Magyarság, 1941. március (22. évfolyam, 40-63. szám)
1941-03-28 / 61. szám
KnH, Hu, március 28. Százharminc évvel ezelőtt született ERKEL FERENC Nyolcvan éves a Bánk bán Minthogy van beszéd-anyanyelv és van képíró, szoborfaragó, hímző, díszítő sajátos magyar formanyelv, úgy van magyar , zenei anyanyelv is. S minthogy a magyar beszédnyelv, szín, forma és díszítő magyar látás nem rokon alapjában véve az euró-pai művészi kifejezésekkel, úgy a magyar ■ zenei anyanyelv is egy külön valóság. És , ha fajtánk rokonait keressük, nemcsak az etimológiára és rokontudományaira támaszkodunk, hanem a zenei anyanyelv azonosságára. Zenei anyanyelvünk a vogul, osztják, cseremisz zenei anyanyelvvel azonos. Bár kétségtelen, hogy ezeréves európai ülldözésünk alatt sok idegen elemet felszívtunk és áthasonítottunk nyelvünk és művészetünk minden megnyilvánulásában, azonban nyelvi és művészeti alaprétegünk keletről hozott sajátos megnyilatkozás. A magyar zene nagy problémája volt ennek a zenei ősrétegnek feltárása és anyanyelvünk el nem felejtése. Vagyis a művészeti nacionalizmus. S minthogy az elnemzetietlenedés századaiban a magyar parasztréteg őrizte meg a magyarság anyanyelvét, úgy a zenében is a parasztság volt a konzerváló erő. A felsőbb civilizáltabb rétegek igényesek lévén, könnyen átvették a már feldesztillált idegen népi kultúrát. Ez kényelmes volt, viszont az elnemzetietlenedés veszélyét rejtette magában. A magyar zenei anyanyelvet sok-sok ezer ómagyar dalban, tehát népdalban a magyar parasztság, ha azt tovább nem is fejlesztve, de megtartotta, megőrizte. Elátkozott királyfi volt az igazi magyar muzsika. Bujdosott tanyákon, pusztákon, csendes nagy vizek partjain, nádasok között, széljárta sivatagon, aranyszárnyú szélmalmok között. És, mint annak idején a derék magyar Bessenyei, sokak meglepetésére a „pórok" nyelvén kezdett írni, úgy kezdtek egynémely magyar zeneszerzők a „pórok” muzsikáján elindulni többkevesebb sikerrel és kisebb-nagyobb öntudattal, megejtéssel és felkészültséggel. A magyaros kezdeményezés jobbára Erkel I nevéhez fűződik. Erkel érett nagy mesteri volt, aki wagneri magasságokba eljutott , és ugyanakkor magyar hangot és magyar levegőt vitt a zenébe. Saját bevallása szerint erősen befolyásolta képzeletét az alföldi magyar táj és annak daloló népe. Egyik barátjához intézett levelében pedig Erdélyről ír: „Erdély hangulatos vidékein járván, szívem csordultig megtelt a szebbnél-szebb magyar és székely népdalok árjával. Nem tudok tőlük többé szabadulni. És nem is nyugszom addig, amíg ki nem öntöm lelkiemből, amit akkor éreztem, amidőn ama vadregényes, dalos vidékeken barangoltam...” A Bánk bán c. szomorújátékban elérkezett a magyar opera megalkotásához. A Bánk bánt 1861 márciusában mutatták be a magyar Nemzeti Színházban. A siker osztatlan volt. Az akkori kritika egyöntetűen el volt ragadtatva a darabtól. Igaz, ekkor már Erkel nagyhírű zeneszerző volt. Hunyadi Lászlója éppen tizenhét évvel azelőtt aratott sikert. A Hölgyfutár nem győzi dicsérni Erkel új darabját. A Zenészeti Lapokban Ábrányi Kornél szintén hosszasan méltatja. Erkel 1811-ben született Békésgyulán. Lentről indult el az örökkévaló csúcsok felé, útja a magyar zsenik sok tövist, de halhatatlan virágokat nyitó útja volt. Mint zeneszerző és mint az akkori „Dalműszínház” karmestere, sok-sok forró estén egybegyűjtötte a magyar zene szerelmeseit; tanítva, hitet gyújtva, soha el nem múló, igaz emberi és nemzeti ideálok felé fordította a lelkeket. Ha Wagner tematikája nyomán nem is jutott el a magyar mondák és mesék ősi világába, de a magyar történelem tragikusan nagyszerű fényét rálobogtatta a hulló nemzetre, soha el nem múló tüzeket gyújtva apák és fiúk lelkében. Több örökéletű alkotása között tán legtöbb sikert a Bánk bán, Hunyadi László, Dózsa György és István király aratta. A Himnusz pedig mindnyájunk szent imájává magasztosult. Szülővárosa egyik terén szobra áll. Álmodó szeme mintha mindig ezt imádkozná: ,Isten, áldd meg a magyart!" Számadó Ernő Varga József miniszter Münchenben München, március 27. Varga József dr. kereskedelmi- és közlekedési miniszter csütörtökön reggel Berlinből Münchenbe érkezett Esser volt államminiszter, az idegenforgalmi ügyek államtitkárának meghívására. A miniszterrel együtt Münchenbe érkezett Láner Kornél, az Ibusz elnöke, Horthy István, a magyar államvasutak elnöke és kíséretükben több vezető tisztviselő. A szalonkocsiból kilépő minisztert elsőnek Esser államtitkár üdvözölte, majd az udvari váróterembe vezette, ahol bemutatta egymásnak a magyar és a német urakat. Ezután Varga József miniszter Kiefer tábornok és Esser államtitkár kíséretében ellépett a díszszázad előtt. Varga miniszter délelőtt koszorút helyezett el a müncheni nemzeti szocialista vértanúk sírjára. A miniszter és kísérete ezután látogatást tett Schwarz birodalmi vezetőnél, a német nemzeti szocialista párt birodalmi kincstárnokánál, a nemzeti szocialista párt müncheni székházában. Varga miniszter érdeklődéssel szemlélte meg a párt székházának gyönyörű termeit és irodahelyiségeit. Különösen felkeltette az érdeklődést a száz méter hosszú irodaterem, amelyben a nemzeti szocialista párt tizenkétmillió tagjának kartotékjait őrzik. Ezután a szomszédságban lévő Barna Házat tekintették meg, ahonnan a nemzeti szocialista mozgalom kiindult. Majd a vezéri épületet látogatták meg. Varga József miniszter és kísérete délben meglátogatta Esser államtitkárt müncheni hivatalában. Részletesen megvitatták az idegenforgalom és a közlekedés körébe tartozó, Németországot és Magyarországot egyaránt érdeklő kérdéseket. A miniszter ez alkalommal egy remekbe készült csikóbőrös kulacsot, egy herendi porcellánvázát és egy remek magyaros kötésű erdélyi fényképalbumot nyújtott át emlékül Esser államtitkárnak. Déli félegy órakor Esser államtitkár ötventerítékes ebédet adott Varga miniszter és kísérete tiszteletére a Négy Évszak szálló hatalmas színháztermében. Ebéd alatt a karzaton elhelyezett zenekar magyar népdalokkal és műdalokkal szórakoztatta a vendégeket. Az ebéd alatt Esser államtitkár felköszöntőjében meleg szavakkal üdvözölte a mozgalom fővárosában Varga minisztert és a társaságában lévő magyar urakat. Végtelen örömére szolgál, hogy a magyar idegenforgalmi szervek Berlinben irodát nyitottak. Felköszöntője végén ismételten hangsúlyozta: tudja, hogy annak a népnek és országnak képviselői jöttek Németországba, amely Németországgal együtt beletartozik abba a hatalmas szervezetbe, amely Európáért, elsősorban pedig a német és a magyar nép jövőjéért vívja döntő harcát. .Vitéz nagybányai Horthy Miklósra, Magyarország kormányzójára és a magyar népre ürítette poharát. Varga József kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter hangoztatta, hogy a mostani idők súlyos korlátokat szabnak ugyan az idegenforgalomnak, Magyarország mindamellett szükségét érzi annak, hogy máris megtegye az előkészületeket a minél hamarabb remélt új Európa felépítésével kapcsolatban és máris megvesse alapjait a háború után eljövendő még szó- Könyvujdonság Francesco Perri: A! MH! MH! Kalandregény? Irodalmi remekmű? Az őskereszténység és az antik Róma harcának korrajza? Igen — mindezt egyesíti magában a nagy olasz író lélekzetfojtóan izgalmas regénye A 416 oldalas regény ára kartonálva 6.50 P. Kapható a „Magyarság” Könyvosztályában: Bpest, II, Hunyadi J.út 2. — Postán az ár és 20 fillér portó beküldése után vagy utánvét mellett szállítjuk. rosabb idegenforgalmi együttműködésnek. A maga részéről mindent meg fog tenni, hogy a magyar-német baráti kapcsolatot idegenforgalmi téren is minél szorosabbá fűzzék magyar részről. Varga miniszter beszéde végén felhasználta az alkalmat, hogy meghívja Magyarországra Esser államtitkárt és munkatársait. Felköszöntője végén Hitler vezér és kancellárra, a német népre, a német győzelemre és a német-magyar barátságra ürítette poharát. Varga Józsefminisztert és társaságát délután teán látta vendégül Thorak József tanár, a harmadik birodalom egyik legnagyobb szobrászművésze, a München melletti hatalmas műtermében. A magyar vendégek Thorak tanár szakszerű vezetése mellett nagy érdeklődéssel tekintették meg a szobrászművésznek a nürnbergi stadion számára most készülő hatalmas alkotásait. Midi IHM keresünk német-magyar nyelvtudással azonnali belépésre. Kereskedelmi iskolát végzettek előnyben. Ajánlatokat „Tiszta árja“ jeligére, életrajzi adatokkal és a fizetési igények megjelölésével a Központi Hirdető Irodába. Budapest, IV., Váci u. 1—3. (Bejárat Türr István u. 8.) kérünk. Varga József miniszter és társasága este a Guertner-téri színházban megnézte Lehár Ferenc Cárevics című operettjét. j Milyen cipőket lehet utalvány nélkül vásárolni A közellátási miniszter rendeletet adott ki az egyes bőrtalpú lábbelifajtáknak a zár alól való felszabadítása tárgyában. A rendelet felsorolja azokat a bőrtalpú lábbelifajtákat, amelyek a zár alól feloldatnak. Ezek a következők: Férfi félcipő (39 számtól) lakkbör, vászon, müselyem, bársony, brokát felsőrésszel; férfi skandál, saru és vikendcipő (39 számtól) a box, lósevró, cákósevró, lótükör, sevró, sevrett felsőrésszel készültek kivételével; női regatta, sport és trotter félcipő (35 számtól) vászon, müselyem, selyem, bársony, brokát felsőrésszel; női zárt és pántos, kivágott és köröm félcipő (35 számtól) vászon, müselyem, selyem, bársony, brokát, valamint kecske és juhbőr felsőrésszel, a serró, serrett, velour és nubuk felsőrésszel készültek kivételével; női estélyi cipő, szandál, szandálért és sorú (35 számtól) a box, növényi cserzésű és darabel bőr, valamint halina, posztó, molton, nemez, düstin, teveszőr felsőrésszel készültek kivételével; gyermek-, fiú- és leányka magasszárú cipő 23—Sír számig, vászon, műselyem, selyem, bársony, brokát felsőrésszel; gyermek-, fiú és leányka félcipő 33—38 számig, vászon, műselyem, selyem, bársony, brokát felsőrésszel, valamint kecske és juhbőr felsőrésszel, a serró, serrett, velour és nubuk felsőrésszel készültek kivételével; gyermek-, fiú- és leányka szandál, szandálét és sorú (23—38 számig) bármilyen felalő résszel. Mindenféle papucs, bocskor, tutyi bármilyen felsőrésszel. Házicipő nubuk és velour borjú, marha és lóbőr, valamint lakkbőr és disznóbőr, továbbá kecske és juhbőr felsőrésszel, a serró és sertett felsőrésszel készültek kivételével. Házicipő textilfelsőrésszel. A rendelet értelmében az említett fajta bőrtalpú lábbelik kiszolgáltatásának ellenében utalványt adni vagy elfogadni nem szabad. Az említett fajta bőrtalpú lábbeliket a bőrtalpú lábbeli, valamint a talpbőr forgalmának szabályozása tárgyában kiadott 200.300—1941. K. M. számú rendelet 11. §-ának 2. bekezdésében meghatározott bejelentésbe felvenni nem szabad. Minden iparos és kereskedő, aki bőrtalpú lábbeli forgalombahozatalávall foglalkozik, köteles üzletében feltűnő helyen a jelen rendelettel zár alól felszabadított bőrtalpú lábbeli fajták jegyzékét kifüggeszteni Ékszer a kofferben, vimm a fűtőben, vizsgálat a repülőtér»». És mégis tagadja a sikolást Munkné Munk Péterné szül. Engel Margit, egy volt bankár özvegye 1939. augusztus 25-én a budaörsi repülőtéren Velencébe készült utazni. Munkné a vámvizsgálat során a vámőrök kérdésére azt mondta, hogy a nyakán lévő gyöngysoron és a kiviteli engedélyben meghatározott pénzkészleten kívül kiviteli tilalom alá eső érték nincs a birtokában. A vámszaki közegek elvették a gyöngysort özv. Munknétól, és visszatarottak egy másik gyöngysort is, amely a vele együtt utazó leányán volt. Amikor pedig átvizsgálták a böröndöket és azok egyikében 11 drb. nagyrészt briliánsokkal kirakott arany és platina értéktárgyakat találtak. Volt azonkívül Munkné egyik ujján egy gyűrű, platinafoglalatú briliánssal, amit ugyancsak elvettek tőle. Az ékszerek szakértők véleménye szerint 24.400 pengőt értek és ezért Munknét, aki így akarta vagyona egy részét kicsempészni, letartóztatták. Ausztráliai vizum a fűzőben Ez alkalommal a repülőtér volt motozónője Antal Teréz Munkné fűzőjében egy iratot talált, amelyről kiderült, hogy az az asszony ausztráliai vízuma. A csütörtöki főtárgyaláson Munkné Vályi Nagy István dr. elnök kérdésére elmondta, hogy nem érzi magát bűnösnek. Nem foglalkozott a kivándorlás gondolatával, bár ismerősei és különösen egy barátnője, az azóta Ausztráliába költözött Zerkovitz Emilné többizben biztatta, gondoskodjék kiutazási vízumról és készüljön rá, hogy elhagyja az országot. A fűzőben talált ausztráliai vízumról Munkné azt vallotta, hogy csupán azértejtette el annyira, hogy lánya esetleg a retküljében meg ne lássa. Ami az ékszereket illeti, Munkné azt mesélte tovább, hogy ő volt a legjobban meglepve, amikor azokat megtalálták a táskában és sem ő sem a lánya nem tudta, hogy azok ott vannak, abban a határozott hiszemben voltak, hogy azok a páncélszekrényben maradtak. Munkné vallomása után a repülőtéri motozónőt és a Bodnár Richárd vámtisztet hallgatták ki, aki a vámvizsgálat kikörülményeiről tett vallomást. A tárgyalást szombaton folytatják. 1 Ullein-Reviczky Antal egyetemi nyilvános rendkívüli tanár A kormányzó a vallás- és közoktatásügyi miniszter előterjesztésére Ullein- Reviczky Antal dr. rendkívüli követi és meghatalmazott miniszteri címmel felruházott I. osztályú követségi tanácsos, egyetemi magántanárnak a tudományos szakirodalom művelése terén szerzett érdemei elismeréséül az egyetemi nyilvános rendkívüli tanári címet adományozta. 5 Ma premier! COBSol