Magyarság, 1979 (54. évfolyam, 1-25. szám)

1979-10-31 / 21. szám

4. oldal (Folytatás a 3. oldalról.) T. b. igazgatók : dr. Chászár Ede Ft. Csorba Domonkos Fazakas Ferenc Fényes Mária dr­ Jakó Géza , Hajdú Németh Lajos dr. Návory Kornél Prof. Pulváry Károly Szebedinszky Jenő dr Viczián Antal Erőss Andor Gyimesi Kásás Ernő Kemenes Ernő Szarka Lajos Andre Watts • Az Országos Igazgatóság elnöke : Főt. Dömötör Tibor (alelnök) Igazgatók: Andreánszky Károly Főt- dr. Ádám János Prof. Balogh Sándor Bojtos László Főt- dr. Bütösi János dr. Felsőőri Attila dr. Fiedler Kálmán dr. Füry Lajos Haraszti Bencze Hámos László dr. Kazena Ignácz Kemenes Mátyás Kossányi Miklós Lothinger József Ft- Mustus István Osztroviczki Tibor dr. Szabó István dr. Szath­máry Lajos Szegedy Dénes Szentmiklósi Éles Géza dr- Szilágyi Pál Fót. dr- Török Béla dr- Török Dénes dr. Török Zoltán dr. Udvardy Tibor Varró József dr. Vizsoly Dániel Vlajk Gábor Vigh Zsolt Jogtanácsos : dr. Koszorús Ferenc Országos titkár (mb.) : Völgyi Gyula A Tájékoztatási Bizottság elnöke : dr. Sárossy József — A nyáron, európai vakációnk során láttuk Ró­mát, Bécset és Párist... Csomagjaink látták: Milánót, Genfet, Budapestet és Párist­.. OROSZ JULISKA, az egyetlen pittsburghi ma­gyar rádió félóra igazgatója minden vasárnap déli fél 2-től 2 óráig a 860-as hullámhosszon, a (WYJZ) me­­sészép magyar muzsikát ad. — Hallgassa ön is rend­­veresen a "Nótás Kiskertem” műsort. — — Más ember lettem, amióta annak a lánynak udvarolgatok ... —­­ M 1 — Más nevet és más cinét adtam neki... Épitő magyarnigy,­­­ í­mnáti sírásója? MAGYARSÁG MEGJELENT A Magyar-Sumíri Kis­könyvtár sorozatában Rév­­udvari Gyetván Alpár Árpád-díjas költő (USA), a Szumír Szemle (Belgi­um), a Szumír Akadémia Nap Fiai (Argentína) — történelmi folyóiratok ne­ves munkatársa válogatott írásai, az ÚJ HANGOK. Ára $4.00, postaköltség 50 cent. — Megrendelhető az író címén: Rév. udvari J. A. Gyetván 501 W Surf Street Ap. 817, Chicago, II. 60657 Tel.: 929-1779. 1 £*&**?% ^agyiak — satot tööt feoy arjtá&Söt Htfasst Valahogy meg a« feledhelyfinfe a “SAJTÓ-ALAP” növe* té* rMigatásárál­­ *» a lap egyifc alapja — feittgasti “Aki haragimkt — annak nmet­t AZ EGYLÁBÚ ASZTAL XXII. A­z Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása után minden, ami jó, hasznos és okos volt, ottmaradt a Lajtán tú­ az osztrákoknál. Ezzel szemben az összes formaságok, a kisztikandtól kezdve a bokaösszecsa­pásig, a Gnadige Frautól az alázatos tiszteletemig, még sok hasonló operett cécóval átkerült Magyar­­országra. Kinek járt jó napot és kinek kezét csóko­­­­ltam, ki volt néni, ki volt tésasszony s ki volt naccsága. Külföldi ezen egyáltalán nem tudott eligazodni, de még a Felvidék és Erdély magyarjai is csak nehezen tudták megérteni Túl sok volt a tonnaiság, a látszat és a kirakat dolog. Kinek nem szabad irattáskánál nagyobb csomagot vinni az utcán, harmadik osztá­lyon utazni, hol kell a névjegy sarkát behajtani, ha gratulációt küld az ember, piros rózsacsokrot sza­bad-e küldeni férjes asszonynak, hány lépés után sza­bad lekérni és mennyi borravaló után lehet tegezni a cigányt. Aztán ezekből a formaságokból egy jókora háti­zsákra valót kihoztunk magunkkal nyugatra. A pekingi menekült­táborban, néhány héttel a háború befejezése után, a bunkerban Erdélyi Barna zenekara muzsikált és a hölgyek, bár napközben gályá­kat és gombát gyűjtögettek és élelemért ékszert cse­réltek a fekete piacon, este azon töprengtek, hogy kis­­estélyiben el lehet-e menni a “bunker bál­ba”. Ilyen előzmények után természetes, hogy W­ash­­ington D. C.-ben is elhatározták, hogy meg kell ren­dezni a magyar bált. — Ennek nagy jelentősége van. Feh­ívjuk a fi­gyelmet a magyarokra, szorosabb kapcsolatot építünk­­ ki az amerikaiak felé, azáltal, hogy egy magyar bálban jól érzik majd magukat, főleg az asszonyok. Mert a magyar bálban nem lehet, hogy a hölgyek ne szórakoz­zanak, iletve ne táncoljanak, már­pedig ez a lényeg... — A bál jövedelméből magyar diákokat lehet se­gíteni, magyar házat lehet építeni az ország fővárosá­ban, a még európai menekült­táborokban és kórházak­ban, öregotthonokban lévőkön lehet segíteni... . . . Huj, huj, hajrá, éljen a magyar bál,­­ meg k©h valósítani ! A 7. előkészítő gyűlésen a nők mind a bál mellett szavaztak. Kezdetben Samy és Gereben István az egyik oldal­ról és Dr­­ám Tibor a másik oldalról elindították a magyar báli Washingtonban. Káprázatos volt. Mély­nyomású, csontpapírra és nemzeti szalaggal, arany felülnyomással, háromszoros borítékban készült meg­hívó, a Sheraton szálló nagy márványtermében, tizenkéttagú zenekar, megjelenés nagy estélyi, uraknak frakk, vagy szmoking, lehet dísz­magyar is. A költségek túl magasak, tehát a belépők is azok. Védnökök, az alelnöktől kezdve, képviselők, admi­rálisok és özvegy milliomos asszonyok. A felkérendő listán Gábor Zsazsa, Gogolák, Teher Edwárd és Lu­­gosy Béla szerepeltek. Miután a nagy költségek miatt szükséges volt a tömeg, de különben is mutatni kellett,, hogy micsoda nagy egységet képviselünk mi magyarok itt az ország fővárosában, tehát mindenkit meghívtak, aki csak el­érhető volt és meg tudta fizetni az ötven dolláros be­lépő díjat. Itt demokrácia van, tehát minden magyar egyforma, de ... nem azért vagyunk mi magyarok. ÍM1VEN8 BECSÜ­LETTEL­ v­itézül: Füry Lajos 1979. október 31-

Next