Magyarság, 1971 (47. évfolyam, 1-48. szám)
1971-10-15 / 37. szám
1971. október 15. A Hercegprímás tervei aggasztják Ausztriát A budapesti United Press International jelentése szerint az osztrák kancellár, Brúnó Kreisky azt mondta az újságíróknak, hogy bár nem szívesen hallanak Mindszenty hercegprímás azon szándékáról, hogy a szellemi vezetése alatt álló és egyik elődje, — Pázmány Péter által alapított bécsi PAZMANEU Albán szeretné élete hátralévő részét eltölteni, — “megengedi az orsztrák kormány, hogy ott éljen, de tiszteletben kell tartania az osztrák törvényeket— Eza kijelentés frivol, arcátlan és szemtelen egy államfőtől, — feltételeznie, hogy egy kardinális hercegérsek, egy ország prímása nem tartja, nem tartaná tiszteletben a neki menedékjogot adó ország törvényeit, — de oka van rá Kreiskynek, hogy ilyen nyilatkozatot tegyen; az ő saját hercegprímása, a bécsi KÖNIG- hercegérsek az osztrák állam semlegességének törvényeit gyakran és súlyosan megszegte az elmúlt néhány év alatt, beleavatkozván Magyarország belügyeibe, a Magyar Királyság hercegprímási hivatalának belügyeibe, Magyarország Első Zászlósurának magánügyeibe, a közösségekben és magában a világban? Mi az a feladat, amelyet neki kell betöltenie és amelynek elvégzése ad tulajdonképpen értelmet az ő egyéni létének? — Amit így, tapasztalat alapján megállapítanunk kell emberi létünkre és hivatástudatunkra vonatkozólag, az, — ugyancsak tapasztalat alapján — áll az emberek alkotta nemzeti közösségek létével és hivatástudatával kapcsolatban is. — Minden szervezett nemzeti élet, egy nép vagy nlcsoportok fokozatos fejlődésének és öntudatrajutásának a sajátos eredménye. Amíg egyszerűen csak népi közösségekkel állunk szemben, önálló, független nemzeti élet nélkül, az egy nyelvvel, ugyanolyan szokásokkal, sajátos gondolkodásmóddal és érzelmekkel egy népi közösségbe kapcsolt emberek már birtokosai ugyan valaminek, amit népi kultúrának és népi léleknek hívunk, de még távolról sem tudatosították magukban azokat a sajátos életfeladatokat, amelynek megvalósításával nemzeti nagykorúságukat bizonyíthatnák. Még csak arra döbbentek rá, hogy vannak, de arra még nem, hogy tutulajdonképpen miért léteznek? Amikor a népi tömegek már tudatosan törekszenek népi erőiknek és kultúrájuknak céltudatos kifejlesztésére és érvényesítésére, csak akkor érnek meg a nemzeti mivoltra. Felnőtté fejlődnek és szükségképpen megszületik bennük a szabadság vágya, amelynek elérésével önálló léti-k©retet és tudatos alkotási területet biztosítanak népi kincseik és értékeik számára. — Magyarország történetében nem hiányoznak a nagyság korszakai. Korán lettünk jelentős országgá. Az időközönként reánk zúdult csapások csak megpróbálták népünket, de nem tudták fejlődésünket véglegesen megállítani! Mindaddig, amíg a nemzet java és szolgálata vezette azokat, akik az ország sorsát voltak hivatva irányítani. A középkor nagyssága azonban lezáródott népünk szántára a mohácsi vésszel, majd az azt követő török hódoltsággal, s a belső, testvéri harcokkal A szónok ezután hangoztatta, hogy bár az 1848-as szabadságbann Világosba és Aradba torkollott, — az a törekvés, hogy a magyarság önmaga intézze saját sorsát megmaradt. “És a 13 vértanun keresztül ma is hirdeti s mindenkor hirdetni fogja, hogy a Gondviselés akarata szerint neki, mint önálló nemzeti közösségnek van mondanivalója a keresztény világ számára !” — “Az aradi bitófákhoz sok új akasztófa sorakozik ma Magyarországon.. A 13 mártír vérszövetségét sok száz és sokezer új magyar vértanú kiömlő vére frissíti és dagasztja történelmi, hömpölygő vérfolyammá... Fürödjünk meg lélekben ebben a vérfolyamban!.... Azután: megtisztult magyar öntudattal és szolgálni akarással szánjuk el magunkat a legszebb nemzeti hivatásra, pozitív munkára és összetartozás és szellemi értékeink megmentésében és ápolásában. Az emigrációban ilyen értelemben “Hazádnak rendületlenül, légy híve, 6 magyar!” — „Az Eszmét kell megértenünk...!” Szép magyarsággal előadott verseik és énekkaruk a megérdemelt tapsot kapták. Alábbiakban Ft. Dizmacsek Ferenc plébános nagyhatású ünnepi beszédét tesszük közzé: “ Gyermekkori emlékeim közé tartozik egy szép színes kép, mely Duquesneben szüleim egyik szobájának a falát díszítette, ...Az Aradi Vértanúk...“ — még most is őrzöm a plébánián... — Amikor erre a mai gyászünnepélyre készültem, újra elolvastam a nevüket... Ők azok, akik nem haltak meg hiába. — Amikor ma mi hódolunk az aradi 13 vértanú nagyságának, az aggódó magyar lélek jövőbetekintő kutatásával tesszük ezt. Ehhez pedig mindenekelőtt meg kell értenünk azt az eszmét, amelyért ők meghaltak. Mert egy nemzet életében mindenfajta ünneplésnek, — örömnek és gyásznak, — csak annyiban van értelme, amennyiben az emlékezés tudatosítja az ünneplő nemzedékben azokat az ideálokat, amelyek szükségessé tették egy-egy történelmi ténynek nemzeti ünneppé való avatását. így október hatodikának a jelentősége sem abban a puszta tényben rejlik, hogy 1849. okt. 6-án 13 magyar embernek élete kioltódott Aradon, hanem a miértben, — haláluk “miért’-jében! — Abban az eszmében, amelyért meghaltak, amelynek bizonyos fokig megtestesítői voltak, s amelynek életerejét legjobban éppen halálukkal hirdették. Vértanúhalálukkal hosszú időre befejeződött a magyar nemzet fegyveres küzdelme az élniakarásért. A nemzeti önállóságra való törekvés nemzeti gyászünneppé hervadt. A magyar lélek titkos mélyén azonban eleven valósággá lett a nemzeti elhivatottság tudata. A 13 vértanú vére új vérszövetséget létesített és a némaságra kárhoztatott magyarok felé azt hirdette, hogy egy a vértanúkat a Haza oltárára küldő nemzetnek még megalázottságában is történelmi küldetése van. A HIVATASTUDAT KIALAKULÁSA — Minden nemzeti közösség fejlődésén, — folytatta beszédét Dizmacsek plébános, — és az öntudatosulás kibontakozó fázisain megy keresztül, éppen úgy, mint az egyes ember. Ahogyan férfivá fejlődik a gyermek, úgy tudatosul benne a tény, hogy nem egyedül él a világban, hanem emberek veszik körül: beletartozik egy családba, tagja egy helyi közösségnek, polgára egy államnak és egyik képviselője magának az emberiségnek. Ezen öntudatának kibontakozásakor szükségképpen felmerül benne a kérdés, hogy mi az ő hivatása ezekben a A pittsburghi Nagybizottság az elmúlt vasárnap a hatzelwoodi Magyar Házban az Aradi 13 emlékezetére gyászünnepséget rendezett, amelynek legfőbb szereplői a női magyar cserkészeink voltak. Aulich Lázár Pöltenberg Damjanich Lahner Török Dessewffy Leiningen Vécsey Kiss Schweidel Knézich Nagy MAGYARSÁG Akár hiszi, —fi — akár néni,,, # A keleteurópai világnézetével hivalkodó és amerikai titkos diplomáciai adatok ellopásában specializált Ellsberg nem csinált titkot belőle, hogy védőügyvédjéül azt a Leonard B. Boudint választotta, kinek nagy gyakorlata van már kommunista elemek megvédésében. HA egy amerikai szenátor újra meg akarja magát választatni, az első prakttikus lépésként valamilyen formában jelét adja annak, hogy ő aztán Izrael államnak hűséges barátja. — Így járt el a közelmúltban tíz előrelátó szenátor, amikor közös nyilatkozatban felszólították az amerikai kormányt, hogy sürgősen szavazzon meg 200 millió amerikai dollárt Izrael honvédelmi kiadásainak a fedezésére. Az illusztris szenátorok, akik az arab származású amerikaiak voksaira nyilván nem tartanak igényt, a következők: — Symington, Sparkman, Peti, McGee, Muskie, Spong, Case, Javits valamint S’lott és Pearson. A Q -t George Wallace kijelentette, hogy a legszívesebben azt látná, ha az Egyesült Államok saját az UNO-nál lévő székét adná át Vörös Kínának s egyben átköltöztetné az egész Egyesült Nemzetek intézményét Oroszországba — Az amerikai Legfelsőbb Bírósággal kapcsolatban odanyilatkozott, hogy azon intézmény “már szinte kijavíthatatlan” ....... Valahogy meg ne feledkezzünk a “SAJTÓALAP” szíves támogatásáról! Ez ALAP egyik ALAPJA!- Köszönet! 3. oldal. „Önök tettek valamit!” Az 1971. augusztus 10-i New York Times 14. oldalán található az az intervjú, mely keretében a Times politikai riportere, James Reston és Vörös Kína miniszterelnöke, Chou Englai tárgyaltak a világpolitikáról... A beszéletés során a vörös Chou így dicsérte meg a Timest: “Önök tettek valamit, — az önök Ner York Times-ja, amikor a titkos Pentagon papírokból valamennyit közzétettek.” Reston így válaszolt: . . “Igen, — majd így folytatta: — “Vannak a háború, azon idejéből bizonyos Peking papírok, melyek még nem voltak közzétéve. A Nem York Times segíthetne ebben önöknek és közzétenné azokat.” Chou válasza: “Nekünk nincsenek olyan titkos papírjaink!” “Madarat tolláról, kommunistát barátjáról!” — Podgorny —— vagyis: Nikolai V. Podgorny szovjet államelnök a moszkvai ranglistán a második helyre került. Mindjárt Brezhnev párttitkár után következik Kosygin miniszterelnök. — Ki tudja, miért? Nagyobb adót fognak kivetni Magyarországon a “házatáji” földecskékre és az önálló iparosokra. AIRMETER Ilyesféle is van Pittsburghban. — Naponta közlik az újságok és a TV állomások... Kis nyilat rajzolnak bele, attól függ, hova... Alulról a második vonalig még csak hagyján... Aztán egyre csak rosszabb lehet! Ha a negyedik vonalon túl áll majd a “strictula” — akkor: finis !Magyarul: “kampec...”!!