Magyarság, 1924. június (5. évfolyam, 106-128. szám)
1924-06-01 / 106. szám
i Interpelláció az olimpiai füküdetések lelti vizsgálásáról Tovább tart a nemzetgyűlésen a vámtarifa vitája — A Magyarság tudósítójától — Alig pár napja vitázik a nemzetgyűlés a vámtarifáról, de máris teljesen kimerült ebben a munkában. Ma egész délelőtt éppen , hogy a szónokok és az elnök tartózkodtak bent az ülésteremben, egyébként azonban hallgatóságnak csak igen halvány nyomai voltak és jó ideig jegyzőre sem tudtak szert tenni, Temesváry Imre, Gömbös Gyula, Bartos Andor és Kabók Lajos inkább csak a napló és a történelem részére beszéltek. Szombat kissé elhanyagoltabb interpellációs nap, csak két interpellációt mondtak el, ezek közül érdekes volt Gömbös Gyuláé, aki a párisi olimpiai kudarccal foglalkozott és a magyar amatőrszellem érvényesítését követelte a magyar természettől távolálló professzionizmussal szemben. Zsitvay Tibor elnök többizben is kísérletezett az ülés megnyitásával, de a képviselők és jegyzők krónikus távolmaradása miatt ez nem volt lehetséges. Végre akadt jegyző és ekkor napirend előtt Almássy László tiltakozott az ellen, hogy az ő nevét összefüggésbe hozzák a Jutaipar Zrt. botrányával. Ő tagja volt az igazgatóságnak, de az egész ügyvitelről legcsekélyebb tudomása nem volt. A vámtarifajavaslathoz elsőizek Temesváry Imre szólott hozzá, aki védelmezte a vámtarifát és azt magyarázta, hogy az új tarifavoltaképp vámleszállítást jelent a békéhez viszonyítva.Szükségesnek mondotta a kontingensrendszermegszüntetését és intézkedéseket sürgetett a takarékkoronáról terjesztett álhírekkel szemben. Gömbös Gyula általános nemzeti szempontból vizsgálja a javaslatot. A magyar közgazdaságnak keletre, a Balkánra kellene terjeszkednie. Helyesli a magyariparnak bizonyos mértékű védelmét, mert gazdaságilag függetleníteni kell magunkat. Azonban nem bízik a kormány javaslatában, mert a kormány pénzügyi és gazdasági politikája hibás, három balkeze, három pénzügyminisztere is van. A mezőgazdaság a maga akaratát nem tudta kellőleg érvényesíteni, mert nincs eléggé megszervezve. A javaslatot nem fogadja el. Barthos Andor történelmi alapon ismerteti a magyar ipar fejlődését az ókortól napjainkig. Majd védi a vámtarifát, amely azt igyekszik elérni, hogy a tömegszükségletet a magyar ipar tudja kielégíteni. A javaslatot elfogadja. Kabók Lajos elvileg a szabadkereskedelem alapján áll, ez azonban ma nem vihető keresztül. A javaslatot mindazonáltal ellenzi. A vita folytatását ezután a Ház kedd délelőtt 11 órára halasztotta. Az interpellációk során Horváth Zoltán a makói hagymatermelés válságával foglalkozott. Makó környékén a földeket uzsoraáron, katasztrális holdanként tizenkét méter mázsa búzáért adják bérbe a hagymakertészeknek. A földmivelésügyi miniszter beavatkozását kéri, hogy a csanádi püspökség földjét adják át a hagymatermelőknek. Bajok az olimpiádon Gömbös Gyula felszólítja a kultuszminisztert, avatkozzék be az olimpiai kiküldetések eddigi rendszerébe és a Testnevelési Tanács útján biztosítsa a magyar nemzet és amatőr sportszellemnek érvényesülését. Az olimpiai ki-, küldetések szükségességétsokan azzal indokolták, hogy a részvételnek nagy propaganda-jelentősége van. Ezt a propagandát akkor értük volna el, ha a sikert biztosítjuk és nem küldünk ki több kísérőt, mint játékost. A Harisba küldött futballistákat nem lehet a magyar faj reprezentánsainak mondani, még csak Budapest reprezentánsainak sem. Rupert Rezső: Ha győztek volna, akkor a magyar faj reprezentánsai lettek volna. Gömbös Gyula: A többi nemzetek valóban saját fiaikat tudták kiküldeni és ezek küzdöttek is teljes erejükből, amint a nemzeti becsület megkívánta. Morális alap, az amatőrszellem érvényesülése nélkül nem vehetünk részt a nemzetek versenyében. A jövőben csak azokat szabad kiengedni, akik Magyarországot, méltóan képviselik. Az üzleti szellemet ki kell irtani a sportból. Kérte a kultuszminiszter intézkedését. Az interpellációt kiadták Klebelsberg Kuno grófnak és az ülés két óra után véget ért. c-:——-i ""-»in... - TM 1I Hízelgő dicsérő szó nincs elég ahoz, hogy a Diana-arckrém és Diana-szappan tökéletességét hirdessük. Csak egyszer kell használni és a széppé varázsolt nő arcán önmaga hirdeti mindent felülmúló értékét. Szeplők és pattanások biztos ellenszere, valamint elsőrendű kézfehérítős kézápoló Kapható mindenütt! MAGYARSÁG A főváros drágsöénnyel zárja el J Jszanics-utcai telepiant a Dalamosió! — A Magyarság tudósítójától — A Juranics-utcai állami telep lakói kevés kivétellel tisztára menekült tisztviselők, hetek óta felháborodással és elkeseredéssel tárgyalják a fővárosnak azt a tervét, hogy a Hősutcát, — amely a Hungária-körúttal köti össze a telepet — elzárja a forgalom elől. Ha a főváros ragaszkodna az utca elzárásához, ez a telep lakóinak rengeteg kellemetlenséget, fáradtságot és költséget jelentene. Érthetetlennek találják a telep lakói, hogy egy utcát elzárjanak a forgalom elől akkor, amikor az utóbbi évtizedekben csak új utcákat nyitottak, de arra példa nem volt, hogy egyet is elzárjanak komoly ok nélkül. A Juranics utcai telep a községi kenyérgyár mögött fekszik. Jelenleg 540 kész lakásban mintegy 2500 menekült lakik a telepen. A telepet két utca, a Hős-utca és a Juranics-utca köti össze a Hungária-körúttal, ahol a villamos közlekedik. A községi kenyérgyár most a Hős-utca baloldalán autógarázst építettétt. Most, hogy az autógarázs elkészült, a főváros elhatározta, hogy közvetlenül összeköti a kenyérgyár telepével, amely a Hős utca másik oldalán fekszik. Néhány nappal ezelőtt már fel is állítottak két vasoszlopot, amelyre dróthálót feszítenek ki, hogy az utcát teljesen elzárják és hozzácsatolják a kenyérgyár területéhez. A lakóknak ezekután csak egy közlekedési útvonala lenne, a Juranics-utca, amely a telep legvégén van. Szóval a telep legalsó pontjáról is fel kellene gyalogolni a Juranics-utcáig, hogy a Hungária-körútra — két villamos megálló közé — kijussanak a lakók. A keskeny Juranics-utca egyébként is alkalmatlan a kocsikkal való közlekedésre, mert a helyiérdekű vasútnak a környékbeli fatelepekhez és a Walla-gyárhoz vezető vágányai futnak rajta. A Juranics-utcai telep állandóan fejlődik és most is öt ház épül rajta föl lakással. A főváros azonban egyáltalában nem törődik a teleppel. A közműveket is csak akkor volt hajlandó megépíteni, amikor az állam előlegezte az ahhoz szükséges pénzt, utcai világítás azonban még ma sincs a telepen, pedig a közbiztonsági viszonyok nem a legfényesebbek. Néhány héttel ezelőtt megtörtént, hogy egy most épült, de még lakatlanuj házba bemásztak, a falakból kiszedték az ólomcsöveket, lecsavarták a csapokat és elvitték az ablakokat. Rendőrőrszem az egész környéken csak egy van és az is a kenyérgyárat őrzi. Ilyen viszonyok között rendkívül fontos a telep lakóinak, hogy a Hős utcán továbbra is szabad legyen a közlekedés. Az osztrákok új beruházásai Nyugatmagyarországon Németsújvár, május hó (A Magyarság tudósítójától) Közel három esztendeje, hogy az osztrákok Nyugatmagyarországot birtokukba vették. Igen sokszor beszámoltam már a Magyarságnak az osztrák uralomról és azokról az ígéretekről, amelyekkel felhalmozták az idevaló lakosságot, csakhogy valami módon magukhoz édesgessék ezt a jó magyarérzésű hieno népet. A tömérdek ígéretből eddig úgyszólván semmit, de semmit sem váltottak valóra. Mindennek pedig két, igazán elfogadható oka volt. Az egyik Ausztria közgazdasági helyzete, a másik pedig az általuk örökké lobogó lángának elképzelt magyar irredentizmus volt. Álmatlan éjszakák lidércnyomásaként nehezedett állandóan a lelkükre a magyar bosszúállás döbbenetes gondolata. Rettenthetetlennek ismerték eddig a magyart, akit büntetlenül megbántani nem lehet. De most? Istenem, most... Most nyugodtan, háborítatlanul alszik az osztrák. Ausztria ijesztő mumusa elszunnyadt, néma lett... És mindez a magyar szanálási akciónak, a trianoni határ újólagos elismerésének következménye. Ez év januárjában a tartományfőnökségi tisztviselők megválasztása alkalmával a keresztényszocialisták fölényes győzelmet arattak a többi pártok fölött. Akkor úgy látszott, hogy az osztrákok megbékültek azzal a gondolattal, hogy Nyugatmagyarországnak teljes önkormányzatot biztosítanak és megadják a jogot arra, hogy csak idevaló tisztviselőket alkalmazhassanak. A magyar szanálási akcióval párhuzamosan aztán a Burgenlandi kormányzásában is mélyreható változások állottak be. A bécsi osztrák pénzügyi tanács a szociáldemokraták kívánságára nagyobb összeget szavazott meg nyugatmagyarországi beruházásokra: hivatalok, tisztviselők, lakások, iskolák, kaszárnyák, csendőrlaktanyák felépítésére. Mindezt tehát állami pénzen, nem pedig a kormányzóság költségen, ahogy azt a nyugatmagyarországi képviselők tervezték. Ez aztán az önkormányzat megcsorbítására, később pedig teljes megszüntetésére vezet. Az osztrák kormány most meg akarja valósítani a régi közös hadseregbeli reglamát, hogy az idevaló illetőségű hivatalnokokat áthelyezik Ausztriába, helyettük pedig az ország másik feléből hoznak ide osztrák születésű beamtereket, tanítókat és más alkalmazottakat. Megint felvetették azt a gondolatot is, hogy »Burgenlandot« ■ kétfelé osztva, egyik részét Stájerországhoz, a másikat pedig Alsóausztriához csatolják. Mindezekkel az intézkedésekkel azt akarják elérni, hogy Nyugatmagyarországot végképpen beolvasszák az osztrák tartományokba. A tartománygyűlési képviselők nagy része tiltakozik Nyugatmagyarország kettévágása és önkormányzatának megszüntetése ellen. Arra azonban nem elég erősek, hogy az országos kormány cselekedetei elé gátat vessenek. Egyetlen helyes és célravezető út volna: a magyar kormánynak a Nemzetek Szövetségével oly irányú közbelépése, hogy Ausztriát kötelezzék a kisebbségi szerződés betartására és a nyugatmagyarországi lienceli önrendelkezési jogának a tiszteletben tartására. A magyar kormány azonban a nyugati végek lakosságáért egy lépéssel se tett többet, minthogy a határon összeverődött fölkelőcsoportokat kétizben leszereltette és a vezérüket börtönbe csukatta. Az osztrákok nyugatmagyarországi munkálkodásáról, azt hiszem, elég szemléltető képet nyújt, ha Németújvár »szanálásáról« mondok el egyet-mást. A Batthyány-uradabportnak a zárdával szemben állott istállóját, átalakították, kimeszelték és most ebben van az elemi iskola. A régi iskolaépületben pedig az újonnan létesített polgári iskolát helyezték el. Mostan aztán arra a tudatra ébredtek, hogy ez így sehogyan se megfelelő elrendezés. Építenek tehát egy új polgári iskolát; most már lehet, most már nem kell tartani attól, hogy egy szép napon esetleg idevetődik 3—4 . fölkelő és az osztráknak kereket. "kell oldania. A polgári iskola épületét a Békafalu felé vezető út mentett Csaplo Enics ügyvéd lakása mellett fogják felépíteni. Az osztrák hivatalnoksereg mintegy vigyázz-állásban tartózkodott itt a végvárak országában. Egyik szemével a magyar határt leste, a másikkal a hazavivő utat figyelte. A férfiak légterbben csak egyedül laktak itt, mert egyrészt lakásuk se volt, de még nem kellett tartaniok attól, hogy mi lesz a családjukkal, ha jönnek a magyarok. Most, már elült a félsz, e téren is rendben van minden. A Mühhumkt-beni, a lipóci út mellett álló kápolnánál húsz tisztviselő lakást, építtet az osztrák kormány. A téglák és más építési anyagok ,már ott vannak egy halomban. Az osztrák csendőr, meg szovjetsapkát balta szintén olyan ügyefogyottan jártkelt ezen a vérrel szentelt magyar földön, mint a beteg ember lelke, amely csak hálui jár haza. Most ezeknek U emeletes palotájuk lesz. A Wikischerféle vendéglőre kimondották a szentenciát, hogy be kell csukni, (bizonyán* azért, mert nagyon drága lesz benne a bor,) ezt a házat átalakítják kaszárnyádnak, hogy — úgymond — az osztrák dl,ségnek legyen végre asaját hazájában otthona. A tartománygyűlési székház és a hivatalok elhelyezésének a kérdése nincsen még véglegesen megoldva. A tartományfőnökség eddig tudvalévően, Savanyúkúton székelt, a tartománygyűléseket pedig a kismartoni reáliskola tornatér- mében tartották. Most szeretnék a kettőt összehozni és ezek számára új palotát építeni. De hogy hol, afölött még vitatkoznak. Azt hiszem, egy-két fölkelő hamarosan eldöntené, hogy hol lenne ezek számára a legalkalmasabb terep. 1924 június 1, vasárnap ÍM e h. n 11 I Maltin kakaója | | tápláló, olcsó és I I_______ízletes. ISCoRAN KELL megrktezítenie a lótá£t-fut£at, munkát« izgalmat, ha csak nemi üzleti "»fertményt akar elérni. Egy iikcioté« révén az 5n.jBryarw«^tban mindezt nem szülözheti és amellett: « .. . ARANYAT LEL