Magyarság, 1937. október (18. évfolyam, 223-248. szám)

1937-10-01 / 223. szám

i WlGllBSlfi 1937 október 1, péntek megér annyit a Vágy és a remény, hogy 31/0, 7,14, vagy 28 pengőt Befektessen havonta a m. kir. osztálysorsjátékba ? Sokezer* ember: nő, férfi, fiatal, öreg, szegény, gazdag azt állítja, hogy igen és nagyon C&ISZerű, mert hol nyerhet ma egyszerre oly óriási össze­get, mint az osztálysorsjátékon! Ennélfogva rendeljen vagy vegyen Ön is még ma egy sorsjegyet Bármelyik főárusn­őnál. Meg­fizetni van idő legkésőbb a húzás előtt. Mindenkinek és minden egyes sorsjegynek egy grifi a nyerési esélye. „Franciaország határai a Dunánál vannak“ Páris, szeptember hó A francia közvélemény hosszú időn keresz­tül, egészen a legutóbbi évekig elégedett magabiztonsággal nézte kormányainak kül­politikáját, melynek alapja a „biztonság elve“ volt. Erős és fegyelmezett hadseregé­nek, megerősített határainak, szövetségi rendszerének birtokában úgy érezte ez a közvélemény, hogy külső támadás ellen kellően fölvérteződött, tehát mindaz, ami nem közvetlenül határai előtt történik, csak másodrangú jelentőséggel bír számára. Ahogy Anglia az idők folyamán rájött, hogy „határai a Rajnánál vannak“, most éppen így kezdi megsejteni a francia átlag­ember is, hogy legközvetlenebb szomszédjá­val, nem csupán a Maginot-vonal mentén vám közös határa. Mert, ha a Maginot­­erődítm­ények lánca emberi számítás szerint ez törhetetlen is a német hatalmi törekvések részére, azért Németország más ponton, más oldalról is megtámadhatja Franciaországot. „Franciaország határai a Dunánál vannak", ha nem is ilyen határozott szavakban, de már kezdi ennek igazságát megsejteni az itteni kisember is, amikor egyre inkább ráeszmél, hogy a Dunamedencében esetleg életbevágó fontosságú francia érdekek dől­hetnek el. Legalább is úgy látszik, hogy ezt a lassú, de gyökeres hangulatváltozást tükrözi a francia napisajtó, amely egyre nagyobb érdeklődéssel és aggodalommal fordul a Dunavölgye felé. Egyre inkább észrevehető, hogy a napilapokban megmutatkozó köz­vélemény hovatovább szívügyének tekinti mindazt, ami Középeurópában vagy azzal kapcsolatban történik. És éppen ezért érde­kes röviden áttekinteni, hogy miképpen is vélekednek Párisban a dunamenti országok jövőjéről és az ottani helyzet kialakulásának lehetőségeiről a pillanatnyi napi politika nyomán. Az érdeklődés homlokterében most azok a tárgyalások állanak, amelyeket a kisantant külügyminiszterei Genfben Kánya Kálmán magyar külügyminiszterrel folytattak. Fel­tűnő az a megnyugvás, amellyel tudomásul­veszi a dunai légkör enyhülését, észre lehet venni azt a fokozódó megértést a magyar üggyel szemben is, amely nem maradhat hatás nélkül szövetségeseik külpolitikájára sem. A dunamenti Edlinak SSI és az egyetlen gát a germán hegemóniával szemben Gerard Jean Pierre a Republique szeptem­ber 26-iki számában ír e tárgyalásokról. Sze­rinte Magyarország két követelést támaszt a kisantanttal szemben: kívánja, hogy ne ta­gadják meg tőle olyan revízió lehetőségét, amely a lakosság méltányosabb elosztását biztosíthatná, másodszor pedig, bánjanak már addig is jobban a magyar kisebbségek­kel. Gerard örömmel állapítja meg, hogy már Budapesten is békülékenyebb politika kezd érvényesülni, Délszlávia pedig Pál her­ceg uralma óta máris kibővítette a magya­rok kisebbségi szabadságjogait. Genfben olyan terv került tárgyalásra, amely szerint Magyarország a kisebbségi jogoknak végle­ges rendezése fejében megnemtámadási szer­ződést kötne szomszédaival. Ha e terv csak puszta terv maradna, még akkor is van je­lentősége, mert tovább enyhíti az 1920 óta szakadatlan feszültséget. Ellenvetések sem délszláv, sem pedig cseh részről nem történ­tek, csupán Románia vonakodott meg bel­politikai okokból, a közelgő választásokra való tekintettel határozott kijelentéseket tenni. De a tárgyalások még így és békülé­­keny hangulatban folytak és remélhetőleg hamarosan újra megindulnak, ami nagyban kívánatos volna. A dunamelléki kibékülés az egyetlen gát a germán hegemónia veszélyé­vel szemben és ennek tudatában alakul ki a dunamenti államok körében is a béküléke­nyebb hangulat. Ugyancsak szeptember 26-án nagy cikk­ben számol be a Populaire Blumnak prágai megbeszéléseiről. A tudósító szerint Prágá­ban sok kérdés került szóba, így a kisantant­­államok egymásközti viszonya, a magyar ki­­sebbségi követelések, Mussolini berlini láto­gatásának visszahatásai az osztrák kérdés­ben, Beck lengyel külügyminiszter tevékeny­sége egy semleges blokk kialakítására Varsó­ból Belgrádon keresztül Bukarestig; végül Délszlávia magatartásának kérdése a meg­változott olasz helyzetben. Olaszország ugyanis újabban olyan gazdasági engedmé­nyekkel igyekszik Délszláviát magához lán­colni, amelyek csökkentenék a gazdasági előnyöket, amelyeket eddig Magyarország és Ausztria élveztek. Rövidesen várható Tatarescu fontos nyilat­kozata ? A Temps szeptember 27-iki száma A ma­gyar—kisantant tárgyalások címen idézi Hodzsa pozsonyi beszédét. A tudósító hang­súlyozza, hogy Hodzsa kijelentései szerve­sen belekapcsolódnak a magyar—kisantant tárgyalások keretébe és belőlük az elhatáro­zott akarat látszik, hogy minél előbb tényle­ges eredményhez jussanak. A tudósító sze­rint a jövő héten Tatarescu nagyfontosságú kisebbségi nyilatkozata várható. Krofta: Uj Európa felé Rendkívül érdekes Krofta cseh külügy­miniszter cikke a Journal de Nation című francia svájci lapban. Már a cikk címe is jel­lemző: Uj Középeurópa felé. Krofta nyíltan megállapítja, hogy a monarchia gazdasági te­rületének felbomlása kedvezőtlen visszahatá­sokkal járt az utódállamokra. Az egyes or­szágokban kialakított egyensúlyi helyzet mégis alapja lehet az összes országok közti gazdasági együttműködésnek. Ezzel kapcso­latban nagy haladást jelentene, ha sikerülne a római jegyzőkönyv államai és a kisantant közt olyan összhang megteremtése, amely szem előtt tartaná a közvetlenül résztvevő államok mellett azoknak a hatalmaknak gaz­dasági érdekeit is, amelyekkel amazok gaz­dasági kapcsolatokat tartanak fenn. Amidőn gazdasági téren tehát áthidalást keres Krafta Berlin és Róma felé, a politikai kérdésekben sokkal határozottabban nyilat­kozik. Gazdasági szempontból Prága, sze­rinte, súlyt vet arra, hogy a dunavölgyi kö­zeledés egyetlen más állam érdekeit se sértse, mert ilyen együttműködés csak Németország­gal és Olaszországgal egyetértésben valósul­hat meg.­ Az újonnan megszervezendő Közép­­európának a gazdasági kérdéseken túlmenő politikai jelentőségét azonban abban látja, hogy csak így lehet megvédeni a Siuna völgye nemzeteit és államait bárminő egyoldalú nagyhatalmi nyomással szemben. Csak e kis államok békés együttműködése biztosíthatja valamennyiüket, hogy nem lesznek belőlük egyetlen nagyhatalomnak sem uszályhordo­zói. Lengyelországra nézve katasztrofális volna, ha a Dunamedencét akár Németor­szág, akár Oroszország fölszívná. De Fran­ciaország, Anglia, sőt Amerika sem nézhetné közömbösen valamely nagyhatalom kizáróla­gos uralmát Középeurópában. A berlini találkozó és Ausztria A berlini Hitler—Mussolini találkozásban is láthatóan annak esetleges középeurópai kihatása érdekli a francia sajtót és közvéle­ményt. Az Oeuvre szeptember 26-iki számá­ban Madame Tabouis foglalkozik e kérdés­sel. Szerinte Hitler és Mussolini első megbe­szélései az osztrák kérdés körül forogtak. Hitler, szerinte, mintha már meg is oldotta volna az osztrák kérdést a saját hasznára. Amikor Schmidt meglátogatta Göringet, ez utóbbi három óhajt fejezett ki: Ausztria min­den külpolitikai lépéséről és elhatározásáról számoljon be Berlinnek; terjesszék ki az Ausztria és Németország közti gazdasági és kulturális egyezményeket Délszláviára és Magyarországra is, állítson össze Schuschnigg egy nemzeti szocialista többségű kormányt. Schmidt ez utóbbi követelményt akkor a leghatározottabban visszautasította. Madame Tabouis szerint Genfben az a vélemény, hogy a két diktátor találkozása merő külsőség, amellyel szemben a nagy demokratikus államok elszánt és szilárd po­litikával jó eredményeket érhetnek el. A­ látogatással egyidőben Münchenben lázas nemzeti szocialista tevékenység folyik; azt követelik, hogy az ausztriai nemzeti szocia­lista alakulatoknak létszámát emeljék fel százezerre. „Franciaország és Anglia nem maradnak tétlenül" Az Ere Nouvelle igen éles hangon foglal állást Rómával szemben és figyelmezteti, hogy nem folytathat kettős játékot, nem mutathat Franciaország és Anglia felé ba­ráti szándékokat, miközben ellenkező cé­lokra Hitlertől kér támogatást. Adott eset­ben Franciaország és Anglia semmiesetre sem maradnak tétlenül. A nagy érdeklődésre Franciaországban jellemző, hogy olyan kombinációk is felme­rülhetnek, mint Sauerwein szeptember 27-i cikke a Paris Loir-ban. Sauervwein megkoc­káztatja a feltevést, vájjon nem gondol-e a két diktátor a hajdani német-római biroda­lom feltámasztására, amelynek szövetségi fővárosa egyszer majd Bécs lehetne. A kife­jezett bizalmatlanságra, sőt ellenszenvre e találkozó iránt pedig jellemző a Journal de Nation szeptember 25-i csipkelődése, ami­­kor­ csokorba gyűjtve közli Mussolini eddigi, olykor igen éles németellenes nyilatkozatait és beszédeit. r. s. Súlyos belpolitikai feszültséget idézett elő Franciaországban a valutaválság Párisból jelentik. A kormány a valuta­forgalmat félhivatalos korlátozásoknak ve­tette alá. A bankok bizalmas szóbeli utasí­tást kaptak, hogy ezentúl külföldi valutát csak szabályos útlevéllel rendelkező utasok­nak szolgáltassanak ki, legfeljebb 70 font sterling értékben. Az üzle­i célokra igényelt valuták csak rendkívül indokolt esetben adhatók ki és ennek mérvét a bankok kö­telesek ellenőrizni. A francia sajtót élénken foglalkoztatja a valutapiac válsága s bár megállapítják, hogy a valutakorlátozásokkal a belföldi üzérkedé­seknek akarják elejét venni, mégis bevall­ják, hogy a pénzügyi válság újabb, veszedel­mes belpolitikai feszültséget idézett elő. Po­litikai körökben nagy érdeklődéssel tekinte­nek a szombati államtanács elé, amely a kormány pénzügyi politikáját érintő fontos döntéseket fog valószínűen meghozni. A tisztviselői fizetésemelés sürgetésére vándorgyűléseket rendez a KANSz A Közszolgálati Alkalmazottak Nemzeti Szövetsége csütörtökön tartotta országos el­nöki bizottsági ülését, amelyen a budapesti és vidéki tagok nagy számban voltak jelen. Neményi Imre dr. ny. államtitkár elnöki megnyitójában az országos elnök tárgyalá­sairól és a nehéz közalkalmazottak nehéz helyzetéről beszélt. Javornitzky Jenő dr. miniszteri tanácsos, vezértitkár beszámolt a párisi nemzetközi köztisztviselői kongresszusról és a nyíregy­házi vándorgyűlésről. Ismertette az egyes szervek részéről tett jelentéseket, amelyek­ben a súlyos és válságos helyzetről panasz­kodnak. Felhívják a figyelmet a kedvezőtlen hangulatra és a sürgős helyzetjavítást szor­galmazzák. Kiemelte, hogy az utolsó illet­ménycsökkentés óta 22,5%-kal emelkedett a drágaság, azért felette indokolt és szüksé­ges az illetménycsökkentési rendeletnek leg­alább is fokozatosan történő hatályon kívü­l helyezése.­­Beszélt a tűzharcos törvényjavas­latról, a végkielégített közalkalmazottak tá­mogatásáról, a kinevezéseknek esetenként történő szükségességéről, a képesítés fel­emeléséről, a dijnokoknak, kezelőknek, ki­segítő szolgáknak az igazolványosok melletti kedvezőbb előlépéséről, az OTI- és a MABI- dijnokok, ideiglenes kezelők, kisegítő szol­gák részére engedélyezendő kölcsönről, to­vábbá a tisztviselői kölcsön összegének fel­emeléséről, a szolgálati pragmatikáról és egyéb időszerű kérdésekről. János­ff­y-Jacko­­vits Iván és Kontz Endre dr. miniszteri ta­nácsosok, Nagy Béla irodatiszt a nehéz megélhetési viszonyokat tárták fel. Rendkí­vüli segély engedélyezését és országos gyűlé­sek tartását sürgették, egyben az állítólag tervezett nyugdíjreformra hívták fel a figyel­met. Csontai Győző tanügyi titkár hosszabb beszédben vázolta azt a küzdelmet, melyet a megélhetésért folytatni kell, továbbá ennek káros és erkölcsi területen is jelentkező kö­vetkezményeit. Az illetménycsökentésre vo­natkozó rendeletek mielőbbi érvényteleníté­sét sürgette. Kívánatos, hogy kinevezések decemberben is történjenek, s a cím és jel­leg adományozás nagyobb méretű legyen. Hozzák be az automatikus előlépést, a beteg­­ellátást kielégítőbben oldják meg, a tűzhar­cosok érdekeit kedvezőben biztosítsák, tart­son a KANSz Budapesten és vidéken orszá­gos gyűlést. Alföldi Béla dr. ítélőtáblás al­­elnök megállapítása szerint a helyzetjavítás szükséges és az illetékes tényezőkben a megértés megvan, hogy az adott lehetőségek között a bajokon segítsenek, ezt igazolja a családi pótlék összegének emelése. Azért célszerű a helyzetet feltárni. Mester­házy Jenő dr. tanítóképezdei tanár megkapó ké­pekben festette a gondokkal küzdő alkal­mazottak és nyugdíjasok helyzetét. A meg­élhetési nehézségeken mielőbb javítani kell rendkívüli segéllyel és az illetménycsökken­tési rendeletek hatályon kívül helyezésével. Gyűléseket kell tartani Budapesten és a vi­déki nagyobb városokban, s a panaszokat a nagy nyilvánosság előtt részletesen feltárni. Zsigmond Béla számvevőségi tanácsos a kis­tisztviselők, a családos alkalmazottak kétségbeejtő vergődéséről beszélt. A sürgős helyzetjavítást, a köztisztviselői kölcsönök reformját, a családi pótlék összegének min­­­den családtag után való felemelését kérte. Indítványozta, hogy a köztisztviselői kölcsön­­osztály igazgatójának, Baán Achilles dr.nak és a beosztott tisztikarnak a bizottság elis­merését fejezze ki a gyors és lelkiismeretes munkásságért. Schalter Sándor dr. OTI-tit­­kár a nyugdíjasok, özvegyek és árvák nehéz állapotát és külön sérelmeit tárta fel, kérte az OTI régi nyugdíjasai részére a vasúti kedvezményt. Ványi István és Takács István az altisztek és eldsegítő szolgák súlyos hely­zetét tették szóvá. Kérték a ruhakérdés ren­dezését és a helyzetjavítást. Molnár Ödön számvizsgáló a tűzharcosok kívánságait ter­jesztette elő. Marcink­a János dr számvevő­ségi főtanácsos a köztisztviselői társada­lom kedvezőtlen hangulatát világította meg. Arató Gyula ny. h. államtitkár ügyvezető el­nök részletes felvilágosításai után a bizott­ság a javaslatokat elfogadta és azok végre­hajtásával az elnökséget megbízta azzal, hogy az illetménycsökentésre vonatkozó rendele­tek hatályon kívül helyezése ügyében újból sürgősen járjon el a kormánynál vándor­gyűlések tartása ügyében az intézkedéseket tegye meg. megtakarna e Hezet a­fianob rin­al ha * Magyarság kliring-DEiwSspt Bfiajjjill szelvényével vásárol !

Next