivatalos jelentés nem érkezett ugyan, de minden pillanatban megjöhet az angol kormány konstantinápolyi képviselőjének távirata a kedvező hírrel. Franciaország már megkapta a maga képviselőjének jelentését s ennek tartalmából arra következtetnek, hogy a háborús veszedelem megszűnt. A Matin konstantinápolyi tudósítója azt jelenti, hogy a párisi értekezlet határozatát a török fővárosban s egész Törökországban rendkívül nagy lelkesedéssel fogadták. Nemzeti kormány alakul Konstantinápolyban Konstantinápolyi jelentés szerint a nagyvezér, a belügyminiszter és a külügyminiszter legközelebb le fog mondani s valószínűen nemzeti kormány alakul Konstantinápolyban. Kemal basa még nem válaszolt a nagyhatalmai jegyzékére, az angorai kormány egyik képviselője azonban kijelentette a Veufer-iroda konstantinápolyi tudósítójának, hogy a Márvány-tenger szorosainak és Trácia bizonyos részeinek katonai kiürítése nem fér össze a török szuverenitás elvével, s hogy a törökök minden körülmény között ragaszkodnak ahhoz, hogy a tengerszorosokról való döntésnél valamennyi feketetengeri államot meghallgassák, tehát Oroszországot is. A török lovasság ismét előrenyomul. A török lovasság, amely tegnap fehér zászló védelme alatt a semleges területen levő Erenküjból visszavonult, tegnap reggel kétezer főnyire megszaporodva visszatért a helységbe. Egy angol vadoszlop elhagyta Csanakot, hogy Erenköjtől félúton megszállja az állásokat. A török lovasság géppuskával volt felszerelve. Az angol főmegbízott, valamint Fellé francia tábornok táviratban kérte meg Kemal basát, hogy rendelje el Erenköj kiürítését. A török parancsnok 48 órai haladékot kért, hogy érintkezésbe léphessen Kemal basával. Erenköy megszállása, mint aReiter-iroda Konstantinápolyból jelenti, még a szövetségesek jegyzékének megérkezése előtt történt- Elkeseredés Görögországban Londonba érkezett jelentések szerint Görögországban nőttön nő az izgalom, mert az angol kormány a keleti kérdésben elfoglalt álláspontját megváltoztatta Athénben Anglia magaviselete igen nagy elkeseredést okozott s el vannak szánva, hogy a párisi kompromisszum ellenére felveszik a harcot Kemal basával, ha Tráciába nyomul. Kisázsia elvesztésébe már beletörődtek a görögök, de Tráciának és Drinápolynak visszaadását semmi áron se akarják elviselni s minden rendelkezésre álló eszközzel meg akarják hiúsitani a tervet. Erre a célra állítólag 150.000 főnyi hadsereget akarnak összevonni Tráciában. Illoyd-George is részt vesz a török békeértekezleten Bécsből jelenti a Magyarság tudósítója . Londoni értesülés szerint általános az a vélemény, hogy a békekonferencia október 15-én kezdődik meg. Azt hiszik, hogy szükségessé fog válni Lloyd George személyes jelenléte. A konferencia helye bármely város lehet, amely a törököknek megfelel. A megrökönyödött kisántánt A nagyhatalmak Tráciára és Drinápolyra vonatkozó határozata nagy meglepetést okozott a kisántánt országaiban. Ezeknek az államoknak elég okuk van arra, hogy kellemetlen borzongást érezzenek, ha a török fegyver diadalának következményeire gondolnak. Egészen természetes tehát, hogy a cseh sajtóiroda Belgrádból keltezett táviratában azt hangoztatja, hogy a kisántánt államaiban uralkodó felfogás szerint az európai török impérium helyreállítása nem fog hozzájárulni az új helyzet megszilárdításához. Különösen károsnak tartják — mondja tovább a cseh hírszolgálati szerv — Duindpoly visszaadását, mert ez a közeljövőben újabb bonyodalmat okozhat. Belgrádban fokozott érdeklődéssel várja, hogy a kormány milyen viselkedést fog tanúsítani a mostani helyzetben. Nincsics szerb külügyminiszter azt fejtegette az újságíróknak, hogy a keleti kérdésben való végleges döntés a nemsokára egybeülő értekezlet feladata lesz, amelyen Szerbia is részt fog venni. Kevés kilátás van arra, — folytatta Nincsics, — hogy Traciából valamit is meg tudjunk menteni Görögország számára. Különösen valószínű, hogy Drinápoly a törököké lesz. Ami Bulgáriát illeti, a maga részéről