Magyarság, 1935. november (16. évfolyam, 250-273. szám)
1935-11-21 / 265. szám
1935 november 21. csütörtök «■»O'««» Huil —— a SPORT Futballista-sors Székesfehérvárról jelentik, hogy az Alba Regia nevű helybeli másodosztályú professzionista csapat vasárnap Budatétény csapata ellen mérkőzött és a játék hevében, a székesfehérvári ■csapatnak Végi Miklós nevű kapusát a budatétényiek egyik játékosa vesén rágta. Az eset nem látszott súlyosnak és a fiatal 22 éves játékos sem tulajdonított nagyobb jelentőséget a dolognak, mert pillanatnyilag nem érzett különösebb fájdalmakat, egészen kedd délig, amikor hirtelen rosszullét fogta el, nagy vesefájdalmakat érzett, mire nyomban bement a városi közkórháziba. A kórházban megvizsgálták és megállapították, hogy a fiatal futballistának meghasadt a veséje és az eset annyira súlyosnak látszott, hogy azonnali műtétet igényelt. A szerencsétlen fiatalembert már eszméletlen állapotban fektették a műtőasztalra, de minden hiába volt, a 22 éves Végh Miklós a műtét közben kiszenvedett. A hatóságok megindították a vizsgálatot.* Eddig szól a székesfehérvári híradás, a magyar futball legújabb hősi halottjának megrendítő tragédiájáról, amely mellett nem lehet, de nem szabad kritika nélkül elmennünk. Még azoknak sem, akik elvi ellenségei az úgynevezett vatta-futballnak és hívei a test-test elleni ,,férfias“ játéknak. Talán olyanok is akadhatnak, akik azzal fogják elintézni vélni a megdöbbentő esetet, hogy: Futballista-sors!... Tudjuk, valóban futballista-sors, — nem először írunk erről a Magyarságban! — de elrettentő alattomos sors, amely ellen csak lázadni lehet, de belenyugodni nem. Ha nem is a szándékosvég, — amelyet feltételezni sem merünk! — de csak a kiszámíthatatlan tragikus véletlen játszik is bele ebbe a szörnyűséges futballista sorsba, akkor is tetemrehívást kell rendeznünk azoknak a számára, akik fej nélkül használják a lábukat akkor is, amikor már nem rúghatják meg a labdát anélkül, hogy egyúttal az ellenfél játékos testi épségét is ne veszélyeztessék. A mostani tragikus esetnek egy kapus a szerencsétlen hőse, akit minden bizonnyal akkor támadtak meg, amikor nála volt a labda, vagy talán, éppen elfogni akarta azt. Ha már támadták, miért lábbal támadták, miért nem vállal? Ha magasról esett le a labda, hogyan mérhette a rúgás a kapus veséjét és ha alacsonyan fogta a kapus a labdát, miért őt és miért nem a labdát érte a halált okozó rettenetes rúgás? És milyen ügyfogyottan, kiszámíthatatlan lehetett az a rúgás, amelynek csak az lehetne a mentsége, ha a kapus vetődött volna rá a halált hozó lábra. Azt mondják, a sporthoz tartozik, hogy a futballistának arra való a lába, hogy rúgjon vele, de tudják-e játékosok, intézők, fanatikusok és egyebek, a futball velejárói, hogy mekkora felelőtlenség, lelkiismeretlenség, vadság és kíméletlenség, hogy ne mondjuk, gonoszság kell ahhoz, amikor az egyik játékos, a vad erővel a magasba lendített lábával akarja elhalászni a labdát abban a pillanatban, amikor az éppen az ellenfél fején, vagy csak az arca előtt pörög a levegőben? Lehetnek számosan, akik túlzásnak, talán visszatetszőnek fogják találni ezt a megállapításunkat, ám kérdezzék meg csak azokat, akik a fejrúgásokat elszenvedték és a nézőket, akik iszonyodva szokták behunyni ilyenkor a szemüket. Ha már a Szerencsétlen fehérvári Végh Miklóst nem kérdezhetik meg!... K. G. : Letette a fogadalmat a kibővített olimpiai atlétakeret. A Magyar Atlétikai Szövetség elnöksége fogadalomtételre hívta össze az olimpiai keretbe kijelölt atlétákat Az atléták nevében Darányi József dr. olvasta fel az esküszöveget, amely szerint az olimpiai keret tagjai tudomásul veszik a MASz atlétikai felügyeletét és ünnepélyesen megfogadják, hogy minden erejükkel képességeiknek legmagasabb fokra való fejlesztésére fognak törekedni. Ezután az atléták megesküdtek az esküszövegre és azt aláírásukkal is megerősítették Az elmúlt héten közzétett olimpiai atlétakeret most kiegészült a következőkkel: Pajza, Madarász, Németh, Csaplár, Héjjas. A MASz intézőbizottságának elhatározása, hogy ezt az öt kiváló és indokolatlanul mellőzött atlétát is felvegye a keretbe, kétségtelenül egy súlyos szakszerűségi hibának a helyrehozása, ami — szokatlanul és szerencsére — még nem történt későn. 0 A Ferencváros labdarúgó-csapata karácsonyi túrája során december 25-én Genfben, 28-án és 29-én Párisban és január 1-én Lillében játszik. Tárgyalások folynak, hogy a csapat még további mérkőzéseket is játsszon Franciaországban. 0 Amatőr labdarúgóink olimpiai kiküldetése már komoly tervezgető, tárgya a Labdarúgó Szövetségben. Megalakult az olimpiai előkészítő bizottság is, amelynek tagjai: Fischer Mór, Kenyeres Árpád, Vághy Kálmán, Lénárt Ernő és Zsamnóczay János. () A hátúszás legújabb világrekordjai Kiefer német túraeredményei lesznek, amelyeket most terjesztettek fel hitelesítés végett a nemzetközi úszószövetséghez. Ezek a szenzációs teljesítmények: 100 méter: 1 perc 4.9 mp., 200 méter:1 perc 25.6 mp., 400 méter: 5 perc 22.6 mp. () A magyar—német kézilabda-mérkőzésre, amely november 24-én, vasárnap délután 2 órai kezdettel az Ülli úti FTC-pályán kerül lejátszásra, a következő összetételben áll ki Magyarország válogatott csapata: Kubai (UTE) — Kisfaludi (Elektromos), Serényi (VÁC) — Kutasi, Rákosi, Koppány (Elektromos) — Cziráki (UTE), Szemere (UTE), Fodor Elektromos), Velkey (Elektromos), Csillag (UTE). () Tizenhárom állam ellen sportbojkottot fognak elrendelni az olaszok. Ez a 13 állam berlini híradás szerint a következő: Anglia, Franciaország, Oroszország, Belgium, Hollandia, Svédország, Dánia, Délafrika, Kanada Újzéland, Ausztrália, India és Libéria.) Az olasz válogatott futballcsapat milánói összeállítása a mai napig még ismeretlen. Olasz lapok szerint azonban valószínűleg a következő lesz az összeállítás: Ceresoli — Monseglio, Mascheroni — Pitto, Monti, Fraccio — Gringa, Demaria, Meazza, Ferrari, Colaussi. Ebben a csapatban hét játékos van az Ambrosianából, amely vasárnap a Juventust 4:0-ra győzte le. Toldi is elutazik a milánói csapattal. A szövetségi kapitány Toldi Gézát, a Ferencváros kitűnő játékosát, is felvette a vasárnap Milánóban játszó magyar csapat tartalékjai közé, így Toldi is elutazik pénteken reggel fél 8 órakor a déli vasútról induló válogatott csapattal, amelyet Dietz dr. szövetségi kapitány, Fischer Mór és Fodor Henrik dr. kisérnek Milánóba. Milánóután Zürichben és Parisban játszik a csapat a városi válogatottak ellen miint „nemzeti ligaválogatott“ Itt említjük meg hogy az Országos Testnevelési Tanács ezüstéremmel tüntette ki Dietz Károly dr.-t, az MTSz szövetségi kapitányát. A budapesti Testnevelési Főiskola a közeli napokban fogja ünnepelni megalakulásának tízes'Undes' jubileumát. () Szigeti Lajos, a legjobb magyar ökölvívó, pénteken Berlinben versenyez. Pénteken kerül mégrendezésre az Európa-boxtorna, amelyet minden esztendőben megrendez a berlini rendőrök ökölvívó egyesülete. A nagy versenyre Srychit is meghívták, aki a középsúlyban indul. .................. inSPORT ) Az ügetőn ismét tombolt az oddszanarcia. Most, hogy a galoppszezon megszűnt, a bukmékereknek egyedüli jövedelmi forrása az ügető. Ki is használják a helyzetet és nagyon is visszaélnek azzal, hogy az egylet monopóliumot adott nekik és nem ellenőrzi munkájukat. Most még rosszabb oddszokat adnak, mint eddig, nehogy sokat veszítsenek. Kedden ismét tombolt az oddszanarchia. Majdnem minden futamban roszszul kezdték adni a lovakat és a közönségnél a hamis kezdőkurzusokkal kellett fogadnia és amikor már nem volt forgalom, rendre meghoszszabbodtak a favoritok. Az első futamban Varázsfuvola eleinte pari, azután 11/1, ugyanebben a versenyben a győztes Thymian 2, majd 21/t és a gépnél 45-öt fizet, tehát a bukmékernél tíz pengőre — a jobb kurzus mellett — 25, a gépnél 35 pengőt lehetett nyerni. A Kuruc által megnyert versenyben Rikkants, amikor fogadtak pari volt, amikor már nem fogadták, 11/s, viszont Delila a nemzetközi versenyben — négy lónál — 8:10-ről ment fel l'/1-re és a következő futamban Suhanc B. még hosszabb lett, mert eleinte azt is 8:10 adták, a startoddsaa l’/s lett. És azután Parola? Kezdőkurzusa 7:10, végoddsza IV. Egy nap ennyiszer megkárosítani és félrevezetni a közönséget, kissé mégis sok. Az egylet azonban nem lát és nem hall semmit. Példáu azt sem, hogy Pajtás pari és a gépnél 10:30 a fizetett és Lord of Pamuk pedig 5:1 startolt és tolója 118. Aki a bukmékernél fogadta 60, aki okos volt és a gépnél helyezte el a tíz pengőjét. 102 pengőt kapott, tehát a bukioddsz duplájánál többet. Mért tűrik ezt a sok visszaélést? A versenyek azért vannak, hogy hat bukméker százezreket nyerjen és mindenki tönkremenjen. Miért nem csinálják meg próbaképpen azt, amit a Magyarság ajánlott, hogy rendezzenek bukmékerek nélkül egypár versenynapot. Hadd lássuk hogy jobb a helyzet. la lit rasp miers! A legizgalmasabb regény _ a 100 perces detektív regény a legkitűnőbb feldolgozásban! Minden perc meglepetést iliiiil®!!# Egy francia ezredes feleségének, szenzációs filmregényé! EGYIPTOMI REJTÉLY .4 kina i Sherlock Holmes legújabb kalandjai Főszereplő: Főszereplő: NAGY KATÓ WAFNER GLAND DKC&! MA ELŐSZÓR! MA ELŐSZÖR! IPSLufLOIÜÜ Mécses. x&na REGÉNY 4 IRTA BARSY IRMA ls«i Tegnap sokan voltak megöntözni Virágot kaptak, diós- és mákoskalácsot és édes likőrt, ő nem jött el... talán elfelejtette, hogy husvét-hétfő van? — márc. 26. Ma délután rendeztük meg a mi külön ünnepélyünket a hatodik osztályban. Megkoszorúztuk Kossuth Lajos képét és feldíszítettük fenyővel Mátyás király, Rákóczi, Széchenyi és Deák Ferenc képét is. A közadakozásból, mindenki adott 20 fillért, amin narancsot és süteményt vettünk, evés után pedig, tekintve, hogy a teremben csak 11 fok C. volt (délután nem sütenek), táncra perdültünk, hogy felmelegedjünk. Sajnos, csak heten voltunk s a négyeshez kénytelenek voltunk a nagy seprűt táncossá előléptetni. Adél bosztont is táncolt vele. A mulatság után énekelve mentünk végig a Schiessplatzon. ■*- márc. 29. Tegnap vendégek voltak nálunk vacsorára, Edith néni tiszteletére. Edith néni: Fichtenhayn báróné, Nedeczy Edith — az ő nővére. Anyuka intézeti barátnője. Tiz éve nem látták egymást anyukával s most mind a ketten nagyon örültek a viszontlátásnak és nem győzik kibeszélni magukat, akárcsak mi. Ilivel. Csak egyedül jött, a fiát nem hozta magával, az valahol külföldön jár. Vacsorára itt voltak Boboryék és Cenci néni is — és természetesen: ő! Nem tudom, képzelődés-e, vagy valóság, de egész vacsora alatt úgy éreztem, hogy engem néz. Alig tudtam egy falatot lenyelni. Vacsora után átmentünk a szalonba és nekem kellett a feketekávét felszolgálni. Sajnos engem megint aludni küldtek 11 után Anyuka be is jött megnézni, hogy lefeküdtem-e, de mikor visszament a vendégekhez, kibújtam az ágyból és az ágytakaróba burkolózva az ajtó elé ültem a földre, hogy halljam, amit beszélnek. Ma nagyon álmos vagyok és egy kicsit fáj a torkom, de nem merek szólni. — márc. 30. Ma igen mozgalmas délutánom volt. Először Ili jött értem, hogy menjek sétálni. Kicsit szaladtunk a színészek után, Ilinek most egy színésznő tetszik, Payer Margitka, kék bársony kosztümben jár és Márkusfalvy Bini kisérgeti. Nagyon szép nő. Most azon mulatnak a városban hogy valamelyik darabban szüksége volt neki egy sárga selyempaplanra és Bini gavallér akart lenni és sürgönyzött Pestre, hogy küldjenek a Margitka címére egy paplant — és megérkezett egy sárga selyempaplan!4-ig sétáltunk Ilivel, közben Iván is hozzánk csatlakozott és nagyon komolyan beszélgettünk. Iván most sokkal helyesebb, nem nagyképűsködik és nem fontoskodik a tudományával annyit, mint azelőtt. 4-kor az iskolával egy felolvasásra mentünk, a megyeházára, ahol egy lőcsei patricius-fiú naplóját olvasta fel Repkó, amit az kétszáz év előtt írt. Utána a színházban tartottak előadást a magyar népdalköltésről, férfiszólókkal, kórussal és cigányzenével. Legszebb volt a Rákóczi kesergője, tárogatón. — április 3. Istenem, csak két évvel lennék idősebb! Mert így, még csak el sem panaszolhatom senkinek, ami bánt. A felnőttek kinevetnének. Ők azt mondják: ez a legszebb kor és milyen nagy boldogság tizenhatévesnek lenni, de ők már régen elfelejtenék, hogy mennyi szenvedés jár ezzel a nagy boldogsággal. Különben lehet, hogy régebben máskép volt, akkor egy tizenhatéves lányt már komolyan vettek, nagy bálokba vitték, férjhez is adták — de ma? Mindjárt éjfél van és én itt ülök és írok a naplómba, mert ha most lefeküdnék, végigsírnám az éjszakát. . Ma a megyeházán voltunk vacsorán Edith néni volt a háziasszony és nagyon sokan voltak meghiva, az egész város előkelőségei és kitűnő vacsora volt — a főispán búcsúestélye... Persze, nagyon körülvettek és udvaroltak, életemben még nem kaptam annyi bókot, mint ma este. Olyan jól éreztem magamat! És 11 -kor, hazaküldtek! Azt hittem, elájulok, mikor Anyuka kijelentette, hogy: „szép csendesen, bucsúzás nélkül tűnt el, Mari vár lent a kapunál. Elég, ha Edith néninek kezet csókolsz." Nem akartam, hogy észrevegyék, mennyire szenvedek, hát csak összeszorítottam a fogamat és eltűntem. Edith néninek köszöntem, de Tőle el sem tudtam búcsúzni, mert éppen a szomszéd szobában beszélgetett néhány úrral. Egész este nem is beszéltünk, csak az elején pár szót. Rosszkedvűnek látszott, mintha unná az egész cécót. Talán meg is haragudott valamiért? A szobámban egy nagy csokor anergona, tegnap szedtem. Olyan szép volna ez a tavasz ... ha ... Miért nem tudok olyan vidám és gondtalan lenni, mint a többi lányok? Ragyog az arcuk, ha mennek a korzón ... Olyan vagyok, mint aki a napba nézett: már nem tudom a kis csillagocskák fényét meglátni. Elvakítva, sebzett szívvel futok egy elérhetetlen ábrándkép után. Sokat zongorázom mostanában. És Auguszta néni, a tanárnőm, nem győz dicsérni az előnyös változásért... Azt mondja, sok a kifejező erő a játékomban. Különösen egy Chopin-nocturne tetszett neki és kérdezte, honnan tudom, hogy így kell előadni? Nem mondhattam meg neki, hogyha muzsikát hallok, vagy ha magam játszom — mindig, mindig őrá gondolok! — április 9. Még csak ez kellett! Az internátusiak ebéd alatt beadták Janka néninek, hogy „a Marietta és az Ili szellemekkel diskurálnak, asztalokat táncoltatnak és azt mondják, hogy ha meghalunk, újra a világra jövünk“. Ma reggel, lélektan-órán Janka néni szigorú arccal tekintett az osztályra és vésztjóslóan ránk pillantva, így szólalt meg: — Mi jutott tudomásomra! Hogy két növendék az osztályból tilos összejöveteleken vesz részt s nem átallják a többiek tiszta lelkét mindenféle ostoba beszédekkel megmételyezni! Százszor megmondtam, hogy ilyen dolgok nem maguknak valók. Most felszólítom az illetőket, hogy tíz órakor jöjjenek be a szobámba, összenéztünk Ilivel és tízkor, kissé szepegve, de büszkén, mint vértanuk az oroszlánketrecbe, levonultunk Janka nénihez. — „Á, itt a két spiritiszta?“ — fogadott minket. És megszidott, hogy az iskolában ilyen csacsiságokat beszélünk. És rosszul megemésztett zavaros eszmékkel mételyezzük meg a romlatlan lelkületű társnőinket. Tekintve, hogy nem sokáig tapossuk már az iskola küszöbét, nem akar nagyobb kázust csinálni a dologból, de barátságosan figyelmeztet, hogy többet ne próbáljunk elmenni Boboryékhoz, mert nem áll jót a következményekért. Mindent megigélünk, kezet csókoltunk és kivonultunk Ilivel. A lányok kárörömmel lesték, milyen képet vágnak a „felforgató elemek“ — mármint mi ketten, de mi mosolyogva és méltóságteljesen viselkedtünk. — április 11. Edith néni is elutazott. Mikor búcsúzni volt nálunk, Ő is vele jött. De mintha egész idő alatt kerülte volna a pillantásomat. Meg fog nősülni. Nem ő mondta, Edit néni beszélt róla anyukának. Még nem nyilvános a dolog és Edith néni kért, hogy ne beszéljünk róla. Egy grófnőt vesz el. Nem fognak eljegyzést tartani, csak mindjárt az esküvőt. Pesten. Szerettem volna megmondani neki, hogy akárhová megy, akárkit ölel a karjába, az életem egészen az övé ... minden simogatását ékszerdobozba rejtve őrzöm és a csókja útra való egész életemre ... Jöhetnek évek évek után, új tavaszok és talán új szerelmek is — nekem minden tavasz az ő képét fogja visszahozni, az ő aranysugaras szemét, az ő hangját... akitől az első csókot és az első könnyeket kaptam ....(Folytatjuk)