Magyarság, 1925. november (6. évfolyam, 247-271. szám)

1925-11-01 / 247. szám

4 Egy hét múlra terjeszti elő Painlevé pénzügyi programját Painlevé­ miniszterelnök a Matin tudósítójával folytatott beszélgetés során kijelentette, hogy pénzügyi programját mintegy nyolc­ nap múl­va terjeszti a kamara elé. A kor­mánynak a nagy júliusi és szep­temberi esedékességek ellenére is több mint kétmilliárd frankja van a Francia Banknál. A kormány négymilliárdnál nagyobb összeget már visszafizetett. Painlevé hangsú­lyozta, hogy a kormány pénzügyi éj politikájának vezérelvévé Caillaux terveinek két alapelvét veszi: tudni­illik a különadók jövedelméből esz­­közlendő állandó törlesztéseket, amely adókkal a szerzett vagyont terhelik meg, továbbá az önálló tör­lesztési pénztár megteremtését. Terjed a felkelés Kairóból jelentik a Daily News­­nak: Szíriából érkező hírek szerint a felkelés terjedése küszöbön áll. Aleppo, Palmira és Deir El Sor arab törzsei, mint jelentik, felesé­güket és gyermekeiket biztos he­lyekre küldték, mielőtt még a fel­kelés kitör. Deir El Sor állítólag a felkelők kezén van. A láza­dók Da­­maszkusztól északra megtámadtak négy falut, amelyet a franciák ki­ürítettek. A franciák építette új vasútvonalat elpuszították. A szociáldemokratákat megnyugtatta Painlevé felvilágosítása Parisból jelentik. A szociáldemokrata csoport politikai bizottsága ma délelőtt megbeszélést folytatott Paiilevé minisz­terelnökkel. A megbeszélés során külö­nösen a szíriai és marokkói ügyeket továbbá a pénzügyi helyzetet és a nem­zeti biztosításra vonatkozó javaslatot tárgyalták. A megbeszélés után Paul­ Boncour kép­viselő a Havas-ir­oda képviselője előtt kijelentette, hogy a miniszterelnök fel­világosításai arra vallanak, hogy terveit a szükséges elővigyázattal ké­szítette elő. A szocialisták a maguk ré­széről utaltak arra, hogy nem képvi­selnek semmiféle merev formulát. A legsúlyosabb kérdés a marokkói kérdés, de a miniszterelnök szavai szemláto­mást épp úgy megnyugtatták társait, mint őt magát. Szíria tekintetében Paul­ Boncour ki­jelentette, hogy ő maga Parisban a szíriai gyarmatügyi megbízás kialakí­tásán dolgozik. Hasznos szolgálatokat tesznek neki e munkájában Sarrail tá­bornok felvilágosításai, de a szükséges rendszabályok meghozatala céljából szükség van a szíriai lakosság vélemé­nyének megkérdezésére, ebből a célból azonban be kell várni, amíg némileg normális viszonyok állnak helyre. Ser­­rail tábornok helyettesítéséről e pilla­natban nincs szó és Duport tábornok csupán átmenetileg veszi át az igazga­tást. A megbeszélésen nem voltak jelen Compere-Morel, Paul Faure és Presse­­mane képviselők, akiket szintén kiküld­tek a politikai bizottságba. ' Revfit N nem rendezünk! SzőrmemodeljeinK láthatók a M. Kir. Operaház büféjében és Andrássy úti kirakatainkban este 10 óráig ElkánésGerő szűcsök, VI. ker., Andrássy út 27. szám MAGYARSAG 1925 november 1. vasárnap l­­mi értékeink 1919. szeptember 19-én a legboldogta­­lanabb magyar ember kábult fővel rótta Pozsony koronázó városának utcáit. Aznap vették át a csehek a trianoni jog alapján az imperiumot Pozsony egye­teme fölött és Bakay Lajos professzor — mert ő volt abban a pillanatban a legszomorubb magyar — aznap adta át remek sebészeti klinikáját a cseh ható­ságoknak. Azoktól tudom, akik találkoztak vele ezen a szomorú emlékezetű napon, hogy a szellemi, erkölcsi és tzikai férfiideál­­nak az a megtestesülése, akit az egész magyarság Bakay Lajosban tisztel, a lelke mélyéig megrendült a szörnyű csapás súlya alatt. Élete legbüszkébb alkotását temette... Amikor a magyar törvényhozás Po­zsony székhellyel megalapította az Er­zsébet Tudományegyetemet, Bakay La­jos div Doringer professzor egykori tanársegéde s a Fehér-Kereszt kórház sebészfőorvosa volt az új egyetem első orvosprofesszora. Az ő sebészeti klini­kája épült fel elsőül s az egész pozsonyi egyetem az ő markáns egyénisége kö­rül alakult ki. Az Erzsébet-egyetem orvosi fakultá­sának kapui 1914. nyarán nyíltak meg. Hónapokba sem telt és­ már­is magasra lobogott a világháború lángtengere. Bakay Lajos ekkor mutatta meg, mire képes szellemének átfogó ereje, biztos műtődése és hatalmas fizikuma. Miköz­ben megszervezte és kiépítette a fiatal egyetemet, lelke volt a rohamosan meg­telő hadikórházaknak, vezette az egyre nagyobb méreteket öltő prothesis-mű­­helyeket és operált éjjelt nappallá téve. Amikor azután minden összeomlott, a nyugati végeket már megszállották s a Felvidéken előnyomuló magyar csapa­tok Érsekújvárhoz, közeledtek, Pozsony cseh urai néhányad magával Bakay Lajost is elfogták és túszul Travára szállították. Pozsony meggyötört ma­gyar,­­német és tót társadalma Bakay professzor elfogatásának hírére nyílt lá­zadásban tört ki. A férfiak hangos szó­val követelték a népszerű orvostanár azonnali szabadlábra való helyezését, az asszonyok pedig — gozmig és­­■mgénv egyaránt — elzarándokoltak Illavára. Ki selyempaplant, ki ételneműt, ki vi­rágot vitt a hírhedt börtön kemény priccsén sínylődő nagy sebésznek. Ekkor tűnt ki, hogy Pozsony legnép­szerűbb embere Bakay Lajos, aki zi­­mankós téli éjszakán ugyanoly kész­séggel áll betegei rendelkezésére, mint ahogyan képes félbeszakítani a doktor­­avatás ünnepélyes aktusát — ha beteg várja. Bakay professzornak minden, a legkisebb baj is sürgős. »Inkább tízszer megyek hiába, — szokta mondogatni — minthogy egyszer elkéssek.« Ettől a talpig férfi és talpig ember orvosprofesszortól rabolták el a csehek mintaszerűen berendezett, példátlan odaadással vezetett klinikáját és benne évek hosszú sora alatt gyűjtött s nagy elméleti munkájához készülő naplóit. Ezek a naplók Bakay professzor és a tudomány számára pótolhatatlanok. Klinikáját azonban, ha nem is pótolta, de legalább helyettesítette Pozsony lel­kes társadalma, amikor az átadás más­napján, szeptember 20-án megkezdték a már meglevő kicsiny szanatóriumon Bakay tanár külön sebészeti osztályá­nak felépítését. Ezen a külön osztályán dolgozott ez­után, mindaddig, míg egyeteme elhe­lyezkedett új székhelyén, a Mecsek al­ján. Most már ennek pompás sebészeti klinikáján végzi klasszikus bárzsing­­mű­téteit és egyéb operációit. Valósággal szimbólikus jelentőségű a pécsi egyetem tanárainak az a határo­zata, hogy a hosszas bujdosás után végre nyugvópontra jutott Alma Mater első normális tanévére Bakay Lajost ültette a rektori székbe. Azt a tudós professzort, aki az egyetem történeté­nek első korszakát megnyitotta s most energikus kézzel egyengeti jobb remé­nyekkel biztató jövő útját. Bakay Lajos dr. ­Gondtemnfielt | szülőknek ! valóságos­­ áldás az olcsó árairól hires Z itzmatsn tir*ma »•UJJH'IU»»' uu'il«1 gyermekruha-áruháza fi­pály-utca JS. mert teljesen készen áll nagy választék rendelkezésre Fiú- és leémikabitt................. 350 ezertől Sport fiúöltöny végig bélelt, 7 évesig ............................ 275 ezertől Matróz fin­fíltring..................... 195 ezertől Finnadrág, bélelt ............... 75 ezertől Ledni­ m­atrózrnha, bélelt ... 350 ezertől A reformáció emlékünnepe — A Magyarság tudósítójától — A reformáció négyszáznyolcadik év­fordulóját nagy ünnepséggel ülték meg a protestánsok Budapesten és az egész országban. Budapesten a Kálvin-téri re­formátus templomban Ravasz László dr. dunamelléki református püspök tartott nagyhatású prédikációt Isten lelké­ről, amely a világra ömlő lélek. lá­tássá és álommá válik és biztos útmu­­tatás minden kérdésre. Az a család, amely pincelakásokban él, egészen el­csenevészesedik, de egyszer mégis rá­ébrednek a napfényre. A reformáció ilyen vágyat ébresztett az emberekben a magasságok, a napfényes ormok felé. A Deák-téri evangélikus templomban Kirchknopf Gusztáv dr. tartott, beszé­det. Ma a szívek és lelkek reformáció­jára van szükség, Luther is azért szü­letett, hogy a kor szociális fogyatékos­ságait megértse és orvosolja ,és , nekünk is az a­ kötelességünk, hogy az idők intő szavát megértsük és aszerint csele­kedjünk. Délelőtt a református, evangélikus és unitárius templomban ifjúsági és -az összes budapesti protestáns templomok­ban ünnepi istentisztelet, volt. Este fél­hét órakor a régi képviselőházb­­n tar­tották a protestáns felekezetek együt­tes Ünnepségüket, melyen­ Kaas Albert báró, nemzetgyűlési képviselő, Bgöfgy Sándor dr. evangélikus püspök, Incze Sándor dr. egyetemi tanár , és Józan­ Miklós unitárius püspöki vikárius be­széltek, míg a­­ németországi protestán­sok, üdvözletét D. Fü­l­krug, az európai protestáns belmisszió főtitkára tolmá­csolta. A Deák­ téri templomban ma dél­után Hamar István, Zalánffy Aladár, Kirchknopf Gusztáv és Füllkrug Ger­hardt tartottak beszédet. A Kálvin­ Szövetség ünnepe Miskolcon Miskolcról jelenti a Magyarság tudó­­sítóját A Kálvin Szövetség szombaton délután a református templomban gyö­nyörű ünnepséget ült a reformáció em­lékére. Az ünnepi beszédet Bottlik Ist­ván báró mondatta, aki egyebek között arra mutatott rá, hogy a bolsevizmus és a szociáldemokrácia szélső szárnya felbontással fenyegeti az állami és tár­sadalmi rendet, megtámadva mindent, ami az életnek becset és­ tartalmat ad: a nemzethez való tartozást, a vallást, a hitet, a családot. Ezek ellen a­ felforgató áramlatok ellen a társadalomnak szer­vezkednie kell. Szervezet ellen azonban szervezetet lehet állítani, emberi erő ellen'emberi 'erőt. Ebben a harcban te­hát isteni erőkhöz kell fordulni és ez az egyetlen győzelmes erő: a vallás, a hit. A reformátusok együtt akarnak küzdeni más felekezetin lévő testvéreikkel, de midőn őszinte, atyafiságos érzéssel köze­lednek hozzájuk, a múltban való minden keserűség nélkül, elvárhatják, hogy azt hasonló érzésekkel viszonozzák. Tudják a reformátusok, hogy azok a támadások, melyek őket érik, elszórt jelenségek, de mégis fájnak. Azzal a kérdéssel fordult a szónok katolikus testvéreihez és a ka­tolikus lelkipásztorokhoz kiknek négy zömétől örömmel tapasztalják a refor­mátusok a testvéri szeretetet, néihitsák el a gyűlölködő­ket, hogy ne legyen sem­mi akadálya a közös nagy munkának, a krisztusi igazságért, a kereszténység egyeteméért és a fennálló társadalmi rendért való küzdelem közösségének. Be­szédét azzal fejezte be, hogy őseink ra­gyogó tulajdonságaihoz kell szívósan ra­gaszkodnunk, ezekben kell felnevelni gyermekeinket és akkor eljön az óra, melyben a református magyarság egye­sülve más vallású testvéreivel, újra ba fogja tölteni nagy történelmi hivatását, az elnémult harangok ismét megkon­­dulnak és Erdély bérceinek templomai­ban f­elzendül­­ a hál­aadó ének.

Next