Magyarság, 1935. augusztus (16. évfolyam, 173-197. szám)
1935-08-11 / 182. szám
8 A második boncolás megállapítása szerint Steiner Ármin könyvügynök halálát fulladás okozta Megírtuk, hogy pénteken délben Győr határában, egy kút mélyén, holtam találták Steiner Ármin budapesti könyvügynököt. A győri rendőrség erélyes nyomozást indított az ügyben, mert az a feltevés, hogy az ügynök gyilkosság áldozata lett. A boncolás adatai szerint ugyanis Steinek Ármin halálát fulladás okozta. Ugyancsak a boncolás szerint a férfi már holtan kerülhetett a kút fenekére. Alátámasztja ezt a feltevést az a körülmény is, hogy a kútban alig félméteres víz volt. Bejelentés érkezett a rendőrségre arról is, hogy Steinerné pénteken levelet kapott férjétől, amelyben megírja, hogy egy Berger nevű ismerőse hívta őt Győrbe üzleti ügyben, ugyancsak közli, hogy háromszáz pengő volt nála. A győri rendőrség, amely szintén megkapta az állítólagos Bergerről szóló jelentést, Győr környékén razziát tartott ennek a férfinak felkutatására. Budapestről szerzett információk alapján detektívek mentek mindazokra a helyekre, ahol Steiner Ármin megfordult, hogy megállapíthassák, mielőtt a bűntény megtörtént, hol járt a könyvügynek? A nyomozás rövidesen kideríti, hogy valóban gyilkosság történt-e, öngyilkosság vagy gyilkosság ? Győrből jelenti a Magyarság tudósítója. Szombaton délután a törvényszéki orvosszakértők Incze Sándor dr. törvényszéki orvosszakértő vezetésével másodszor is felkoncolták a holttestet és alapos vizsgálat alá vetették, azonban semmiféle külsérelmi nyomot sem találtak rajta. Megállapították, hogy a halál oka kétségkívül fulladás. Steiner tehát élve került a vízbe és feltehető, hogy öngyilkosság történt. Szombaton megérkezett Győrbe az áldozat felesége és magával hozta azt a levelet, amit férje eltűnése előtt írt. A győrmegyei Abda községben csütörtökön többen látták Stedinert fekete táskával a kezében. Ez a táska eltűnt. A detektívek tűvé tették a kút környékét, de a táskát sehol sem találták. Nem tartják lehetetlennek, hogy Steinert mégis meggyilkolták, a cégpedig úgy, hogy a kúthoz csalták és a vízbe lökték. A győri rendőrség a budapesti főkapitánysággal karöltve most a Steiner búcsúlevelében említett titokzatos Berger kilétét igyekszik megállapítani. A bíróság elutasította Karátsonyi Jenőné grófnénak a Magyarság ellen beadott helyreigazítási panaszát A Magyarság ez év július 6-iki számában közöltük, hogy a Kúria ítéletet hirdetett azoknak a pöröknek egyikében, amelyeket özvegy Karátsonyi Jenőné grófné, született Andrássy Karolina grófnő indított férjének örökbefogadott fia, Karátsonyi-Keglevich Imre gróf általános örökös és hitbizományi utód ellen. Az özvegy grófné ebben a perben az örökbefogadási szerződést támadta meg, amelyet néhai férje és ennek unokaöccse készítettek. A per során Karátsonyi Imre gróf ügyvédje kétségbevonta özvegy Karátsonyi Jenőné grófné kereshetőségi jogát. Elsőfokon a törvényszék ezt az álláspontot a magáévá tette és kereshetőségi jog hiánya miatt özvegy Karátsonyi Jenőné grófnét elutasította keresetével. A Kúria is elfogadta ezt az álláspontot és a felülvizsgálati kérelem tárgyalása során kimondotta, hogy özvegy Karátsonyi Jenőné grófnénak az örökbefogadási szerződés érvénytelenítése iránti perben kereshetőségi joga nincs. özvegy Karátsonyi Jenőné grófné ügyvédei, Darányi Béla dr. és Rajna Dezső dr. útján helyreigazító nyilatkozatot juttatott el a Magyarsághoz és a sajtótörvény 20. szakaszára hivatkozással, kérte annak közlését. A helyreigazító nyilatkozat leadását a Magyarság megtagadta. Erre Karátsonyi Jenőné grófné jogiképviselői a központi járásbíróságnál helyreigaztási pert indítottak a Magyarság ellen. A grófné ügyvédei kérték, hogy az időközben módosított helyreigazító nyilatkozat közzétételére kötelezzé a bíróság a Magyarságot. Bogsch Árpád dr., a Magyarság jogi képviselője a panasz elutasítását kérte, mert a becsatolt helyreigazító nyilatkozat a sajtótörvény 20. §-ban fölsorolt kellékeknek nem felel meg. Hivatkozott arra, hogy a helyreigazító nyilatkozatban foglaltak valótlanságát a kifogásolt cikkben említett bírói ítélettel nyomban kétségtelenül bizonyítani tudja. Hangsúlyozta, hogy a helyreigazító Maaaansua 1935 augusztus 11. vasárnap nyilatkozat nemcsak tényállításokra vonatkozó egyszerű cáfolatokat tartalmaz, hanem azon túlmenőleg olyankijelentéseket tesz, amelyek a panaszolt cikkben nem is említett másik perre vonatkoznak. A járásbíróság ezek után a helyreigazító nyilatkozat közzétételére irányuló kérelmet és panaszt elutasította és Karátsonyi Jenőné grófnét a költségek megfizetésére kötelezte. A bíróság megállapította, hogy a helyreigazító nyilatkozat a sajtótörvény 20. paragrafusának 3-ik pontjában előírt kellékeknek nem felel meg. Megállapította a bíróság azt is, hogy a helyreigazító nyilatkozat 3-ik pontja a ténybeli kijelentéseken túlmenőleg olyan kijelentésekről is említést tesz, amelyekről a szóbanforgó cikkben említés nincs. Karátsonyi Jenőné grófné megfellebbezte a járásbíróság ítéletét. A budapesti törvényszék, mint fellebbviteli bíróság, most hozott ítéletet ebben az ügyben és Karátsonyi Jenőné grófné fellebbezését elutasította és a járásbiróság ítéletét indokainál fogva helybenhagyta. Megbukott a muthpusztai telepítés! Muthpuszta, augusztus 10. (A Magyarság kiküldött tudósítójától.) Úttalan utakon, tekervényes útvesztők között dülöngél az autó a tolna megyei Muthpuszta felé. A bakházas dülőutak egyremásra szakadoznak ki az országútból, egy darabig még csak kisérik a villany- és telefonoszlopok, de aztán ezek is elmaradnak és nincs más, csak por, por és megint por, amit hatalmas fellegekben ver fel a lassan döcögő autó. A porfelhőkben mind ritkább lesz a jármű, nagynéha bukkan fel az egyik uradalom iparvasútjának pörgő kis gőzmasinája, ami itt a civilizációt jelenti, mert a szomszédos Felsővég mellett busafejű bivaly húzza az igát és pislog vágyódó szemmel a hatalmas pocsolya felé. Nagyot dörren a szitostor, és a bivaly dagadozó izmokkal feszül az iga alá. Munka van ezen a környéken, látástól vakulásig tartó kemény múmka, amelynek most van a dandárja. Aratás (akinek van mit), cséplés (ami bizony sokhelyütt szalmacsépléssé aszott az esőtlen, szaharai forróságban) takarodás. Sokáig imbolygunk a jelzés nélküli utakon, míg feltűnnek Muthpuszta első házacskái. Némelyik messze elmarad egy uradalmi és higiéniai felkészültsége mögött. Négy úgy ahogy összevert vályog, vagy tömésfal, a tetején vékony réteg kukoricaszár, az oldalán zsebikendőnyi ablak, (hogy ki ne menjen télen a meleg). Itt ilyen „lakásokban“ lakik e telepesek egy része. Azok, akik vakom hittek egy jóindulatú idealista álmodozó és egy rutinos üzletember bőven ömlő ígéreteinek, színes álmainak. A telepítés terve és végrehajtása A muthpusztai telepítést Aczél József jászárokszállási plébános és Szabó Sándor jászárokszállási fakereskedő kezdeményezte. Szabó Sándor meghallotta, hogy a muthpusztai 1100 katasztrális holdnyi terület 52 éves törlesztésre megszerezhető volna. Hatalmas tervezetet készített a telepítésre vonatkozóan, azt megmutatta a plébánosnak és alapos tárgyalások után megindították a nagyarányú akciót. Az egyiket az idealizmusa vezette, a másikat nem utolsósorban nyughatatlan, vállalkozó vére és az a remény, hogy amikor földhöz juttat egy nagy csomó földéhes nincstelent, földhöz jut maga is és élete, jövője meg lesz alapozva. Illetékes helyeken pedig megkezdték a kilincselést. Kaptak is biztatást, ígéretet bőven. Az akkori földművelési miniszter 50.000 pengő, 20 éves kamatmentes kölcsönt juttatott részükre, a Faksz építkezési kölcsönt, a vállalatok beruházási kölcsönöket és hitelt helyeztek kilátásba a telepesek mezőgazdasági eszközeinek bevásárlásához. 1930 október elsején megindult új hazát keresni a telepesek hada. Akinek volt mit, eladta és egy szomorú, esős őszi napon megérkezett a nyolcvan telepes család Muthpusztára. Az első meglepetés itt érte őket. Nem volt egyetlen rendes épület sem, ahol meghúzhatták volna magukat, nem volt egyetlen tető sem, amely alá menekülhettek volna. A Faksznak volt csak néhány düledező hodálya, ide húzódott, aki elfért, aztán pár üres ólban (!) is találtak néhányan menedéket, de legtöbbjének báró Kornfeld Móric környékbeli földbirtokos juttatott ideiglenes szállást. És munkába fogtak. A nyolcvan család közül a telepítés vezetője, Szabó Sándor kapott 76 hold földet, hatan 30 holdat, öten 20 holdat, négyen 15 holdat, a többi 64 család pedig 6—10 holdat kapott, évenként és holdanként 21.60 pengős amortizációra. a következő kötelezettségek terhelték, évenként és holdanként számítva: Amortizáció 21.60 P Adó, közadó és egyéb adóteher 12.Épitési anyag törleszt, részlete 9.80 ., Műszaki- és eljárási költség 15.— „ Költözködési kötés, törlesztése 12.— ,. Faksz és a földművelési minn. összesen: 82.80 . Ezek csak a hivatalos költségek és terhek voltak, amelyekhez járult még a mezőgazdasági eszközök gépek, állatok és egyéb beruházási kölcsönök törlesztései. Így történt, hogy a költségek összege meghaladta — még jó termés esetén is — a földek egész hozamát. Már az első évben bebizonyosodott, hogy az 1080 pengős katasztrális holdankénti földár kibírhatatlan. De ugyanúgy túlértékelték a kataszteri tiszta jövedelmet is, amit 18 pengőben állapítottak meg. 80 családból már csak 65 maradt Újabb, hosszadalmas kitincselgetés, kérvényezgetés következett, mire nagy nehezen elérték, hogy az amortizáció helyett most használati díjat fizetnek, mivel pedig eddig minden évben súlyos elemi károkat szenvedtek, fizetni, törleszteni nem tudtak, törlesztés helyett csak a közadókat tartoztak fizetni, legújabban pedig — úgy remélik — a használati díj fizetését is felfüggesztették Nem így a magántartozásoknál. A hitelezők egyre-másra jelentkeztek, követeléseiket sorra peresítették. Ez az újabb csapás aztán sokakat összeroppantott. A magáncégek egyike-másika „nagylelkűen“ beleegyezett, hogy, akik nem tudnak fizetni, adják vissza a hitelbe vásárolt mezőgazdasági eszközöket, állatokat. Sokan kényszerültek visszaadni az ekét, boronát, lovat, tehenet. Ettől fogva földjeiket megművelni sem tudták, az éhhalál fenyegette őket, hát többen összepakolták kis motyójukat és visszamentek Jászárokszállásra. — Ott mégis otthon vagyunk, az ismerősök, rokonok, majd csak segítenek! Itt még a hatóságok is bennünket nyomnak — panaszolták. És hazamentek. A hihetetlen elkeseredésre jellemző, hogy egyik 45 holdas gazda, öngyilkosságot követett el a közelgő téltől való féltében. Drótot csavart a kezére, a drót másik végére követ között, és átvetett a villanyvezetéken. Az áram mentén szénné égette ... Az 1930-ban idetelepitett 80 családból, ma már csak 65 család tengődik Muthpusztán máról-holnapra. Szabó Sándor, a telepítés egyik létrehozója a következőket mondotta nekünk: — A muthpusztai település két hatalmas tanulságot rejt magában. —Egyik, hogy minden komoly megalapozottság, előzetes tervek és megfelelő pénzösszeg hiányában telepíteni, embereket, családokat megszokott környezetükből, — még nincstelenségükből sem — kiragadni és idegen talajba ültetni nem szabad. Komoly tőkével, megfelelő instrukciók birtokában is kölcsöne 12.40 . Még jó termés esetén sincs jövedelem! Már az első évben megkezdődtek a bajok. Az előbbi bérlő, Hirsch Imre későn adta át a szerződésben kikötött földet. Ezt abban az évben már megművelni nem lehetett. Akinek volt valamije, a tél folyamán felélte, aki minden nélkül jött, napszámba járt, és majdnem koldulni volt kénytelen. A bérlő által megművelt föld termése például holdanként 3 mázsa búza volt, a meg nem munkált föld meg természetesen semmit sem termett. Nagy nehezen megkapták ugyan a beígért 50.000 pengőt, de ez — amint később bebizonyosodott — édeskevés volt. A további ígéreteket az akkor már mutatkozó pénzügyi és gazdasági nehézségek miatt illetékesek nem váltották be Mivel a földek művelését egyszer csak mégis meg kellett kezdeni, magánvállalatoktól, hitelbe szerezték be a szükséges mezőgazdasági eszközöket, állatokat, a vetőmagot pedig Kornfeld Mórictól kapták, ugyancsak hitelbe. A Faksz 23 kérvényezőnek 1000—1500 pengő építkezési kölcsönt folyósított, így történt aztán, hogy a mindenükből kikopott telepeseket jár az első évben kockázatos az első év. Nem kell más, csak’ egy fagy fagyassza le a lombot, a zsege termést, egy jégeső verje végig a határt, és a tőke felemésztődik, elfogy, a szükséges és mindig szükséges beruházásokra nem telik, a gazda talpa alatt a föld, a vetőmagra, munkálásra éhes zöld öle sóváran szikkad, nem terem. — A másik, hogy a 15—20 holdon aluli parcellákra való telepités önmagában hordja a sikertelenséget. A gazda állatot tartani 15 holdon aluli parcellán alig tud, földjét kellően nem művelheti, trágyázásról szó sem lehet, a föld erejét csak zsarolja. Napszámossal dolgoztatna, felesben, harmadában adná ki földjét, de ekkor még minimális megélhetése forog kockán. Ezzel szemben a 15 holdon felüli gazda állatot tud már tartani, esetleg egy-két napszámost is foglalkoztat, trágyáz stb. A kisparcellás meg, ha napszámba jár, saját földje művelésére nem jut ideje. Eddig tart Szabó Sándor nyilatkozata, de még egy igen nagy tanulsága van ennek a szerencsétlen, balul sikerült muthpusztai telepítésnek. Ha már telepítés, akkor természetes, hogy a cél a nincstelen, de földhöz értő földmunkások földhöz juttatása, egy Magyarországon sajnálatosan nagy társadalmi rétegnek, — amelynek eddig az életlehetőségei úgyszólván teljesen hiányoztak — a biztos megélhetés biztosítása, nem pedig társadalmi akciók, rendszertelenül jött alamizsnaszerű kedvezmények, könyöradományszámba menő juttatások nyújtása, ötletszerű módosítások a fizetések megkönnyítésére. Az államnak, ha telepíteni szándékozik, Januis arca legyen, amely a jövőbe tekint, de a múlt fájdalmas tanulságait sem hagyja figyelmemn kívül. Inkább legyen mérsékeltebb a telepítés tempója, mint megalapozatlanul, siva ötlettelenséggel, futóhomokra építeni százak, esetleg ezrek jövő életét és reméljük, boldogulását is. Ky. E. Különvonatok és megerősített járatok Szent István-tietépen A Magyar Királyi Államvasutak igazgatóságától vett értesítés szerint Szent István-ünnep erősebb utasforgalmára való tekintettel, minden intézkedés megtörtént arra nézve, hogy a tapasztalat szerint jobban igénybevett személyszállító vonatokat augusztus hó 17-től 23-ig terjedő időben kellőképpen megerősítsék. A vonatok megerősítésén kívül a Budapestre utazók részére az alábbi különvonatok fognak közlekedni: Bicskétől a Budapest keleti pályaudvarig augusztus 18-án és 20-án személyvonat, Bicskéről 5 óra 50 perc indulással, a miskolci és salgótarjáni szerelvénnyel közlekedő, Budapest keleti pályaudvarra 5 óra 30 perckor érkező vonat mentesítése céljából külön személyi vonat a salgótarjáni szerelvénnyel augusztus 19-én és 20-án 5.03-kor érkezik és a 9.34-kor kor érkező vonat mentesítésére beállított külön személyvonat a salgótarjáni vonatrésszel augusztus 18-án és 19-én 9 óra 20 perckor érkezik. Cegléd és Budapest nyugati pályaudvar között vonategyesítés nélkül közlekedik az 5 órakor érkező vonat mentesítése céljából forgalomba helyezendő személyvonat, amely a szegedi szerelvénnyel augusztus 19-én és 20-án, már 4 óra 43 perckor érkezik. 21 óra 12 perckor érkező gyorsvonat mentesítésére .beállított külön gyorsvonat, a szegedi szerelvénnyel augusztus 17-én és 19-én már 20 óra 58 perckor érkezik. Székesfehérvár és Budapest déli pályaudvar között a 15 óra 45 perckor érkező személyvonat augusztus 17-én és 18-án két részben közlekedik. Augusztus 19-én a Székesfehérvárig közlekedő személyvonat Székesfehérvárról 0 óra 50 perc indulással, Börgönd—Pusztaszabolcson át Budapest déli pályaudvarig közlekedik, ahová 8 óra 42 perckor érkezik. Ez alkalommal a tapolca—szabadbattyáni és balatonboglár—szabadbattyáni vonalrészről a dinnyés—albertfalva—budafoki vonalrész állomásaira vagy megállóhelyeire utazó utasoknak Székesfehérváron át kell szállniok. A Budapestről visszautazott részére közlekedő vonatok. Budapest keleti pályaudvarról augusztus 20-án 21 órakor induló személyvonat Nagykátáig két részben. A távolsági vonat másodrészként közlekedik. Budapest keleti pályaudvarról 0 óra 15 perckor induló személyvonat augusztus 21-én, 22-én és 23-án salgótarjáni és miskolci irányok szerint elkülönítve két részben közlekedik. Az első résszel a salgótarjáni, a másodrésszel a miskolci szerelvény indul. Budapest nyugati pályaudvarról 7 óra 50 perckor induló gyorsvonat augusztus 21-én és 22-én Ceglédig két részben közlekedik, éspedig az első résszel a debreceni, a másodrésszel a szegedi szerelvény indul. Budapest nyugati pályaudvarról 8 óra 30 perckor induló személyvonat augusztus 21-én, 22-én és 23-án ugyancsak útirányok szerint elválasztva két részben közlekedik, az első résszel a debreceni, a második résszel a szegedi szerelvény nyer továbbítást. Budapest keleti pályaudvarról 13 óra 42 perckor induló személyvonat augusztus 21-én, 22-én és 23-án két részben közlekedik, az első résszel a pécsi, a másodrésszel a kaposvári és bátaszéki szerelvény fut. Budapest déli pályaudvarról augusztus 21-én 14 óra 10 perckor induló és Velencéig közlekedő személyvonat, ez alkalommal Székesfehérvárig közlekedik és Velencén túl is mindenütt megál!, .,i' !