Magyarság, 1940. november (21. évfolyam, 244-267. szám)

1940-11-05 / 245. szám

Kedd, 1940. november 1. SZÍNHÁZ A kormányzó látogatása az Őszi Tárlaton A kormányzó vasárnap délben megtekintette a Műcsarnok őszi Tárlatát. A kormányzó urat a Képzőművészeti Társulat részéről Nékám Lajos alelnök és Petrovácz Gyula igazgató fo­gadta és kalauzolta a kiállítás dísztermébe, ahol a nemrég elhunyt kiváló székely művész, Márton Ferenc válogatott műveit állították ki. A kormányzó úr nagy figyelemmel nézte végig az emlékkiállítás anyagát, majd az őszi Tár­lat többi termeit is és távozáskor nagy elisme­réssel emlékezett meg a látottakról. Az őszi Tárlat egyébként november 17-én zárul. MÚZEUMI MATINIfi A hónaponként megismétlődő tagadhatatla­nul népszerűsödő múzeumi matinéknak érdekes tulajdonsága, hogy amilyen mértékben növek­szik az előadások nézőközönségének száma, olyan mértékben csökken az együttesek elő­adásában játszott művek művészi kidolgozása. A vasárnap elhangzott művészi finomságokban és értékekben bővelkedő Franck zongora­ötöst, akár egy amerikai jégünnepélyen is játszhat­ták volna, annyira gépies és hideg volt az előadása. Basilides Mártától Brahms négy bib­liai énekét hallottuk a tőle megszokott előadás­ban. A műsort Beethoven D-dúr trió szerenád­ja zárta be, nem Énekelnek Az elmúlt héten két zsidó énekes szereplését tettük szóvá. Az egyik Székely Spagatner Mi­hály, akinek az Operaházban, a Verdi Requiem­­ben kellett volna énekelni, a másik Lendvai An­dor az Opera volt mű­vésze, aki a Scala film­színházban­ énekelt. Észrevételünk a két mű­vész szereplése ellen sikerrel járt, mert Székely Mihály helyett Losonczy György énekelt, míg Lendvai helyett már Szabó Miklós énekelt. A Royal Varieté új műsora A Royal Varieté első műsora két hónapig ment a most került sor a második műsor be­­mutatására. Az új műsort, amely általában si­került, táncszámok dominálják s ez a szeren­cséje, mert a közönség mindig szívesen fogad­ja a táncproduk­ciókat s kevésbbé kifogásolja ez esetben, hogy azonos szereplők többször megjelennek a színen. A táncok jók is. Közü­lök is kiemelkedik a csillogó balletpantomim. A csinos és szorgalmas görlcsapat, élén a te­hetséges Rév Erzsivel, a legszorgalmasabb sze­replője az együttesnek. A színpadi jelenetek­nél,­­ amelyeknek során nagy sikert aratott Kiss Angyal Ernő szép új dala, Lengyel Gizi és Berczy Géza szereplése, s már jobban feltűnik, hogy mindent ugyanaz az öt színész játszik, akik közül a prominens zsidó színészt nyugodtan mellőzhetnék. A színészekkel való takarékoskodást a közönség s a színésztársa­­dalom, de a varieté szempontjából is kifogá­solni kell, mert az nem emeli a műsor nívó­ját. A műsor sikerült varieté-részéből maga­san kiemelkedik két olasz artista, a Manett­­pár produkciója és sok tapsot kaptak a Mike­­indiánok, a csodamajmok és a boszorkányo­san ügyes bűvész is. Az aranyváros Az amerikai polgárháború utolsó éveiben játszódik le az a kalandos történet, amely „Az aranyváros” címmel kerül a közeljövőben be­mutatásra. A filmen, amelynek főszerepeit Errol Flynn, Miriam Hopkins és Reindolp Scott játsszák, megelevenednek azok az európai em­ber számára érthetetlen szokások, amelyek az amerikai élet e korszakában divatoztak. A filmnek érdekes jelenete, amikor néhány dús-­­gazdag délvidéki bányatulajdonos ötmillió dol­lárt ajánl fel a háború céljaira azért, hogy a felajánlott pénz a délieket segítse a hadisze­rencséhez az északiak ellen. mit want SANDERS CHANG és 20 virágan­vakció a novemberi műsorban Helyárak: 1—5 P d. u. 60 fill. 5 P-ig Külföldi művészek berlini vendégszereplése Berlin zenei életében a most kezdődött idény talán még a múlt téli félévnél is kevesebb jelét mutatja a há­borúnak. Az érdeklődés közép­pontjában ezúttal is a berlini filharmoniku­­sok hangversenyei állanak. Hasonlóképpen élénk érdeklődés kiséri a külföldi művészek vendégszerepléseit is. Eddig a spanyol Kubiles, a japán Konoye gróf és az olasz Ferrara állot­tak a karmestert dobogón, vezényelni fog még a román Georgescu, a portugál Branco, a dél­­szláv Matacic és az olasz Victor de Sabata. Magyar művész a Singakademie pódiumán sze­repelt, Bisztriczky Tibor hegedűművész. A külföldet a műsortervezetben rajta kívül még az olasz Carlo Vidussi zongoraművész, az ugyancsak olasz Afredo Casella, Gioconda de Vitro olasz hegedűművésznő és Gáspár Cassa­­do spanyol csellista képviselik. BÁNÁTI BÚCSÚ BUDAPESTEN Mint tizenkilenc év óta minden eszten­dőben, az idén is megtartják a hagyomá­nyos műsoros, táncos bánáti búcsút no­vember 9-én, szombaton este 9 órakor a Budai Vigadóban. A szülőföld iránti szere­tet tanújele és a Bánátnak Magyarország­hoz való hűségét bizonyítja a gyönyörű bá­náti népszokás felevenítése. A bánáti bú­csú védnöke Herczeg Ferenc. A rendezőség szívesen lát minden délvidéki testvért és minden érdeklődőt. Meghívókat XI., Buda­­örsi­ út 10. I. em. 4. sz. alatt levelezőlapon leh­et kérni. AZ OROSZLÁNSZELÍDÍTÉS ISKOLÁJA Mit meg nem tesz a férfi, ha szerelmes — erre a kérdésre pompás feletet ad Heinz Rüh­­mann talpraesett, vidám film­játéka, a Gyáva hős. Mert ez a bizonyos „gyáva” hős mi min­denre nem vállalkozik, hogy a végén mégis­csak megkaphassa a lány kezét! Mulatságo­sabb, frappánsabb szerepe talán még nem is volt Heinz Rühmannak, mint a Gyáva hős, amelyben Gusti Huber és Theo Lingen is a partnerei. ji DAYKA MARGIT KOLOZSVÁRI VENDÉGSZERE­P­LÉSE Dayka Margit, a kitűnő színművésznő, most Kolozsvárott vendégszerepel, Bibó Lajos Esz­ter című darabjának főszerepét négy előadá­son játssza. Mint megírtuk, Dayka Margit a Budapesten megnyíló Új Színházhoz szerző­dött és november végétől ott játszik. A PALESTRINA KÓRUS ÜNNEPI ÉVE A Palestrina Kórus 25 éves jubileumi esz­tendeje kezdetét veszi. Az ünnepi évad első hangversenye Vaszy Viktor vezényletével a Zeneművészt­ Főiskola nagytermében lesz, november 1-én. A kórus jóhangú hölgyeket és urakat szívesen lát, tagfelvétel szerdán és szombaton fél 7 órakor IV., Cukor­ utca 6. sz. alatti iskola tornatermében. MAGYAR KARÁCSONY Magyar karácsony címen néphagyományunk legidőállóbb szertartásos játékai, részben ere­deti alakban, részben művészek feldolgozásá­ban kerülnek a magyar közönség elé. Az ösz­­szeállítás és feldolgozás munkáját: Aba Kovák Vilmos, Bálint Sándor, Endre Béla, Farkas Fe­renc, Molnár István, Somogyi Imre, Varga Mátyás és Veress Sándor végzik. Az előadást — amelyet Budapesten kívül nagyobb váro­­sainkban is bemutatnak — Muharay Elemér rendezi. UJ SZÍNHÁZ Megírtuk, hogy az Új Színház, amely ere­detileg a Nagymező­ utcában egy átalakított kávéházi helyiségben akart nyitni, — minthogy ezt nem engedélyezték­­, a közmunkatanács Madách-téri palotájában épült szí­nházhelyi­­ségben nyílik meg. A megnyitó előadás no­vember 29-én lesz. Móricz Zsigmond „Kisma­dár” című darabját játsszák Dayka Margittal a főszerepben. A színház most folytatja szer­ződtetési tárgyalásait. Rövidesen bemutatja Aszlányi Károly „Uborkafa” című vígjátékát és Stefan Greeng kamarajátékát, amelynek címe: „Császárnő korona nélkül”. fü­let Rökk Marika, a német filmek kiváló magyar művésznője, mint jeleztük, látogatásra itthon volt. Most utazott vissza Berlinbe s magával vitte unokahúgát, Károly Sárit, aki szintén színésznő. Hasonlít Marikára s róla is próbafelvételket csi­nálnak. BOLIVÁRY GÉZA PRÁGÁBAN most fejezte új „Rosen in Tirol“ című új filmjét, amelynek­ főszereplői: Hans Moser, Marte Harell, Johannes Heesters, Hans Holt, Theo Lingen, Leo Slezak, Erika. von Thelmann. EMIL JANNINGS megkezdte „Ohm Krüger” című új filmjének felvételeit. A filmet Hans Steinhoff rendezi. A film zenéjét Theo Mackeben írta. Szörényi Éva, Greguss Zoltán és Pethes Sándor játsszák a Sárga rózsa című új magyar film fő­szerepeit. A filmjátékot Jókai híres regényéből Móricz Zsigmond írta. ■ —| —mi­ A SZÉKESFŐVÁROSI ZENEKAR ELSŐ HANGVERSENYE A MAGYAR MŰVELŐDÉS HÁ­ZÁB­AN A Székesfővárosi Zenekar november negye­dikén, hétfőn este fél 8 órakor tartja első ze­nekari estjét a Magyar Művelődés Házában. Műsoron: Haydn: B-dúr szimfónia (londoni), Schubert: VII. szimfóniája, Tóth Dénes Con­­certo grosso és Farkas Ferenc. „Fagyöngy” zenekari dalok, bemutató előadás szerepel. A szóló részben közreműködik Mát­hé Jolán, az Operaház tagja, az együttest Csilléry Béla ve­­zényli. BCaz iASfti­n­er Nevelhető-e a fajmagyar üzletemberré? Ezzel a címmel jelentetett meg egy több, mint 70 oldalas tanulmányt Borotvás-Nagy Sándor, aki amellett tört lándzsát, hogy, a kereskedelemre és vállalkozásra hajlamos magyar gyermekeket már az elemi iskolá­ban kiválogassák és azután megfelelően neveljék a gazdasági pályákra. Szerinte a magyar nem kapitalista és ez a magyarság gazdasági érvényesülése szempontjából nagy hiba. Ezt a nézetet nem oszthatjuk, mert az új Európában a kapitalista gondol­kozás és kapitalista szellem nem lesz szük­séges ahhoz, hogy valaki a gazdasági élet­ben boldogulhasson. Nálunk a kapitalista szellem egyben zsidó szellemet jelentett túlnyomólag és nem az volt a jó üzletember, aki meg­adta a termelőnek a méltányos árat és be­csületes haszonnal megelégedve, rendes áron szolgálta ki a fogyasztót, hanem az, aki a termelőtől lehetőleg az önköltségi áron alul vette el termelvényeit, hogy azután minél drágább áron sózza a fogyasz­tó nyakába. Nálunk bizony a kereskede­lem, legalább is zsidó értelemben, sok eset­ben nem volt közhasznú, hanem inkább élősdi jellegű tevékenység. Ilyen körülmé­nyek között egyáltalán nem csoda, hogy a magyar nép fiai irtóztak a kereskedelmi pályától, amelyen a zsidó üzleti módsze­rekkel és a zsidó összetartással szemben boldogulni amúgy sem tudtak. Nem a magyarság faji tulajdonságain múlik az, hogy a gazdasági életben eddig kevésbbé boldogult, mint a zsidó, hanem azon, hogy a zsidóság faji együvétartozan­­dósági érzete, nagyobb tőkeereje, nemzet­közi kapcsolatai, alacsonyabb üzleti erköl­cse az eredményes versenyt a magyarság számára csaknem teljesen lehetetlenné tet­te. A zsidósággal szemben az amerikai és az angol, vagy a német üzletember, — ha az állam nem siet a segítségére, — éppen olyan kevéssé boldogul, mint a magyar Ez nem jelenti természetesen azt, hogy nem kellene a magyarságot a gazdasági életre megfelelően ránevelni, de a kereske­delmi és gazdasági jellegű nevelésnek egyáltalában nem szabad a zsidó üzleti el­vek figyelembevétele mellett történnie. Annak a sokat hangoztatott tanácsnak, hogy az üzleti életben a zsidót kell utá­nozni, nincsen semmi létjogosultsága, mert a szidó üzleti fogásokat, módszereket eredményesen csakis zsidó gyakorolhatja. Gazdasági életünkből ki kell kapcsolni a zsidó versenyt, illetve a 6 százalékos zsidó­ság áruellátására kell azt szorítani! Ezen­felül a megfelelő hitel- és áruellátásról is gondoskodni kell, vagyis fokozott állami beavatkozásra van szükség a magyarság gazdasági boldogulása érdekében , a ma még túl hatalmas zsidó versennyel szemben. A nevelés hasznosan kiegészítheti a ma­gyarság érdekében megteendő sürgős ál­lami intézkedéseket, azonban önmagában nem teremthet kedvet az önálló gazdasági pályák választására. Ha a magyar fiatalság látni fogja, hogy a kormány megteremti boldogulásának előfeltételeit a gazdasági pályákon, egészen bizonyos, hogy kedvet is fog kapni ezeknek a pályáknak előny­­ben részesítésére a hivatalnoki, fixfizetéses állásokkal szemben. Ha azonban azt látja, hogy a kereskedői pályán becsületes aka­rással és törekvéssel magyar ember csak a legritkább esetben boldogulhat, úgy nem várhatjuk tőle, hogy a biztos kenyér he­lyett a bizonytalan, bár talán néha jövedel­mezőbb pályát válassza. A magyar ember épp úgy üzletemberré nevelhető, mint bármely más népnek gyer­meke, azonban meg kell teremteni az elő­feltételeket ahhoz, hogy mint üzletember le nem térve a magyar becsület útjáról, valóban boldogulhasson is. 1,200 millió pengő vásárlóerőt képvisel a magyar fogyasztótársadalom a Budapesti Nemzetközi Vásáron Dr. Anker György előadása az Országos Magyar Reklámszövetségben A Magyar Országos Reklámszövetség „Rek­lám és fogyasztó” címen hirdetett szakelő­adás-sorozatában tegnap került sor annak a szerepnek ismertetésére, amelyet a Budapesti Nemzetközi Vásár lát el a többmilliós ma­gyar fogyasztó­ társadalom felvilágosítása és irányítása terén. Dr. Anker György, a Buda­pesti Nemzetközi Vásár titkára és sajtóügyei­nek előadója nagyvonalú előadásban vázolta ezt a kérdést. A 10 milliós ország lakosságának közel 10 százaléka látogatja a vásárt. Ebből a milliós látogató­ tömegből egyharmad, vagyis mintegy 340.000 ember rendelkezik önálló keresettel. Ennek a 340 ezer önálló keresettel bíró egyénnek mintegy kétharmada fix fize­tésű munkás, magán- és köztisztviselő és mintegy 140 ezer személy képviseli az önálló magyar ipari, kereskedelmi vagy mezőgazda­­sági társadalmat. Míg az előbb említett fix fizetéssel bíró munkások, magán- és köz­­tisztviselők mintegy 200 millió pengő vásárló erővel jelennek meg a vásáron, addig az utóbb említett 140 ezer főből álló vállalkozó társadalom mintegy évi 400 millió pengő vásárló erőt reprezentál. Hangoztatta az előadó, hogy ez a most részletezett, mintegy 600 millió pengő fa­gyasztás kifejezetten a keresők és család­tagjaik közvetlen szükségletét öleli fel, míg további 600 millió pengőre tehető a vásáron megjelenő 50 ezer kisiparos és 40 ezer ke­reskedő bevásárlási készsége, amely az álta­luk képviselt iparos és kereskedő vállalatok részéről jelentkezik nem közvetlen fogyasz­tás, hanem feldolgozás vagy továbbadás cél­jából. 1.200 millió pengő az a vásárló erő tehát — mondotta dr. Anker György —amely a Budapesti Nemzetközi Vásáron a fogyasztók részéről megjelenik és elvonul a vásáron kiállító 2.000 magyar gyáros és iparos stand­jai előtt. Joggal nevezhetjük ezt a hatalmas méretű fogyasztást Fogyasztó őfelségé”-nek, akinek szükségletei a magyar termelés irányát szinte determinálják. Független ettől a vásáron megjelenő kül­föld vásárlása, amely természetesen nem mint belföldi fogyasztás, hanem mint export jelentkezik és mint export mérendő le. A kettő között szerepel az úgynevezett „látha­tatlan export", ami a külföldieknek a hazai területen való bevásárlásából, illetve fo­gyasztásából adódik. MEGALAKULT A KÁRPÁTALJAI MEZŐ­­GAZDASÁGI KAMARA .A kárpátaljai földműves kamara helyett a ma­gyar kormány már régebben új kárpátaljai me­zőgazdasági kamara felállítását határozta el. A régi kamarai életben jól bevált járási gazdasági egyesületek bekapcsolását a kormány fenn akar­ta tartani, ezért minisztertanácsi határozattal megváltoztatta az eddigi kamarai rendelkezése­­seket. Közben újjáalakultak a kárpátaljai járási gazdasági egyesületek. A gazdasági egyesületi rendszer bekapcsolásán kívül másik eltérése a kárpátaljai Mezőgazdasági Kamarának az lesz, hogy a gazdatisztek részére megállapított csoport­ban képviselethez jutnak az erdőtisztek is. Az előzetes szervezési munkálatok befejezésével leg­utóbb a földmivelésügyi miniszter kinevezte a kárpátaljai Mezőgazdasági Kamara elnökét és igazgatóját. Elnökévé Plotényi Vilmos nagylázi földbirtokost, igazgatójává pedig vitéz Ortutay Pál erdőmérnököt. A kárpátaljai Mezőgazdasági Kamara fogal­mazási tisztviselői karának kinevezése a közeli napokban várható, úgyhogy a kárpátaljai ka­mara rövidesen megtarthatja alakuló ülését. A kamara központja Ungvár lesz, s központi helyi­ségét a kormányzósági palotában rendezték be. KÁVÉHÁZBAN, ÉTTEREMBEN KÉRJE A MAGYARSÁGOT ? A szaMdHveM Palatínus: SzabadUtőm­emek bűnei! A magyarországi szabadkőművesek mozgalma és külföldi kapcsolatai. A magyarországi szabadkőműves páholyok tagjainak teljes név­sora. I—III. kötet. Ara: 10 pengő. Körösi:­­ Terhének a szabadHstmilvesseei MoldOlaMban! Ára: 1 pengő. Kocsis: Kétarcú szabadkem!Tessen ! Ára 16 fillér. Kapható a „Magyarság” Könyvosztályánál: II­, Hunyadi János­ út 2. — Postai megrende­lésnél kérjük az ár és a porta beküldését.

Next