Magyarság, 1996 (71. évfolyam, 5-8. szám)
1996-07-28 / 5. szám
Lejár 1994 december 31. HUNGARIAN REFORMED FEDERAT 2001 MASSACHUSETTES AVE NW WASHINGTON, DC 20036-1011 HUNGARIAN IN LANGUAGE C 71 SZERKESZTO-KIA DO BONN IS KIÁLL A SZUDÉTANÉMETEKÉRT • Igaz magyar Isten ujját láthatja a trianoni csehtót tákolmány három és fél év előtti összeomlásában. Szláv megrablóink északi és déli államainak félszázad utáni széthullása által — hála az isteni örök igazságnak — belső kezdeményezésre változtak meg a trianoni határok, ha egyelőre nem is a mi előnyünkre. A józan ész és Európa békéje azt követelte volna, hogy a Trianonban paracsszóra összetákolt északi s déli szláv állam felbomlása ma csak az eredeti szerződő feleket hanem, a trianoni-párizsi "békeszerződések" érvényességét is magával rántsa az idők mélyébe... Az egykori szerződő felek (Csehszlovákia, Jugoszlávia) megszűnésével A TRIANONI HATÁROK IS SEMMISSÉ VÁLTAK. A helyükön keletkezett új államoknak, az érvényüket veszített trianonpárizsi jogcímek bitorlásása helyett az eredeti tulajdonossal [MAGYARORSZÁGGAL] kellene szerződést kötniök. Nemcsak Hugo GROTIUS-nak, a nemzetközi jog atyjának tételei, hanem a Helsinki Egyezmény értelmében is meg kellett volna kérdezni a nagyszámú magyarságot, hová kívánnak tartozni. Fentiek magyarázatául hangsúlyozom: a trianon-párizsi "békeszerződésekben" nincs sem jogosítvány, sem intézkedés az elrabolt magyar területek más államok általi örökölhetőségére, a megrabolt magyar állam tudta és beleegyezése nélkül! A Trianonban elrabolt magyar országrészek nem adhatók "albérletbe'a teljesen új szlovák [tót], szerb, horrvát és szlovén (vend) államalakulatoknak , így tisztességes magyar kormányzatnak minden nemzetközi fórumon tiltakoznia kellene az újabb jogtalanságok ellen. Rövidesen tehát, mind az Antall-féle közkereseti társaság, mind a hazánk feldarabolásáért felelős hatalmaknak tárgyalást kellett volna kezdeményezni Magyarország határainak igazságos rendezése érdekében. A szövetségesek éppúgy, mint a pesti bábkormány nehezen jóvátehető mulasztást követtek el. Súlyos hiba volt, hogy az elszakadások, önállósulások népszavazásai alkalmával a magyar nemzetiségek nem élhettek önrendelkezési jogukkal, amit pedig a Helsinki Egyezmény is biztosít nekik. Ezen magyar nézőpont érintése után térjünk vissza tulajdonképpeni tárgyunkra, a szudétanémetekre. A csehek által véres embertelenséggel elkövetett kiűzetésük a világtörténelem egyik legaljasabb eseménye. A humanizmusról s új világrendről fecsegő kozmopoliták örök szégyene, sőt súlyos bűne, hogy a nemzetközi jogszolgáltatás helyett a , conbolsi bosszút hagyják érvényeséül. (Folytatás a 8. oldalon) SZOMORÚ ÉVFORDULÓ (május 30,1778) Dr. Zsuffka Vidtor Nemcsak a büszke francia nemzetnek, de az egész civilizált világnak gyásznapját jelenti május 30.-a, amikor FRANCOIS MARIE AROUET VOLTAIRE 1778-ban, 83 éves korában visszaadta lelkét TREMTÖ URÁNAK ... Annak a TEREMTŐNEK, akinek létezésében egy életen át soha nem hitt és halálos ágyán is, amikor egy pap jelent meg nála az utolsó kenettel, azt kérdezte tőle: KI KÜLDTE ÖNT, ABBÉ ÚR ?, mire az volt a válasz: MAGA AZ ISTEN!... "Helyes", mondta neki VOLTAIRE, "De hol a megbízólevele?" A pap tehát eredménytelenül távozott... Amikor végre Voltaire hirtelen megváltozott és boldog, felderült arccal, nagy sietve elküldött egy másik abbé-ért GAUTIER-ért, hogy gyóntassa meg. Most pedig, legyen szabad nekem - a gyászos évforduló aktualitása miatt is - néhány szóval megemlékeznem a civilizált világ egyik legnagyobb lángelméjéről, bár fizikailag egész életében gyenge és beteges volt, mégis szellemi ereje felülmúlta a vele élt legnagyobb zseniket is ... Édesanyja már születésekor belehalt a szülési komplikációkba. ő maga pedig oly gyenge és életképtelennek látszott, hogy dajkája szerint csak egy, vagy két napra számíthatott. Ezért is rohantak gyorsan a haldokló pólyással a templomba, hogy megkereszteljék... Nos, ennek a gyenge csecsemőnek későbbi lelki ereje legyőzött minden testi gyengeséget, s így 83 év alatt megérte az AGGASTYÁNOK KORÁT. Elmondhatjuk tehát, hogy Voltaire ezzel a mathuzsálemi korral [Bár az "ÖCSKÖS " nálam sokkal fiatalabb volt], túlélte nagy elődeit (Socrates 70 évig élt Platon pláne 80-at). Akik szerencsésebbek voltak, mint nagy olasz festő, TIZIAN aki hirtelen és váratlanul pusztult el a Frenzei dögvész, az ún. FEKETE HALÁL idején,... 99 éves korában. (Történt pedig ez akkor, a "KÖZÉPKOR"-ban, amikor az általános emberi életkor 31 volt.) Summa summarum, — VOLTAIRE élete végefelé hosszú életet kívánt magának - mondván - " attól félek, hogy meghalok mielőtt valami szolgálatot tehettem volna". Nos, a valóság az volt, hogy " közel és távol mindenki dicsőítette jótéteményeit... Az emberek tanácsot kértek tőle, elmondták az igazságtalanságokat, amiknek áldozatul estek s kérték tollának és tekintélyének segítségét." Voltaire-nek különös gondja volt a szegény emberekre, azokra, akik valami hibát követtek el. Kegyelmet eszközölt ki nekik s tisztes foglalkozást szerzett számukra, ügyelt rájuk és ellátta őket tanácsokkal. Amikor egy fiatal pár, amely kirabolta őt, majd kérte bocsánatát, Voltaire szintén letérdelt, hogy talpra állítsa őket s azt mondta, hogy szívből megbocsájt — és csak (Folytatás a 7. oldalon) AUSZTRIA MILLENIUM A Sokan nem tudják, hogy amikor az idén csonka hazánk, helyesebben a Kárpátok övezte Nagy-Magyarország honfoglalásának ezeregyszázadik évfordulóját ünnepeljük, ugyanakkor Ausztria létezésének ezredik évéhez érkezett. Már bevezetőben le kell szögezni, hogy Ausztria egy évszázaddal későbbi keletkezése aránylag kisebb eltérést jelent, mint az a különbség, miszerint Hungária - mind ritka történelmi jelenség - már teljes földrajzi nagyságában született meg a honfoglaláskor. Ausztria ugyanis 996-ban tulajdonképpen csak csírájában létezett, éspedig OSTARRICHI néven. A honfoglalásunk után egy évszázaddal, 996-ban először említett OSTARRICHI alatt kezdetben az Enns és Traisen, majd az Enns és Bécsi-erőd közti Duna- szakasz déli partvidéke értendő. A tekintélyes Encyclopaedia Britannica szerint is csak a XIII. szd. végétől ismerték formailag is mint Ausztriát. A teljes egészében keletkezett Hungáriával ellentétben, csak évszázadokig tartó fokozatos fejlődéssel érte el mai a földrajzi és állami fejlettségét. Az osztrák és a magyar állam keletkezése közti további különbségek közül kiemelendő maga a megnevezés, a névadás ténye is. Amíg 996-ban okiratilag először említett OSTARRICHI [később OSTREICH, ÖSSTERREICH] terleti és nem népi eredetű megnevezés, addig Magyarország latin, német és egyéb idegen nyelvű megnevezés egyetlen népre és pedig országalapító magyarságra utaló félreérthetetlen fogalom. Az OSTARRICHI elnevezésből arra is következtethetünk, hogy az osztrák és bajorokból és másokból keletkezett keverék nép, melynek sokáig nem volt közös neve. A mai értelemben vett Ausztria államjogi alapja az egész középkor folyamán kezdetlegesek voltak. Három tartománya, (a mai Alsóausztria Styria és Karinthia) csak lazán kapcsolódtak egymáshoz. Különállásuk kifejezésre jut abban is, hogy ún. államiságuknak közös neve sem volt. OSTARRICHI,lletve Ausztria alatt még 1192 után is csak azt az egyetlen tartományt értették. A köztudatban az új fogalom nem terjedt ki Styriára vagy Karinthiára, hiszen a X.-XIII. szd.-ban az ’’osztrák” hercegség nem volt egyéb, mint német birodalmi hűbér. Az sem érdektelen, hogy egykor íróink csak a XVIII. szd.-ban kezdik elhagyni az addig használatos ’Bécsország’ elnevezést, amit kizárólag Ostmarkra (Alsó-Ausztriára) értelmeztek. Amíg a mostani Ausztria a mohácsi vész előtt egymással versengett, félig-meddig önálló határgrófságok laza tömörüléséből alakult kis területű, politikai egységet és függetlenséget nélkülöző földrajzi fogalom, addig MAGYARORSZÁG hat évszázadon át területileg, gazdaságilag és politikailag egységes, központi vezetésű, önálló államalakulat volt, amely HUNGARIAN KINDGOM néven minden világnyelvben megtalálható. Nem túlzás tehát az a megállapítás (Encyclolop, Universalis, Párizs), miszerint a jelenkor előtt osztrák nemzet sohasem létezett. Viszont a mi ezeregyszázéves hazánk, UNGARIA vagy HUNGÁRIA néven egységes nemzet volt már akkor is, amidőn oszrákok alatt jobbára csak a Bécsimedence (OSTARRICHI) népkeveréket értették... Földrajz-történeti bizonyításoknál, mint összehasonítási segédletek, elengedhetlen a történeti atlaszok igénybevétele. A megbízható KNARSK-féle térképsorozatok alapján is, Ausztria mai formájában és kiterjedésében, a múlt századig nem volt a térképen. A magyarság IX-X. szd.-i dunavölgyi fölényére jellemző, hogy Bécs első írásbeli említése is vele kapcsolatos. Egyik krónika a magyarok és germánok 881-beli WENIA melletti összecsapásáról ad hírt. Következő írásos megnevezése másfél század múlva 1030-ban szintén magyar vonatkozó. Ugyanis 1930-ban Szent István visszafoglalja Bécset, amelynek kezdetleges voltára abból is következtethetünk (Folytatás a 7. oldalon)