Magyarság, 1961 (37. évfolyam, 1-47. szám)

1961-01-06 / 1. szám

12 cents per copy “MAGYARSÁG” — “HUNGARIAN PEOPLE” _ ____GO Egyes szám ára 12 cent ! Vol. XXXVIUL évfolyam — PITTSBURGH, PA. — U. S. A. — 1961. január 6. No. 1. szám. cím A Magyarság előző számában közölt vezércikkünk, Wass Albert írása az amerikai magyar emigrációban mély hatást keltett. Már eddig is több rendkívül értékes, figyelemre méltó hozzászólást kaptunk. — A legelső nem is innen érkezett, hanem Ausztriából. A nagyfontosságú nyilatkozatot bécsi tudósítónk cikkében helyezzük olvasóink asztalára. Dr. S­z­e­m­á­k Jenő, a Kúria volt elnöke nyújt ezúttal megoldási lehetőséget a magyarság problémájához. Dr. Szemák Jenő: „AZ IGAZI MAGYAR KÉZFOGÁSRA NEMCSAK JOGOSULT, -- HANEM KÖTELEZETT IS— az 1939-es magyar országgyűléshez!” — BESZÉLGETÉS AZ ELŐTTÜNK ÁLLÓ PROBLÉMÁKRÓL ÉS A MAGYAR EMIGRÁCIÓS FELADATOKRÓL — — A “MAGYARSÁG” BÉCSI MUNKATÁRSÁNAK LÁTOGATÁSA DR SZEMÁK JENŐNÉL, A MAGYAR KÚRIA VOLT ELNÖKÉNÉL — A népakaratnak át kell nyúlnia az alkotmányos bázishoz. — Rattris, 1960. dec.. Ez a Salzburg körzeti kis fahi, Ratoris. — magánvisdi a függetlenné és semlegessé tett Ausztriának valódi arcképét: üdülőhely gazdag és jópénz a turisták számára . . . Általában, az utóbbi eszten­dőkben Ausztria szédítően na­gyot emelkedett népszerűsé­gében, az idetódult nyugatiak segítőkészsége révén. Az ide­genforgalom azelőtt is egyik legfőbb éltető­ eleme volt en­nek a kicsi, régi múltú ország­nak. Politikusai, gazdasági és propaganda-szakértői a má­sodik világháború után min­den erejükkel arra töreked­tek, hogy Ausztria a nagyará­nyú vendég­fogási verseny­ben lehetőleg az első helyen legyen. És ez nagyrészt sike­rült is. Attól kezdve, hogy a szovjet "vendégektől" meg­szabadultak . . . Akkora szerencse még nem érte a többi megszállt orszá­gok egyikét sem . . . Ez az alpesi falu valóságos eldorádója az osztrák idegen­­forgalomnak. És az idegenjá­rás alaposan meglátszik a fa­lu lakosságán.­­ Kétezer a lélekszáma, de száznál jóval több motoros­ jármű futkároz itt fel s alá. A hat üzlet ros­­kadozik az árutól és a tizen­két "Gasthof” (szálloda) min­den igényt kielégítő, kénye­lemmel, kecsegtetően várja a turistákat a világ minden tá­járól, Amerikából, Európából. Központi fűtés, hideg-meleg­víz, modern berendezés. Népi és tánc­zene. — Minden, de minden, mit szem és száj kí­ván. A parasztlányok szinte tobzódnak a legfinomabb, ké­nyes selyemfélékben, — ők a nylon-piac legszorgalmasabb felvásárlói. Minden kell, ami új és nem mindennapi. Áram­lik a jó pénz . . . Na, nem az ideszorult magyar mene­kültek felé, — hanem az ide­genek kedvét kereső osztrá­kok irányába • • Öt-hat esz­tendős osztrák gyerkőcök — fejlett csokoládé-szakértők . . Mi lesz még ebből? Mi lesz? Beláthatatlan fej­lődése a jólétnek? Vagy ta­lán jeruzsálemi siratófal? Dr Szemák Jenőt talán nem is kellene bemutatnunk az ol­­v­sóknak. A régi menekültek jól ismerik a nevét és nagyra­­értékelik gazdag múltját, s a Magyarság hasáb­jain már a­ legújabbak is találkozhattak irányt mutató megnyilatkozá­saival az utóbbi években is. Mégis úgy vélem, jószolgá­latot teszek vele, hogyha leg­alább dióhéjban ismertetem a magasrangú közéleti férfiú életrajzának jellegzetesebb és fontosabb részleteit. Dr Szemák Jenő a, történel­mi Magyarország szülötte. A trianoni békeparancs (1920) kiűzte Erdélyből, Máramaros­­ból, ahol a magyar kisebbség jogainak védelméért a, meg­szálló román hatalom börtön­be is vetette. Kiűzetése után, 1925-ben a Bethlen-kormány a magyar igazságszolgáltatásba állítot­ta. A budapesti büntető tör­vényszéken mint tanácselnök kezdte meg bírói működését Majd annak másodelnöke lett és a II. világháború kitörése előtt, 1939-ben a pesti tör­vényszék elnökévé nevezték ki Mint budapesti bíró, komp­likált büntető­ügyeket tár­gyalt. Nagyfontosságú politi­kai- és sajtó­pereket vezetett. Rákosi (Róth) Mátyás kom­munista cselekményei az ő büntető­ tanácsai előtt nyertek súlyos ítéletekkel bírói elinté­zést. Ő ítélkezett Bethlen Ist­ván és Imédy Béla volt mi­niszterelnök bírói útra terelt politikai harcában. És elnök­lete alatt­ ítélte el a budapesti törvényszék Szálasi Ferencet politikai cselekmények miatt tízhónapig államfogházra. 1945 januárjában a Sopron­ban ülésező országgyűlésnek pártközi értekezlete arra kér­te fel, hogy Magyarország II. világháborúba lépésének és a háború 1944. okt. 15-ike utá­ni szükségszerű folytatásának okairól emlékiratban tájékoz­tassa a nyugati világ nemze­teit. Ennek a feladatnak az 1945-ös hadiesemények gyors és Magyarországra tragikus kimenetele folytán csak az e­­migrációban tudott megfelelni Ezt az emlékiratot "‘A II. vi­lágháború és a magyar sors útja” címen magyar és angol nyelven kiadták. 1952-ben "Veszélyben a nyugati civilizáció’ ’ c. analí­zisében a világhatalomra törő bolsevizmusról — történelem­szemléleti és társadalompoliti­kai megvilágosítást adott, — amit a sajtó közzé tett. — A buenosa­iresi Mindszenty Aka­démia tagjai közé választotta dr Szemák Jenőt. 1953-ban két közjogi ter­mészetű cikkében — Horthy Miklós kormányzó lemondá­sának körülményeit elemezte. Mindehhez még feltétlenül tudnivaló, hogy a közel száz­éves magyar (1869. IV. (I. c.) törvény alapján a magyar bí­rói hatalom a törvényhozástól és kormánytól teljesen füg­getlennek nyilváníttatott. A bírák ítélkezésének csakis az alkotmányos törvények és saját lelkiismeretük szabha­tott korlátokat. Ismert tény, hogy a ma­gyar bírói hatalom pártatlan­ságát az USA államvezetés is elismerte, — amikor dr Sze­mák Jenőnek háborús főbűnös­ként a budapesti orosz kolla­­boráns kormány által kért ki­adatását már 1945-ben meg­tagadta. — ▲ Legelsőnek a mai világpolitika legidőszerűbb kérdését vettük elő. — John Fritzgerald Kennedynek az USA elnökévé való választása milyen benyomást keltett Európában "­ Dr Szemák Jenő, az európai közjogi élet elismert tudósa és nagy állam­jogász megfigyeléseit eképpen összpontosította válaszában: — Az Amerikai Egyesült Államok már az első világháború idején döntő módon befolyásolta az eu­rópai hatalmi viszonyokat. — A második világháború után, — ha még lehet, ennél is sokkal erősebben. A katonai­ és gazdasági szektorokban egyaránt. A két világérszt összekötő szálak eltéphetetlen kötelékké dagadtak. — Új helyzetet csak történelmi katasztró­fa idézhet elő. — Így természetes, hogy minden ha­talmi fordulat odaát, Amerikában, — irányadóan befolyásol, rendez és kialakít a szabad európai tér­ségben is. — Eisenhower regimeje fő célját abban kereste: megtartani, amit lehet! És azt az öregek kényelmes­nek tűnő konzervativizmusával . . . — Kennedy­től a fiatalság tettvágya nem lesz elválasztható. — A tettvágy cselekvésekben nyi­(Folytatás a következő oldalon) Magyar Herod POH)x 27. Wew Rrrm rwi­ev wa­t

Next