Magyarság, 1939. augusztus (20. évfolyam, 44-69. szám)

1939-08-29 / 67. szám

4 niGyiMi«; 1939 augusztus *29, Eedd Hadikészí­dések és katonai intéz­kedések világszerte Az alábbi jelentésekben összegezzük azo­kat a katonai és kormányintézkedéseket, amelyek a világpolitikai kérdésekben köz­vetlenül érintett államokban hétfőn léptek életbe s amelyek az esetleg kirobbanó há­borús viszály esetén múlhatatlanul szüksé­gesek. Anglia háborús intézkedései állnak első helyen, majd Franciaország következik. Figyelemreméltók azok a hírek, amelyek az északi és nyugati tengerparti államokból ér­keztek. Semlegességi intézkedésekről szól­nak ezek a hírek. Dánia, Hollandia, Bel­gium, a balti államok — ezúttal is semle­gességüket hangoztatják esetleges háború kitörése idejére. Az igazságos elosztás céljából Németországban életbe léptették a jegyrendszert Berlinből jelentik. Az elsőrendű fontosságú fogyasztási cikkeknek minden fogyasztó szá­mára való igazságos biztosítása céljából be­vezették bizonyos élelmiszerekre, továbbá szappanra, szénre, valamint szövőanyagokra és cipészárukra az általános vásárlójegy­­kötelezettséget. Ennek alapján az említett fogyasztási cikkeket a fogyasztók ezentúl csak hatósági jegy ellenében kaphatják. Az élelmiszerekre, a szappanra és a szénre a hatóságok először úgynevezett kiutalólapot állítanak ki, amely egy hónapra érvényes. Jegykötelezettség­ alá nem tartoznak a tojáson és kakaón kívül az elsőrendű élelmiszerek, mint a kenyér, a búzaliszt, a rozsliszt és a burgonya. A jegyeket a hatósági megbízottak huszon­négy óra alatt valamennyi fogyasztónak ki­­kézbesítik. Szövőanyagokra és cipészárukra jegyeket csak különleges javaslatra adnak ki, ha a szükséglet kimutatható. Hogy milyen szövőárukra és cipészárukra áll fenn a jegy­kötelezettség, azt későbben még közlik. An­nak megítélésébe, hogy az említett cikkek­ben a beszerzés szükségessége fennáll-e, a hatóságok méltányosan fognak eljárni. Meg fogják vizsgálni, hogy már a legközelebbi napokban bizonyos árukat nem lehet-e a jegykötelezettség alól mentesíteni. Berlinből jelentik: A Deutscher Dienst foglalkozik azzal az intézkedéssel, hogy Németországban a létfontosságú cikkekre jegykötelezettséget vezettek be és meg­jegyzi, hogy egyáltalán nincs olyan szük­ségintézkedésekről szó, amely a birodalom­nak valamelyes — a valóságban egyáltalán nem létező — élelmezéspolitikai nehézsé­geit tükrözné vissza. Sokkal inkább az ide­­jén­való gondoskodást és az igazságos elosz­tást szolgálja az intézkedés. A Deutscher Dienst emlékeztet arra az illetékes helyről nemrég kiadott közleményre, amely szerint a német élelmezés helyzete teljesen biztosí­tottnak tekinthető és a nemzeti tartalékokat valamennyi fontos élelmezési cikkben oly nagymértékben fokozhatták, hogy Német­ország nyugodtan nézhet szembe minden eshetőséggel. Az intézkedés törhetetlen né­met élniakarás bizonyítéka. A német nép hűségesen és önfegyelemmel tömörül ve­zére köré és a külföldnek gazdasági téren jelentkező elnyomó kísérleteit ugyanolyan egységesen és eredményesen utasítja majd vissza, amilyen fényesen megállta eddig a „politikai idegháborút“. Berlinből jelentik: Szeptember 1-től kezdve a személygépkocsik és szeptember 3-tól kezdve a tehergépkocsik, továbbá min­den egyéb fogyasztótelep számára benzint és benzinneműeket csupán ás­ványolaj-jo­­gosítvány és benzintartály-kiutaló jegyek ellenében szolgáltatnak ki, hogy az üzem­anyag tekintetében is biztosítsák a benzin és benzinneműek méltányos elosztását. Az angol kormány kiadta rendeletét a szükség­állapotokról Londonból jelentik. Az angol kormány a törvényhozástól kapott rendkívüli felhatal­mazás alapján kiadta a szükségállapotra vonatkozó rendeleteinek első sorozatát, a közbiztonság fenntartásáról, az élelmiszer­­ellátás, a közszükségleti cikkek számlájá­nak és a legfontosabb közszolgálatoknak biz­tosításáról, hajók, repülőgépek forgalmának szabályozásáról. A szakminisztériumok az ország védelme érdekében elrendelhetik bi­zonyos területek, vagy körzetek azonnali kiürítését és a lakosságnak más vidékekre való kötelező beszállásolását. Hétfőn London 900 iskolájában és 30 nagyobb vidéki város iskoláiban kiürítési főpróbákat tartottak. A gyermekek előírás szerinti felszereléssel és gázálarccal gyüle­keztek az iskolákban, ahol a tanítók közöl­ték velük, mi lenne a teendő, ha a kor­mány elrendelné az iskola kiürítését. Megszűnt a franciaországi légi közlekedés Párisból jelentik. A francia légügyi társa­ság hétfői hatállyal a Paris—Berlin, Páris­­—Bukarest, Páris—Le Touquet és Páris— Bordeaux—Blaric közti légi járatokat be­szüntette. A Páris—Stockholm közötti légi­járatot még hétfőn utoljára elindították. Hétfőn és kedden a stockholmi járat utasait Párisból a holland légügyi társaság gépein­­szállítják Stockholmba. Ugyancsak beszün­tették a Páris—Zürich, Paris—Genf, Páris— Turin—Milánó—Róma és a Páris—Marseille — Róma közötti légi járatot is. Szünetel a légi közlekedés a London—Paris—Lyon—Mar­seille—Cannes közötti vonalon, valamint szünetel az éjszakai német légi postajárat a Berlin—Hannover — Köln—Brüsszel — Páris vonalon. Ezzel szemben a légi közlekedés továbbra is a rendes mederben történik a Páris—Iondon és a Páris—Marseille—Casa­blanca—Algír—Tunisz—Dakar közötti vo­nalon. Sajtó- és filmcenzúra Franciaországban­ Párisból jelentik. Augusztus 28-iki hatály­­lyal, a kormány egész Franciaországban, Algírban és a francia gyarmatokon bevezette a sajtó- és a filmcenzúrát. A francia rádió bejelentette, hogy francia oldalon a francia német rajnai határt hétfőn lezárták. A Kehl-hídon hétfőn reggel haladt át az utolsó vonat és átmenetileg nem közlekednek vona­­tok Németország felé. Egyes hírek szerint a kormány nyomaté­kosan ajánlotta Elszász Lotharingia lakossá­gának, hogy a lehető legsürgősebben ürítse ki a városokat és húzódjék falura, hogy megkönnyítse a városokban a­ védelmi intéz­kedések végrehajtását. Danzig élelmezését sikerült biztosítani Danzigi jelentés szerint a helyzet a szabad városban általában elég nyugodt. A bizton­­sági intézkedéseket esetleges meglepetések­kel szemben megszigorították. A Vorposten a Lengyelország által elhatározott és a hét­fői nappal kezdődő gazdasági blokád hírével szemben megnyugtatja a lakosságot, hogy Danzig élelmezését mindenesetre sikerült biztosítani. A Schleswig-Holstein német is­kolahajó, amelynek vasárnap kellett volna elhagynia a kikötőt, felfüggesztette indulá­sát. A határokról nem érkezett jelentés újabb összetűzésekről. Mozgósítás a semleges államokban Hágából jelentik: A holland kormány parancsot adott a hadsereg és hadihajóraj mozgósítására, hogy teljesen felkészüljön kötelességének teljesítésére, nevezetesen a semlegesség fenntartására minden irányban. Brüsszelből jelentik. A kormány tagjai Pierlot miniszterelnök elnökletével hétfőn délelőtt 10 órától féltizenkettőig miniszter­­tanácsot tartottak. Pierlot miniszterelnök és külügyminiszter beszámolt a nemzetközi helyzetről. Denis, nemzetvédelmi miniszter kifejtette azokat a biztonsági intézkedése­ket, amelyeket a legutóbbi napokban egyes korosztályok behívása útján életbe léptettek. Ezeknek az intézkedéseknek végrehajtása most folyik. A földművelésügyi, a nemzet­­védelmi és a gazdasági ügyek minisztere minden szükséges intézkedést megtett a ter­més betakarítására. A közoktatásügyi mi­niszter beszámolt azokról az intézkedések­ről, amelyeket a múzeumok műkicseinek védelmére hozott. A minisztertanács végül elhatározta, hogy haladéktalanul megvizs­gálja azokat az intézkedéseket, amelyek a Belgiumban élő külföldi állampolgárokról rendelkeznek. A minisztertanács után Pier­rot miniszterelnök fogadta a francia és an­gol nagykövetet. Stockholmból jelentik: Munchs külügy­miniszter a Reuter-iroda munkatársának a következőket mondotta: — Dánia szilárdan elhatározta magát arra, hogy bármilyen háború esetén fenntartja semlegességét. Reméli, hogy Dánia rendes mederben tud­ja majd folytatni kereskedel­mét mind Németországgal, mind Angliával. Arra a kérdésre, hogyan védi meg Dánia semlegességét, Mundhs külügyminiszter ki­jelentette, hogy a dán hajóraj és hadsereg készen áll a dán semlegesség megvédésére, mindamellett meggyőződése, hogy erre nem lesz szükség. Bizonyos benne, hogy Svéd­ország, Norvégia és Finnország is megvédi semlegességét. A skandináv kormányelnö­kök háború esetén valószínűleg találkozná­nak megbeszélésre. Genf­ből jelentik: Svájcban semmiféle kü­lönös katonai intézkedések nem történtek, de a mozgósítás eshetősége — a körülmé­nyeknek megfelelően — természetesen nincs kizárva. Nagy tevékenység folyik a vezér­kar, valamint a politikai osztály hivatalai­ban. Tud-e tyúkot lopni, aki verset ir? Uttalan utakon ballagunk dombra fel, dombról le végig a Válicka vadregényes völ­gyében. A dombok 200 méteren nem emel­kednek felül. Tán a Kandikó csúcs éri el a 300 métert. De azért elég fárasztó az utunk. Letelepszünk az erdők árnyékában és el­bá­muljuk Göcsej sajátos virágrengeteget. Lila­­szemű vadciklámen virít amerre a szem el­lát. Mókus csemcseg az ágak rengő emeletén és őz ugrik át a nyiladékon és a röhöntőkön (szakadék). Soh­se tudtam, hogy ilyen vá­gyat tud ugrani az őz. Repül, mint a madár. Amint pihengetünk egy vándorféle tart felénk. Megállítjuk. Rövid beszélgetés után kiderül, hogy Hörcsög Tull Ferenc sehonnai lakos vándor küllővel vetett össze a jósze­rencse. Hörcsög Tull Ferenc 20 éves fiatal­ember. (Ebben a korban lehet ilyet csinálni.) Becsületes foglalkozása napszámos, de volt artista (?) és „szolgamunkás“. Árva vagyok. — mond­ja, nincs se apám, se anyám. Még a jó multakiban a szombathelyi átjárónál el­ütötte őket a vonat. Szörgethóttak. Két éve írogatok, danolgatok, ami a számra kíván­kozik. Bujdosok az emberek elől. Mert senki se tudja az én sorsomat felérezni. Mindenki csak a maga baját hajolja, a másét nem bánja. — Dehát hogy jött el hazulról? — Úgy, hogy rámfogták, hogy tyúkot lop­tam. A rendőrség igen megvajlatolt, de az­után belátták, hogy én nem tehettem ilyen csúnya dolgot és elengedtek. Azóta, ha arra kerülök, a fogalmazó úr mindig vesz tőlem verset. Ő meg is véd mindenkitől. Áldja meg az Isten. Mert tessék mondani, aki danolgat, versezik, az tudna tyúkot lopni? Megnyugtatom, hogy nem. Erre kezet csapunk és örök barátságot fogadunk. Költőbarátunk kenyeret vesz elő és megkínál. Mondom, hogy én most ebédel­tem, de inkább ő tiszteljen meg. El is fogad­ja amit adok, és még a dohányt is. Most már vi- MAGYAROK ÉLETE A GÖCSEJI NAP ALATT Göcsej... Dombokra szántott csikós kul­túrák, rengeteg erdőségek, apró falak, cifra keresztek, domb, domb. Ez Göcsej. Hogy mi­ért hívják Göcsejnek, aligha tudná valaki. Tán azért, mert görcsötös a földje. Nincs egy lépésnyi sík terület benne. Ahol sok az er­dő, ott a nép más. A síkság nyugodtabb emberfajtát teremt. És lassúbbat. A göcseji ember éleseszű, gyors akár a székely. Ki­tűnő, szívós magyar fajta. S mert, hogy út­­talan és vasúttalan a vidéke, sok néprajzi adatot talál a gyűjtő. Persze nem szabad a fáradságra tekinteni, mert könnyen harminc kilométeres gyalogutakat is tehet az ember. Rengeteg erdők palanka irtásán apró szén­égető falvak álmodnak. Itt egy nagy tegnap van, vagy tegnapelőtt. Csodálják írógépemet, fényképezőgépemtől némelyek félnek, ők szedik a gombát, a mogyorót, égetik a foj­tott szenet apró boksaikban és főzik a fa­villát, sütik a kampós botot. Valamiből csak élni kell. Nagy történelmi múltja­ van Göcsejnek. Itt vezetett a nagy római út Pannónián keresz­tül Scibária-Vindobona között. A göcseji pa­raszt ekéje sok értékes régiséget dobott itt felszínre. Egész tele fazék Julius Cézár ide­jéből való aranypénzt talált az egyik szán­­togató. Krisztus után négy-öt és nyolcadik évben nagy harcokat vívott itt Tiberius, majd Plautius Silvanus Bato pannon vezér­rel. A pannonok, mint tudjuk, a mai Göcsej területén szívós ellenállást fejtettek ki, míg végre is a légiók a Dráva mocsaraiba szorí­tották őket. Utóbb egy féltonnás márványoszlopot emeltek ki a göcseji földből, melynek fel­­iratából megállapították, hogy Marcus Au­relius császár emeltette Herkules tiszteletére. A rómaiak s­lán a hunok lettek az urak Gö­csejben. A hunok hajdani országlásának számos emléke van. Ezek többnyire hun mondák és egyéb néphagyományok. A hu­nok után a hóditó germánok özönlötték el Göcsej földjét. Majd 569-ben a „kutyafejű avarok“. (Bajánháza.) Az avarok göcseji körsáncain később Nagy Károly ült orszá­got, hogy ő is átadja helyét a belóduló szlá­­voknak. A magyar honfoglalás idejében Vérbulcsu és Lehet nemzetség üt tábort. Hogy rengeteg avar és hun ivadékot találtak itt arról Kézai Simon krónikájában emlékszik meg. gan van a költő. Kutyabaja. Mondja is a ver­set szent gramafóniával, csak győztem hall­gatni. Kis Válicka partján, Vár engem egy kislány. Ha a versem eladom Eper száját csókolom. Azután meg: Hosszú az út, megfáradok. Ki tudja, hogy hun hálhatok. Hej délelőtt, hej délután Megyek csak az orrom után. No de megálljunk: Búcsúzik a fecskemadár, Búcsúzik a fészkétől, Búcsúzik már a vén hold is A százcsil­lagos égtől, Én is, én is elbujdosom, Búcsúzom a tanyámtól, Vadvirágos hegy aljától, Nótás kis pacsirtától. Biztatom, hogy ne keseredjen el. Költő­sors mindig ilyen. Megkér, hogy tegyem be a versét az újságba. Megígérem neki. Majd, hogy kezet nem csókol. Érzékenyen búcsút veszünk és igy köszön: Isten áldjon, testvérem. A szerencse elérjen. Hát bizony, mi tagadás, rám férne ... Hogy él Ortaháza népe Budapesttől, mintegy háromszázhuszonöt kilométerre, Zalavármegye székhelyétől, Za­laegerszegtől pontosan harminc kilométerre a Cserta virágos völgyében fekszik katolikus Göcsej legrendezettebb, legcsinosabb faluja Ortaháza. Kicsike, de modern állomásától elsőrangú köves út vezet a falu belsejébe és át a falun. Az egész falu mindössze 66 ház­ból áll. Lakói földmiveléssel, állattenyésztés­sel, fakitermeléssel foglalkoznak s különféle erdei munkával keresik kenyerüket. A falu határa pontosan 1190 kataszteri hold. Ebből kerek 600 hold az Eszterházy uraságé. Har­minc hold a katolikus plébániáé. Negyvenöt hold a gutorföldi parasztok birtoka, hatvan­két hold a pákáinké, mintegy harminc hold a közlegelő és végül a község belterülete, úgyhogy az ortaházi kisparasztok termő­földje mindössze 136 kataszteri hold. Tekin­­tetbe véve a község lélekszámát, amely a leg­utóbbi népszámlálás adatai szerint három­­százötvenegy lélek, akkor csakhamar meg­győződhetünk, hogy lelkenként 400 négyszög­öl mellett milyen körülmények között él Or­taháza népe. A 400 négyszögöl egy katasz­teri holdnak éppen negyedrésze. Az állat­állomány csekély. Az egész falu bel- és kül­területén 128 szarvasmarha, hetvennégy ló és száznegyven sertés van. Vizsi Károly ortaházi jegyző nagyon de­rék magyar ember. Sokat küzdött falujáért, szőve. Sajnos, már itt is elindult az egyke, más stb azt mind neki köszönhetik az orta­­háziak. Elmondja­, hogy az idegenforgalomtól sokat várnának, de utóbb teljesen lecsökkent. Hovatovább senki sem jön gyönyörű Gö­csejbe a vadciklámen, az ízletes gomba, a csörgő patakok, a rengeteg gyümölcs napfé­nyes hazájába. Csodaszép fenyvesek, régi népkultúra, tízezerholdas rengeteg erdőségek, kiegyensúlyozott éghajlat, barack, alma, kör­te, fügefák és illatos hárs, narancs, oleander, akác, és töméntelen szelidgesztenye virágzik és pompázik, terem itt. Nem szabadna Ma­gyarországnak ezt a csodaszép vidékét így magára hagyni. Az Omvesz küldjön ide nya­ralókat. Ahol nincs orvos, oda helyezzenek. Úgyszintén gyógyszertárakat is. Mert bizony ezekből kevés van Göcsejben. Sokat lendítene el Göcsej sorsán. Népmű­vészete is pénzt hozna a göcsejieknek. Remek szőtteseik vannak, ősrégi motívumokkal be­­emlékszü­nk a propagandaversre: Buját. Volt olyan év, hogy mindössze 2 gyermek született. Vagy olyan esztendő, hogy 1 azaz egy pár kötött házasságot. És hát miért hagyták abba a Göcseji Hét rendezését. Még emlékszünk a propaganda versre: Buját, baját akassza szegre — És — ránduljon ki virágos Zalaegerszegre. Zalaegerszeg, vagy ahogy itt hívják Rózsaszeg is kedves, bájos hely. Csupa rózsa, csupa csend és tisztaság itt minden. A Notre Dame zárda elnéz a dombok fölött és harangja álmatagon hinti az ősli áldást. Újra kultúrterü­leten vagyunk. idáig tart a civilizáció. Ezután már csak dombokra szán­­tott csikós kultúrák, rengeteg erdőségek, pa­lánkó irtásokon fából „kacsolt“ zsuppos há­zak, harangtornyok, cifrakeresztek és kedves vendégszerető magyarokat tart a föld tenyere. Isten áldja meg őket és imájukat hallgassa meg a Novai Mária, kihez egy takarítás után rendre nagy áhítattal elzarándokolnak. Számadó Er­il TE­LE­FON SZAMAINK Szerkesztőség ....­­ Kiadóhivatal .......... I 15"6S"10 Hirdetési osztály .. ) Éjjeli sze­rkesztőség­­ 11-54-61 (VI. Aradi­ utca 8).. / 11-54-62

Next