Magyarság, 1943. április (24. évfolyam, 73-96. szám)

1943-04-04 / 76. szám

16 MMrans So VwrnM, í nélk­ü. Németország szociális adó-és pénzügyi politikája A kitűzött cél a többgyermekes családok támogatása írta : dr. Hausmann, német pénzügyminisztériumi igazgató A nemzetiszocialista Németország adó­törvényeit és rendeleteit az az alapelv jel­lemzi, hogy az adóknak igazságosaknak kell lenniük- Az adók szociális szempontból igazságosak, hogyha figyelembe vesszük az adóköteles gazdasági teljesítőképességét. A gazdasági teljesítőképességet leginkább a jövedelmi adónál, mint a legfontosabb személyi adónál veszik figyelembe. Vala­mely adókötelesnek gazdasági teljesítőké­pessége a jövedelemadó szempontjából leg­jobban kifejezésre jut jövedelmének nagy­ságában, mint adóalapban, valamint csa­ládi viszonyaiban. Ugyanolyan jövedelem mellett a nőtlen férfi gazdaságilag telje­sít­őképesebb, mint a gyermektelen házas­ember, ez viszont teljesítőképesebb, mint a családapa. 1939. február 27-én kelt jövedel­mi adótörvény az adóköteleseket teljesítő­­képességükhöz képest négy adócsoportba osztotta, amelyekben az adótételek a jöve­delem­ nagysága és a családi állapot szerint vannak lépcsőzetesen megállapítva. Az első adócsoportba a nőtlenek, illetve hajadonok tartoznak, a másodikba azok a személyek, akik több mint öt év óta há­zasok anélkül, hogy gyermekük született volna, a harmadik csoportba azok a háza­sok, akiknek házasságából gyermekek szü­lettek, míg a negyedik adócsoportba azok, akiknek 4 gyermekükről, vagy más hozzá­tartozójukról kell go­ndoskodniuk. A négy adócsoportban a fizetett adó nagyságát a következő táblázat szemlélteti: Egy olyan adókötelesnek, akinek négy gyermekről vagy hozzátartozójáról kell gondoskodnia, e szerint 3000 márka, vagyis mintegy 5000 pengő évi jövedelem mellett csak huszadrészét kell fizetnie annak a jö­vedelmi adónak, amelyet egy nőtlen adó­kötelesnek kell lerónia ugyanolyan évi jö­vedelem mellett. Ha az évi jövedelem 6000 márka, úgy egy nőtlen adófizetőnek még mindig kilenc és félszer annyi jövedelmi adót kell lerónia, mint annak az adóköteles­nek, akinek négy gyermekről vagy más hozzátartozóról kell gondoskodnia. A kü­lönbség abszolút összegekben is elég jelen­tős, mert a 3000 márka évi jövedelemmel rendelkező nőtlen adóköteles csaknem 500 márkával, vagyis mintegy 800 pengővel fizet több adót, mint az a családfő, akinek négy gyermek eltartásáról kell gondoskod­nia. 6000 márka, vagyis mintegy 10.000 pengő évi jövedelemnél a különbség már közel 1500 márka, vagyis csaknem két és fél­­ezer pengő. A német adóztatás tehát messzemenően figyelembe veszi az adózók családi viszo­nyait és ezzel jelentékenyen megkönnyíti a többgyermekes családok helyzetét. Amint a táblázatból kitűnik, az agglegények és a gyermektelen házaspárok lényegesen több adót fizetnek mint a gyermekes és különö­sen a négy, vagy annál több gyermekkel megáldott családok­ A német adóztatás azonban nemcsak a jövedelemfikciónál, ha­nom a vagyonadónál és az örökösödési ille­téknél is hasonlóan nagyvonalúan veszi fi­gyelembe az érdekeltek családi viszonyait és ezzel teljesítőképességét is. A nemzetiszocialista pénzügyi politika nem elégedett meg azzal, hogy az adózta­táson keresztül juttasson kedvezményeket a többgyermekes családoknak, hanem — mint tudjuk, — a gyermekek felnevelését és magát a családalapítást is kölcsönök és támogatások nyújtásával könnyíti meg. Németországban 1933 óta folyósítják a házassági kölcsönöket. A házassági kölcsö­nökből minden gyermek születése esetén, a kölcsön egynegyedét elengedik, így tehát a házassági kölcsönök a népszaporodást is előmozdítják. Németországban kereken 2 millió ilyen házasodási kölcsönt nyújtottak egyenként 500—1000 márka összegben. A nemzetiszocialista pénzügyi politika azonban ezenfelül is előmozdítja a népsza­porodást azáltal, hogy minden német csa­ládapának a harmadik és minden további kiskorú gyermeke után, tekintet nélkül ar­ra, hogy mennyi az illetőnek jövedelme, vany vagyona, 10 márkát folyósítanak ha­vonta. Jelenleg kereken 8 millió gyermek után folyósítják ezt a családi pótlékszerű juttatást. Ez a c­s­aládi pótlék a jövedelem­adó-kedvezményekkel együtt azt a célt szol­gálja, hogy a sokgyermekes családoknak hátrányosabb­­anyagi helyzetét a gyermek­telen családok vagy a nőtlen adófizetők­kel szemben megszüntesse. A német állam ezenkívül azoknak a csa­ládoknak, ahol legalább négy élő gyermek van, és a gyermekek megérdemlik a tá­mogatást, nevelési pótlékot is folyósít. Ilyen nevelési illetve taníttatási pótlékot 600.000 esetben biztosítottak. A pénzügyi politikának fenti fejlődése Németországban egyáltalában nem tekinthető lezárifnak■ A következő lépést a birodalom a háború után fogja megtenni. Ez a lépés abból fog álla­­ni, hogy minden legfeljebb évi 2400 márka, vagyis havi 200 márka (mintegy 320 pen­gő) jövedelemmel rendelkező Családapának már az első és második kiskorú gyermek után is családi pótlékot, gyermeksegélyt fo­lyósítanak. A háború befejezése után a jö­vedelmi adó kivetésénél még messzebbme­nően fogják figyelembe venni az adózó csa­lád viszonyait. A Német Birodalom addig akarja fejleszteni ezeket az adópolitikai intézkedéseket, amíg el nem éri azt, hogy a többgyermekes család gazdasági és szoci­ális szempontból ugyanolyan jó helyzetben lesz, mint a gyermektelen vagy egykés.­ ­ S £6. i . S 41 •r ni «8 * g * g £ 3.000 510 385 260­­ 25 6.000 1.626 1.265 903 173 9.000 2­841 2.210 1.578 352 12.000 4.168 3.241 2.315 867 15.000 5.589 4.347 3.105 1.477 Kedvezményes zöldségpalánta-akciót bonyolít le a földművelésügyi minisztérium Az idén a földmivelésügyi minisztérium nagyarányú akciót bonyolít le a kisebb házi­kerteknek zöldségpalántával való ellátása ér­dekében. A minisztérium az állami kertészeti telepeken kereken egymillió darab paprika-, paradicson­-, káposzta- és kalarábé -palánta termelését rendelte el és ebből a mennyiség­ből sokgyermekes családokat, hadbavonultak hozzátartozóit, hadiözvegyeket kíván ellátni, társadalmi szervezetek (Zöldkereszt, ONCSA) útján igen kedvezményes áron zöldségpalán­­tát­­t. A föld­­is­voltsügyi kormányzat ezzel az it­t­ézkedéssel igen sok termelő helyzetét ses­znyíta meg. A pa­l­at­i út a bajai közép­fokú kertészeti tanintézet, a szombathelyi egri, nyíregyházai kiskunhalasi, csurogi (Bács megye), újbocskói (Máramaros me­gye), kertmunkásiskolák és a tarcali és ungvári állami faiskolák­ bonyolítják le a tár­sadalmi szervezetek bevonásával. A palántá­kat postán vagy vasúton nem szállítják, ezért csak a fenti telephelyek környékének ellátá­sára szorítkoznak, ami egyébként is nagy­­mennyiségű palánta termelését igényeli. Kü­lönös gondot kíván fordítani a minisztérium a Balaton környékének nyári zöldségfélékkel való ellátására s ennek érdekében négy ba­­latonkörnyéki kertészetnél 350.000 zöldségpa­lántát sikerült biztosítani, amelyet ugyancsak kedvezményes árban juttatnak el az igény­lőknek. A balatonkörnyéki érdekeltek eziránt a Balatoni Gyümölcstermelők Egyesületéhez, Balatonfüred, fordulnak. A Falu-Gazdaszövetség folytatja vármegyei nagy­gyűléseit A Falu-Gazdaszövetség vezetősége 1941-ben az ország számos részében arme­gyei gazda- és szövetkezeti napokat rendezett. Ezek a megmozdulások egyrészt azt a célt szolgál­ták, hogy a magyar gazdatársad­alomnak — a háború okozta rendkívüli viszonyok köze­pette — a követendő magatartás tekintetében irányt szabjanak, visszéért pedig adtalmat nyújtottak arra, hogy a földmi­cló nip jo­gos és méltányos kívánságaira felhívják a kormány­hatóságok és a köze­­les tény figyel­mét. A vármegyei gazda- és szövetkezeti na­pok komoly sikert arattak és nyomukban a vármegyék területén erőteljes szervező mun­ka indult meg. A Szövetség vezetősége Mayer János v. földmivelésügyi miniszterrel az élén foytatja a vármegyei gazda- és szövetkezeti napok rendezését. Az előkészítő munka máris több vármegyében folyik és — a jelek szerint — a közeljövőben a legjelentősebb agrárese­ményeknek ígérkeznek ezek a nagygyűlések. A magyar falusi társadalom részéről igen nagy érdeklődés nyilvánul meg a Falu-Gaz­daszövetség eme munkásságával szemben. Bu­dapesti sertésvásár 124 kg-nál nehzebb la jól hízott sertés 231, 140—145 kg-os Ha sertés 226,115— 130 kg-os la szedett sertés 223, 110­—115 kg-os Ha szedett sertés 219, 100 kg-os Illa szedett sertés 215, sertés 215 145 kg-nál nehezebb la öreg sertés­ 213, 145 kg-nál kisebb Ha öreg sertés 207, súlyhatáron aluli sertés 211, 80 kg-os és nehezebb sonkasüldő 219 fillér kg-ként élősúlyban. Angol sonkasertés fél 312, kövér 280, szalonna,bőr nélkül 314, ke­nyér és tokaszalonna 310, háj 310, zsír belföldi 360, sertés belsőrész 170, bél és gyomor 150, töpörtyű­fa 360, ITa 0.50 fillér kg-ként Vér literenként 30 fillér. Újabb térítést kapnak a régi koronabiztosítások tulajdonosai A pénzügyi kormány 20.676—1943. é V. p. v. szám alatt rendeletet adott ki, amely a régi koronabiztosítások újabb felértékelését tar­talmazza, ezzel az ilyen biztosítások tulajdo­nosai újabb térítést kapnak. Félreértések elkerülése végett a KIOSZ, mint a magánbiz­tosító vállalatok érdekképviselete hangsú­lyozza, hogy az új kifizetés nem a biztosító vállalatoknál, hanem a postatakarék útján történik, ehhez képest a rendeletben említett postatakarékpénztári utalványszelvényeket (azok elvesztése esetén az azt helyettesítő bí­rói megsemmisítési kérvény másodpéldányát) nem a biztosító intézeteknél, hanem a posta­hivataloknál kell bemutatni. Az új rendelettel kapcsolatban a BIOSZ a következő magyarázatot adja: A régi koro­nában kötött életbiztosítások a korona elér­téktelenedése következtében elvesztették ér­téküket, mert megsemmisültek azok az érté­kek, amelyekbe a biztosító vállalatok a tör­vény rendelkezései alapján a biztosítások díj­­tartalékát fektették. A törvényhozás azonban méltányolta az életbiztosítások nagy szociá­lis jelentőségét és azokat egészen kivételes elbírálásban részesítette minden más koroná­ban történt tőkebefektetéssel szemben. Az e vonatkozásban hozott 1928. XII. t. c. ugyan­is kimondotta, hogy a koronára szóló életbiz­tosítások tulajdonosai e biztosítás aranyérté­kének 5 százalékát kitevő, készpénzben fize­tendő felértékelésben részesülnek.­Az ehhez szükséges több mint 16 millió pengő összeget a biztosító vállalatok kötelesek voltak egy e célra létesített alapba fizetni. Az alapból a postatakarékpénztár utalta ki az igényjogo­sultaknak az 5 százalékos felértékelési pen­­gő­ öszeget. Az igényjogosultaknak akkor kéz­besített postatakarékpénztári utalványszel­vényre feltűnően nyomtatták, hogy „a szel­vény gondosan megőrzendő !” A most megjelent rendelet magyarázatát adja annak, miért kellett az utalványszelvé­nyeket gondosan megőrizni. Az 1924. IzI. t.-c. elrendelte a hadikölcsönkötvények felértéke­lését. Ez intézkedés felértékelte azokat a­­ha­­dikölcsönköt­vényeket is, amelyekbe annak idején a biztosító vállalatok koronára szóló biztosítások díjtartalékét fektették. Mint is­meretes az 1928. XII. t.-c. úgy rendelkezett, hogy a biztosító vállalatok ezeket a hadiköl­­csönkötvényeiket kötelesek átszolgáltatni a postatakarékpénztárnak, hogy ha a hadiköl­­csönöket felértékelik, az életbiztosítások igényjogosultjai a már megkapott 5%-os fel­­értékelési össegen felül megkapják a hadiköl­­csönök felértékeléséből aránylagosan ránk eső összeget, illetve a megfelelő névértékű új államadóssági címleteket. Minthogy az 1942. XX. t.-c. a hadikölcsönöket felértékelte, a régi koronabiztosítások tulajdonosai is hozzájut­nak immár ahhoz a többlethez, amelyet annak idején az 1928. törvény kilátásba helyezett. Valuta és devizapiac Budapest, április 2. Magyar Nemzeti Bank, hivatalos árfolyamai: Devizák: Amszterdam ISO,Kfh—181.40, Athén 2.21,—2.24, Belgrád 6.78%—6,831/1, Berlin 135.70 —136.70, Pozsony 11.664—11.78, Brüsszel 54.28— 54.68, Bukarest 2.75—2.82, Isztanbul 268.68%— 270.66Vz, Kopenhága 70.84—71.36, Madrid 32.00— 32.24, Milano 17.66,­17.88, Oszló 77­­.0—77.67, Paris (Vichy) 6.78V*—6.38%, Prága 13.557—13.67, Szófia 4.14—4.17, Stockholm 82.80—82.80, Zürich 79.80—80.60, Helsinki 6.87—6.93, Zágráb 6.79— 6.83. Valuták: Szlovák korona (20 K-nál kisebb címl.) 11.45—11.75, líra (csak 10 lírás és kisebb címl.) 1740—17.90, svájci frank 79.60—80.60, svéd korona (csak 50 korona és kisebb címl.) 81.70—, 82.70, Amszterdam, Belgrád, Brüsszel, Oszló átuta­lások a magyar-német devizakompenzáció ke­retében történtek, kivéve azokat a régi tar­tozásokat, és követeléseket, amelyeknek elszá­molásáról külön rendelkezések intézkednek. Athéni átutalások a magyar-olassz fizetési forgalom keretében töörténnek. VHággazagsági hírek AZ USA HÁTTÉRBE SZORÍTJA AZ ANGOL TENGERHAJÓZÁST Anglia hatalmát tudvalevőleg a világtenge­ren elért túlsúlyának köszönhette. Angliának mindig sikerült tengeri pozícióit megerősítenie. Az első világháború idején az a törekvés ugyan már csak kisebb mértékben járt sikerrel, mivel az első világháborúban az USA kihasználta Nagybritannia megszorult helyzetét saját ten­gerhajózásának és pozíciójának megerősítésére. Az USA-ban azonban hiányzott a tradíció és a megfelelő ügyesség ahhoz, hogy tartósan bizto­síthassa az első világháborúban szerzett elő­nyét a londoni Cityvel szemben és az általános világküzdelem megismétlésére volt szükség, hogy az USA-nak új, ezúttal azonban sokkal jobb kilátásokat nyújtó alkalmat adjon világ­­hatalmi pozíciójának megerősítésére az óceán­i hajózás terén is. "Ma már meg lehet állapítani, hogy angolokat passzív szerepre szorította az USA és hatalmi törekvéseit a tengeren első­sorban Nagybritannia rovására valósítja meg. Időnként ezt világosan kifejezésre is juttat­ják, így például nemrégiben Land admirális az amerikai képviselőházban kijelentette, hogy az északamerikai kereskedelmi flotta, amely már 61 százalékát szállítja azoknak az áruknak, amelye­e­ket azelőtt a brit kereskedelmi flotta szállított,, már ennek az évnek közepén túl fogja szárnyal­ni az angol hajózást. Ez világosan mutatja azon Széchenyi-hegyen Konkoly Th .-útnál faweekendház kis telkein 10.000-ért u. o. weekend-tel­­kek részi. fz. 184-366, 165-571. Börzsönyligeten a magyar Svájc új nyaralótelepén, újon­nan tervezett modern forrás, strand mellett, turisták paradicsoma, szép kilátással­ a Du­nára Telkek 200-300 □­ ölesek, élen­ként 8-12 Pengő propa­ganda ár mellett kész­pénzért kaphatók. Par­cellázási Iroda, Bpest, Baross-tér 17. I. 9. Telefon: 424—373. Díj­talan kiszállítás. Keresek keresztény házvezetőnőt, aki egy nagy háztartást kifo­gástalanul el tud ve­zetni és a kertészetet tudja ellenőrizni. Sze­mélyzettel bánni tud. Ajánlatokat fizetési igény megjelölésével Perczel József földbir­tokos Bonyhád külden­dők. HÜMIM imn sor —no till­­­eriHisebD P­­*'— Fizetővendégnért men­ne ősker­­uri házaspár földbirtokosokhoz, „öt hónapra." főkiadóba. Seresek és kinálok nagyszámú megbízóm részére Pest és kör­nyékén ház és telek ingatlanokat, továbbá az ország egész terü­letén mezőgazdasági és szé­rbirtokot. Nagy iroda, Baross-tér 17. Telefon 424-373.______ kat, az eltolódásokat, amelyek bekövetkeztek és amelyek nemcsak azon alapulnak, hogy az USA számos támaszpontot létesített Anglia rovására, hanem azzal is magyarázhatók, hogy az USA a hajóépítés terén már most és különösen a közel­jövőben sokkal nagyobb teljesítményekre má­­­ tarthat rá, mint Nagybritannia. Igaz ugyan,­­ hogy Észak-Amerika is megszenvedi a hajóel­­süllyesztéseket, azonban inkább van módjában azokat pótolni, mint az angoloknak. Az USA megfelelően meg is akarja szervezni a tengerhajózást és ezért egy hajózási tanácsot, American Maritime Counccst teremtettek, ame­lyeknek feladata mindazoknak a tényezőknek vizsgálata, amelyek az amerikai hajógyárakkal és az amerikai hajózással kapcsolatosak és megfelelő tervek és javaslatok kidolgozása. A tanácsnak elnöke J. G. Otterson hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok az északamerikai ke­reskedelmi hajózás problémáit az első világhá­ború után nem karolta fel eléggé és ezért nem volt abban a helyzetben, hogy megfelelő pozí­ciót biztosítson a tengerhajózásban. Az ame­rikai tengerhajózási tanács elnöke beszédében többek közöt kijelentette: ez a háború a világ legnagyobb tengerhajózó nemzetei között folyik és az Egyesült Államoknak hogy a béke gyü­mölcseit élvezhesse, e nemzetek között első he­lyet kell elfoglalnia. Hogy az USA törekvései mennyire Anglia el­len irányulnak, az kitűnik abból, hogy a há­ború kitörésekor az amerikai kikötőkben a for­galomnak mintegy 30 százalékát angol hajók bo­nyolították le, amelyek kb. ugyanannyi árut szál­lítottak el a kikötőből, illetve vittek oda, mint a csillagos lobogó alatt futó hajók. Az amerikai hajóépítési program elsősorban a brit hajózás háttérbe szorítását jelenti olyan területeken is, amelyek eddig a brit kereskedelmi tengerészet monopóliumai voltak. Április közepén, bemutató előtt négy napos szünet a Fővárosi Operett Színházban Közel egyéves szünet után, mint jeleztük, újra próbák folynak a Fővárosi Operettszíntház­­ban, ahol a Mária fő­hadnagy hét és félhónapos sikere után megtartják az év második premier­jét. A tavaszi operett „Egy boldog pesti nyár" címmel kerül színre.­ Szövegét Szilágyi László helyett Orbók Attila fejezte be. Zenéjét három komponista: Buday Dénes, Eisemann Mihály és Fényes Szabolcs írják. Az újdonságot Tiha­­­nyi Vilmos rendezi, díszleteit Bercsényi Tibor tervezi. Különösen a díszlettervező és a kosz­tümtervező dolga nehéz, mert díszletben pél­dául felépítik az ősbudavár három udvarát, amelyet forgószínpadon állítanak fel, azután a régi Beitscher-uszodát, s a millenáris Budapest számos ismert épületét, köztük a Somossy­­orfeumot, amely köztudomásúlag a Fővárosi Operettszínház mai épületében működött. * A revü-operett nagy szereplőgárdát mozgat. A be­mutatót április közepén négynapos szünet előzi meg, a technikai előkészületek, a nagy díszle­tek stb. felépítése érdekében. Itt említjük meg, hogy a Mária főhadnagy szereplői közül Sze­­leczky szerződése lejárt,­­ már filmezik, Hor­thy Hanna pedig beteg. Helyettük Szilágyiné és Fogarasy Mária lépnek fel. Színes fényképvetítő est a honvédek javára Április 5-én, hétfőn délután 6 órakor a pesti Vigadóban a honvéd bajtársi szolgálat javára színes fényképvetítő estet rendez Szakál Géza, aki a magyar élet szépségeiről készült felvéte­leit mutatja be. Az előadás iránt nagy érdek­lődés mutatkozik, mert Szakál Géza képeit a fények helyes alkalmazása teszi a megszokott­nál érdekesebbé és hatásosabbá. Ugyanekkor mutatja be azokat a művészi felvételeket is, amelyekkel ötéves amatőrködése alatt hazai és nemzetközi kiállításokon kitüntetéseket nyert és sok dicsőséget szerzett a magyarságnak. A vetítőest bevezetőjét Rankovszky Ervin, az Amatőrfényképezők Országos Szövetségének alelnöke mondja, az etnográfiai ismertetést pe­dig dr. Gönyey Sándor, a Néprajzi Múzeuna igazgató-őre végzi.

Next