Magyarság, 1925. június (6. évfolyam, 123-143. szám)

1925-06-03 / 123. szám

4 Száz trombitás egy sorban... Bukarest, jaá1. 31 (A Ad­gyarság tudósítójától)­­• Mai napság olyan jelszóvá vált az idegenforgalom emelése, hogy minden nagy város valósággal versenyre lép, mivel csábítgassa magához az idegene­ket. Bukarest sem maradhat ki ebből a versenyből s gondoskodott is most a kormány olyan csalétekről, mely ide­­vonzza a kerek világ minden Wagner­­imádóját, vagy legalább is a jazz-ban­­dák rajongóit. Holnap lesz ez az óriási koncert a Dácia-szálló előtt, amikor a Dácia nagytermében a szövetkezett el­lenzék nép­gyűlését tartja.­­ Nem mondhatnám, hogy idegenfor­galmi okokból készülnének Bratiannék erre a hangversenyre, de az ok mellé­kes, a siker a fő. Az ok az, hogy az ellenzék a Házban technikai obstrukciót kezdett a közigaz­gatási javaslat ellen, úgyhogy a leg­utóbbi három ülésen együttvéve csak két szakaszt lehetett letárgyalni. Köz­ben Vajda Sándor odakiáltotta egyik éjjeli ülésen a kormánypárti Jancules­­cunak ,a­z­.öl­örés, amiben szó szerint igaza van ugyan, mert Janculescu tény­leg eladott valami kincstári lovat, de azért olyan zokon vette a megjegyzést, hogy kéziharcba bocsátkozott a Vajdát körülvevő ellenzéki képviselőkkel.­ Egy alapos ökölcsapással azonban saját kor­mánypárti képviselőtársát, a bukovinai Marmelitict találta úgy mellbevágni, hogy az hanyattvágódott. A küzdelem egy negyedóráig tartott és a javaslat 17. pontjának vitája címen szerepel a naplóban. Hogy a száznál több hátra­lévő pontot így hogyan tudják keresz­tülverekedni június 20-dika előtt, ami­kor a király feltétlenül külföldre akar utazni, az nagy kérdés.­­ A parlamentből a harcot az ellenzék az utcára is kivitte, egyre-másra ren­dezi a népgyűléseket, melyen a polgár­ság a kormány távozását követeli. Ilyen népgyűlést hívott össze hétfőre a Dacia nagytermébe. Bratianu rögtön beren­delte Heiban tábornokot, a bukaresti hadtestparancsnokot, hogy megbeszél­jék együtt az ellenintézkedéseket. Heiban humánus ember, aki nem akar a pol­gárság közé lövetni, részint mert nem tudja, hogy kit találnak el, lévén a a bukaresti elit-asszony társadalom szine-virága ezeken a gyűléseken, ré­szint a kormány is félne a vérengzéstől. Az eddigi népgyűlésekre és diákzavar­gásokra székely ezredeket vezényeltek ki, mert ezek őrzik most a forradalom­tól Bukarestet s a székelyek minden különösebb lelkifurdalás nélkül, sőt esetleg némi­­ lelkesedéssel meg szokták rohamozni a tüntetőket. A parlament­ben nagyon éles kritika hangzott el még a kormánypárti padokból,­­ is amiatt, hogy a gyűlölt nemzetiségekkel veretik szét a teljes jogú oláh polgárok gyűlését, s ezért a kormány most sze­­lidebb eszközökhöz akar nyúlni. Ilyen eszközül találta ki Heiban tábornok a gyűlés széttromabitálásának eszméjét s tervét a miniszterelnök is elfogadta. Heiban tábornok száz kürtöst állíttat a gyűlés.’­idejére a Dacia elé az utcára ,­ ezek az ellenzéki szónoklatok egész ’tartama alatt szünet nélkül fognak trombitálni. Bukarestben nem lévén titok, egy óra múlva már az egész város értesült a monstre-trombi­tálás tervéről. Az ellenzéki párt­vezetőség rögtön összeült tanácskozni, hogy miféle ellenlépést tegyen a kor­mány zenekíséretével szemben. Voltak, akik azt ajánlták, hogy legegyszerűbb lesz néhány trombitásnak torkára ütni azt a kürtöt, majd elmegy akkor az egész századnak a kedve a mu­zsikától, ha egy-két trombitás fo­ga kirepül. Mások előtt az el­intézés nem látszik ilyen egysze­rűnek. Nevezetesen számítani kell arra is, hogy Hóidan nemcsak trombitásokat állíttat ki az utcára, — akik tudva­levőleg majdnem mind cigányok, — ha­nem megfelelő számú székely bakát is a zenészek védelmére. Ezek pedig aligha fogják tétlenül nézni a közönség erőszakos fellépését. Végre akadt egy tapasztalt erdélyi képviselő, aki nagyon egyszerű és hathatós ellenszert ajánlt: — Fel kell kérni egy pár száz lelkes honleányt, hogy álljanak, ki a kürtösök­kel szemben az utcára, hajoljanak ki a szemközti ablakokon és szopogassanak mindnyájan citromot. Én láttam Buda­pesten, hogy az egész katonazenekar belesüll az indulóba, amikor egyetlen suszterinas citromot kezdett nyalni ve­lük szemben. — Igen, de azok csehek voltak, — vetette közbe egy másik erdélyi. — kér­dés, hogy a cigány sem tud trombitálni, ha citromot szopogatnak előtte? Erre már nem tudott felelni senki. Most aztán izgatottan köti a fogadáso­kat Bukarest népe: tud-e majd a ci­gány trombitálni, ha citromot szopo­gatnak előtte, vagy ez csak cseh nem­zeti jellemvonás? Elszánt honleány elég akad a kísérletre, mert a bukaresti hölgyek részint nagy politikusok, ré­szint pedig nagyon szeretnek nyalo­gatni citromot. úv*» fUrsr*si€£1 42^5rvéei fém szemináriuma Berlini-tér 3. — Váci­ út 1. 'Westend-házi Előkészít az összes jogi, közgazdasági, ügyvédi vizsgára. readszetbérlet. Tanácskozás. MAGYARSÁG 1925 Június 8, szerda Ünnepélyesen megnyitották a balatonfüredi vasutas üdülőtelepet Balatonfü­red, pünkösd hétfő (A Magyarság kiküldött tudósítójától) Pünkösd hétfőjén szép ünnepség kere­tében avatták fel a balatonfüredi vas­utas üdülőtelepet. A vasutasság össze­tartásának ünnepe is volt ez, mert az üdülőtelepet saját erejükből, elszanált és az életre is alig elég fizetésükből léte­sítették. A vasutasság a forradalmak idején kovácsolódott­ ilyen egységbe, ennek az egységnek és összetartásnak akkor is meg volt az eredménye és hogy a kőt­elekek nem lazultak, annak bizo­nyítéka a balatonfüredi üdülőtelep. Békeidőben, amikor a MÁV nem volt megcsonkítva, nem kellett eltartania több nyugdíjast, mint ténylegest, a sze­mélyzet érdekében semmit sem alkotott az intézmény. A vasutasságnak semmi­féle jóléti intézménye nem volt s most, amikor a MÁV meg van csonkítva, az alkalmazottak is nehéz viszonyok közt élnek, most kezdik pótolni az elmulasz­tottakat. Az első lépés volt a balaton­füredi üdülőtelep felavatása. A KANSz államvasúti csoportjának kebelében a Szaktisztviselők Országos Szakköre indította meg az akciót a vas­utas üdülőtelep létesítése érdekében. Wolf István főfelügyelő, dunaparti ál­lomás­főnök állt élére a mozgal­omnak és páratlan energiával agitált és szerve­zett a vasutastársadalom soraiban. Mel­­lette Puskás Tivadar főfelügyelő dolgo­zott, továbbá nagy érdemei vannak Rozsics Endre budapesti üzletvezetőnek, kinek vezetésével a budapesti állomás­­főnökök Miltényi Ernő, Latkóczy László, Gyalokay Kálmán, Dab­os Ágost, Fischer Emil, továbbá Lidvert József, Szár­­ay Géza, Szabó Mihály- ellenőrök és Kovács Károly segédtiszt buzgólkodtak legtöb­bet az üdülőtelep létesítése érdekében. A szükséges tőke meglepően rövid idő alatt összejött és ekkor tizenegy eszten­dőre bérbevették a balatonfüredi Ester­­házy-szálodát. A szállodában 26 szoba áll rendelkezésre és ebben 60 embert le­het egyszerre elhelyezni. A napi ellátás oly csekély, hogy még a mai rossz fize­tések mellett is telni fog a tisztviselők­nek néhány hetes nyaralásra. A napi ellátás lakással, étkezéssel, fürdővel és minden egyéb mellékszolgáltatásokkal együtt mindössze 50.000 korona. A szál­lodához nagy költséggel strandfürdőt is építettek. Az üdülőtelep télen át is nyitva lesz, amikor is betegeket fognak beutalni, hogy a szénsavas fürdőket használják. A megnyitó ünnepségre hétfőn reggel több száz vasutas utazott Budapestről Balatonfüredre. A vasutastársadalom előkelőségei Tasnády-Szüts András h. államtitkár, Máv. elnökhelyetes vezeté­sével vettek részt a balatonfüredi uton. Többek közt Rozsics Endre kormányfő­tanácsos, budapesti üzletvezető, Hegyi Imre igazgatóhelyettes, Hirsch József dr. üzletvezető, Bruckner Károly üzlet­­vezetőhelyettes, Faragó András főfel­ügyelő osztályfőnök, Javornitzky Jenő dr., a Kansz vezértitkára, a Kansz ál-­­­am vasút csoportválasztmányának kép­viseletében Puskás Tivadar elnök és Heeger Árpád főtitkár, továbbá Békéssy Rezső, Görhény János, Dobay Béla, Gyöngyössy Ferenc, szakköri elnökei, a Délivasút képviseletében Kadner Ká­roly igazgatóhelyettes, a MFTR kép­viseletében Fehérváry Rezső kapitány, a Hév. képviseletében Himmel Miklós fő­felügyelő és Székely Gyula, a Köztiszt­viselők Fogyasztási Szövetkezete képvi­seletében Drankó János dr. igazgató, továbbá Tóth Tibor, özvegyi Béla főfel­ügyelők, Balázs Ödön, Bocsor Kálmán, Tornya Sándor felügyelők, Halmos Ist­ván dr. titkár. Leutazott a vasutas zene­kar és az összes összes vasutas dalár­dák is, melyek az állomásokon Fell­ner Sándor és Bursits Sándor dr. veze­tésével dalokat adtak elő. Tizenegy óra után néhány perccel érkezett a gyorsvo­nat Balatonfüred állomásra, ahol ünne­pélyes fogadtatás volt. Kovács László állomásfőnök tett jelentést az elnökhe­lyettesnek, majd csokrot nyújtottak át neki. Demeter György dr. főszolgabíró üdvözölte a vasutastársadalmat s ez­után élén a Máv. zenekarral, meg­indult a menet a kápolnához. Itt ünne­pélyes szent­misét celebrált Luttor Fo­rm­a dr. prelátus fényes segédlettel. A Riadó dalkör pedig Csapó György veze­tésével egyházi énekeket adott elő. A fü­rdőigazgatóság épületének nagy termében díszgyűlés volt mintegy hat­­száz résztvevővel. A Hiszekegy után, amelyet a Máv. Viszhang dalárdája adott elő Seeman József vezetésével, az első szónok Luttor Ferenc prelátus volt, aki magasszárnyalású beszédben emlé­kezett meg a vasutastársadalom össze­tartásáról. Utána Wolff István, a moz­galom vezetője tolmácsolta Kelety Dé­nes elnök üdvözletét. Üdvözölte a véd­nököket és néhány szóval megemlékezett az alapításának történetéről. Majd Tas­­nády-Szüts András emelkedett szólásra s kiemelte a mozgalom élén állók érde­meit és összetartásra buzdította a vasutastársadalmat, mert az összetar­tásnak olyan eredményei mutatkoznak, mint­ a balatonfüredi üdülőtelep. Ezután a Hév vegyes dalköre I­neki N. Lajos vezetésével énekszámot adott elő, majd Gyökössy Endre, Obornyák László és Horváth Aladár dr. saját szerzeményű verseket és énekszámokat adtak elő, Bobitseh Józsefné pedig operaáriákat énekelt. A közgyűlés ezután véget ért. Két órakor díszekéd kezdődött a szál­loda éttermében, amelyen a felköszön­­tők egész sora hangzott el. Luttor Fe­renc, Wolf István és Wolter Ede fel­szólalása után a vasutasok lelkesen ünnepelték Tasnády Szű­ts Andrást, aki a vasutasszellemre ü­rítette poharát, melynek következménye a magyar ér­zéstől áthatott munka. Javorniczky Jenő dr. a KANSz nevében üdvözölte a vasutasokat. Felszólalt még Demeter György, Cséplő József lovag, Browsky Erazmus és Mészöly Gyula a Balatoni Szövetség nevében. Ebéd után Tasnády Szűcs András Koller Ferenc dr. titkár kíséretében megtekintette a strandfürdőt, ahol a ferencvárosi vasutasok sportköre irre­denta szabadgyakorlatokat mutatott be. A MÁV zenekar térzene-sétahangver­­senyt adott s ezzel az ünnepségek be is fejeződtek. Hat óra után a vasutasok zeneszóval az állomásra indultak, ahová rövidesen berobogott a gyorsvonat, amellyel Budapestre mentek. Az állomáson még a vasutas dalárdák adtak hangver­senyt a népszerű elnökhelyettes tiszte­letére. Alsóörsön és Adonyszabolcson, ahol a vonat hosszabb ideig állt, a da­lárdák előadtak egy-egy dalt. A gyors­vonat, háromnegyed tizenegykor , futott be a Keleti pályaudvarra­ * Cserkésznapok Békéscsabán Hz V. szegedii cser­ktész kerület seregszemléje — A Magyarság tudósitójától — A trianoni ideiglenes országhatár* mentének vegyesfajtája, de mind ma­­gyarabblelkű délkeleti határvárosa, Békéscsaba emlékezetes szép cserkész­ünnepek színhelye volt pirospünkösd két napján. A csonkaország mai dél­keleti megyéinek cserkészcsapatai gyűl­tek itt ma össze munkára és ünnep­lésre, de e két nap egyszersmind ellen­állhatatlan propagandája volt a magyar újjászületésének a cserkészet eszméjé­ben. Az egész ünnepség tervezője és veze­tője Vidovszky Kálmán békéscsabai reálgimnáziumi tanár, a cserkészetnek Békéscsabán meghonosítója és apostola, a reálgimnáziumi 184. sz. Csaba szer­­készcsapat parancsnoka. Az egymásután érkező vonatokon a szegedi, makói, hódmezővásárhelyi, bat­­tonyai, bajai, békési, szarvasi, gyulai, szentesi és kiskunhalasi csapatok vo­nultak be Békéscsabára, akikkel együtt Teleki Pál gróf volt miniszterelnök, tb. főcserkész, Vitz Béla, a MCISz elnöke, Győrffy Imre dr. szegedi egyetemi ta­nár, vitéz Siménfalvy Tihamér törzs­kapitány, László Miklós tábornok, volt szegedi vegyesdandárparancsnok, vitéz Szabó Jenő békés megyei székkapitány, az összes környékbeli törvényhatóságok képviselői stb. érkeztek meg. Fogadásukhoz a három békéscsabai cserkészcsapat vonult ki s az előkelő vendégeket Kovacsics főispán, Bartóthy polgármester, vitéz Bátvay Imre ezred­parancsnok, Jánossy rendőrtanácsos, Bell dr. igazgató és Vidovszky Kálmán fogadta. Vasárnap este a Csabai Atlétikai Club futballpályáján zsúfolt tribün előtt tá­boroztak le a csapatok és mutatták be tábortűz melletti szórakozásaikat. A szavalatok, tárogató, kürtszámok és tréfás cserkészmutatványok nagy tet­szést arattak. Teleki Pál gróf főcserkész Szemlélte meg azután a körülbelül 700 főnyi cserkészsereg táborát, majd a tűz elalvása után a cserkészek szállásukra vonultak. Pünkösd hétfőjén a külön­böző templomokban cserkész-istentiszte­­let vezette be a másnapi ünnepségeket. A békéscsabai uszoda mellett felállí­tott dobogón vívóverseny folyt le, m­íg az uszodában az úszásban mérték össze erejüket a cserkészek. A versenyek alatt érkezett meg Albrecht királyi herceg, Teleki Pál gróf főcserkész, Witz Béla dr. országos elnök, valamint a vár­megye és város előkelőségének élén. Megtekintette a versenyző vi­dékát, majd cserkészsorfal között az úszóver­­s­en­y.­­érdekesebb számainak lebonyo­lítását nézte végig. Különösen nagy tetszést arattak a cserkészek szép mű­ugrásaikkal és életmentő gyakorlataik­kal. Az eredmények kihirdetése után a királyi herceg és kísérete eltávozott és a cserkészek is szállásukra vonultak. Délután a régi vásártéren gyülekeztek a cserkészek, hogy díszmenetben vonul­janak el a királyi herceg és a meg­jelent előkelőségek előtt. A honvédzene­kar hangjai mellett feszüs tisztelgéssel vonultak el a csapatok vezetőik előtt, majd felállottak csillagalakban az újon­cok fogadalomtételéhez. Az újoncokhoz először Witz dr. országos elnök intézett lelkesítő szavakat, majd Mayer Márton, a cserkészkerület elnöke olvasta fel a cserkésztörvényeket. Vidovszky Kálmán kezébe tették be fogadalmukat az új cserkészek. A régi cserkészek nevében Győrffy István dr. üdvözölte az új gár­dát, majd a csapatok tornagyakorlato­kat mutattak be. Gyakorlataikkal külö­nösen a 92. Csanád, a szentesi 275., vala­mint a szarvasi III.és Kárpát-csapatok tűntek ki. Morze-jelző-verseny, tábor­­építés, tűzgyújtás, telefon- és hídépítő­­szolgálat és kulacsadogatóverseny kö­vetkezett ezután. A csapatok végül díszmenettel és tisztelgéssel köszönték meg a közönség érdeklődését, a cserkész­­mozgalom iránt és szállásukra vonul­tak. Wüh­ihelm soványfrtitea Kletmoid megváltoztatása né­lkül állandó súly­csökkenés. — Egy dotoz 50.000 K. — Kapható : gyógyszertárakban. — Főraktár: Szent Péter Gyógyszerészeti Laboratórium, Budapest, VI., Felsőerdősor 48.

Next