Magyarság, 1993 (68. évfolyam, 1-19. szám)
1993-01-19 / 1. szám
VOLUME LXVIII évf. No. 1. szám 1993. január 19. MIT VÁRUNK AZ ANYAORSZÁGTÓL? A hazai percemberkék által minduntalan lefitymált Horthy-korszakból két könyvecske van előttem. Az egyik tetszetős vánszonkötésű és aranyos díszítésű zsebkönyv az Atheneum nyomdáját dicséri. Sajnos, évszáma hiányzik. Tény, hogy a m.kir. kormány emlékkönyvnek szánta “amerikai magyar testvéreinknek.” Teljes címe: “Magyarország a világ lelkiismerete előtt.” Szerzője Dréhl Imre m. kir. népjóléti és munkaügyi államtitkár. Felelős kiadója: Kállay Miklós, az előszót pedig báró Perényi Zsigmond írta. A másik könyvecske 1935-ben jelent meg, mint a Magyarok Világkongresszusa állandó szervezeti irodájának ajándéka a magyar öntudat és összetartás emelésére. Címe: “Tudod-e mit köszönhet a világ a magyarságnak? “ Az akkori kormány tehát kereste a kapcsolatot az idegenbe szakadt magyarokkal. Jóllehet, azok önkénes kivándorlók voltak, nem pedig politikai menekültek. Tudták az illetékesek, hogy az évtizedek folyamán felnövekvő második nemzedék gazdasági és politikai összeköttései révén előnyére lehet a trianoni csonkahazának. Legfeltűnőbb az, hogy nem lekicsinyléssel, hanem szeretettel igyekeztek a tengerentúli magyarokat együttműködésre megnyerni. “Mindent elkövetünk, - olvassuk az előszóban - hogy ismét boldoggá, erőssé, virulóvá, naggyá tegyünk hazánkat. Arra kérünk, támogassatok ebben a nagy munkában.” Az akkori hazai kormány tudatában volt azoknak a nemzetpolitikai előnyöknek, amelyek a kivándoroltak külföldi tevékenységéből, kapcsolataiból származhatnak a magyar állam javára. Hol van a mai budapesti kormány részéről az a testvéri kéznyújtás és szeretet-megnyilvánulás a nemzeti emigráció iránt, amely a Horthy-korszak alábbi üzenetéből árad: "Ennek a boldog viszontlátásnak az örömével üdvözöl benneteket mindnyájunk édesanyja s ennek az örömnek hangos ujjongásával fogadunk benneteket mi, testvéreitek. A szeretet hozott ide, itt pedig a szeretet vár, az a szeretet, amelyet nem gyöngíthet az idő, nem semmisíthet meg a távolság, amely nem ismer korlátokat és lehetetlenségeket.” Ebből a szemelvényből is sugárzik az a túláradó szeretet, amely a két emberöltő előtti emlékkönyv egészére jellemző és amely a hit szerepét volt hivatva betölteni a m. kir. kormány és az északamerikai magyarság között. Fejtegetésemben hármas gondolat vezérel. Az emigráció működését két szempontból teszem vizsgálódás tárgyává éspedig anyagi és szellemi megközelítéssel. Harmadik tényezőként azt a ............... (Folytatás a 6. oldalon) MM NEM ÉPPEN ÜNNEPI HANGULATBAN M M M Révffy László (Anglia) A kereszténység legszebb ünnepe a karácsony. Hosszú időn keresztül az istentelen rendszer igyekezett megváltoztatni az ünnep eredetét és fogalmát. Csinált belőle 'Fenyő ünnepét' sőt még a békével is összekötötte, hogy még látványosabb legyen az ateista korszakban. Természetesen az ország keresztény lakosságának a többsége, mert keresztény ország vagyunk, szívében és lelke mélyén elutasította ezt az aljas hamisítást és megmaradt JÉZUS születése ünnepének. Most újra szabadon és úgy lehetett megtartani a karácsony ünnepét, ahogy azt egykor szüleink nekünk adták. Régi fényében ragyogott a karácsonyfa. Újra járhattunk éjféli misére és felszabadult szívvel énekelhettük a 'Mennyből az angyalt' A karácsonyi ünnepeket az Advent előzi meg, mely ősrégi szokás vallásunk történelmében. Ilyenkor valami kimondhatatlan várakozás üli meg az embereket, tervei, vágyai vannak és a szeretet tölti be emberi lényét. Haragosainkkal [ha van] kibékülünk. Megbocsátunk a bűnösöknek és szeretteink gondolatát igyekszünk kitalálni, hogy mit szeretnének kapni karácsonyi ajándékként. Azok a legszebb pillanatok életünkben, amikor látjuk a boldog és csillogó arcokat a karácsonyfa alatt. Ezen a szentestén a világ mozgása is lelassul. Elcsendesednek az utcák és szinte szétárad a szeretet, mint egy láthtatlan ködfelhő az egész világon. Vájjon ez az ádventi hangulat, melyet még a tovatűnt gyerekkorból idéztünk fel, megvan-e még otthon, szülőhazánkban? Az állandóan hozzánk érkező hírek azt sejttetik, hogy sajnos, nem olyan mértékben, ahogyan kellene... Irgalmatlan harcok folynak minden téren, melyek árnyékában a jelenlegi gondok, a megoldásra váró problémák, az állandóan emelkedő bűnhullám és az (Folytatás a 7. oldalon) BÚJDOSÓ P. GYULA: HÍRZÁRLAT és ami mögötte van Romhányi László jelentős politikus, a Magyarok Nemzeti Szövetsége elnöke és a parlamenten kívüli ellenzék elismert vezetője. Neve július 21-ikét követően egycsapásra a címoldalakra került, róla harsogott az Olimpia sikerfényében még a tizenegy aranyat is háttérbe szorítva a szenzációéhes honi sajtó, tette ezt egy közbűntény kapcsán, amikor a jurtabeli gyilkosság fö-föbujtójaként vádolván Romhányit börtönbe vetették. Akkor, júliusban, augusztusban képtelenebbnél képtelenebb rémdrámák kaptak nyilvánosságot "a Jurta kegyetlen uráról", temetői verésekről, fegyveres kényszerítésről, véres vallatásokról! Szinte nem telt egyetlen nap sem, hogy valahol ne jelent volna meg újabb és újabb szenzációs részlet a szörnyű bűntényről és abban Romhányi László szerepéről!... Immár ötödik hónapja előzetes letartóztatásban szenved a Magyarok Nemzeti Szövetségének elnöke, a Szent Korona hetilap főszerkesztője és manapság egy fölöttébb furcsa jelenségnek vagyunk a tanúi: nincs hír a parlamenten kívüli nemzeti ellenzék vezéréről. Mintha az írott és elektronikus sajtó egyszerűen megfeledkezett volna mindarról, amit Romhányiról korábban: július-augusztusban hetet-havat összehordott... A hallgatás okai prózai: Dr. Balasi István igaszágügyi miniszter ugyanis teljes HÍRZÁRLATOT rendelt el Romhányi László körül! Tilos őt a hirhedt Gyorskocsi utcában meglátogatni: sem újságíró, sem politikus, de a védőügyvédjén kívül más személy nem beszélhet vele. MIÉRT EZ A NAGY HALLGATÁS ? Akik Romhányi körül a szelet vetették, bizonyára jól tudják. Minden okuk meg van rá. A megnémított Romhányi ugyanis nem beszélhet. A jelek szerint pedig volna miről. És aki szelet vet, vihart arat! A vihar előtti csend egyet igazol: valami nincs rendben a Romhányi elleni vádkampány körül. Pedig az lenne a tisztességes magatartás: meghallgatni a másik felet is. Nevezetesen Romhányi László politikai véleményét az ellene felhozott vérváddal kapcsolatban ! Néhány nyilatkozat-foszlány azonban átlépte az igazságügyi miniszter által felállított 'hírzárlat' blokád falát. Onnan tudjuk, hogy Romhányi László ártatlannak vallja magát. Szerinte a vádirat megalapozatlan, felsőbb hatalmi körök utasítására készült, a BRFK és az ügyészség a nyomozati szakaszban mindvégig együttműködött. Azt is tudjuk: Dr. Csevár Antalnak, az ügyészségi kihallgatáson, - bizonyítékok hiányában- azonnal szabadlábra kellett volna helyeznie Romhányi Lászlót. Dr.Tímár György és Dr. Bárándi György védőügyvédek is védencük ártatlanságáról nyilatkoztak és a tárgyaláson felmentő ítéletet várnak. Mindenesetre megdöbbentő tény dr. Balsai miniszter hírzárlata. Ugyanis ítélet előtt SENKINEK sincs joga korlátozni egy vádlott védekezését. - Még az igazságügyi miniszternek sem! - A hírzárlat egyre erőteljesebben igazolja gyanúnkat: nincs minden rendben a Romhányi-ügy körül. Sőt! - A parlamenten kívüli keresztény, nemzeti ellenzék vezére: POLITIKAI FOGOLYNAK TEKINTI MAGÁT! Annyi bizonyos: elnémultak a július-augusztusi rágalmazók, az újabb és újabb rémtörténetek kiagyalói. - Dr.Balsai István, a "régi szép idők" jól bevált fegyveréhez nyúlt: hatalmi szóval elnémíttatja a "rettegett" politikai ellenfelet. A bírósági tárgyalás idejét is halasztgatják: minél később kezdődik a per, annál többet ül előzetes letartóztatásban Romhányi... Hogy ártatlanul? A hatalom majd mossa a kezét! - Ismerős módszer ez is a közelmúlt évtizedeiből... Egyes szám ára: 85 cent