Magyarság, 1927. január (8. évfolyam, 1-24. szám)

1927-01-01 / 1. szám

Pataki Diákanekdoták A Sárospataki Diákok Országos Szövetsége kiadásában most jelent meg A Pataki Diák- WU4$ Anekdotahmem, szpalyei — Komáromi Jánost MboremüJÜxl&iémisl — Pamnka Károly fc, a szövetség igazgatója szerkesztett. A gyö­nyörű kiállítású könyvet Panka Károly dr.­­nál lehet megrendelni 75.000 koronáért (Buda­pest, OrszágMr, Könyvtár). Itt kötünk né­hány apróságot: "A Mtdt mAxoS, vafactafe tzSéSm Jfibwi’Iasw sraan fiit a pataki főiskola bölcsészeti tan­székében, akinek a feje nemcsak belsőleg, ha­nem külsőleg is töndöklött a katedráig, amany­­nyibem laiodím hajsscálai korán elhajtotta s todom­ Srsyolf­ása. Egy alkalommal be erősen barna Újlaki Já­nos tógátus elkésve lépett be a tanterembe, adre a professor tu- így szólt tréfásan a hall­­gatóságához — Nézzék csak, uraim, hogy elsötétül a te­rem, amint belép ez a fekete fellegi — Pedig szépen süt a beid, — duplázott rá Újlaki, miközben a tanár kopsz* fejére mutatott. (Arist­on Antal Mstese, Gimess) A8»nap&», Tórry Ignác, leg&előba ment egy­szer. Azonban sok helyen kellett prédikálnia a emiatt az egyik helyre későn érkezett ebédre. A feketekávénál tartottak már, mire a nagy­­tisztaletü ur ezzel a latin mondással várta apámat: Verő valeniflens­ómat Édesapám csak úgy kapásból vetette oda a választ és pedig versben: De lesz ki velem a falatot negvesent A rögtönzés annyira megtetszett a nagy­­tiszteletü urnak, hogy nyomban odakiáltott a feleségének: Csirh­it, bort, hunyertt 3 Setémet as Isten hertat (Toldy Elemér dr. közlése, Budapest) Ssm­ort Endre, föiakatosa: Tató, a rette­gett tanár, gyenge *mafi­ás rövidlátó lévén, hogy kímélje a szemét, bizony nem a legna­gyobb pontossággal nézte fit a görög írásbeli dolgozatokat. Ezért mert egyik-másik elkese­redett, balfilra­ szánt szekundris — szép görög betűkkel persze — ilyesféléket írni a görög írásbeli dolgozatába: *Hoj vereboj esi­­puluzm en tojsz házte­­tojez". (öreg tmbimods­kodás«, SirmpaUHt) Hagy Gusztáv, a hires teológiai tanár elő­adásainak csodálatos vonzóereje volt mireánk, jogászokra is. Nem egyszer mentünk be elő­adására, olykor tömegesen is és tapsoltuk meg a tárgyába egészen belemelegedett kiváló pro­fesszort. Csaknem mindig vontatva fogott bele, de annál nagyobb lendülettel végezte. Mikor aztán abbahagyta az előadást, úgyszól­ván, egy-két szempillantás alatt összesodori­­totta a parzicsán-cigarettát. Néha akként, hogy mialatt még beszélt, félkezével (!) már f­odoritott a zsebében a utolsó szavaival egy­idejűleg „nyálazott“ is. (Emődy László dr. közlése, Sátoraljaújhely)­­* A patak kolégiumi vissgán valamelyik cenzor — méla unalmában — ezt irta a zöld fesztalon fekvő papirosra: „Szorgalom diákok, szorgalom !* Másnap folytatása lévén a vizsgának, a ka­tedrán hátrahagyott papiroson — a cenzori sor alatt — már ez volt olvasható: „Irgalom cenzorok, irgalom!“ (Harsányi lstván közlése, Sárospatak)­­ i*J Cigándra ment légáráéba a patak! dröc. A faluhoz közel talál egy embert a megkérded tőle, merre kell menni a nagytiszteletű úrhoz? A válasz igy szólt: — Menjen csak el itt a Fekete koma lupemá­­rfiig, onnét megy egy ösvény a bird sógor kertje alá, azon feljut a faluba, a falun haladják a Nagy Jánosék házáig, amellett visz egy teoroska a veres zsidó boltja felé, onnét már nem messze a parókia. A legátusnak annyira megtetett » Asz­­t gáz útbaigazítás, hogy leírta «a Ifjúsági Közlönybe. A legközelebbi vasárnap — tem­plomból ki­jövet — a nagytiszteletü­nk meg­kérdezte: — Ki igazította hozzám i­svétkor a legá­tust? Előáll büszkén az emberünk: — Én! — No, itt van rend kirekesztve! — s az­zal a jelenlevők mulatságára felolvasta a le­gátus cikkét. Pünkösdkor megint csak az emberünk elé akadt a falu felé igyekvő második szám­ú le­gátus. Mikor azonban a parókia felől érdek­lődött, emberünk így felelt: Mondja a­zsszanát — 50% megint tevésre (S&pe&f Andor bSalfat, Stísksia) A lég pataki «lekaxáo­rigintrae&bál fané egy­késtő: Jenbe, Heső, Pinkáét, Zahar, Németi, Bunkóét, At&ány, Heves, Tévéig ér * hampMme?. Avagy: Iske, Csiexer, Kaján, Péns segít & Mék baján! Bízttai nsteik váltogató: Irka, Csemet, Tétjén, Htot: Ott a diák éhen viszi Ezt is a f­elekedén kiabálták: Szind, Ssída, Demeter: Még ént Istennek m kell! No meg aztán: Ajtit nézek arccal, Kibékülök Sehwarccal: Legololóm Tar­coll Egy másik: Hol a nép a kokat­estei.' 'Legyen Ugden­ ám Kemi! (Erim Jóssef úr­ hűdére, Iharasberéni) KSS8BSs Boldogult Kerétsy István tanárkodás* alatt történt a Mimmmm toeehhm. EMmg, aki kSsindomás *»acsett nem igm sswrette a ma­gyarázatot, igy definiált»­m egyéni etet: — A r. egyenlet olyan szám­tani művelet, amit nem lehet magmagya­rázni.. . B nyomba® Htánatette: — Nikhfijgr, gyáré ki felelni! Persze, be is kergette Nikházyt, mivel nem tudta, mi az egyenlet. (Segessy Gém kősUss, Pestszentírm) Jogászkoromban legátus voltam X. faiuban, úgy látszik, hogy prédikálásommal raeg vol­tak rtágedve, Intti holcatisszelaz után a tesa­­pk®a gyühsfaMW«, as egyik atyafi csak előáll, hogy a tiszteletes káplán ur már úgyis másfelé pályázik, hát menjek el hozzájuk káplánnak. Amikor megmagyaráz­ta»», tesgy én jogot, teoatóok s takálnank két saCSíok, azt felette: annál jobb, legalább in­gyen­ fiskálisok te lehetek. Végre, mikor h­osa­­szas magyarázgatás után megértette, hogy ez semmiképp nem lehetséges, e szavakkal fe­jezte be mn.dókáját: — Hátha nem lehet, n«a lehet, da »»ért az Isten tartsa meg & legátus urat dacára a ha­zának, decára az egyháznak és dacára kedves család­j­ának ! (Tremé­fi József ár.­hödése, Sárospatak) ­ Gyengélkedők, rákba­­előzők, nők részére nin­csen jobb ital, mint az évek óta nagy eredmény­nyel rendelt Nektár Gyógytápsor A Fővárori Sörföző R.-T. Által Könnyán el­vit­ott Nektár Gyógytápsor tisztán malátából és komlóból készül, cukor hozzáadása nélkül és valamennyi reklámtáblánkkal és plakátunkkal jelzett fűszer-, csemege- és élelmiszer­­üzletben kapható wmmmmmmaammmm as!!a;js5sas5g3<»issgs Egy elítélt magyar újságíró szenvedései az oláli foguly« táborban Haul-Yalli­h­ilbail, magyar peszte­­lin­emálalt és Mívessé­­lyes munkak­eryek között — A Magyarság tudósítójától — Raed-Yadvhi­ Magyar nemzetiségű po­litikai foglyok internálótábora és csavar­gásért elítélt közveszélyes dologkerülők foglalkoztatóhelye ez a furcsanevű oláh falucska. A térképen nyoma sincs a néhány száz lelket számláló kis falunak, amelyet az Isten bizonyosan rossz kedvé­ben jelölt­­ e helyen, az Alsó-Kárpátok széllel bélelt sziklaszorosában. Alig két­száz náddal vagy szalmával fedett, szana­szét felépített kis viskó. A fehérre meszelt falakat már régen babosra pettyezték a tavaszi jégesők, ősz táján pedig a Nemere szele kapaszkodik bele a kis házak tete­jébe s most olyan kajlán állnak már, mint a részeg ember félrecsapott kalapja. Ez a rongy falu Kául-Ve­dalni. Bár csak a katonai térképeken lelni pontnyi nyomát, mégis Erdélyszerte nagyon híres. A falutól tizenhat kilométernyi távolságra van a hirhedt politikai internálótábor. Politikusok, újságírók, magyar papok, ta­nítók, hűségesküt megtagadó volt magyar állami tisztviselők és mindazok k­ényszer­­„üdülőhelye“ ez a baraktábor, akik az oláh­ uralom alatt is nyíltan merik han­goztatni magyar mivoltukat, vagy kriti­zálni merték az oláhok embertelenségeit, jogfosztásait. Ezek kerülnek el bünteté­sük kitöltés® céljából sí erdélyi ügyész­ségi fogházakból, az oláh hadbíróságok katonai börtöneiből, a szigurancák kin­­vallató pincéiből a raul-vadului-i inter­­nálótáborba. Urak és csirkefogók A politikai foglyok kivétel nélkül in­telligensek. Publicisták, újságírók pél­dául, akik írásukban egy-egy élesebb ki­fejezést használtak, vagy objektív módon regisztrálták a hatalom túlkapásait, tör­vénytelen eljárásait, ha a legázolt és meg­alázott erdélyi székely-magyarok sérelmei­ről volt szó. Azután derék papok, akik a szószékről azt hirdeti éle a magyarsá­gnak, hogy a megpróbáltatások súlyos napjai­ban is ki kell tartani magyarságunk mel­lett. És mások: a mégss állás alatt is igaz, kerek-egész magyarok. Ezek teszik ki a raul-vadului-i internálótábor szomorú lakóinak egyik felét. Minden »elazetkM jCg «I g»**l csufolásával a román igazságügyi minisz­térium a múlt esztendő nyarán akként rendelkezett, hogy a politikai internáló­­táborba azontúl a csivargótörvény alap­ján elu­nt közveszélyes mu­nkakör­döket is be kell utalni büntetésük tartamára fog­lalkoztatás céljából. Azóta vegyes társa­ság lakozik a sárgára messe­tt karakókban. A férgektől nyüzsgő szalmazsákokon tölti álmatlan éjszakáját a főiskolát végzett, diplomás publicista, és a szomszédos út rózsákon horkol az engedélyn­élküli kol­dulásért ex utcán lefogott toprongyos csavargó. Urak és csirkefogók__ez Raul-Yadului népes társadalma. Tudják-e ezt idehaza, az anya­országban? Vagy esik-e arról szó a népszövetség előtt, midőn az elszakadt területek népkisebbségeinek vég­telen sérelmeit tárgyalják, hogy a székely nép vezetői együtt vannak internálva zsa­rolókkal, lerongyolt escrketolvajokkal! A román „kultúra“ dicsőségére... iden.föezés * boxeres játortesítgyerősít. A piszkos kis oláh falucskától tizenhat kilométert eszkortálják gyalogszerrel a be­utaltakat. Politikai elítéltnek, elaggott utcai koldusnak, didergő toprongyos csa­vargónak egyaránt gyalog dukál felhágni a másfélezer méternyi magasban össze­tákolt baraklágerhez. Aki elfárad vagy kimarjult lábával lemarad, azt husánggal ösztökéli a többi után a katonaőr. Ha nadrágos ember, ha szakadt gunyája párja, _a az őr husángja egyformán ser­kent elő vért a háta közepéből. A beutalt foglyokat Jimmey tábor­­felügyelő saját két kezével veri elsősorban félholtra. No, nem puszta kézzel, hiszen a keze manikűrözött és rózsaszínű lakk csil­log rajta. Hanem bikacsökkel, boxerrel, gumibottal, vagy más alkalmatos nyomo­­rítószerszámmal. Ez Jonescu felügyelő be­mutatkozása, adaig a lágerirodán az írnok­­rabok felvessük a nacionálét. __A neved? __Pető Gergely. (Boxeres pofon.) __Foglalkozásod? __Újságíró...___ (Ahogy­­mondtam, valami olyasmit éreztem, mintha villám csapott volna belém. Még éreztem, hogy a lábam alól kiszalad a föld, a derült ég­bolton szivárvány van, azután egyszerre sötét lesz minden és__elvágódtam. Mikor magamhoz tértem, a ruhám csurog víz, a homlokom bőre kettérepedt és a fejem sajog. Gumibottal vágott főbe, orvul.­ Többé azonban nem bántott. Az utánam NÉMETH LÁSZLÓ Ixógápbehozatali Váll ik­ta .., ASknámimf^Bm 12 következőn kezdte a bOTeres-gumibcto* naeropá­léi elvételt. Mielőtt odébbált tő­lem, még gúnyosan megjegyezte: __Hát, szerkesztő ur, mikor jönnek már a darutolasok f. YataszoDudtum f umvAnAps JKfeírta a „vasatáS* A temesvári VII. hadosztály bírósága hat hónapra ítéli­e, mert egyik aradi napilapban ezt írtam ez a redi vértanú­­szobor lebontásával kapcsolatban, hogy a lebontás vandál módon történt. Kértem hóhéraimat, hogy engedjék konkrét mó­don bizonyítani, hogy a pincében elraktá­rozott szoborcsoport több főalakja helyre­hozhatatlan módon megsérült. Nem en­gedték. A „comisar regal“­­katonai ügyész belekapaszkodott vádbeszédében a „vandál“ kifejezésbe és addig csűrte­­leavatta az értelmét a közlegényekből tisztté előléptetett, minden előképzettség nélküli hadbírók előtt, hogy mire készen lett a beszédével, ezért az egyetlen és jo­gos kritikai szóért hratban internálást kaptam,a sajtó útján elkövetett fásítás, izgatás, hűtlenség és a román némzet becsmérlése miatt. A katonai büntető­­törvény idevonatkozó szakaszait mind al­kalmazni lehetett a „vandál“ szóra. Védőm is volt Hivatalból rendelte id a hadbíróság. Persze, román, hiszen a meg­félemlített magyar ügyvédek közül senki sem merte volna a katonai bíróság előtt egy „irredentizmusért“ többszörösen bün­tetett magyar újságíró védelmét vállalni. A védőm azután az enyhe büntetést kért a számomra, miután az ügy­ész a legszíve­sebben rögtön akasztatott volna. Kötelességem azonban a védőmet ki­­védeni. Nem tehetett máskén! A hallga­­tósági padsorokban vagy ötven román műegyetemi hallgató szorongott. Román nemzeti viseletbe öltözve, a lábukon fran­cia félcipő. Féllakk. A mellükön a nacio­nalisták jelvénye, kívül a folyosón ötven furkósbot volt a falnak támasztva. A vé­dőm tehát nem védhetett másként, az ügyész nem vádolhatott másként és a katonai bíróság nem ítélkezhetett más­ként. 4 ssefifikai foglyai tfengeznak a csavaró@­i­g’M & n&piot Az interr­álótábor foglyait foglalkoztat­ják is. Fát kell vágni a konyhára, iro­dákba, kosarat kell kötni, asztaloe-, ci­pész- és bádogosműhely van. „Mindenki a társadalmi képzettségének megfelelő be­osztást kap“ __ így intézkedik a tábori szabályait. Tehát a „luxitó“ papokkal _* vizet hordatnak, az „irredenta“ utcáló írókat__erdőirtáshoz rendelik ki, a facér kereskedősegéd, akit közveszélyes munka­­kerülésért utaltak be néhány hónapra a* „üdülőbe“,__irodai beosztást kap. Szégyen, borzadj meg és borzalom szé­gyeld magad! Kovács György hetvenhat­éves petrossényi nyugalmazott állami fő­­erdésst, aki nyomorult nyugdijából meg­élni nem tudott és Kolozsvárra utazott fel munka után, razziázó detektívek igazol­tatták le és, mert nem volt Kolozsvárt igazolt foglalkozása, __ aznap érkezett a jó öreg,__a csavargóbiróság elé állítot­ták, ahol egyévi kényszermunkára ítélték. Jonescu felügyelő az öreg Kovácsot na­ponta véresre verte , midőn egyszer az elcsigázott ember félidőben, hajnali öt órakor nem tudott munkára kelni szalma­zsákjáról, addig taposta, míg utolsót hör­dült. A halál oka: végelgyengülés. A vizs­gálat meg sem indult Minek? Ilyesmi mindennapos eset. Az Erdélybe átplántált oláh „kultúra" ‘ dicsőségére... Pető Gergely ji Kispolgárok otthona 1, az „Unió” Szállóban L­ifi a V­áros szivében, V11. Hársfa­ utca 4. Rákóczi-út sarok )£. *3 Nap­, hét- vacf,v bónapszámra csó, meleg és tiszta szobák.Központi fűtés .

Next