Magyarság, 1996 (71. évfolyam, 5-8. szám)

1996-07-28 / 5. szám

Lejár 1994 december 31. HUNGARIAN REFORMED FEDERAT 2001 MASSACHUSETTES AVE NW WASHINGTON, DC 20036-1011 HUNGARIAN IN LANGUAGE C 71 SZERKESZTO-KIA DO BONN IS KIÁLL A SZUDÉTANÉMETEKÉRT • Igaz magyar Isten ujját láthatja a trianoni csehtót tákolmány három és fél év előtti összeomlásában. Szláv megrablóink északi és déli államainak félszázad utáni széthullása által — hála az isteni örök igazságnak — belső kezdeményezésre változtak meg a trianoni határok, ha egyelőre nem is a mi előnyünkre. A józan ész és Európa békéje azt követelte volna, hogy a Trianonban paracsszóra összetákolt északi s déli szláv állam felbomlása ma csak az eredeti szerződő feleket hanem, a trianoni-párizsi "béke­­szerződések" érvényességét is magával rántsa az idők mélyébe... Az egykori szerződő felek (Csehszlovákia, Jugoszlávia) meg­szűnésével A TRIANONI HATÁROK IS SEM­­MISSÉ VÁLTAK. A helyükön keletkezett új államoknak, az érvényüket veszített trianon­­párizsi jogcímek bitorlásása helyett az eredeti tulajdonossal [MAGYARORSZÁGGAL] kellene szerződést kötniök. Nemcsak Hugo GROTIUS-nak, a nemzetközi jog atyjának tételei, hanem a Helsinki Egyezmény értelmében is meg kellett volna kérdezni a nagyszámú magyarságot,­­ hová kívánnak tar­tozni. Fentiek magyarázatául hangsúlyozom: a trianon-párizsi "békeszerződésekben" nincs sem jogosítvány, sem intézkedés az elrabolt magyar területek más államok általi örökölhetőségére, a megrabolt magyar állam tudta és beleegyezése nélkül! A Trianonban el­rabolt magyar országrészek nem adhatók "albérletbe'a teljesen új szlovák [tót], szerb, horrvát és szlovén (vend) államalakulatoknak , így­­ tisztességes magyar kormányzatnak minden nemzetközi fórumon tiltakoznia kellene az újabb jogtalanságok ellen. Rövidesen tehát, mind az Antall-féle közkereseti társaság, mind a hazánk feldarabolásáért felelős hatalmaknak tár­gyalást kellett volna kezdeményezni Ma­gyarország határainak igazságos rendezése érdekében. A szövetségesek éppúgy, mint a pesti bábkormány nehezen jóvátehető mulasztást követtek el. Súlyos hiba volt, hogy az elszakadások, önállósulások népsza­vazásai alkalmával a magyar nemzetiségek nem élhettek önrendelkezési jogukkal, amit pedig a Helsinki Egyezmény is biztosít nekik. Ezen magyar nézőpont érintése után térjünk vissza tulajdonképpeni tárgyunkra, a szudétanémetekre. A csehek által véres embertelenséggel elkövetett kiűzetésük a világtörténelem egyik legaljasabb eseménye. A humanizmusról s új világrendről fecsegő kozmopoliták örök szégyene, sőt súlyos bűne, hogy a nemzetközi jogszolgáltatás helyett a , c­onbolsi bosszút hagyják érvényeséül­. (Folytatás a 8. oldalon) SZOMORÚ ÉVFORDULÓ (május 30,1778) Dr. Zsuffka Vidtor Nemcsak a büszke francia nemzetnek, de az egész civilizált világnak gyásznapját jelen­ti május 30.-a, amikor FRANCOIS MARIE AROUET VOLTAIRE 1778-ban, 83 éves korában visszaadta lelkét TREMTÖ URÁNAK ... Annak a TEREMTŐNEK, akinek létezésében egy életen át soha nem hitt és halálos ágyán is, amikor egy pap jelent meg nála az u­tolsó kenet­tel, azt kérdezte tőle: KI KÜLDTE ÖNT, ABBÉ ÚR ?, mire az volt a válasz: MAGA AZ ISTEN!... "Helyes", mondta neki VOLTAIRE,­­ "De hol a megbízólevele?" A pap tehát eredménytelenül távozott... Amikor végre Voltaire hirtelen megváltozott és boldog, felderült arccal, nagy sietve elküldött egy másik abbé-ért GAUTIER-ért, hogy gyóntassa meg. Most pedig, legyen szabad nekem - a gyászos évforduló aktualitása miatt is - néhány szóval megemlékeznem a civilizált világ egyik legnagyobb lángelméjéről, bár fizikailag egész életében gyenge és beteges volt, mégis szellemi ereje felülmúlta a vele élt legnagyobb zseniket is ... Édesanyja már születésekor belehalt a szülési kompliká­ciókba. ő maga pedig oly gyenge és élet­­képtelennek látszott, hogy dajkája szerint csak egy, vagy két napra számíthatott. Ezért is rohantak gyorsan a haldokló pólyással a templomba, hogy megkereszteljék... Nos, ennek a gyenge csecsemőnek későbbi lelki ereje legyőzött minden testi gyengeséget, s így 83 év alatt megérte az AGGASTYÁNOK KORÁT.­­ Elmondhatjuk tehát, hogy Voltaire ezzel a mathuzsálemi korral [Bár az "ÖCSKÖS " nálam sokkal fiatalabb volt], túlélte nagy elődeit (Socrates 70 évig élt Platon pláne 80-at). Akik szerencsésebbek voltak, mint nagy olasz festő, TIZIAN aki hirtelen és váratlanul pusztult el a Frenzei dögvész,­­ az ún. FEKETE HALÁL idején,... 99 éves korában. (Történt pedig ez akkor, a "KÖZÉPKOR"-ban,­­ amikor az általános emberi életkor 31 volt.) Summa summarum, — VOLTAIRE élete végefelé hosszú életet kívánt magának - mondván - " attól félek, hogy meghalok mielőtt valami szolgálatot tehettem volna". Nos, a valóság az volt, hogy " közel és távol mindenki dicsőítette jótéteményeit... Az em­berek tanácsot kértek tőle, elmondták az igazságtalanságokat, amiknek áldozatul estek s kérték tollának és tekintélyének segítségét." Voltaire-nek különös gondja volt a szegény emberekre, azokra, akik valami hibát követtek el.­­ Kegyelmet eszközölt ki nekik s tisztes foglalkozást szerzett számukra, ügyelt rájuk és ellátta őket tanácsokkal. Amikor egy fiatal pár, amely kirabolta őt, majd kérte bocsánatát,­­ Voltaire szintén letérdelt, hogy talpra állítsa őket s azt mondta, hogy szívből megbocsájt — és csak (Folytatás a 7. oldalon) AUSZTRIA MILLENIUM A Sokan nem tudják, hogy amikor az idén csonka hazánk, helyesebben a Kárpátok övezte Nagy-Magyarország honfoglalásának ezeregyszázadik évfordulóját ünnepeljük,­­ ugyanakkor Ausztria létezésének ezredik évéhez érkezett. Már bevezetőben le kell szögezni, hogy Ausztria egy évszázaddal későbbi keletkezése aránylag kisebb eltérést jelent, mint az a különbség, miszerint Hungária - mind ritka történelmi jelenség - már teljes földrajzi nagyságában született meg a honfoglaláskor. Ausztria ugyanis 996-ban tulajdonképpen csak csírájában létezett, éspedig OSTAR­RICHI néven. A honfoglalásunk után egy évszázaddal, 996-ban először említett OSTARRICHI alatt kezdetben az Enns és Traisen, majd az Enns és Bécsi-erőd közti Duna- szakasz déli partvidéke értendő. A tekintélyes Encyclopaedia Britannica szerint is csak a XIII. szd. végétől ismerték formailag is mint Ausztriát. A teljes egészében keletkezett Hungáriával ellentétben, csak évszázadokig tartó fokozatos fejlődéssel érte el mai a földrajzi és állami fejlettségét. Az osztrák és a magyar állam keletkezése közti további különbségek közül kiemelendő maga a megnevezés, a névadás ténye is. Amíg 996-ban okiratilag először említett OS­TARRICHI [később OSTREICH, ÖSSTERREICH] terleti és nem népi eredetű megnevezés,­­ addig Magyarország latin, német és egyéb idegen nyelvű megnevezés egyetlen népre és pedig országalapító magyarságra utaló félre­­érthetetlen fogalom. Az OSTARRICHI elnevezésből arra is következtethetünk, hogy az osztrák és bajorokból és másokból keletkezett keverék nép, melynek sokáig nem volt közös neve. A mai értelemben vett Ausztria államjogi alapja az egész középkor folyamán kezdetlegesek voltak.­­ Három tarto­mánya, (a mai Alsóausztria Styria és Karinthia) csak lazán kapcsolódtak egymáshoz. Különállásuk kifejezésre jut abban is, hogy ún. államiságuknak közös neve sem volt. OSTAR­RICHI,­lletve Ausztria alatt még 1192 után is csak azt az egyet­len tartományt értették. A köztudatban az új fogalom nem ter­jedt ki Styriára vagy Karinthiára,­­ hiszen a X.-XIII. szd.-ban az ’’osztrák” hercegség nem volt egyéb, mint német birodalmi hűbér. Az sem érdektelen, hogy egykor íróink csak a XVIII. szd.-ban kezdik elhagyni az addig használatos ’Bécsország’ elnevezést, amit kizárólag Ostmarkra (Alsó-Ausztriára) értelmeztek. Amíg a mostani Ausztria a mohácsi vész előtt egymással versengett, félig-meddig önálló határgrófságok laza tömörüléséből alakult kis területű, politikai egységet és függetlenséget nélkülöző földrajzi fogalom,­­ addig MAGYARORSZÁG hat évszázadon át területileg, gazdaságilag és politikailag egységes, központi vezetésű, önálló államalakulat volt, amely HUNGARIAN KINDGOM néven minden világnyelvben megtalálható. Nem túlzás tehát az a megállapítás (Encyclolop, Univer­salis, Párizs), miszerint a jelenkor előtt osztrák nemzet sohasem létezett.­­ Viszont a mi ezeregyszázéves hazánk, UNGARIA vagy HUNGÁRIA néven egységes nemzet volt már akkor is, amidőn oszrákok alatt jobbára csak a Bécsi­medence (OSTARRICHI) népkeveré­ket értették... Földrajz-történeti bizonyításoknál, mint összehasonítási segédletek, elengedhetlen a történeti atlaszok igénybevétele. A megbízható KNARSK-féle térképsorozatok alapján is,­­ Ausztria mai formájában és kiterjedésében, a múlt századig nem volt a térképen. A magyarság IX-X. szd.-i dunavölgyi fölényére jellemző, hogy Bécs első írásbeli említése is vele kapcsolatos. Egyik krónika a magyarok és germánok 881-beli WENIA melletti összecsapásáról ad hírt. Következő írásos megnevezése másfél század múlva 1030-ban szintén magyar vonatkozó. Ugyanis 1930-ban Szent István visszafoglalja Bécset, amelynek kezdetleges voltára abból is következtethetünk (Folytatás a 7. oldalon)

Next