Magyarság, 1929. november (10. évfolyam, 249-273. szám)
1929-11-01 / 249. szám
SHMICK SIMMINEK / FELELŐS SZERKESZTŐ: MILOTAY ISTVÁN SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: BUDAPEST, VI. KERÜLET, ARADI UTCA 8. SZ. TELEFON: AUTOMATA 294—31, 294-32, 294-33 LEVÉLCÍM: BUDAPEST 71. POSTAFIÓK 19 MEGJELENIK HÉTFŐ KIVÉTELÉVEL MINDEN NAP BUDAPEST, 1929 NOVEMBER 1, PÉNTEK X. ÉVFOLYAM, 249. (2612.) SZÁM ELŐFIZETÉSI ÁRAK: FÉLÉVRE 24 PENGŐ, NEGYEDÉVRE 12 PENGŐ, EGY HÓRA 4 PENGŐ, EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZNAP 16 FILL., VASÁRNAP 32 FELL. AUSZTRIÁBAN HÉTKÖZNAP 30 GARAS, VASÁRNAP 40 GARAS Diktátora, Hadik János gróf a régi magyar közélet ama vezéralakjai közé tartozik, aki hosszú politikai pályáját megkoszorúzó tekintélyét csaknem hiánytalanul mentette át az új korszakba. Különösen a gazdasági közéletben játszik szerepet, s egyike azoknak a férfiaknak, akik nyolc esztendő óta — ha eltitkolhatatlan aggodalommal is néha, egyet-egyet nyelven■— mindig rendelkezésére bocsátották tudásukat és tapasztalatukat az új hatalmi rendszernek. Igen nehéz és válságos időkben Hadik János gróf tartaléktalanul odakölcsönözte a maga erkölcsi erejét a Bethlen-rendszernek, fontos megbízatásokat vállalt el tőle, sőt akár a háttérben, akár az első arcvonalon nem egyszer súlyos befolyást gyakorolt a kormányzat gazdaságpolitikai irányára is. Annál meglepőbb, hogy ez az óvatos és megfontolt régi politikus most egyszerre és váratlanul nyíltan óvást emelt egy diktatúra-kísérlet lehetősége ellen, ami — mint tudjuk — néhány hét óta begyulladt idegek szórakozása és kávéházi mendemondák tárgya, ami valójában csak egyennulyuka? ••galmukat veszített kedélyek hisztériája, vagy olyan obszkurus politikusok malomalatti játéka, amelyet senki sem vett és nem is vehetett komolyan a magyar közéletben. Azzal a ténnyel azonban, hogy Hadik gróf súlyos egyénisége nyilvánosságot, sőt némi jelentőséget adott ezeknek a pesti kávéházakban füstölgő politikai meséknek, a diktatúra lehetőségéről, vagy bekövetkezéséről tudó híresztelések bizonyos hitelt kaptak és ezzel kiszámíthatatlan mértékben hozzájárultak az ország megtépázott gazdasági rendjének aláásásához s az úgynevezett bizalmi válság pszichológiai fokozásához. Nem hisszük, hogy a frank-ügy óta egy politikai nyilatkozat akkora kárt okozott volna az ország hírnevének, a konszolidáció tekintélyének s a gazdasági és politikai közélet eleven konstrukciójának, mint most Hadik viharágyúzása a diktatúra felhői ellen. Úgy látszik, Hadik János gróf bizonyos mértékben áldozatává lett közvetetlen politikai környezete páni rémületének és nem tudta magát kivonni ama rémhirterjesztők agyrémei alól, akik vad és esztelen túlzásaikkal már a forgácsból is erdőt tudnak varázsolni s a gyufatüzben is forradalmi lángoktól ijedeznek. Hogy Hadik János gróf annyira hatása alá került ezeknek a holdkóros látomásoknak, ez annál csodálatosabb jelenség, mert éppen ő tizenegy esztendővel ezelőtt akkor se tudott hinni egy felfordulás és összeomlás lehetőségében, amikor a forradalom már a pesti utcán üvöltötte jelenlétét és életerejét, s amikor már a miniszterelnökségi palotán dörömbölt. Akkor Hadik János grófot nem nyugtalanította a forradalom éjszakája, ráhagyott mindent arra a csodatevő programra, amelynek reform ígéretei majd megnyugtatják a lógós katonák hadi neurózisát s az Astoria forradalmányinaktekintélyt és hatalmat forrtó tevékenységét. Akkor — u'gy’átszik — tulsá e ~régre' : ’ pm túlságosan n»á.»polgári idegei voltak Hadik Jánosnak, s nem lehetett elhitetni vele, ha ugyan valaki hozzáférhetett volna ama nevezetes éjnek évadján, hogy nem reformpontokkal kell megfékezni a hullaférgek nyüzsgését Magyarország feloszló tetemén, hanem több éberséggel, mondjuk a karhatalom erejével és kíméletlenségével. Most viszont túl korán mondták fel idegei a szolgálatot s ágyúval lövöldöz azokra az otromba birkacsákra, amelyek hetek óta ott úszkálnak a malomalatti politizálások tömérdek vizenyősségén, s amelyekre politikai kocavadászok annyi kedvteléssel s buzgalommal, de annyi vaktöltéssel is vadászgatnak. Ha csak egy morzsája lett volna meg Hadik János lelkében 1918 őszén mostani nyugtalanságának és idegességének, akkor talán ... De ne találgassuk és ne firtassuk emlékeink céltalan felidézésével azt a múltat, ami úgyse térhet vissza többé, se forradalom, se diktatúra formájában. Hadik gróf félelmei és gyanakvásai — nem akarjuk azt írni, hogy előrelátásaik egy ponton se érintik a valóság, vagy a valószerűség felületét. Komoly ember egy percig se hihet Magyn egy . diktap^MU sí eleiben, különö^n tiszti most, egy nehéz, sőt feszült gazdasági válság tetőpontjá... fp . -y r^r eszmés politikus még Magyarországon sincs, aki elhinné, hog úgynevezett alkotmányos rendszer felfüggesztése és diktatúrával való behelyettesítése orvosolná a gazdasági bajokat. A szurony sok mindenre alkalmas, csak arra nem, hogy reá lehessen építeni egy gazdasági konszolidációt. A szurony és a pénz viszonya ősidők óta az, hogy ahol a szurony megjelenik, onnan a pénz rémülten menekül. Ezt azok tudják legjobban, akik az úgynevezett alkotmányos Magyarország politikai vezetését irányítják. Csak nem gondolja Hadik János, hogy Bethlen azért telepítette haza Garamiékat, hogy menten egy diktatúra igájába hajtsa őket. És alapjában mi szükség lenne arra, hogy a rendszer egy diktatúra zsákutcájába fusson? Nem egy diktatórikus akarat intézi-e idestova nyolc esztendeje az ország sorsát? Minek szakítani a nagyszerű formaságokkal és megtévesztő parlamenti színfalakkal? Miért kellene kicserélni ezt az úgynevezett alkotmányos diktatúrát egy címezetes diktatúrával? Nyolc esztendő óta működik ez az alkotmányos gépezet fényesen, megbízható pontossággal és tökéletességgel. Soha Bethleneknek, komoly nehézségeik nem voltak se a parlamenttel, se a pártokkal. Lojális ellenzékük van és mamelukhűségü többségük, holott a lényeg a pártabszolutizmus. Ennek a szolgálatában, vagy támogatásában buzgólkodott Hadik János gróf is nyolc esztendő óta. Igazán csodálkozunk rajta, hogy az ő agyvelejében egy pillanatig is megcsirázhatott az a gondolat, hogy ezt a kényelmes, ezt a célszerű, kifelé alkotmányos, befelé diktatórikus rendszert Bethlenek majd elcserélik olyannal, amely felbőszíthetné, vagy pánikba kergethetné azokat a gazdasági és pénzügyi tényezőket, amelyeknek akkora szavuk van Magyarország gazdasági és politikai életében. Ezt az ostobaságot még Hadik "orunkvása se tételezheti fel Bethlen István grófról. AZ ISMERETLEN ORSZÁG — DUNÁNTÚLI LEVELEK — ÍRJA: MILOTAY ISTVÁN XI. A Hanságon, szeptember végén Én még láttam valamit gyerekkoromban az ecsedi láp nádrengetegeiből. Láttam az élő lápot, amely mérföldeket borított, községeket rejtett el vadvizei között, ismertem a pákászokat s azokat a vizi embereket, akik csikkal, hallal, piócával járták a homokos nyírségi falvakat s borért, gyümölcsért, gabonáért váltották be a lápon szerzett zsákmányukat. Ismertem a lápi ember másik típusát, azt, amelyik vásárról-vásárra járt s a vizek és nádasok madárvilágának ékességeit árulgatta, a darvak, gémek és kócsagok szárny- és farktollait a legények kalapja mellé daliás bokrétának. Ezek az emlékek elevenednek föl bennem, ahogy Sarródon keresztül megyünk. Ha nem is tudná az ember, akkor is megérezné, hogy Sarród is úgy maradt itt a szárazon a nagy vizek lecsapolásta után, mint arra nálunk Ecsed és •i. \ yi.-'i és nádi világ eltűnt ■nVgpAu»* a • flé,ketrein rajta masztolt letör éhet rí ler bén—... • Néna úgy ...-zi «z caio-r. u'.vnlh» a Hortobágyon járna, körös körül tágas, falan fii vette» puszták, kiszáradt zsombékosok, amelyeken itt-ott fehérszőrű magyar gulya legel, a híres hercegi ősgulyának ideszorult maradékai. Az ázsiai szarvasmarha utolsó képviselői itt a pinzgauiak és szimentáliak között. Milyen nehéz számot adni róla, miért támad az emberben egy ilyen kép nyomán valami keleti, ázsiai melankólia, amely jön iszonyú, felmérhetetlen messzeségből, a lélek legeslegmélyebb, évezredes emlékeiből s azon veszszük észre magunkat, hogy sóhajt fakaszt bennünk és egy kicsit fátyolosan elszomorít. Sarródon egy-egy ház előtt — a házaknak is olyan nyírségi—szatmári formájuk van itten, a cseréptetők mellett még ott hamulnak a régi nádfedelek, — egy-egy öreg akácfához kötve ott búslakodik magánosan egy korhadó csónak. Valamikor úgy ide jártak a vizek, hogy a gazdának, amint a házból kilépett, egyenest a csónakba kellett szállnia. Olyan ez, mint ahogy a régi pusztai csárdáknál valamikor elmaradhatatlanul ott búslakodott a betyárnak, a pásztornak vagy a pandúrnak a lova. Ezek a sarródi csónakok már csak a ló csontvázát jelentik. Múzeumi relikviát, amelyet a gazda nem tud eldobni, vagy tüzelőnek fölaprítani, megszokta valamikor s most is ott tartja, ha egyébnek nem, az elmúlt szép idők emlékének. A sarródiakról azt mondják, hogy egészen másfajta emberek, mint a soproniak általában. Erkölcseikben, hajlamaikban ma is benne él a régi jó szabad hansági halász-pákász világ. Nehezen tértek hozzá az eke szarvához, a vérük most is szívesebben vinné őket a náderdők közé az ingoványok, bujdosó erek, zsombékok rejtelmes útjaira, amikor a nagy víz még tulajdonképpen mindenkié volt s halat, vadat, nádat és kaszálót egyformán adott mindenkinek, aki éppen hozzáférhetett. Valamikor a Fertő halbősége majdnem akkora volt, mint a Tiszáé vagy a Balatoné. A kilencvenes években aztán mint az öreg Tóth Mihály beszélt nekünk, egy roppant száraz nyárra gyilkos, kemény tél következett. A Fertő nagyon megapadt s aztán fenékig befagyott. Mikor a fagy engedett, a tó halai mind kivesztek. A tavaszi víz a döglött halak olyan tömkelegét vetette partra, hogy külön egészségügyi intézkedéseket kellett foganatosítani eltakarításukra. A rothadó halhóz kilométer távolságokra elhatott. Azóta aztán a fertői halászatnak be is fellegzett, pedig valamikor — mondja Tóth uram sóhajtva — még a Mária Terézia asztalára is került hal a fertői halászok hálójából. Azóta a Fertőnek csak a csücske maradt magyar, Trianonban Ausztriának ítélték a többit, így maradtak a sarródiak szárazon a 6400 holdas határral, amelyből 4600 hold, tehát közel hetven százalék uradalmi birtok. A hallal és a vízzel együtt abban a mértékben, ahogy a Fertőt lecsapolták, egyre szűkebb területre szorult a Fertővidék két másik legfontosabb terméke, a nád és a sziéna. Régenis a Fertő ingoványainak 6®s* 'Ős. ná verinést'f teurner. i »cin tudtak a hogy a tTiűieVk ..kiH*?.tnS- janak a learatatlan és gyökéren elkorhadt növényektől, felgyújtották az óriási táblákban álló nádasokat. A nádasok tüze sokszor hetekig eltartott s éjszakánkint a füst és tűz gyönyörű panoraórájába vonta az őslápok világát. Mérföldnyi hosszúságban lángtenger úszott ilyenkor a magyar holttenger fölött, mint Berényi Pál írja. A sarródiaknak még a kilencvenes években is ezek a nádasok nyújtották egyik legfőbb keresetforrásukat. A nádat menyezetnádnak metszették, másrészt mint nádgyékényt hozták forgalomba. Tóth Mihály uram azt mondja, hogy valamikor két krajcárért olyan kéve nádat kapott a sarródi paraszt, hogy három ember kellett egyetlen kévének szekérre rakásához. Ennek a fertői sarródi nádnak neve volt meszsze külföldön is. Eljutott bajor-, német- és franciaországi nádgyárakig. Egy Rüll Pál nevű német gyáros nádgyékénygyárat létesített Fertőszentmiklós közelében és ezzel kapcsolatban nádkiviteli üzletet alapított. Évi nádkivitelét csak Sopronmegyéből hatszázezer kévére becsülték, de a sarródiak olyan ügyesek voltak a sás- és nádfonásban, még a Balaton vidékére is eljártak gyékénysás után. Annak idején tízezerre mondták az évenként Sarródon földolgozott gyékénysáskévék számát. Hát ez után sóhajtanak még most is a sarródiak és talán azért tartják még mindig odakötve a csónakot a kapufélfához, hogy hátha megjön egyszer a viz s akkor megint lóra lehet kapni. Az oslibeliek viszont ugyanilyen sóhajtva emlegetik a régi Fertő szénaáldását, mert őnekik a széna jelentette azt, amit a sarródiaknak a nád és a gyékény. A hansági turfás talajban termett ez a híres, savanyu széna, amely gazdaggá tette Oslit és a körülötte fekvő községek lakóit. Egy-egy darabka földön a Fertő áradásai jóvoltából annyi szénát termeltek, hogy egész Bécset ellátták vele, sőt messze Németországba és Svájcba is szállították. Átlag négy—ötmillió méter mázsára becsülték azt a mennyiséget, amit évente exportáltak. A katonaszállítók, a nagyvárosi fuvarosok Ára 24 fillér