Magyarság, 1943. október (24. évfolyam, 222-246. szám)

1943-10-01 / 222. szám

Péntek, 1943. október 1. i WAGN­RS lft Weinci hadiielonk­e: Zaporozsje térségében minden áttörési kísérletet visszavertek a németek Berlin, szeptember 30. A Führer főhadiszállásáról jelentik a Német Távirati Irodának. A véderő főparancsnoksága közli: A kubáni hídfő középső szakaszán meghiúsult az ellenségnek egyik legnagyobb erőkkel "Végre­hajtott támadása. A bolsevisták számos friss hadosztály kímé­letlen harcbavetésével és erős harci repülőgép­­kötelékek támogatásával ismételten át akarták törni védelmi arcvonalunkat Zaporozsje térségé­ben. A támadásokat mindenütt visszavertük. A Dnyeper középső folyásánál az ellenség szá­mos helyen át akart kelni. Ellentámadással a bosevistákat egy nehezen áttekinthető térség­ben, ahol hídfőállást akartak létesíteni, vissza­vertük. Az arcvonal középső szakaszán csapataink a legrosszabb időjárási és terepviszonyok ellenére is végrehajtották kijelölt mozdulataikat, miköz­ben részben heves ellenséges támadásokat há­rítottak el. I -I­I A délolaszországi arcvonalon az ellenség álta­lában csak gyengébb erőkkel követte mozdula­tainkat. A Vezúvtól délire megállítottunk hevesen előretörő brit páncéloskötelékeket. Az arcvo­nalunk mögött fekvő Nápoly városában ellensé­ges partraszállások megakadályozása céljából alaposan szétromboltuk a kikötőberendezéseket. A legszigorúbb rendszabályokat foganatosítot­tuk fellobbanó kommunista zavargások ellen. Észak-Olaszország szlovén és kommunista bandáktól való megtisztítása a Görztől északra elterülő térségben igen előrehaladt. A bandák az utóbbi napokban ezernél több halottat és több ezer foglyot vesztettek. Szeptember 30-ra virradó éjjel brit bombá­zók berepültek a rajnai vesztfáliai terület fölé és igen elszórtan bombákat dobtak több hely­ség lakónegyedeire, főleg pedig Bochumra. Több templom és kórház rongálódott meg sú­lyosan. A lakosság körében veszteségek voltak. Eddig még nem állapították meg, hány repü­lőgépet lőttünk le. Tengeralattjáróink a Földközi-tengeren az el­lenséges partraszál­ló hajók és az Atlanti-óceá­non az ellenséges utánpótlási­ közlekedés ellen vívott harcban elsüllyesztettek 42000 tonna tar­talommal hat hajót és egy rombolót. Német tengeri erők és kereskedelmi hajók fedélzeti ágyúi szeptember 1-től 30-ig elpusz­títottak 121 repülőgépet. A Constanta kikötője ellen végrehajtott légi­támadás eredményes elhárításában a román légelhárító tüzérség is jelentősen részt vett. (MTI). Gomeltől ítélkeletre a Tigrised Heves ellentámadásba melltd­ . Részletek a keleti harcokról Berlin, szeptember 30. Az Interinf jelenti a keleti arcvonalról: A keleti arcvonal középső szakaszán a harccselekményeket szeptember 28-án a lényegesebb szakaszokon az időjárás fo­kozódó rosszabbodása befolyásolta. A né­met csapatok mindazonáltal Csernigov térségében és Gomeltől délkeletre heves ellentámadásokba mentek át és ezzel si­került nekik két helyen mély ékeket ver­ni a szovjet közeledési mozdulataiba. Né­met Tigris-páncélosok egyes helyeken szétverték a bolsevisták oszlopainak köz­lekedését, vagy átgázoltak rajtuk. Ez osz­lopok közlekedését az esőzések megne­hezítették. Gomeltől keletre több elkese­redett páncélos ütközet fejlődött ki, ezek során 24 szovjet harckocsit, köztük ki­lenc KW 1. mintájút, valamint hét T 34 mintájút megsemmisítettünk. Roszlavltól nyugatra, valamint Szmo­­lenszktől délre a német csapatok kemény és váltakozó harcokban fel tudták bom­lasztani a szovjet kötelékek támadó nyo­mását. Gránátosokból és páncéltörő- osz­tagokból összeállított német külön alaku­lat ellentámadást indított a szovjet táma­dó csoportosulások és egy nagyobb ké­szenléti állás ellen, mégpedig olyan len­dülettel, hogy a szovjet erőket helyhez kötötte és a legsúlyosabb vérvesztesége­ket szenvedték. Két szovjet hadosztály­nak a Szmolenszkbe vezető gépkocsi­út mentén intézett több támadása összeom­lott a német tüzérség tüzében. Szmo­­lenszktől északnyugatra, felfogtuk a pán­célosokat kísérő szovjet lövészosztagok előretörését, majd szétvertük, miközben kilenc szovjet harckocsit szétromboltunk. Mi az egész középső arcvonal további részéről és az északi szakaszról nem je­lentenek különösebb harccselekményeket- V­elikije Luki térségében különböző jelek szovjet sí csoportosításokra mutatnak.­­ Emlékeztetni kell arra, hogy a bolsevis­ták­­ éppen ezen a szakaszon egész hadse­regeket áldoztak fel anélkül, hogy át tud­ták volna te­nni a német arcvonalat. A német légi fegyvernem többszörös harcbavetéssel ismét hatásosan támogatta a földön harcoló csapatokat. Ezenkívül fent a magas északon megtámadott egy bolsevista repülő támaszpontot a Jeges­tengeri arcvonalon. Ez a támadás a bol­­sevistákat oly meglepetésszerűen érte, hogy a légvédelem lövéshez sem jutott. A bombák ledobása után nagy romboláso­kat figyeltünk meg a csarnokokban és a földön veszteglő repülőgépekben. Több üzemanyagraktár lángba borult. A repülő­térhez vezető vasúti berendezést nagy terjedelemben szétromboltunk. (MTI.) Részletek a Dnyeper-meini harcokról Berlin, szeptember 30. Az Interinf jelenti a keleti arcvonal har­cairól:: A Dnyeper középső folyásánál a bolsevisták az egész kiterjedt arcvonalon folytatták kí­sérleteiket, hogy döntő betöréseket kénysze­rítsenek k ki a német védelem alapjára. Bár az ellenség ismét sok lövészhadosztályt és pán­­célos zászlóaljat, valamint igen sok Stormo­­vit-repülőgépet vetett harcba, a német köte­lékeknek erőteljes élenlökésekkel és a retesz­állásokban való kemény kitartással sikerült a bolsevistáknak nagy veszteséget okozniuk. Az egyes helyeken minden összefüggés nélkül a Dnyeper folyón átkelt bolsevistákat részben megsemmisítettük vagy elszigeteltük, míg a keleti parton páncélosokból és gépesített gya­logságból álló vegyes német harci kötelékek sikeresen szálltak szembe a szovjetek közele­­dési mozdulataival. Kremencsu­­ térségében előbb több orosz zászlóalj majd utánuk három szovjet ezred hasztalanul támadta az erős német biztosító erőket. Ugyancsak veszteség­­teljesen omlott össze több, zászlóaljnyi, majd ezrednyi erővel végrehajtott szovjet támadás a Kievtől keletre fekvő széles síkságokon. Bár a bolsevisták a legnagyobb erőfeszítéseket tették, hogy a hídfőkből kiindulva teret sze­rezzenek a kifejlődésre, e kísérletek ered­ménytelenek maradtak. A támadó ellenséges csapatok nemcsak a német tüzérség minden­féle méretű lövegeinek, gránátvetőinek és gyalogsági tüzérségének, valamint az önrajs­­koldó fegyverek tomboló tüzében állottak, ha­nem a német harci és zuhanór­epülőgépek sza­­kadatlan bombazáporában is. A repeszbom­báknak rendkívül pusztító hatásuk volt. A bolsevisták, noha óriási és szüntelen vérvesz­­teségeket szenvedtek, az éj védelme alatt egyre újabb megerősítéseket igyekeztek át­szállítani. Ezen a szakaszon sem nappal, sem éjjel nincs egy pillanatnyi szünet sem a har­cokban. A Pripilot-Dnyeper háromszög területén a harcok hevessége még fokozódik. Az éjszaka folyamán átszivárgott szovjet harccsoporto­kat a délelőtt folyamán egy nagyobb német ellenakció kemény küzdelemben visszavetette, a bolsevistái­ itt a mocsarakban szintén je­lentékeny vér- és anyagveszteségeket szen­vedtek, nem Utolsó sorban a nehéz német har­­cigépek folyamatos támadásai következtében. Hol szilárdu­l meg a német k­eleti arcvonal ? Berlin, szeptember 30. A Nemzetközi Sajtó Tudósító jelenti: Arra a kérdésre, valjon a német keleti arcvonal előre láthatóan hol szilárdul meg, szerdán egy német katonai szóvivő úgy válaszolt, hogy kézenfekvő katonai okokból ter­mészetesen ezt nem lehet pontosan, megmondani. Aki azonban az utóbbi hetekben figyelemmel kísérte a német­ hadije­­lentéseket, észrevehette bizonyos kifejezésekből, hogy a keleti arcvonalon folyó harcok jellege a legutóbbi időben lassanként megváltozott. Egy­re többször volt ugyanis azokban szó német ellentámadásokról és ellenlökésekről, valamint szovjet átkelési kísérletek meghiúsulásáról és hasonlókról. Pontos adatokat természetesen nem lehet várni arról, hogy a német hadmozdulatok a nagyarányú arcvonalrövidítés keretében milyen vonalon állnak majd meg. Egyébként német katonai körökben megálla­pítják, hogy tetemes eltérés mutatkozik a szov­jet részről közölt kilométerekben mért előnyo­mulási távolság és az arcvonal tényleges hely­zete között. Ha a Szovjet által jelentett előnyo­mulás valóban megtörtént volna, akkor a bol­­seviki csapatok például az arcvonal déli részén már legalább is a Dnyeszternél kellene, hogy álljanak, ahogyan német részről a Szovjet adatai alapján kiszámították.­­ Berlin, szeptember 30. (Bud. Tud."­­A német visszavonulás a keleti arcvonal nagy­kiterjedésű szakaszain megállt. Az arcvonal déli szakaszán szerdán igen heves csata dúlt, anélkül azonban, hogy az oroszok tért nyer­tek volna. Ezzel szemben az arcvonal középső része még mindig mozgásban van. Mindazon­által a lapok katonai szakértői bizakodóan íté­lik meg a helyzetet, noha a további fejlemé­nyek tekintetében nem bocsátkoznak jóslásokba. Az oroszok most főképpen a Krím irányában fejtenek ki erős nyomást. Fő törekvésük arra­ irányul, hogy áttörjék a Dnyeper alsó folyása az Azovi-tenger közötti német állásokat és hogy Ferekopnál elérjék a félsziget északi kapuját. Mindeddig nem érték el céljukat. A második orosz támadás a Kubáni-hídfő ellen irányul, amely védelmezi Keres félszigetét, a Krím keleti kapuját. A Kubáni-hídfőnél a német parancsnokság lassan visszavonja csapa­tait a Taman-félszigetre, hol erős védelmi állá­sokat építettek ki. A Dnyeper középső folyásán a németek híd­főállásokat tartanak Zaporozsje, Dnyepropet­­rovszk és Kiev előtt. A német jelentésekből kitűnik, hogy az orosz csapatok helyenként át­keltek a Dnyeperen, de csak gyenge erőkkel, amelyek nem kezdhettek nagyobb arányú had­műveletekbe. A Pripet torkolatától kezdve az arcvonal még nem szilárdult meg. Innentől Demidovig, ahol az arcvonal legészakibb szakasza kezdődik, a német csapatok még folytatják lassú­­visszavo­nulásukat. Dorpmü­ller látogatása a Fekete-tenger part­vidékén Szófia, szeptember 30. A Nemzetközi Sajtó Tudósító jelenti: Dorpmüller birodalmi köz­lekedésügyi miniszter, ki két napja Bulgáriá­ban tartózkodik, szerdán Petrov bolgár vasút­­ügyi miniszter kíséretében, látogatást tett a Fekete-tenger partján fekvő Burgasz, Szozo­pol és Men­zambría városokban. •S ^ $ kétszer is elolvas aláírás előtt minden fontos levelet, aztán elégedetten előveszi AZ ALÁÍRÁSHOZ * a H&!n$rí§ másolók­ont! Kiváló minőségű SCHULER-gyártmány ! Sikeres német ütővédharcok a Vezúv alatt és a keleti szárnyon Berlin, szeptember 30. (Interint.) Dél-Olaszországban állandó és felhőszakadás­­szerű esőzések még jobban mérsékelték a harci tevékenységet a keddi napon. Salerno környé­kén, amelyet eleinte a brit erőknek engedtek át, de amelybe most már amerikai erősí­téseket juttattak, Clark tábornok csapatai kizárólag a Vietrától északnyugatra vezető átjáró úton tá­madtak. Nyilvánvalóan azt remélték, hogy ez­úttal átléphetik az utat északnyugat felé fekvő nápolyi lapály irányában, miután ettől észak­nyugatra a német csapatok megrövidített állá­sokban elhelyezkedve, a hegyekbe húzódtak vissza. Ezek a mozdulatok, amelyek során Castel San Giorgo, Baromnissi és Momtero hely­ségeket minden hadifontosságú berendezés el­pusztítása után feladták, egyébként zavarta­lanul folytak, sőt az ellenség azokat észre sem vette. Csak órákkal később állapították meg az óvatosan előretapogatódzó brit felderítő járőrök, hogy időközben már megtörtént a kiürítés. Ezt követte az angol-amerikai erők előretörése a Vietri Pompei­utnál, ez azonban a német biz­tosító csapatok legkeményebb ellenállásába üt­között. A támadókat a terepen ügyesen elosz­tott német ellentámadási fészkek­ összponto­sított tűz alá vették, azonkívül az észak-nyugat felől a közelben emelkedő Vezuvon elhelyezett német ütegek hatásos zárótüzet vontak eléjük. Több meghiúsult roham után a támadók sok el­esettet és sebesültet hátrahagyva, visszavonultak, anélkül, hogy egyetlen helyen is keresztül ju­tottak volna az utca. A német védőknek e si­keres elhárítás semmi vesztességet nem okozott. A keleti szárnyon a német csapatok utóvédei Montgomery csapataival szemben, amelyek itt fáradságosan igyekeztek utat törni maguknak az aknamezők és ravaszul elhelyezett akadályok között, szívós ellenállást fejtenek ki. Több ki­sebb helyi csatározásban érzékeny vesztesége­ket okoztak a briteknek és ezzel fedezték a né­met csapatok zömének mozdulatait, amelyek a keleti szárnyon is jobban védhető hegyi állá­sokat szálltak meg. San Angelo, valamint Bovino környékén harcierejű német utóvédek rajtaütöttek az eliszaposodott utakon nehezen haladó brit me­netoszlopokon, amelyek tetemes vérveszteségü­kön kívül járműveik legnagyobb részét is el­vesztették. (MTI) Korfu ném­et meg­szánzásánai és részlegei Berlin, szeptember 30. __ A Nemzetközi Sajtó Tudósító jelenti: Illetékes helyen szer­d­án a következő­ részleteket közölték Korfu szigetének német csapatok által történt meg­szállásáról. Korfu város kikötőjében a harc­­cselekmények során két rombolót elsüllyesz­tettek. A város repülőtere sértetlenül került a német csapatok kezére. Igen sok páncélel­­hárító ágyú, tüzérüteg, egyéb fegyver és harci eszköz esett zsákmányul. A sziget olasz parancsnokát, Lusignani ez­redest törzsével együtt foglyul ejtették. Lu­signani a németek elől a sziget északi részé­be meenkült és ott rejtőzött el, abban a re­ményben, hogy sikerül onnan átszöknie Olasz­országba. A németek először Korfu délnyu­gati csúcsán szállottak partra, s az itt alkotott hídfő állásából három irányban törtek előre Korfu ellen s oly gyorsan érték el a sziget északi részét, hogy Lusignaninak nem volt ideje menekülni. A Badoglio kormány fegyverletétele után Lusignani­ ezredes, mint Korfu parancsnoka elfogatta a szigeten tartózkodó csekélyszámú német katonaságot és Brindisibe küldte, ahol a németek angol hadifogságba kerültek. Az ezredessel több ízben folytak tárgyalások, hogy adja át a sziget parancsnokságát a né­meteknek, az ezredes azonban Badoglio tábor­nagy kifejezett parancsára inkább az ellen­állást választotta s így került sor a rövid kor­fui hadjáratra. A német csapatok két nap alatt foglalták el a szigetet. Tizenhét ronsbolőt süillyesztettek el a német tenger­­alattjárók egy hónap alatt Berlin, szeptember 30. (Interint) A német tengeralattjárók falkái sikeres csapást mértek az Atlanti-óceán északi ré­szén egy Amerika felé haladó hajókara­vánra. E sikerük után szeptember máso­dik felében ismét eredményesen tevékeny­kedtek, amikor az ellenséget harcra lehe­tett kényszeríteni. A Földközi-tengeren, az Atlanti-óceánon és a Fekete-tengeren az ellenség csapatszállító hajórajából is­mét elsüllyesztettek 43.000 tonna hajótér­fogatú hét hajót és egy rombolót. Ezenkí­vül lelőttek két ellenséges reülőgépet. A német tengeralattjárók ezzel az elmúlt hó­napban összesen 17 rombolót semmisítet­tek meg. Három továbbit megtorpedóztak s ezek valószínűleg elsüllyedtek. Szeptem­ber hónapja tehát az ellenséges hajóbizto­sítás ellen folytatott eredményes harc je­gyében állott, mert a német tengeralatt­járók ismét érvényesülni tudtak, noha az ellenség tavasz óta újfajta védekező mód­szereket követ. (MTI) Török biztonsági intézkedések a szovjet határon Bukarest, szeptember 30. (TP.) A Viata mai politikai szemléjéből azt írja, hogy a londoni és moszkvai nyilatkozatok ellenére is a törökök védelmi intézkedései nem a déleurópaii, hanem a török—szovjet határon történnek. A török államférfiakat nem lehe­tett ígéretekkel megtéveszteni, mint ahogy fe­nyegetésekkel sem lehetett őket megfélemlíteni. Hihetőnek látszik, hogy Anglia a török bizton­sági intézkedéseket jóakarattal szemléli, mert a­ szovjetnek az iráni ügyekbe való beavatkozása mindig kellemetlenebbé válik az angol szom­szédok számára. ,„ amerikai katonák­­rabol­ták­ Nagybritanniát“ — írja egy angol lap Stockholm, szeptember 30. (TP) A News Statesman and Nation naplójegyzeteiben vi­lágosan kifejezésre juttatja a britek elkesere­dését afelett, hogy az amerikai katonaság amelynek nincs hiánya anyagiakban, csaknem kirabolja az ékszerkereskedéseket. Az emlí­tett jelentésben a következő kitételek olvas­hatók: „amerikai invázió” és „Nagybritannia kirablása”. A cikk a többi között a következő­ket írja: „Manapság Londonban a legsaját­ságosabb esemény az ékszerüzletek amerikai elözönlése, különösen az antik daraboknak van nagy keletje. A jobbérzésű ékszerkereske- i­dők nem szívesen adják el holmijukat az amerikaiaknak, mert sajnálják, hogy cikkeik olyan vásárló kezébe kerülnek, kik nem tud­ják azokat kellőképpen értékelni. Egy öreg kereskedő a következőket mondotta nekem: „Náluk csak a pénz számít, ízlésük egyálta­lán nincs. A kormánynak be kellene tiltania az ilyen dolgok kivitelét. Természetesen mind­ez csupán azért lehetséges, mert bőségesen el vannak látva pénzzel. Csaknem szégyenlem magamat, amikor eladok valamit. Az az ér­zésem, mintha ezzel is segítségükre lennék Nagybritannia kifosztásában.” 3

Next