Magyarság, 1976 (51. évfolyam, 1-48. szám)

1976-01-02 / 1. szám

200 esztendő Dr. Csikós Zoltán: Tavaly kezdődött nagy lendülettel az előkészület az Amerikai Egyesült Ál­­lamok 200. születésnapjá­nak megünneplésére. Olvashattunk róla bő­ven.­­ A bevándorolt nemzeti­ségiekre ráfogták a diva­tossá tett “etnik” szót és ennek az az előnye, hogy aki úgy akarja, nem etnik tehát ,ha akarom, vem­hes, ha akarom nem vem­hes... A sima igazság az, hogy — egész Amerika etnik! Még az indiánok is. Csak nem bevándoroltak. Mikor többmillió dol­lárt szavazott meg a Kongressszus az etnikek kultur­­fejlesztésére, ak­kor a zsidók vállalták a sorsot és kiderült, hogy etnikebbek az etnikeknél! Mi több, egyik tagjuk a fü­gggetlenségi harcot fi­nanszírozta... Bélyeget is kapott, de nem nyalhat­ták soká, mert eltűnt... Kevés szó esett eddig a nagy harcok magyar hő­seiről, Kováts ezredesről, meg az utak és alagutak építésébe beleszakadt — magyarokról, bányásza­inkról és a vasgyárak ko­hóiba zuhant embereink­ről, akik Amerikát való­ban építették! Akik 1776-tól leélték az eddigi 73,000 napot, azok közül kevesen tudták,­­ hogy Magyarország 1776- ban már 881 éves volt, ma: 1081 éves. — Eddig Isten kegyelméből a ma­gyarság 394,565 napot di­csérhet! Hát még a több­ezeréves ősi múltúak ?!! 1777-ben nálunk, ott­hon az történt, hogy a nagyszombati egyetemet Budára helyezték. Akkor Gondolatok az angolai üggyel kapcsolatban Tudvalévő, hogy a Szovjetunió kommunista pártjának a hivatalos lapja a Pravda,, a kormányé pedig az Izvesztija.­­ Ha a két lapban egyidejűleg jelenik meg valami nagyobb jelentőségű ügyben ál­lásfoglalás, vagy kommentár, az biztosan a szovjet vezetés álláspontjának tekinthető. 1975. dec. 25-én a két lap vezetőhelyén egyidőben ismertette az an­­goliai ügyben a Szovjet célját, valamint kritikáját a nyugati akciókkal kapcsolatban. Ezek szerint a Szovjet által felfegyverzett u. n. iC Popular Movement for the Liberation of Angola” hozta létre Angola függetlenségét az “Angolai Nép­­köztársaság” felállításával.­­ Az ‘imreprialisták megkísérelték villámháborús módszerekkel megbuk­tatni ezt a felszabadító mozgalmat, ezt azonban szov­jet segítséggel sikerült kivédeni’. Az amerikai fe­nyegetés ellenére a Szovjet folytatni fogja a PMLA megsegítését, az ő kormányukat tekinti Angola tör­vényes kormányának. A Szovjet figyelmeztette az USA kormányát a délafrikai kormánnyal való titkos megegyezés veszélyeire. Szerintük az Angola elleni délafrikai akció nem csak az USA, hanem bizonyos NATO körök támogatásával is folyik. Megismétel­ték azt a figyelmeztetést, hogy az USA angoliai po­litikája veszélyezteti a hetentét, azonkívül a kölcsö­nös fegyvercsökkentési tárgyalások sikerét. A Szovjet ezzel most már teljesen nyíltan meg­mondta, hogy az egész világon egyedül magának tartja femn a jogot arra, hogy más országok belső ügyeibe­ beavatkozzék. — Most már azt sem tartja szükségesnek, hogy titikolja: az angoliai ügybe kez­dettől fogva beavatkozott!— Hogy ezzel megsértet­ték az 1972. májusában Nixon és Brezsnyev által alá­írt egyezményt, — az a moszkvai vezetőket már csak azért sem zavarhatja, mert Amerikában is már rég irattárba tették azokat a vívmányokat,­­ amiket a Nixon kormány elért. — Az u. n. “népi felszabadító mozgalmak” tá­mogatásában a Szovjet eddig két ízben került kon-Mária Terézia uralkodott Aztán pergett az idő, és 1920-ban Trianonban megcsonkították Hazán­kat. Az akkor 174 éves Amerika is ludas volt benne... Mindez történelem! Persze, hálásaknak kell lennünk a sorsnak, hogy ebben a szabad országban élhetünk és dolgozhatunk jövőjéért és együtt ünne­pelhetünk etnik testvére­­reinkkel! Mégis, zokon ne vegye senki, hogyha a mi saját jubileumainkról sem tu­dunk soha megfeledkezni­ Szeredinczky frontációba Amerikával, Koreában s Vietnamban. A Szovjet e­gyik esetben sem áldozott fel egyet­len szakasznyi katonát sem, — más népeket harcol­­tatott. — Amerika azonban Koreában több ezernyi, Vietnamban pedig százezernyi emberét vesztette el. A régi, jól bevált taktikájuk, hogy Amerika erejét többezer mérföldes távolságban lekötik, s ezzel már a kezdeti stádiumban egyik céljukat elérik. Ameri­ka figyelmét — legalább is részben — elvonják olyan eseményektől, amelyek pedig a legnagyobb figyel­met érdemelnék. — Ami most e legfontosabb lenne, az a NATO - Varsói Paktum erőviszonyainak az aggasztó eltolódása éppen akkor, amikor Olaszor­szágban, Portugáliában, Spanyolországban és Cip­­rusban a krízisek már nem tagadhatók. — Nem csak Gertu­d Ford, hanem előtte már más elnökök is kijelentették, hogy nem engedhető meg, hogy Amerika a világ második nagyhatalma le­gyen !­­ És ezt a szabad világ s a szabadságra vágyó nemzetek is elismerik, mert Amerikában meg van minden lehetőség és eszköz ehhez a pozícióhoz. A II. világháború óta eltelt három évtized alatt Amerika könnyen véglegesíthette volna ezt a pozí­cióját, ha a bukott marxi teóriára épített szovjet párt-diktatúra minden gyöngeségét könyörtelenül kihasználta volna. — A párt-diktatúra saját magát emésztette volna fel! — Nagyon nehéz elképzelni, hogy éppen az elnökválasztási küzdelem idején — a kormányzat áttér erre a kemény vonalra, — mert az a “detent“, ha látszólag is, de kis nyugalmat ad... A három utolsó évtized bebizonyította, hogy a­­míg a népek túlnyomó többsége nem­ él szabadságban, addig a világbéke megvalósítása lehetetlen. — A népek rabtartója, a Szovjet az egyedüli aka­dályozója a világbékének és az már régen tudható, hogy abban az időszakban, amikor az afrikai népek sorra kikerülnek a gyarmati sorból, — a változással járó gyengeségüket kihasználva, a Szovjet ezeket újabb áldozatainak akarja megszerezni. — Már ré­gen ki kellett volna dolgozni a szabad világ ellen­­rendszabályait és idejében kellett volna közbelépni, — akkor nem lenne ma “angoliai ügy”.... Amerikai szakértők a világ népei politikai és polgári jogi helyzetének a gondos vizsgálata után megállapították, hogy a világ lakosságának 19.8%-a él szabadságban, 35.3%-a részbeni szabadságban és 44.9%-a nélkülözi a szabadságot. — Ez a statisztika így is szomorú, — de riasztóvá válik, hogyha össze­hasonlítjuk az egy év előtti helyzettel. —­ Akkor 35% volt szabad, 23% részben szabad és 42% nem szabad. — Ha a “fejlődés” ilyen irányban halad, — kiszámítható, hogy mikor következik be a világnak a felfordulása...... Mindez nagyon sötét kép... — Csak remélni le­het, hogy valami váratlan esemény meghozza a nagy változást. -- Arra, hogy a Nyugat vegye kezébe a kezdeményezést, — és pedig hatásosan, — ez idő szerint nem lehet számítani. — Lei I?73 Jan 1 Mr Géza Szathmary ISbO Long VaUey Rd GIINVIEW IL 60025 Vol. LI. Évf. 1976. január 2. No. 1. szám. Egyes szám ára: 20 cent.

Next