Magyarság, 1927. szeptember (8. évfolyam, 197-221. szám)

1927-09-01 / 197. szám

71g Genfi napok Irta: Ajtay Gábor dr.­­Ma kezdődik a nemzetek sietsége .Tanácsának, pár nappal későb pedig közgyűlésének szeptemberi ü®se, amely már hónapok óta feszült várakozást és idegességet kelt nemcsak a különböző kancelláriákban, de az «ész világsajtó­ban is. Mindenki érzi, N8Y a »genfi bál­vány“, a nemzetközi jognak ez az új intézménye, amelyet annyi hűhóval és tömjénezéssel állítanak fel annak idején a győztes hatalmik, izgalmas és forró napoknak néz elébe. Mi sem sejteti ezt jobban, mint az európai diplomáciának az a lázas tevékenysége, amellyel már hónapok dolgozik azon, hogy a fel­merült nemzetközi vitás kérdésekben, amelyek a tanács és a közgyűlés napi­rendjén szerepelnek, előzetes megegye­zéseket létesítsen s ezáltal elkerülhetővé tegye azt a fiaskót, azt a teljes erkölcsi összeomlást, amely a nemzetek szövet­ségének létét, működési lehetőségét két esztendő óta Damoklész kardjaként fe­nyegeti. A nemzetek szövetségének egész institúciója­­ ugyanis szervileg beteg s inogva áll azokon az alapfalakon, amelye­ket a­ latin és angolszász elvek össze­házasításával raktak le, abból a célból, hogy a nemzetközi élet jogrendjét, a nemzetközi viszályok békés szabályozá­sát biztosítsák. Az európai viszonyok bonyolultsága, az új érdekek, célok és a titkos diplo­mácia által teremtett csoportosulások azt mutatják, hogy a genfi zöldasztalra kerülő komplikált kérdések kibogozása, vagy keresztülvágása, nem kis nehézsé­get fog okozni. A Rajna-terület kiüríté­sének ügye, a Németországtól elvett gyarmatok kérdése, Danzig problémája s a minket érintő magyar optánsok bir­­tokpöre mind oly égető kérdések, ame­lyeknek sikeres megoldása erős kétséget kelthetnek mindazokban, akik ismerik a nemzetek szövetségének szerkezetét, összetételét, működésének térbeli lehető­ségét s ismerik a különböző népek éle­tének mozgató rugóit és önző egoizmu­sát. A jelek azt mutatják, hogy Német­ország, amely éppen egy esztendeje, csak sok bajjal tudott bevonulni a nem­zetek szövetségébe, teljes súlyával fogja kérni a rajnai megszállás megszünteté­sét, vagy legalább is enyhítését. Tenni fogja ezt nemcsak a versaillesi szerző­désre való hivatkozással, hanem abból az új helyzetből kifolyólag is, amelyet a locarnói szerződés és a nemzetek szö­vetségébe való belépése számára terem­tett. Úgy látszik, hogy az­­angol hivatalos körök is támogatják Németországnak ezt a törekvését, legalább is erre vall Chamberlain külügyminiszternek a pá­­risi Quai d’Orsay-el történt jegyzék­­váltság, amelyben Briand francia kül­­ügyminsztert figyelmezteti 1925 novem­berében Stresemannak a rajnai francia csapatok lezártának csökkentése tekin­tetében tett ígéretére. A Rajna-terület kérdése ma így egyik legégetőbb tövise a német—franca közeledésnek s fájó Sebe a német németnek, amely a meg­szállásban nemcsak hatalmas anyagi megterh­­ést, de nagyfokú megalázást is látn . A rajnai kérdés mellett azonban, min­den valószínűség szerint, ott fog szere­pelni Németországnak egy másik igénye is: valamelyik gyarmati mandátum meg­szerzésének kérdése. A világháború után ugyanis a Németországtól elvett gyarma­tokat a nemzetek szövetségének jog­hatósága alá helyezték s azoknak igaz­gatását pedig az egyes győző nagyhatal­mak kapták meg. Németország, amely a „mandátumbizottságnak“ szintén tagja, az egyességokmány alapján kérheti,­­— már gazdasági és népesedési okokból is, — hogy az afrikai vagy ázsiai gyarma­tok közül neki is juttassanak, annál is inkább, mert azokat a világháború után a birodalom testéből szakították le. A francia politikai álláspont mind a két kérdésben ismeretes. Nemcsak a Rajna-terület további és Németországra súlyos terheket jelentő megszállásához ragaszkodik, de tudni sem akar olyan engedményekről, — például gyarmati mandátumok átadásáról, — amely az úgyis hatalmas Németország anyagi ere­jét csak növelné s ezáltal az európai status-quot veszélyeztetné. A gyarmati mandátumok ügyében azonban Németország számíthat Olasz­ország tényleges és Anglia hallgatólagos támogatására. Olaszország ugyanis an­nak idején belpolitikai nehézségek és a fiumei kérdés miatt elesett a gyarmati mandátumoktól. Ma azonban nemcsak a hivatalos körök, de maga a sajtó is mind szélesebb körben foglalkozik ezzel a kérdéssel, úgyhogy senkit sem lephet meg, ha a gyarmati mandátumok kér­désében Német- és Olaszország egyszerre és egymás mellett fog fellépni. Termé­szetesen Franciaországot ez az együttes fellépés kényes helyzet elé állítaná, amelynek megoldása nemcsak Briasió­­nak, de a nemzetek szövetsége Tanácsá­nak is nehéz fejtörést okozna. De itt van a minket érintő optánsok birtokügye is, amelyben a nemzetek szövetségének Tanácsa már két izben oly szomorú szerepet játszott s amely a ro­mán kormány merev magatartása miatt most is az egyik legnehezebb problé­mája lesz a Tanács munkájának. Bár jogilag a kérdés tiszta, mert hi­szen a békeszerződések értelmében csu­pán a pótbírákat kell a Tanácsnak ki­nevezni, hogy a visszahívott román bíró helyét be lehessen tölteni, amire már precedens is van, politikai szempontból azonban komplikált. Komplikált, mert a román kormány nem akarja elismerni a párisi magyar—román vegyes döntő­bíróság illetékességét, tudva azt, hogy ez az elkövetett jogtalanságok, birtok­elkobzások miatt a román államot el fogja marasztalni. Titulescu külföldi körútján valószínűleg mindent elköve­tett, sőt a nemzetek szövetségéből való kilépés fenyegetésétől sem riadhatott vissza, csak hogy a párisi vegyes döntő­bíróságot a magyar optánsok ügyének érdemi tárgyalásától elüsse. A Tanács­nak azonban, ha csak a nemzetközi döntőbíráskodás elvére és saját presztí­zsére nem akar halálos csapást mérni, az egyességokmány és a békeszerződé­sek idevonatkozó világos rendelkezései­nek alapjára kell helyezkedni, azaz ki­nevezni a kérdéses bírákat­, hogy a meg­indult bírói eljárás a nemzetközi elvek alapján zavartalanul tovább folytatható legyen, s visszautasítani minden olyan megoldást, amely a kérdés elodázását, vagy az állandó hágai nemzetközi bíró­ság elé való utalását jelentené. A nemzetek szövetségének őszi ülése sok meglepe­tést hozhat: jót és rosszat is. Érzik ez nemcsak Londonban, de a párisi Quai d’Orsay báróiban is, ahol máris rémeket látnak abban az intéz­ményben, amely eddig a francia sovi­nizmust oly nagyszerűen szolgálta. Nem lehet csodálkozni tehát, hogy különösen a győztes hatalmak erősen fáznak a nemzetek szövetségének őszi ülésszaká­tól s megdöbbenve látják a rosszul meg­oldott kérdések tömkelegét, amelyek ma mind a Tanács ajtaján zörgetnek s a jog és a moralitás nevében megoldást, igaz­ságot követelnek. Hogy a nemzetek szövetsége meg tud-e birkózni a napirendjén szereplő kérdés­komplexumokkal, azt a közeli napok eseményeinek kell megmutatni. A játék azonban nem tarthat sokáig s rövidesen el kell dőlni, hogy váljon a nemzetek szövetségének intézménye csak a diplo­maták játéklabdája, a győző hatalmak érdekeinek szószólója-e, vagy pedig az igazságnak egyik nemzetközi faktora, ahol a jogtalansággal és igazságtalan­sággal szemben orvoslást lehet keresni és találni. JMr'W: ■ ELŐFIZETÉSI ÁRAK: FÉLÉVRE 24 PENGŐ, NEGYEDÉVRE 12 PENGŐ, EGY HÓRA 4 PENGŐ, EGYES SZÁM­ÁRA HÉTKÖZ­NAP 16 FILL., VASÁ­RN­AP 32 FILL. AUSZTRIÁBAN HÉTKÖZNAP 30 GARAS, VASÁRNAP 40 GARAS MEGJELENIK HÉTFŐ KIVÉTELÉVEL MINDEN NAP LEVÉLCÍM: BUDAPEST 741, POSTAFIÓK *9 FELELŐS SZERKESZTŐ: MILOTAY ISTVÁN SZERKESZTŐSÉG: BUDAPEST VI. ARADI­ U. 10. TEL.: T. 252-30, 252-31 FOKI AD­ÓHIVATAL: BUDAPEST, V. KERÜLET BANK-UTCA 7. TELEFON: TERÉZ 294-31, '94-32 FIÓKKI AD­ÓHIVATAL: BUDAPEST, VI. KER., ANDRÁSSY­ UT 8. SZ. TELEFON: TERÉZ 234-32 BUDAPEST, 1927 SZEPTEMBER 1. CSÜTÖRTÖK Vik­, ÉVFOLYAM 197. (1963.) SZÁM T?: T /7* A prágai kormány minden követ megmozgat Mermere lord ellen Prága, augusztus 31 Rothermere lord sorozatos cikkei a ma­gyar igazságról hovatovább kevésbé tetsze­nek Benesnek, s minthogy a lorddal való egyenes vitája már rosszul ütött ki, bel- és külföldi akciókkal akarja ellensúlyozni a Daily Mail cikkeinek hatását. Biztos tudo­másunk van róla, hogy szigorú utasítás ment a felvidéki közigazgatás vezetőihez, hogy mi­nél több aláírást gyűjtsünk, de lehetőleg ma­gyarokét is, a Trianon revíziója ellen ké­szülő cseh tiltakozáshoz. A­ Felvidék lakossá­gának nevében menne ez a tiltakozás a lord­hoz, az aláírókat pedig úgy fogják hozzá, hogy központi utasításra kiutasítással fenye­getnek meg mindenki olyat, akinek illetőségi ügyébe valahogy be lehet kötni, ha az íve­ket nem írja alá. De ravaszabb ötlete is van ennél Benes­­nek. Már napokkal ezelőtt elhatározták Prá­gában, hogy az olasz fenhatóság alá jutott szlovéneket mozgatják meg olyan formában, hogy intézzenek Rothermere lordhoz memo­randumot, melyben védelmét kérjék az olasz hatóságok üldözésével szem­ben. Hogy meny­nyire haladt ennek a tervnek megvalósítása, nem tudjuk, ellenben augusztus 28-án a cseh távirati ügynökség jelentést adott ki inns­brucki keltezéssel erről a tervről, mint az olaszországi szlovének eszméjéről s aztán a következő megjegyzéseket fűzi hozzá: — Előrelátható, hogy az olaszországi dél­szlávok csalatkozni fognak reményeikben. Rothermere lord nem áll részrehajlatlanul az európai elégedetlen népek érzelmei fö­lött. Rothermere lord csak a magyar irre­denta eszköze. Ez kilátszik abból a tényből is, hogy a magyar irredenta tervei szerint dolgozik és különösen Csehországot vette célba. A magyar irredentisták ugyanis takti­kájukban nem az egész kisántánt ellen lép­nek fel, mert ezt ledönthetetlen falnak lát­ják, hanem a kisántánt egyes tagjait egyen­ként és sorra akarják megtörni, kezdve a sort Csehországgal. A trianoni békével a ma­gyar iga alól felszabadított tótok, délszlávok és románok vágyával szemben a lord süket s így annál kevésbé érdeklődik az olasz­­országi délszláv kisebbség iránt. Olaszország különben is igen kimutatott barátságban él a lord hazájával. Valószínűleg le is zárhatjuk ezzel a jelen­téssel az úgynevezett olaszországi szlovén­akciót, mert bajosan hihető el, hogy az ot­t­­ani szlovének a maguk fejét kockáztassák a csehek szép szeméért. Az egész terv alig­hanem annyiból áll, hogy a cseh sajtópro­­pagandának alkalmat ad Rothermere lord meggyanúsítására. Csak a külföldi sajtót akarja befolyásolni, amikor a szlovénekbe kapaszkodik, mert a cseh érvekből már kit fogyott. A Daily Mail eddigi cikkeit vagy nyílt vagy titkos örömmel fogadta az egész ki­sebbségi sajtó a cseh területen. A tegnapi erélyes odamondogatás azonban nem poli­tikai, hanem pénzügyi okokból, a nagy ipar­tól fentartott prágai német lapokat is arra indította, hogy Rothermere ellen fordulja­nak. A csehországi német ipart nagyon ka­tasztrofálisan érintené, ha a külföldi pénz­piacok elzárkóznának Csehországtól és boj­­kottálnák a cseh értékpapírokat. Ebből ma­gyarázható, hogy a Bohemia és a Prager, Tagblatt is felszínesen ír a Daily Mail újabb­ cikkére. Most már csak Hlinka és a tót néppárt állásfoglalására kiváncsi mindenki. Hlin­ka elsőnek sietett Benes segítségére a Rother­­mere-akció kezdetén. Azóta azonban válto­zott a helyzet. Rothermere lord legutóbbi cikkében már nemcsak a magyarság igazát keresi, hanem rámutatt a pittsburgi egyez­t­ményre is, mely a tótoknak autonómiát bizt­­tosít, a csehek azonban egyszerűen elsik­kasztották ezt az autonómiát. Vagyis Ro­thermere lord most már a tótok érdekében is beszél, amikor a cseh politikára ráolvassa eddig elkövetett bűneit. Ezek után Hlinká­­nak és pártjának nagyon nehezen lehetne megmaradni az eddigi szerepben, hogy a csehek érdekeit védjék Rothermere lorddal szemben. A Daily Mail cikkének ez a része tette a legnagyobb hatást Prágában, mert emiatt félnek a legközvetlenebb politikai bo­nyodalmaktól. És Benes dideregve figyel Rózsahegy felé, mit felel Hlinka a tótokért is síkraszálló lordnak. A kisántánt külügyminiszterei pénteken és szombaton tartják konferenciájukat Genfben Prágából jelentik. A kisántánt külügymi­nisztereinek konferenciája pénteken és szom­baton fog lefolyni Genfben. Az első megbe­szélés pénteken délután 4 órakor lesz, ame­lyet a második tanácskozás szombaton dél­előtt 11 órakor fog követni. A konferencia, amint azt a Magyarság már jelentette, első­sorban a Rothermerge akcióval fog foglalkozni. A cseh pénzügyminiszter konk­entínernek mondja Rothermere lordot A prágai lapok Englisch pénzügyminiszter nyilatkozatát hozzák, amelyben a pénzügy­­miniszter a Rothermere lord féle akciót Arsi a képes melléklettel együtt 24 fülés*

Next