Mai Nap, 1989. március (1. évfolyam, 19-43. szám)

1989-03-31 / 43. szám

BANOMKERT ÉS A SZERVEZETT FELELŐTLENSÉG Helyzetjelentés a szoboszlói­­menekültügyről íme, megint egy botrány, amit meg lehetett volna spó­rolni. Nincs béke a hajdúszo­­boszlói utcán, s nincs az isko­lákban és az üzemekben sem. Az előzmények lénye­ge annyi, hogy március 6-án Szoboszlón járt és a megyei tanács koordinációs bizottsá­gának megajánlása nyomán megszemlélte az iskolát az az országos társadalmi bi­zottság, amelynek egyik fel­adata a befogadó állomások helyszínéről határozó májusi kormánydöntés előkészíté­sében való közreműködés. A látogatásra a város vezetői közül senki nem volt hivata­los, a rendőrkapitány ugyan ott volt, de ő egyéb hivatalos ügyben járt éppen akkor a lé­tesítményben. A bizottsági bejárásról Kincses Béla KISZ-titkár másnap a Nép­­szabadság riportjából, Pán­­tya György, a városi pártbi­zottság első titkára pedig egy nappal később a megyei lap rövid híradásából értesült. Sértődöttségből, presz­tízsből indult-e hát a befoga­dó tábor ellen tiltakozó ak­ció? - kérdeztem meg el­őször is Pántya Györgyöt, alapos okkal feltételezve, hogy az eredeti kezdemé­nyező korántsem a hivatalo­san annak tartott KISZ és Út­törőelnökség. - Szó sincs róla - állította. - Csakhogy az emberek a híradások után nyilván nem az ENSZ-hez vagy a Belügy­minisztériumba, hanem hoz­zánk és más helyi szervek­hez kezdtek telefonálni. Egyetértek vele, miszerint egy ilyen direktben külpoliti­kai kormányzati ügyben nem szükséges, hogy a legelejé­től ott bábáskodjék a párt. De ha előre kiszámítható, hogy a közelgő döntéselőkészítés­nek hangulati-politikai vonza­­ta is van, mégis csak illenék beavatni azokat, akikről a la­kosság, korábbi tapasztalatai alapján, nehezen hiszi el, hogy nem tudtak róla előre. E szervezett felelőtlenség folytán alakult ki városunk­ban az ügy kapcsán a demo­ralizált hangulat. A hangulat egyik szélsősé­ge abból fakadt, hogy az em­­­berek nem tudják - illetve azt sem tudják -, hogy csak az erdélyieket, avagy a genfi konvencióhoz tervzett csatla­kozás okán, az ehhez járuló ENSZ-támogatás ellentéte­leként jóval távolabbi helyek­ről, földrészekről érkező me­nekülteket is be kellene-e majd Szoboszlón fogadni. Közvetlen tapasztalatok hí­ján a lakosságnak az jut eszébe, amit az ilyen tábo­rokról alkalmasint a tévében lát - a géppisztolyos őrszem, a szögesdrót és a farkasku­tya. Bár az utóbb említett vál­tozat esetén azt sem tartanák sokkal jobbnak - és ez a má­sik szélsőség -, ha a tábor nyitott lenne, lásd az ilyen lé­tesítmények környékén rög­zített nemzetközi bűnügyi statisztikákat. Ugyancsak megemlítendő - hiszen, ahogy a költő mondja, az ér­dek, mint jó gazda igazgat -, hogy a tábor tervezett helyén maszek fizetővendéglátó, sport- és vállalati üdülők féltik mostanság amúgy is csappa­nó jövedelmüket.­­ Azt hiszem, ez a kérdés lényege - tűnődik el Kincses Béla. - Néhány hete, közvet­lenül a bizottsági látogatás előtt tartott városi küldött­­értekezletünkön még arról ta­nácskoztunk, vajon ifjúsági szálló, szabadidőközpont vagy mi egyéb legyen az is­kolából. Annyira nem tudtunk semmit, hogy a menekülttá­bor kifejezés órák alatt sem került forgalomba. A srácok most azt kérdezgetik, hogy vajon akkor a semmiről vitáz­tunk-e olyan hosszú ideig. Gondolja csak meg - az isko­la szomszédságában úttörő­tábor és nemzetközi kemping van, s az üdülők is közelről idelátszanak. Nyári hónapok­ban a napközisek töltik itt ide­jüket, mit mondunk a gyere­keknek, ha megkérdezik, mi az a magas kerítés a szom­szédban? Az úttörőké ráadá­sul váltótábor, vagyis a fiata­lok mások itteni vendégeske­désének hasznaként juthat­nak el, mint cseregyerekek, egyéb üdülésekre. A most keletkezett bizonytalanság miatt a 4-es Általános Iskola már le is mondta a csehszlo­vákiai cseretábort, ezt 40-40 gyerek nyári vakációja bánja. Hangsúlyoznám azonban, hogy nem a városi, hanem a konkrét helyszín ellen tiltako­zunk, hiszen a Bánomkert, Szoboszlónak legalábbis, Ezüstpart. A félreértéseket elkerülen­dő persze, a petíció szövegét is árnyaltabban kellett volna fogalmazni, mert annak már második mondata, hogy „Hajdúszoboszló üdülőváros jellegével nem fér össze a befogadóállomás létesítése”.­­A befogadás viszont min­denképpen összefér - teszi kerekké a képet Úr Attlláné tanácselnök. - Magam is hangsúlyozom: nem az ide­haza és nemzetközileg elvál­lalt kötelezettségekből ránk háruló terheket akarjuk leten­ni. Jónéhány korábbi erdélyi él köztünk, például művé­szek is és szakmunkások is, akik fedelet, kenyeret, szük­ség esetén segélyt és lakás­­építési támogatást leltek a városban. Ám a kiszemelt helyszín szerintem is szám­talan konfliktust vet fel. Hódos András, a népfront városi titkára a korábban em­lítettekhez képest másfajta telefonokat is kapott. - Olyasféléket, miszerint nem lehetünk csak szavak­ban hazafiak, miközben áldo­zatkészség híján kívülállók vagyunk. Nem lehet ez a haj­dúváros az ország szégyene - foglalja össze tömören ezek tartalmát. Fazekas Csaba, a Magyar Demokrata Fórum 56 tagú városi szervezetének veze­tőségi tagja: - Ha tiltakoznánk, magun­kat szúrnánk hátba, az erdé­lyiek ügyének felkarolására Lakitelek óta vitt programun­kat tagadnánk meg. Arról a szokásról viszont tényleg le kellene tenni, hogy valaki „le­jött föntről”, látott és anélkül, hogy az ittenieket meggyőzte volna, döntött­­ aztán utána illetve a helyiek nyakán a víz­özön. Az ügy a „nem tájékoz­tatáspolitika” jellegzetes megnyilvánulása. Jól emlék­szem - a témát először már­cius 15-ei szép közös ünne­pünk menetében dobták be, és másnap már terjedt is a szögesdrótos és a többi réml­­átomásos szöveg. Szerdai ülésünkön egyébként úgy döntöttünk, mi is tiltakozunk­­-e a tiltakozás ellen! Ezt az ügyet „központilag, megyeileg" és - a konkrét aláírási akciót tekintve - a vá­rosban együtt hozták össze. A megbolydult hangulatból is együtt kell kikászálódni, ami most már jóval nehezebb lesz, mint a helyiek előzetes beavatásával lett volna. Rác T. János MAGYAR KOMMUNISTA IFJÚSÁGI SZÖVETSZ HAJDÚ-BIHAR MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK* VB VEZETŐKÉPZŐ ISKOLÁJA­ ÉS TÁBORA 1989. március 31., péntek Megrendelőlap Megrendelem a fia című képes hírlapot.... példányban. Kérem az alábbi címre kézbesíteni: Megrendelő neve:...................................... ............................ Pontos címe: ............................................................................... (irányítószám): ............................................................................ Az előfizetés díja egy hónapra: 210 Ft negyedévre: 630 Ft fél évre: 1 260 Ft egy évre: 2 520 Ft Az előfizetési díjat a fenti címen nyugtával jelentkező kézbesítőnek fizetem. aláírás A megrendelőlapot borítékban, bérmentesítés nélkül az alábbi címre kérjük feladni: Vidékre: Postahivatal, helyben, Budapest, Budapest, Postaigazgatóság, hírlaposztály, Bp., Pf. 4.1360. 7

Next