Magyarság, 1959 (35. évfolyam, 1-47. szám)

1959-05-29 / 22. szám

A TOLLAS - ÜGY Eltemették Dullest John Foster Dulles volt ál­lamtitkár az elmúlt vasárnap Washingtonban elhunyt. Temetése katonai pompával szerdán délután történt. A temetésen megjelent az Elnök családostól. Ott volt az egész diplomátai kar, sőt a genfi külügyminisz­teri konferencia­ főszereplői is eljöttek­ Gromyko is. Világszerte mély részvét nyilvánult meg és táviratok százait küldték Washingtonba Adenauer német kancellár is megjelent a temetésen. / Ennek a lapnak ugyanezen a helyén tavaly ősszel dúlt­ betűs sorokat írtam egy köl­tőről, akinek a versei ugyan­úgy megérintették a szívemet, mint mindazokét, akik ameri­kai körútján tőle hallották. Becstelen ember lennék, ha annak, az akkori hangulatnak a hatását most letagadnám, — csak azért, mert lapomban az elmúlt hetekben egy levelet tettem közzé, melynek írója más véleménnyel van a szóban­­forgó Tollas Tiborról. A levélhez fűzött sorokban kifejeztem: “Tollas Tibor el­­vitathatatlanul tehetséges köl­tő és mint költőt ünnepelte őt az amerikai magyar társada­lom.” mint jóbbi. — Különösen érvényes ez min­den emigráció­ban, — ahol mindig több a saját magát bölcsnek vélő és vezetőnek született atyafi, — mint a sorkatona. — Ember legyen a talpán, aki túllicitál­ja az üresfejű irigyeket. — És most Tollas Tiboron a sor. Megható, hogy a cikk­­meg­jelenése óta hogy támadnak a védő­levelek és tárgyilagosság kedvéért időnként helyet is adok egyik-másiknak... Azonban végül is Tollas Ti­boron, a sor, ahogy írtuk: “­­ aztán megtudjuk, becsaptak-e minket, vagy sem?” Ezúttal sem akarom hosszú­ra nyújtani az­ ügyet, de fel­tétlenül rá kell mutatnom bizo­nyos szimptómákra, melyek éppen a Tollas-napokban vi­rultak ki a legélesebben szer­te Amerikában, amerre a köl­tő járt. A “pink”-festésű, alkalmi “magyarok” már a Camp-Kil­­mer-l­apok idején felütötték fejüket és boldogan lélekzettek fel. “végre demokráciában ne­velkedett ifjakat kaptunk, — akikkel ellensúlyozhatjuk azt a sok háborús bűnös nyilast, kik megfertőzték itt a leve­gőt.” — Kicsit meghökkentek ugyan, amikor az első repülő­gépekből tőrőlmetszett “ma­gyarok” léptek ki, — de aztán találtak alkalmas egyedeket is Kruscsev az Adriánál­ Miközben a genfi értekez­let javában tartott, Kruscsev váratlanul Albániában termett Hír szerint Kruscsev albá­niai látogatása katonai ter­vekkel van összefüggés­ben. Az Adria partján fekvő jelent­­téktelenül kicsi államnak most szeretné hasznát venni a Szov­jet. Kruscsev több beszédben a­­r­atja Fiókos­ f­iai az albán he­gyi pásztorokat a magas világ­­politika, felől,­­ azonban nyu­gati újságíró egy sincs egész Albániiában, így majd csak a Kremlnek egyik írnoka közli a beszédek kivonatát. Legutóbb Zukov volt albá­niai látogatóban, amikor ép­pen Belgrádban járt. A­zóta Zukovról nem hallott '••en­r.i biztosat .senki... _ Tót fű' ~v nyilvá­- Tt’1 V' szór­a* sege támadt — Kilenc kormányzó útrakel... /­ Kilenc állam kormányzója háromhetes ’kirándulásra’’ u­­tazik­­a Szovjetbe. Öt republi­kánus és négy demokrata kor­mányzóról van szó. Június 23- án indulnak New Yorkból. Előbb Moszkvába mennek, majd Leningrád, Kiev, Tiflis és Taschkent városokba láto­gatnak el. Florida, Utah, N-Dacota, N-Carolina, New Jersey, Co­lorado, Idaho, Illinois és V­­­irginia kormányzója megy a társas utazásra. A NIXON nem feleit el minket Az Amerikai Magyar Szö­vetség központja minden ösz­­szeköttetését latba vetve igyek­szik felszínen tartani az óarzai magyarság függetlenségének égető kérdését és egyetlen al­kalmat sem mulaszt el, hogy befolyásos amerikai köröknél a maguk számára. Meg­ kell írni végre, hogy nem mi szítjuk az ellentéteket, hanem azok a sötét alakok, o­rfeik kapva-kapnak minden po­­lit'kai analfabétán, aki nem :rev­iz'.ri vállán’ a magyarság é­l­ére fontos kérdésekben s y ltly dadog, vagy nem felel, mikor pl Nagy-Magyarország kérdése merül fel. Abban a harcban, amit kí­­méletenül folytatunk, lehet,­­ hogy méltatlanul seb éri egyik ne sürgesse a magyar felszaba­dulás napirendre tűzését. Ennek eredményeként ér­­kezett az alábbi levél Hajdu Györgyhöz, ,az AMSz­­ orszá­gos elnökéhez, ,— nem kisebb méltóságú államférfiútól, mint a­z Egyesült Államok alelnöke­másikunkat. Azonban mi csak kétféle magyart ismerünk: azt oki élete árán sem adja el a magyarság jövőjébe vetett hi­tét é­s a másikat, aki egy tál lencséén,­ akár az anyatejét is letagadja és úgy úszik tovább az árral, mikor merre sodor... Magyar mártírjaink ezrei­nek a Donnál, a budai Vár­ban és a pesti aszfalton elesett hősöknek tiszta vére kötelez minket a meg nem alkuvásra! " (sz. j.) től, Richard Milhous Nixon­tól: “Kedves Hajdn Uram! Csak röviden óhajtom meg­köszönni­ az esetleges “Sum­mit Conference”vel kapcsola­tos, hozzám intézett táviratát. A magyar probléma fontos­sága valamennyiünk komoly figyelmét érdemli ki és éppen ezért hálás vagyok, amiért ja­vaslatait velem közölni szíves volt. Lévén ez a kérdés rend­kívül időszerű, szeretném meg­nyugtatni, hogy nem fogom figyelmen kívül hagyni azon tanácskozásokon, amelyeken részt veszek. Őszinte jókívánatokkal Richard M. Nixon Az Egyesült Államok alel­nöke, aki az 1956. októberi szabadságharc után személye­sen utazott a magyar határra, hogy a kommunizmus ember­telenségei elől menekülő több mint 200 ezer honfitársunk közül minél többnek megráz­hassa a kezét, — ugyanez a fiatalos Nixon ma, sem feled­kezett meg népünkről. Érthető érdeklődéssel várjuk tehát,— hogy a csúcstalálkzón, (már amennyiben sor kerülhet egy­általán ilyenre) — nem fog­ják-e agyonhallgatni a magyar sorstragédiát, amint azt tették a legutóbbi “summit“ konfe­rencián.... JÚLIUS 15 után NE küldjünk csomagot! ~ fzemfedésre: nem kell vám­­ A pesti “Magyar Közlöny ’ c. hivatalos lap szerint a leg­újabb magyarországi vámren­delet a következő ukázt tartal­ mazzá: — “A jelen rendeletben foglalt vám­emeléseket az 1959. évi ulius hó 15-ike után feladott küldeményekkel kapcsolatban kell alkalmazni. Egyidejűleg az 1957 január óta érvényben lé­vő szeretetcsomag-kedvezmé­­nyek hatályukat vesztik.“ Részletesen felsorolja, ezután a rendelet az úgynevezett aján­déktarifát, miszerint : 70%-os vámmal sújtják a Magyarorszá­gon élő rokonoknak küldött kávé és tea szállítmányokat... Emellett még teából évente csupán 1 fost küldhető ugyan­arra, a címre.70%-os vám lesz a fekete borsra, szeszes italok­ra, dohányf­élékre, gyapjú­fo­nalra, aligátor- vagy kígyó­­biszre. Az amerikai magyarság le­rongyolódott rokonságát azon­ban az a 60%-os vám fogja a legfájdalmasabban érinteni, amit a viselt ruha küldemé­nyekre vetettek ki a kommu­nisták. Tudvalévő, hogy az itt ka,nőtt, vagy gyűjtött használt gyapjú ruha odahaza­ komoly értéket jelent. Ha majd otthon ennek 60%-át kivetik a “vá­mosok",­­ könnyen tönkre­tehetik a címzettet.. Ezért július 15-ike után egyáltalában NEM érde­mes ruhafélét haza külde­ni, hiszen a megajándéko­zott mérhetetlen kárt szen­ved a kiváltáskor. . 60%-os vámmal bírságolják majd a bármilyen anyagból készült szöveteket, prémbőrt, vagy szűcsárút, mosdószap­pant és kozmetikai cikkeket, sport- és játéktárgyakat, nem­különben a “gépjárműveket s egyéb tartós használati tár­gyakat.” Ezzel szemben a va­lódi és hamis ékszerekre az otthoni értéknek “csak” felét kell a címzettnek fizetnie. A papírdobozba, csomagolt szárított gyümölcs után a vám 30% lesz. Más, pontosabban meg nem nevezett élelmiszerek­re a vám 20%. Azaz az ottho­ni forgalmi ár egyötöde. Vám­mentesen laha­t küldeni lisztet, száraztésztát, makarónit, szá­­razsüteményt, papír­dobozba csomagolt tejport, gyermek­tápszert, sőt húsárút is. Azon­ban még a­z utóbbi sem lehet bádogdobozban, aminthogy ál­talában a “kanna”-holmitól — valami muszka, babona miatt, egyenesen rettegnek a kom­csik és az ilyesmit mint a köz­­biztonság szempontjából “ve­szélyes" csomagolású árút — semmiféle körülmények között sem ,kézbesítik a címzettnek... De kinyitják, s detektívesdit (Folytatás a 2. oldalon)

Next