Magyarság, 1996 (71. évfolyam, 5-8. szám)

1996-07-28 / 5. szám

1996. július 28. A beszédben minden benne foglaltatik, amit az igazi magyar elképzel­és kíván — ezért a nagy felháborodás még a magukat újabban konzervatívnak álcázó FIDESZ sorokban is.­VÉGRE eljutottam itt az utolsó előtti felvonáshoz.­­ Barátunk, a lovat váltott képviselő úr dr. Kulin Ferenc csak úgy mellékesen megjegyezte, hogy a nemzeti [?]ellenzéki erők a KISGAZDÁ­KAT KIHAGYVA [szerk.] összefognak majd a következő választáson... Ügyükben a sajnálatos csak az hogy az MDF, a MDNP [?] Aztán meg a KÉK Demokraták és a FIDESZ nem tud annyi választót felsorakoztatni mint az egyre gyarapodó kisgazdák. Tehát mi lesz az utolsó felvonás? — Nem más, mint egy újabb bukás!! — Dr. Kulin finoman szövegezett kijelentéséből azért világosan kitűnt, hogy Torgyánék nem "szalonképesek' a “NÉPPÁRTOK" akadémikusainak sorában..... Vitathatatlan, hogy dr.Torgyán beszéde felháborította a liberál-bolsikat és azok barátait -- ezzel szemben MILLIÓK HELYESLIK MINDEN MONDATÁT! És ha valakinek esetleg kifogása lenne dr.Torgyán szóhasználatával kapcsolatban, az nézzen bele azokba az írásokba amiért Göncz Árpád március ünnepén 'Kossuth­­díjakat' adományozott...!!!—íme, Petri György, érdemes költő verséből: “Zakatol a Szentcsalád, isten tömi Máriát." — A másik árnyék-magyar, Esterházy Péter művész förmedvénye: “Mit akar ezekkel a magyarokkal? Was für ein magyar (jiddishh). A csokorba kötöttet szétbontjuk és éles késsel ferdén visszavágjuk. Kivétel a fás szárnak, mert azokat törjük, vagy kalapáccsal zúzzuk!" Az összement magyar savó leöntése és Trianon után túrónak használhatjuk.­­ [Késői vereckei bevándorló irodalmi magyarsága!­ Szerk.] Egy véletlen elszólása a “művésznek" : "Tanácsosabb faj­tiszta magyart beszerezni mint valami bizonytalan származásút! Olcsó magyarnak híg a leve. Ott vesztegették a drága időt MDF-es hasonszőrű 'képviselők' és senkinek sem volt mersze ily ocsmány, vallás, és magyar­ gyalázás ellen szót emelni! Kinek a hazája a mai Magyarország? ·=‹ Vagy talán tegyem fel a kérdést: KINEK akarják azt a bénára csonkított, szenny által vezetett árnyékországot átjátszani?? Hadd fejezzem be Vörösmarty Mihály A Hontalan c. versének egyik strófájával: “Te tűrsz, bár kínod súlya nagy Tán a becsület rabja vagy, S neved gyalázva volt? Gyalázva minden címerem, De azt hazámért szenvedem S ez rajtam drága folt." KOKAI-KUN TAMÁS Vagdalt hús, darált hús, vagy hamburgerek? Szathmáry Lajos Öt kiváló magyar újság­író járja mostanában az Egyesült Államokat. Az USA kormányának, illetve külügyminisztériumának (State Department) vendé­gei. A magyar „vidéki” rádiót, napi- és hetilapokat képviselik. Miskolcról, Győrből, Szegedről, Székes­­fehérvárról és Veszprémből jöttek és csirkefarmokat, sertéshizlaldákat, gyümölcs­­termelőket és tejüzemeket látogatnak, hogy majd ott­hon beszámoljanak a ma­gyar „vidéki lakosságnak” az amerikai „vidéki lakos­ság” életéről, gondjairól. Wisconsinból Michigan­­be menet, pár órára megáll­tak Chicagóban és egyikük személyes, baráti kapcsola­tai révén eljöttek hozzám rövid beszélgetésre. Természetesen percek alatt az étkezésre, főzésre, szakácsművészetre terelő­dött a beszélgetés. Fő témájuk, fő érdek­lődési területük az „ameri­kai étel” érdekes, izgalmas, félreértett világa volt. Saj­nos az idő rövidsége miatt képtelenség lett volna min­den kérdésükre válaszol­nom. Tudom, mostanában, — a következő 3-4 hónapban — nagyon sok amerikai és kanadai magyar családnak (és sok egyedülálló, egyedül élő magyarnak) lesznek magyarországi vendégei, rokonok, ismerősök, jó barátok, üzlettársak, akik ugyanazokkal a jogos és érdekes kérdésekkel fogják „bombázni” olvasóimat, melyekkel váratan, kedves kollégáim rohamoztak meg engem és ezért szeretnék röviden és a lehetőség sze­rint pontosan válaszolni az újvilág és óvilág közötti kultúrkapcsolatok „legége­tőbb” kérdéseire, a HAM­BURGER nevű jelenségre. Ez a szó, hogy „hambur­ger” mai jelentésével: „egy darált marhahúspogácsa” egy darab kenyéren, esetleg másik kenyérdarabbal leta­karva” először egy Hannah Glass nevű angol szakács-­­ könyvírónak az 1600-as évek végén, Londonban megjelent szakácskönyvében fordult elő. Azután az 1800-as évek végéig soha, sehol, senki nem hallott, nem olvasott róla és akkor itt, Ameriká­ban tűnt fel először, való­ MAGYARSÁG színűleg egy étapon, utána egyre gyakrabban, szakács­­könyvekben, hírlapi tronyha­­rovatokban, kiskocsmák „azaz szalonok és bárok ablakaiban kitett táblákon”. A huszadik század elején a hamburger bekopogtatott az amerikai családi konyhákba és falatozókba, majd a gyorsfelszolgáló helyek kedvence lett és fél évszá­zad múltán, az ötvenes években szinte átvette az „egyeduralmat” Amerika­­szerte, a hetvenes években pedig, ,megszállta” London­tól Tokióig a világ csaknem minden fővárosát, (talán India kivételével). Ma már a MacDonaldok­­tól, Burger Kingektől és egyéb hamburgert árusító helyektől az elegáns, fehér­­abroszos, ezüst evőeszközös éttermekig, nagy nemzeti parkoktól kis búcsújáró helyek lacikonyhájáig min­denütt a hamburgeré a világ. Szinte természetes, hogy ilyen „hódító világsiker” sok ellentétes, sőt­ ellen­séges hangulatot vált ki a nagyközönségből, világszer­te, így Magyarországon is. Vajon mi a hamburger, a hirtelensült darált marha­hús világsikerének a titka? Ilyen igaz lenne, hogy ra­vasz üzletemberek egyszerű­en rákényszerítik a világ lakosságának nagy százalé­kát arra, hogy — a kényszer hatása alatt — hamburgert egyenek, ha tetszik, ha nem? Hogy a „propaganda” a „reklám” a hirdetési válla­latok ravaszsága hajtja az emberiség százezreit, sőt millióit a MacDonald és Burger King kiszolgáló­­helyek felé? Úgy érzem, nem egészen így van! A dolog úgy kez­dődött, és ott kezdődött, hogy az eredeti hamisítat­lan, valódi hamburger pom­pás eledel! Akinek alkalma van rá, hogy megkóstoljon egy olyan hamburgert, amilyen­nek a hamburgernek lennie kell, az tudja, hogy ez az egyszerűen elkészíthető étel valóban a gasztronómiának, a konyhaművészetnek az egyik legpompásabb csúcs­találmánya. Enyhén érlelt, frissen darált marhahús­pogácsát fehér parázson, vagy hosszúnyelű sütő­edényben (palacsintasütő­ben), vagy rozsdamentes acélból készült grillel forró tűz felett hirtelen átsütünk, ráhelyezzük egy átforrósí­­tott, kissé megpirult zsem­lyére, ráteszünk egy szép vastag, érett szelet paradi­csomot, egy nagy szelet, illatos, enyhén csípős vörös­hagymát, esetleg egy saláta­levelet is, betakarjuk a zsemlye másik felével, kecsüppel (catchuppal) meglocsolt frissen sült szalmakrumplival és egy (Folytatás a 7. oldalon) erebessy Emőke: MÉG MINDIG TIK-TAKKOL CSERNOBIL ... A csernobili atomreaktor felrobbanása nem volt elég figyelmeztetés a Szovjetunió vezetőinek, s a világ atom-ellenőrző bizottságának. A kievi mintára épült atomreaktorok tovább működnek a katasztrófa minden borzalma ellenére. A Nemzetközi Atomic Energy Agency (LAEA) józan számadatokkal vázolta fel 1986-ban, mi történt a robbanás után. 36 órán belül 50.000 embert telepítettek át a PRIPJAT városból, majd 90.000 lakost a reaktor körüli 30 km-es zónából.­­ Pripjat - szellemváros - azóta is lakatlan... Mindenféle ’’megbízható’ adatot közöltek a szovjet újságok... Már amennyiben azokban meg lehet bízni! A katasztrófa után 600.000 embert megvizsgáltak a sugár­zónában, 3000 orvos és ápolónő segítségével. 37.500 embert, köztük 12.600 gyereket a klinikákon megfigyelés alatt tartottak.­­ Beismerték, a környékbeli lakosság még mindig rettegésben él és különböző bántalmakban szenved... A robbanás után 12 hónapon át földpróbákat, tej- és húsféleségeket vettek vizsgálat alá. A mérges gázok még 19 nap múlva is szálltak az atomreaktorból, s szennyezték a levegőt. Még Skandináviában is tömegével kellett a rénszarvasokat elégetni, mert fertőzöttek lettek. Pripjat városát 2 méteres betonfallal vették körül. Az elhagyott magas betonházakat azóta is rágja az idő vasfoga... Még olvasható a régi reklám: "Az atom a te barátod és nem ellenséged!” A robbanás után a reaktorhoz szovjet katonaságot rendeltek ki mentésre. Akik önként választhattak: akarnak-e a helyszínen 3 napot segédkezni, vagy inkább 6 hónapon át a veszélyes zónában dolgozni?-- Legfőbb érték az ember!?... Az ország vezetői akkor is némák és süketek voltak. Ma is süketnémák! Az ukrán népnek szüksége van az erőműre, tehát a többi [eddig fel nem robbant] erőmű tovább működik. Nemcsak Ukrajnában, hanem a többi ázsiai, európai országban is. A katasztrófa után 19 évvel egy akkori szemtanú, Kowatew Skaja és a ’Greenpeace' emberei, meg atom­tudósok a helyszínre utaztak, hogy megnézzék, mi a helyzet.... - Ijesztő! mondta Kowatew Skaja. Immár 52 millió ukrán a robbanás áldozata. 4 millió beteg áll ma is kezelés alatt, 2 millió gyógyíthatatlan, ehhez évenként még 1 milliót számíthatunk, akiknek orvosra van, kórházra van szüksége. Éppen úgy, mint az AIDS-ben megbetegedetteknél, itt is az immunszolgálatát szervezetük felmondja. Betegségük neve is ’’Cserbili AIDS“. Nincs ellenállóképességük. Minden fertőzés egyben halálukat jelenti Évente 5000 beteg rákos daganatban hal meg. 75% psychés beteg. Különösen sok a gyermekhalandóság, meg a torzszülöttek száma... 1995-ben 510 gyereket operáltak strumával (180-ban csak 5 volt!) Akik a halál­zónában a felszámolásnál dolgoztak, az eltakarításnál, ott 350,000 ember közül már 60,pve­ren meghaltak, 40 ezer nyomorék és munkaképtelen lett Az atomtudósok és a Greenpace kiküldöttek óva intik, figyelmeztetik az emberiséget. AMI itt történt, az bármikor megismétlődhet.­­ Különösen itt, Csernobilnél, az 1-es és 3-as block MÉG MŰKÖDIK. Csak a 2-est állították le az utolsó pillanatban, 1991. október 11 -én, így akadályozták meg a második katasztrófát. Az atomreaktort beborító betonréteg repedezett! Meddig fog tartani? Ki tudja?? A bonni környezetvédő miniszter, Töpfer megállapította, min­den RBMK típusú reaktor veszélyezett és még nyugati segítséggel SEM építhető át. Azonnal be kellene szüntetni azokat!­­ Ennek ellenére Kelet-Európában 15 csernobili mintára épült atomreaktor működik. Mindez légvonalban csak 1.200 km távolságra van Németországtól.­­ Talán a radioaktivitással telített felhő még hamarabb ér Európába, mint 1­5 évvel ezelőtt... Németországban az atomfelhő után csak az erdei gombáktól, bogyóktól és a vadak belső részének elfogyasztásától óvták a népet.. Az atomveszély nem múltéi... a 439 atomértműben tovább tik-fakkol az óra...... 1942 óta,­­az első atomreaktor bekapcsolása óta­ 30.000 kisebb-nagyobb balesetet fedeztek fel... A csernobili robbanás után a TASS híradóban azt hazudták, hogy mindössze 29 ember halt meg azonnali kisugárzás következtében.­­ Tíz évvel ezelőtt a kievi konferencián már hozzáfűzték: kiszámíthatatlan, a jövőben még hány áldozata lesz! A csernobili katasztrófa 200-szor nagyobb radioaktivitást okozott mint a Hirosimára és Nagasakira ledobott atombomba. Állítólag csak 2000-ig fogják Csernobilban az atomerőművet működtetni,­­ akkor leállítják, ha Ukrajnának 3,4 milliárdot fizetnek. [A világ népei?] -- Addig pedig tik-tekkolhat nekünk...! A vezető­ réteg ma is süket és néma, vagy egyszerűbben: süketnéma. A világ legdrágább söre LONDON. A világ legdrágább söre Tutanhamon fáraó nevét viseli, ókori egyiptomi recept alapján készült s az első üveg jövő hónapban kerül az előkelő londoni Harrods áruház polcára csekély 5000 fontért. A Newcastle sörfőzdék igazgatója elmondta: öt évig dolgoztak az ital kifejlesztésén. 3. oldal

Next