Magyarság, 1939. július (20. évfolyam, 28-43. szám)

1939-07-15 / 30. szám

12 SZÍNHÁZ^ÍÍJVÉSZET " M' ■! I J ......tim m ■». I I »mu» A margitszigeti­­színpad pompás keretei kö­zött minden túlzott élelmességtől meg­szabadul Leoncavallo Bajazók-ja. A prológ elhangzása után a színpad mélyén felharsan a cirkuszkocsi jövetelét jelző kürt, a szin­pállanatok alatt megelevenedik. A falu lakos­sága szinte a nézőközönség soraiból rohan fel jobb- és baloldalt a színpadra és így lesz a nézőtér: a falu, és a zenekar keskeny sávja, a patak a falu határában. A közönség így öntudatlanul is szervesen összekapcsolódik tíz előadással, mert a nézőtér és a színpad az első képek benyomása alatt már egy egységet alkot. De jön is a Bajazzók színtársulatának két hatalmas cirkuszkocsija. A falusi tömeg hömpölyög, a gyermekek kergetőznek, ve­rekszenek, a felnőttek örülnek és üdvözlik az igazgatót és társulatát. A színpadon min­­den­ki mozog. Nincs megállás egy pillanatra sem. Maga a Ba­jazzo-színpad is pillanatok alatt épül, a szemünk előtt. A zene hul­lámzása visszhangra talál a tömeg mozgásá­ban. A hűvös éjszakában már nem is gondo­lunk arra, hogy a szemünk előtt felépült ponyva színház, színház a színházban. Canio röpcédulákat osztogat, dobol, barátkozik a falusi közönséggel és a zene cselekménye közben szemünk előtt bonyolódik le a szín­padon. Az öregedő megcsalt férj tragédiája való­­sággá válik Fertile előadásában, akiben nem tudjuk, mit csodáljunk jobban, a színészt-e, vagy pedig az énekest. Egyformán jó szí­nész és jó énekes. Minden színjátszási lehe­tőséget kihasznál, ami csak adódik. Egy­szerre zokog, nevet, tombol a zenekar hangjaival. Toporzékol, könyörög, énekel, minden hangot arccal és mimikával is ki­fejez. Sohasem improvizál, előre tudja, h­ogy mit fog csinálni. Minden akcentusnak érzi a súlyát, igyekszik magának minél dekora­­tívebb keretet teremteni. A többi szereplő fiatal. Valamennyi elő­ször énekli szólamát. Losonczy György egy­szerű eszközökkel mintázza Tonióját, nem titkoz. Ábrázoltja a tragikus sorsú bohóc. Hangjának meggyőző ereje plasztikusan ér­­vényesül. Orosz Julia Neddája könnyed, csalnikész, a sohasem igazmondó nőtípus. Éneke szépen szárnyalt. A madárdal áriával különösen nagy sikere volt. Halmos László énekben s játékban a csak szerelmével törődő fiatal férfit vitte szín­padra. Beppót — az együttes Benjáminja a Zeneakadémiáról frissen kikerült Udvardy Tibor énekelte mindenki legnagyobb meg­elégedésére. Hajlékony, dráspaiságtól fűtött, lágy tenorja egyik legkomolyabb remény­sége az Operaháznak. Oláh Gusztáv díszletei és rendezése az egy­szerű eszközökkel jót és sokat nyújtani jel­szóval teremtődtek meg. A szabadtéri szín­padot függetlenítette a színház zárt lehetősé­geitől és így lettek képei nagyvonalúak és mozgalmasak. Rubányi Vilmos karmester vasiparokkal fogta össze a zenekart és a szín­padot. ★ A Sylvia balett környezete és hangulata nimfákkal, faunokkal, najádokkal, a fátyo­los sötétségben sejtelmesen bólogtató fákkal mitikusan szent ligetet varázsol elénk. A színpad oly megoldásokat tett lehetővé, ame­lyek csak itt valósíthatók meg. A távlati ha­tásoktól eltekintve, a színpad a látványos tömegtáncoknak színhelye, amelyből kiemel­kedik Ottrubay Melinda Sylviája. A nehéz terepen is könnyedén táncol. Táncának ki­fejező ereje, mozdulatainak graciózus és fö­lényes tudása művészetének ábrázoló kész­ségéről tesznek tanúságot. Amint a pásztort Brada Rezső táncolta. Ez a szerepe nem mondható a legegészségesebbnek, mert jó 25 percen keresztül a hideg földön fekszik meztelen felsőtesttel mint Sylvia megseb­zettje. Már ezért is dicséretet érdemel. A többi szerepeket Kőszegi Ferenc, Suba Gyula, Horváth Margit táncolták. A koreográfiát Brada Rezső tervezte és tanította be. A ren­dezés Oláh Gusztáv érdeme. A zenekart Ru­bányi Vilmos vezényelte izzó lendülettel. Gábri László­ ­ • 1 A Bajazzók és Sylvia a margitszigeti szabadszínpadon Albert Ferenc a genfi nemzetközi hegedűverseny győztese A genfi nemzetközi zeneversenyeken a hegedű­versenyt a már Európa-hírű Albert Ferenc nyerte. Zathureczky Ede tanítványának győ­zelme nem mindennapi, mert a versenyek nem a megszokott körülmények között zajlottak le. Az egyes versenyzők függöny mögött játszottak s a bírálóbizottság ismeretlenül pontozta őket, így Albert Ferenc győzelme nemcsak értékes, de egyszersmind érdekes dicsőség is. Átalakulás a magyar zeneéletben Az elmúlt hónapok eseményei megváltoztat­ták Magyarország művészeti arculatát. A zsidó­ság évtizedeken keresztül egyeduralkodója volt a magar művészetnek, diktált, rendelkezett. Most lassan, fokozatosan a művészetek min­den ágában visszaszorul az őt megillető helyre. A magyar művészet napról napra erőteljeseb­ben lélegzik és mint súlyos betegségen keresz­tülment lábbadozó, visszaszerzi elpazarolt energiáit. A rossz orvosok dohogása, mérgező receptjeiknek kínálgatása senkit sem érdekel. Nem is érdekelhet, mert az idegen orvosok rosszindulatú gyógyszereit szerencsésen túlélt magyar művészet nem hagyja magát mégegy­­szer megmérgezni. A gyógyulás minijén vonalon folyamatban van. A Színész- és Filmkamara a színházak és filmvállalatok portáját takarítja, jó, erős sep­rővel, az eljövendő Zen­észkamara pedig a ze­nész dzsungelben teremt majd rendet. A legérdekesebb átalakulás eddig k­étségtele­­­üü­l az Operaházban történt. A zsidó bankárok­tól és gyárosoktól agyontámogatott zeneinté­zetben ugyanis a zsidótörvény végrehajtását három év alatt akarták nyélbe ütni, ami sem művészeti, sem gazdasági szempontból nem lett volna kielégítő. Művészi szempontból az Opera továbbra is fellegvára maradt volna a zsidóság­nak, gazdasági szempontból pedig a közben történő nyugdíjjogosultságok újabb terhet rót­tak volna az Operára. A változás kultusz­­miniszteri rendelet folytán váratlanul jött. A karmesterek közül a 24 éve működő Flei­scher Apja­, a korrepetitorok közül Solti, Varga és Kerekes szerződését bontotta fel a kultuszminiszter utasítása. A magánénekesek közül: Bársony Dóra, Diósi Edit, Halász Gitta, Ladányi Ilonka, Kelle Gabriella, Ecker Lili, Lendvai Andor ás Rey Dávid váltak m­eg a finnbáltót, Behnandát, kapott még 6 zenekart. sarasss®, 1933 Julius II, szombat 11 énekkari, 1 férfi és 3 női balettkari tag. A műszaki személyzetből 2 vezető és 3 munkás. A többieknek szerződésük lejártával mond fel az igazgatóság. A Zeneiskolák Országos Szövetségének veze­tősége is kicserélődött. Az eddigi majdnem száz százalékig zsidó elnökség helyét jobboldali gondolkozású, keresztény magyar igazgatók és tanárok foglalták el. Az új elnökség minden tagja szakképzett zenetanár is, akik tisztában vannak a nemzeti zeneoktatás óriási jelentősé­gével. Ez a vezetőség hitet tett amellett, hogy a zeneoktatást magyar kezekbe helyezi és el­vezeti arra a népi nemzeti alapra, amely a zeneművészet terén is megfelel a magyar nép sz­llemi elhivatottságának. A közönség legszélesebb rétegeinek zene­igényét kielégítő szórakoztató és tánczenészek összefogása szép példája a mindjobban előre­­törő új szellemnek. A magyar zeneéletben a szórakoztató és tánczenészek csoportja mu­tatta a legszomorúbb képet. Ezen a pályán ke­resztény még véletlenü­l sem jutott szóhoz. Mind a zeneszerzők, mind az előadók zsidók voltak. A keresztény közönség pedig jogos megvetéssel tartotta magát távol az efajta szórakozástól. A zenekarok a zsidótörvény ér­telmében részben már kicserélődtek, de az elő­adott művek továbbra is a régi székemről tanúskodtak. A keresztény szórakoztató és tánczenészek nemrégen elhatározták, hogy to­vább pedig nem hajlandók a zsidó mentalitást kiszolgálni. A tánc- és szórakoztató zene vad­hajtásait lenyesegetik és kialakítják az ál­magyarkodástól mentes, de magyar lélekből fakadó tánc és szórakoztató zenét. Ez a fel­adat a legnehezebb, m­ert meg kell küzdeniük a külföldi filmek és rádiók nem mindig kívána­tos kultúrájával. Zeneéletünk legfontosabb kérdése minden­esetre a zenei kamara mielőbbi felállítása. A szervezkedések már megindultak és azt bizo­nyítják, hogy zeneművésztársadalmunk minden­­ rétege megérett saját sorsának irányítására. A zenei kamarának ki kell elsősorban pusz­­­­títani a kontárokat mind a zenetanárok, mind az aktív zeneszerzők soraiból. Véget kell vetni­­ a vicces művészetnek és a magyar lelkeket fer­tőző zeneirodalomnak.­­ Meg kell nyitnia az utat a magyar fajú zene­kultúra fejlődésének. Továbbá arra is gondot­­ kell fordítania, hogy fiatal zeneszerzők jó mű­vei ne maradjanak előadatlanul az utókorra. " A kamara megfelelő ellenőrző szervének lesz a feladata ismét magyarrá tenni a hangverseny­- életet. Mindenki szempontjából megoldásra váró probléma még az, hogy a legszegényebb­­ magyar is bármikor eljuthasson elsőrendű , hangversenyre.­­ Keresztény zeneművészeink eddig is bebizo­­­­nyították képességeiket. Tovább dolgoznak és , tanulnak, hogy elsöpörjék azokat a célzatos , beállításokat, amelyek szerint zenekultúránk és­­ zeneéletünk nepuliti irányú átalakítása zökke­­n­nőkkel járna és nehézségekbe ütközne. ntowtr Jogtalanul szerepelt a Szürketaxi az NB-ben, közmegelégedést keltett a klub­egyesülés megsemmisítése Az MLSz kormánybiztosa, Gidófalvy Pál dr. serény munkássága során csütörtökön este semmisnek nyilvánította a Nemzeti Bajnokság I. ligájába tartozó Szürketaxi és a II. ligába tartozó WMFC egyesülését. A miniszteri biztos intézkedése nyomán újabb felhördülést kellett tudomásul vennünk, különösen a zsidó sajtó részéről. Az a réteg, amelyet ők képviselnek, még mindig nem akar leszakadni a magyar labdarúgás új utakon mozgó testéről. Hazug beállítással szabálytalannak és jogtalannak mi­nősítik a kormánybiztos merész elhatározását, sőt egyes lapok olyan híradást is közzétettek, hogy a kormánybiztos jelen is volt a két klub egyesülésén. Ezek a híresztelések ezúttal is éppen olyan légbőlkapottaknak bizonyultak, mint az eddigiek. Gidófalvy Pál dr. megállapította, hogy a a Szürketaxi az MLSz-nél elfekvő alapszabályok értelmében nem is szerepelhetett volna a Nem­zeti Bajnokság első osztályában, mert az ottlevő alapszabály nem jogosította fel az egyesületet profi­ játékosok szerepeltetésére és szerződteté­sére. A két egyesület a miniszteri biztos újabb felszólítására sem tudott olyan alapszabályt produkálni, amely az egyesülési határozat jog­alapjául szolgálhatott volna. Kérdést intéztünk a WMFC és a Szürketaxi vezetőségi tagjaihoz, akik egyértelműen meg­állapították, hogy a kormánybiztos döntése a legnagyobb megelégedést váltotta ki az egyesü­let játékosai körében; visszaadta számukra a tiszta sporterkölcsbe vetett hitet s ezek után bíznak abban, hogy végkép elmúltak a régi „fodori“ idők, amikor a teli pénzeszacskó meg­­csörgetése elegendő volt a szabályok áthágá­sára. Nem „szőrszálhasogatás" tehát a kormány­­biztos erélyes határozata, hanem kettéhasítása egy olyan szálfának, amely tömény szabály­talanságba gyökerezik. Ki kell térnünk még az újonnan átalakított JT ügyére, amellyel ugyancsak nagy elkeseredés­sel foglalkozik nap mint nap a sajtó egyik része. Támadás támadás után jön a fájdalmas császár­­metszés miatt, hogy a tudatosan megszerveziett zsidó faji alapon álló JT egyik napról a másikra kimúlt. Arról nem emlékeznek meg — természe­tesen—, hogy milyen hallatlanul nagy átütő ereje van az új tanfolyamnak s már eddig több mint nyolcszáz jelentkező igazolta le magát és vett részt országszerte a JT újjászervező munkájában. Természetesen „a karaván tovább halad" s nem­sokára megérjük azt, hogy keresztény magyar emberek vezetik a mérkőzést, akik sokkal job­ban el fogják látni ezt a sokat kritizált posztot, mint a régi rezsim olykor-olykor irányítható emberei. A diósgyőri tábor, amelynek 130 résztvevője van, szombaton véget ért. Az Országos Testneve­lési Tanács részéről Misángyi Ottó dr. tett láto­gatást a táborban és elragadtatással nyilatkozott az ottani nagyszerű sportmunkáról, a tábor tag­jainak lelkes ügybuzgóságáról. A 130 ifjú vasár­nap Budapestre érkezik, délelőtt megkoszorúzza, a Hősök Emlékkövét, majd autokaron megtekin­tik a várost, mivel kiderült, hogy 80 százalékuk még sohasem látta Pestet. Délután a Ferenc­város—Bologna mérkőzésen jelennek meg a tábor tagjai, majd este vonatra ülnek és elutaznak haza az ország minden részébe, hogy magukkal vigyék a magyar labdarúgás új korszakának gyö­nyörű szép élményeit, tapasztalatait... Nyilaskeresztes labdarugó­mérkőzés a Postás-pályán A Nyilaskeresztes Párt VII. kerületi ifjúsági szervezete szombaton délután háromnegyed 6 órakor labdarúgómérkőzést rendez. Az érdekes attrakció, amely nyilaskeresztes viszonylatban elsőnek számít, a Postás-pályán (Régi lóver­seny-tér, Aréna­ út 3.) kerül lejátszásra. A mér­kőzésre mindenkit szívesen lát a VII. kerület ifjúsági szervezet Belépődíj nincs. Érdekes bejelentések a Turista Szövetség tanács­ülésén A turistaszövetség e héten tartott tanácsülésén Zsembery Gyula dr. elnök bejelentette, hogy a belügyminiszter a Magyar Hegymászók Egyesü­letét feloszlatta. Az egyesület anyagi gazdálkodá­sával kapcsolatosan bekövetkezett feloszlatással egyidejűleg a miniszter a turistaszövetséget bízta meg az egyesület vagyonának (galyatetői mene­­dékház stb.) felszámolásával. A szükséges teendők ellátására, a hitelezők kielégítésére stb. a tanács szűkkörű bizottságot küldött ki. A tanács a lemondott László András dr. helyébe a sajtó propagandabizottság előadójává Ankner Bélát, a Magyar Turista Élet című folyóirat szer­kesztőjét választotta meg. Bejelentés történt ezután arról, hogy a vissza­került felvidéki területen lévő menedékházakon a szövetség két vezető nagyegyesülete, a MTE és a MKE nem tudott barátságosan megegyezni s igy a még tisztázatlan vita elintézésére döntőbírót kérnek fel Jaross Andor felvidéki miniszter sze­mélyében. Kárpátalján a katonaság a Magyar Turista Egyesületet bizta meg az ottlévő turista­­házak átvételével és gondozásával. A visszakerült menedékházak jó karbahozatala — különösen a Beszkid alatti kisszolyvai (volt Rozsypál mh.) turistaházé — égetően sürgős. A nagy költségek részbeni fedezésére államsegélyt kért a szövetség, az OTT azonban a kérést olyan értelemben ter­jesztette fel a kultuszminisztériumhoz, hogy a segélyezés a rendes államsegély keretébe illesz­kednék bele. Ez ellen az egyesületek képviselői egymás után szólaltak fel. A tanács nem is fo­gadta el a tervezett intézkedést és arra kéri a kor­mányt, hogy a felvidéki és kárpátaljai házak cél­jaira rendkívüli államsegélyt folyósítson. A tanács ezután elfogadta a Kárpát Egyesület kassai osztályának meghívását és elhatározta, hogy szokásos vándorgyűlését október 8-án Kassán rendezi. Polgárdy Géza javaslatára a szö­vetség vezetői csoportonként az ország több más városában is rendeznek az ősz folyamán propa­­gandagyűlést. Zsembery Gyula dr. elnök ezután beszámolt a magyar és lengyel turisták útlevél nélküli köl­csönös határátlépésének lehetővé tétele érdeké­ben megindult tárgyalások állásáról, majd a Ter­mészetvédelmi Tanácsnak a balatonvidéki bazalt­­bányászat megrendszabályozása érdekében indí­tott akciójáról. A helyszínre, a Badacsonyra, a Gulácsra stb. kiküldött tanulmányi bizottság mun­kájában a turistaszövetség képviselője is részt vett. Megállapították a természetvédelmi érdekek sérelmét és különféle konkrét javaslatokat tár­gyaltak a helyi és az országos érdekek össze­egyeztetésére. Az egyesület központi titkársága július— augusztus hónapokban hétfő, leadd és csütörtöki napokon tart hivatalos órát, este 6 és 8 óra kö­zött az egyesület József­ utca 23. számú házban lévő hivatalos helyiségében. * Vasárnap a Magyar Turista Egyesület Bánis­­fürdőre rendez kirándulást, kedvezőtlen idő ese­tén barangolás a bánki hegyekben. Találkozás hét órakor a nyugati pályaudvaron, útiköltség 4.50 pengő. Vezető: Seper László. ­ Elkészült az olimpiai díszegyenruha. Pén­teken délelőtt a svéd ügyvivő, vitéz Tárczay Feti­cides Román dr. miniszteri osztályfőnök, Szuko­­váthy Imre dr., a Testnevelési Főiskola igazga­tója, a főiskola tanári kara és az OTT képviselőj­elölt bemutatta a Testnevelési Főiskola válogatott férficsapata azokat a gyakorlatokat, amelyekkel a csapat Stockholmban a testnevelési bemutatón, a „Lingrádén" fog szerepelni. A főpróba után a­ mintacsapat bemutatta az új olimpiai sportmezt. A meggypiros ing mellén középütt zöld csíkkal határolt fehér mezőben magyar címer díszeleg. A piros ingből, fehér nadrágból, fehér kisiharisnyá­­ból és cipőből áll­ó mez általános tetszést keltett. A bemutató után a főiskolások átöltöztek új díszegyenruhájukba, amely egyúttal az olimpiai versenyzők társasági (úti stb.) ruhája is. A közép, szürke színű, magyar szabású, fekete zsinórozású, álló galléros ruha, a kivetett fekete nyakkendő, a szívre helyezett magyar címer és a fekete Kossuth-kalap kitűnő benyomást keltett. f) Győzteseket ünneplő családi vacsorát ren­dez hétfőn a Pannónia. A Pannónia Evezős Klub hétfőn este 8 órakor a margitszigeti klub­házában családi vacsorát rendez, amelyen a Potsdamban, Grünauban és Budapesten kitűnő eredményt elért diadalmas nyolcasát ünnepli. A vacsora legérdekesebb műsora az a helyszíni közvetítés, amelyet a nagy grünaui regattáról viaszfelvételről ad elő a klub vezetősége. () Különvonaton érkeznek a BSK Szurkolói. Szombaton délelőtt különvonat érkezik Buda­pestre, amely Délszláviából mintegy másfélezer főnyi futballszurkolót hoz a vasárnap délutáni Újpest—BSK kupamérkőzésre. A belgrádi játé­kosok már pénteken reggel 6 órakor megérkez­tek Budapestre és délután terepszemlét tartottak az újpesti stadionban. A szombati KK elődöntő 6 órakor kezdődik az olasz Barlassina vezeté­sével. A mérkőzés előtt fél 5 órai kezdettel csupa futószámból álló nemzetközi atlétikai versenyt rendez az UTE. () Kit takar a Szittya név a kerékpárra szövetségben? A Magyar Kerékpáros Szövetség hivatalos közleményeinek kiadása Szittya Rezső főtitkár szerkesztésében jelenik meg. Az alatt­­ három hónap alatt, amíg a Magyarság hallga­tásra volt ítélve, a kerékpáros szövetség Steiner Rezső nevű főtitkára „szilaj“ névváltoztatás vitt keresztül s a fenyegető zsidótörvény elől­­ Szittya név mögé menekült. Helyesnek tarta­nánk, ha Szittya-Steiner úr levonva az uj időt kényszerítő konzekvenciáit, visszavonulna a szövetség életéből, mert tudjuk nagyon jól hogy a lényeg, a vonalvezetés e névcserévé még nem változott meg.­­ A Bükk-, Mátravidéki Aero Club pénteken tartotta Miskolcon évi rendes közgyűlésé Spiry Endre főtitkár jelentése szerint az egye­sület működő tagjainak száma harmincra emel­kedett s az ugyancsak harmincfőnyi diósgyői cserkészrepülőkkel együtt hatvan vitorlázó­repülő összesen 27 üzemnapon volt levegőbel A felszállások száma 525 volt. A növendéke közül heten teljesítményrepülést végeztek­­ 5,5 órán át voltak levegőben. Az egyesületne három sikló- ás három vitorlázógép* van.

Next