Magyarság, 1976 (51. évfolyam, 1-48. szám)
1976-01-02 / 1. szám
200 esztendő Dr. Csikós Zoltán: Tavaly kezdődött nagy lendülettel az előkészület az Amerikai Egyesült Államok 200. születésnapjának megünneplésére. Olvashattunk róla bőven. A bevándorolt nemzetiségiekre ráfogták a divatossá tett “etnik” szót és ennek az az előnye, hogy aki úgy akarja, nem etnik tehát ,ha akarom, vemhes, ha akarom nem vemhes... A sima igazság az, hogy — egész Amerika etnik! Még az indiánok is. Csak nem bevándoroltak. Mikor többmillió dollárt szavazott meg a Kongressszus az etnikek kulturfejlesztésére, akkor a zsidók vállalták a sorsot és kiderült, hogy etnikebbek az etnikeknél! Mi több, egyik tagjuk a függgetlenségi harcot finanszírozta... Bélyeget is kapott, de nem nyalhatták soká, mert eltűnt... Kevés szó esett eddig a nagy harcok magyar hőseiről, Kováts ezredesről, meg az utak és alagutak építésébe beleszakadt — magyarokról, bányászainkról és a vasgyárak kohóiba zuhant embereinkről, akik Amerikát valóban építették! Akik 1776-tól leélték az eddigi 73,000 napot, azok közül kevesen tudták, hogy Magyarország 1776- ban már 881 éves volt, ma: 1081 éves. — Eddig Isten kegyelméből a magyarság 394,565 napot dicsérhet! Hát még a többezeréves ősi múltúak ?!! 1777-ben nálunk, otthon az történt, hogy a nagyszombati egyetemet Budára helyezték. Akkor Gondolatok az angolai üggyel kapcsolatban Tudvalévő, hogy a Szovjetunió kommunista pártjának a hivatalos lapja a Pravda,, a kormányé pedig az Izvesztija. Ha a két lapban egyidejűleg jelenik meg valami nagyobb jelentőségű ügyben állásfoglalás, vagy kommentár, az biztosan a szovjet vezetés álláspontjának tekinthető. 1975. dec. 25-én a két lap vezetőhelyén egyidőben ismertette az angoliai ügyben a Szovjet célját, valamint kritikáját a nyugati akciókkal kapcsolatban. Ezek szerint a Szovjet által felfegyverzett u. n. iC Popular Movement for the Liberation of Angola” hozta létre Angola függetlenségét az “Angolai Népköztársaság” felállításával. Az ‘imreprialisták megkísérelték villámháborús módszerekkel megbuktatni ezt a felszabadító mozgalmat, ezt azonban szovjet segítséggel sikerült kivédeni’. Az amerikai fenyegetés ellenére a Szovjet folytatni fogja a PMLA megsegítését, az ő kormányukat tekinti Angola törvényes kormányának. A Szovjet figyelmeztette az USA kormányát a délafrikai kormánnyal való titkos megegyezés veszélyeire. Szerintük az Angola elleni délafrikai akció nem csak az USA, hanem bizonyos NATO körök támogatásával is folyik. Megismételték azt a figyelmeztetést, hogy az USA angoliai politikája veszélyezteti a hetentét, azonkívül a kölcsönös fegyvercsökkentési tárgyalások sikerét. A Szovjet ezzel most már teljesen nyíltan megmondta, hogy az egész világon egyedül magának tartja femn a jogot arra, hogy más országok belső ügyeibe beavatkozzék. — Most már azt sem tartja szükségesnek, hogy titikolja: az angoliai ügybe kezdettől fogva beavatkozott!— Hogy ezzel megsértették az 1972. májusában Nixon és Brezsnyev által aláírt egyezményt, — az a moszkvai vezetőket már csak azért sem zavarhatja, mert Amerikában is már rég irattárba tették azokat a vívmányokat, amiket a Nixon kormány elért. — Az u. n. “népi felszabadító mozgalmak” támogatásában a Szovjet eddig két ízben került kon-Mária Terézia uralkodott Aztán pergett az idő, és 1920-ban Trianonban megcsonkították Hazánkat. Az akkor 174 éves Amerika is ludas volt benne... Mindez történelem! Persze, hálásaknak kell lennünk a sorsnak, hogy ebben a szabad országban élhetünk és dolgozhatunk jövőjéért és együtt ünnepelhetünk etnik testvérereinkkel! Mégis, zokon ne vegye senki, hogyha a mi saját jubileumainkról sem tudunk soha megfeledkezni Szeredinczky frontációba Amerikával, Koreában s Vietnamban. A Szovjet egyik esetben sem áldozott fel egyetlen szakasznyi katonát sem, — más népeket harcoltatott. — Amerika azonban Koreában több ezernyi, Vietnamban pedig százezernyi emberét vesztette el. A régi, jól bevált taktikájuk, hogy Amerika erejét többezer mérföldes távolságban lekötik, s ezzel már a kezdeti stádiumban egyik céljukat elérik. Amerika figyelmét — legalább is részben — elvonják olyan eseményektől, amelyek pedig a legnagyobb figyelmet érdemelnék. — Ami most e legfontosabb lenne, az a NATO - Varsói Paktum erőviszonyainak az aggasztó eltolódása éppen akkor, amikor Olaszországban, Portugáliában, Spanyolországban és Ciprusban a krízisek már nem tagadhatók. — Nem csak Gertud Ford, hanem előtte már más elnökök is kijelentették, hogy nem engedhető meg, hogy Amerika a világ második nagyhatalma legyen ! És ezt a szabad világ s a szabadságra vágyó nemzetek is elismerik, mert Amerikában meg van minden lehetőség és eszköz ehhez a pozícióhoz. A II. világháború óta eltelt három évtized alatt Amerika könnyen véglegesíthette volna ezt a pozícióját, ha a bukott marxi teóriára épített szovjet párt-diktatúra minden gyöngeségét könyörtelenül kihasználta volna. — A párt-diktatúra saját magát emésztette volna fel! — Nagyon nehéz elképzelni, hogy éppen az elnökválasztási küzdelem idején — a kormányzat áttér erre a kemény vonalra, — mert az a “detent“, ha látszólag is, de kis nyugalmat ad... A három utolsó évtized bebizonyította, hogy amíg a népek túlnyomó többsége nem él szabadságban, addig a világbéke megvalósítása lehetetlen. — A népek rabtartója, a Szovjet az egyedüli akadályozója a világbékének és az már régen tudható, hogy abban az időszakban, amikor az afrikai népek sorra kikerülnek a gyarmati sorból, — a változással járó gyengeségüket kihasználva, a Szovjet ezeket újabb áldozatainak akarja megszerezni. — Már régen ki kellett volna dolgozni a szabad világ ellenrendszabályait és idejében kellett volna közbelépni, — akkor nem lenne ma “angoliai ügy”.... Amerikai szakértők a világ népei politikai és polgári jogi helyzetének a gondos vizsgálata után megállapították, hogy a világ lakosságának 19.8%-a él szabadságban, 35.3%-a részbeni szabadságban és 44.9%-a nélkülözi a szabadságot. — Ez a statisztika így is szomorú, — de riasztóvá válik, hogyha összehasonlítjuk az egy év előtti helyzettel. — Akkor 35% volt szabad, 23% részben szabad és 42% nem szabad. — Ha a “fejlődés” ilyen irányban halad, — kiszámítható, hogy mikor következik be a világnak a felfordulása...... Mindez nagyon sötét kép... — Csak remélni lehet, hogy valami váratlan esemény meghozza a nagy változást. -- Arra, hogy a Nyugat vegye kezébe a kezdeményezést, — és pedig hatásosan, — ez idő szerint nem lehet számítani. — Lei I?73 Jan 1 Mr Géza Szathmary ISbO Long VaUey Rd GIINVIEW IL 60025 Vol. LI. Évf. 1976. január 2. No. 1. szám. Egyes szám ára: 20 cent.