Mai Nap, 1989. március (1. évfolyam, 19-43. szám)
1989-03-31 / 43. szám
BANOMKERT ÉS A SZERVEZETT FELELŐTLENSÉG Helyzetjelentés a szoboszlóimenekültügyről íme, megint egy botrány, amit meg lehetett volna spórolni. Nincs béke a hajdúszoboszlói utcán, s nincs az iskolákban és az üzemekben sem. Az előzmények lényege annyi, hogy március 6-án Szoboszlón járt és a megyei tanács koordinációs bizottságának megajánlása nyomán megszemlélte az iskolát az az országos társadalmi bizottság, amelynek egyik feladata a befogadó állomások helyszínéről határozó májusi kormánydöntés előkészítésében való közreműködés. A látogatásra a város vezetői közül senki nem volt hivatalos, a rendőrkapitány ugyan ott volt, de ő egyéb hivatalos ügyben járt éppen akkor a létesítményben. A bizottsági bejárásról Kincses Béla KISZ-titkár másnap a Népszabadság riportjából, Pántya György, a városi pártbizottság első titkára pedig egy nappal később a megyei lap rövid híradásából értesült. Sértődöttségből, presztízsből indult-e hát a befogadó tábor ellen tiltakozó akció? - kérdeztem meg először is Pántya Györgyöt, alapos okkal feltételezve, hogy az eredeti kezdeményező korántsem a hivatalosan annak tartott KISZ és Úttörőelnökség. - Szó sincs róla - állította. - Csakhogy az emberek a híradások után nyilván nem az ENSZ-hez vagy a Belügyminisztériumba, hanem hozzánk és más helyi szervekhez kezdtek telefonálni. Egyetértek vele, miszerint egy ilyen direktben külpolitikai kormányzati ügyben nem szükséges, hogy a legelejétől ott bábáskodjék a párt. De ha előre kiszámítható, hogy a közelgő döntéselőkészítésnek hangulati-politikai vonzata is van, mégis csak illenék beavatni azokat, akikről a lakosság, korábbi tapasztalatai alapján, nehezen hiszi el, hogy nem tudtak róla előre. E szervezett felelőtlenség folytán alakult ki városunkban az ügy kapcsán a demoralizált hangulat. A hangulat egyik szélsősége abból fakadt, hogy az emberek nem tudják - illetve azt sem tudják -, hogy csak az erdélyieket, avagy a genfi konvencióhoz tervzett csatlakozás okán, az ehhez járuló ENSZ-támogatás ellentételeként jóval távolabbi helyekről, földrészekről érkező menekülteket is be kellene-e majd Szoboszlón fogadni. Közvetlen tapasztalatok híján a lakosságnak az jut eszébe, amit az ilyen táborokról alkalmasint a tévében lát - a géppisztolyos őrszem, a szögesdrót és a farkaskutya. Bár az utóbb említett változat esetén azt sem tartanák sokkal jobbnak - és ez a másik szélsőség -, ha a tábor nyitott lenne, lásd az ilyen létesítmények környékén rögzített nemzetközi bűnügyi statisztikákat. Ugyancsak megemlítendő - hiszen, ahogy a költő mondja, az érdek, mint jó gazda igazgat -, hogy a tábor tervezett helyén maszek fizetővendéglátó, sport- és vállalati üdülők féltik mostanság amúgy is csappanó jövedelmüket. Azt hiszem, ez a kérdés lényege - tűnődik el Kincses Béla. - Néhány hete, közvetlenül a bizottsági látogatás előtt tartott városi küldöttértekezletünkön még arról tanácskoztunk, vajon ifjúsági szálló, szabadidőközpont vagy mi egyéb legyen az iskolából. Annyira nem tudtunk semmit, hogy a menekülttábor kifejezés órák alatt sem került forgalomba. A srácok most azt kérdezgetik, hogy vajon akkor a semmiről vitáztunk-e olyan hosszú ideig. Gondolja csak meg - az iskola szomszédságában úttörőtábor és nemzetközi kemping van, s az üdülők is közelről idelátszanak. Nyári hónapokban a napközisek töltik itt idejüket, mit mondunk a gyerekeknek, ha megkérdezik, mi az a magas kerítés a szomszédban? Az úttörőké ráadásul váltótábor, vagyis a fiatalok mások itteni vendégeskedésének hasznaként juthatnak el, mint cseregyerekek, egyéb üdülésekre. A most keletkezett bizonytalanság miatt a 4-es Általános Iskola már le is mondta a csehszlovákiai cseretábort, ezt 40-40 gyerek nyári vakációja bánja. Hangsúlyoznám azonban, hogy nem a városi, hanem a konkrét helyszín ellen tiltakozunk, hiszen a Bánomkert, Szoboszlónak legalábbis, Ezüstpart. A félreértéseket elkerülendő persze, a petíció szövegét is árnyaltabban kellett volna fogalmazni, mert annak már második mondata, hogy „Hajdúszoboszló üdülőváros jellegével nem fér össze a befogadóállomás létesítése”.A befogadás viszont mindenképpen összefér - teszi kerekké a képet Úr Attlláné tanácselnök. - Magam is hangsúlyozom: nem az idehaza és nemzetközileg elvállalt kötelezettségekből ránk háruló terheket akarjuk letenni. Jónéhány korábbi erdélyi él köztünk, például művészek is és szakmunkások is, akik fedelet, kenyeret, szükség esetén segélyt és lakásépítési támogatást leltek a városban. Ám a kiszemelt helyszín szerintem is számtalan konfliktust vet fel. Hódos András, a népfront városi titkára a korábban említettekhez képest másfajta telefonokat is kapott. - Olyasféléket, miszerint nem lehetünk csak szavakban hazafiak, miközben áldozatkészség híján kívülállók vagyunk. Nem lehet ez a hajdúváros az ország szégyene - foglalja össze tömören ezek tartalmát. Fazekas Csaba, a Magyar Demokrata Fórum 56 tagú városi szervezetének vezetőségi tagja: - Ha tiltakoznánk, magunkat szúrnánk hátba, az erdélyiek ügyének felkarolására Lakitelek óta vitt programunkat tagadnánk meg. Arról a szokásról viszont tényleg le kellene tenni, hogy valaki „lejött föntről”, látott és anélkül, hogy az ittenieket meggyőzte volna, döntött aztán utána illetve a helyiek nyakán a vízözön. Az ügy a „nem tájékoztatáspolitika” jellegzetes megnyilvánulása. Jól emlékszem - a témát először március 15-ei szép közös ünnepünk menetében dobták be, és másnap már terjedt is a szögesdrótos és a többi rémlátomásos szöveg. Szerdai ülésünkön egyébként úgy döntöttünk, mi is tiltakozunk-e a tiltakozás ellen! Ezt az ügyet „központilag, megyeileg" és - a konkrét aláírási akciót tekintve - a városban együtt hozták össze. A megbolydult hangulatból is együtt kell kikászálódni, ami most már jóval nehezebb lesz, mint a helyiek előzetes beavatásával lett volna. Rác T. János MAGYAR KOMMUNISTA IFJÚSÁGI SZÖVETSZ HAJDÚ-BIHAR MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK* VB VEZETŐKÉPZŐ ISKOLÁJA ÉS TÁBORA 1989. március 31., péntek Megrendelőlap Megrendelem a fia című képes hírlapot.... példányban. Kérem az alábbi címre kézbesíteni: Megrendelő neve:...................................... ............................ Pontos címe: ............................................................................... (irányítószám): ............................................................................ Az előfizetés díja egy hónapra: 210 Ft negyedévre: 630 Ft fél évre: 1 260 Ft egy évre: 2 520 Ft Az előfizetési díjat a fenti címen nyugtával jelentkező kézbesítőnek fizetem. aláírás A megrendelőlapot borítékban, bérmentesítés nélkül az alábbi címre kérjük feladni: Vidékre: Postahivatal, helyben, Budapest, Budapest, Postaigazgatóság, hírlaposztály, Bp., Pf. 4.1360. 7