Mai Nap, 1989. október (1. évfolyam, 197-223. szám

1989-10-01 / 197. szám

Népes külföldi vendégsereg a küldöttgyűlésen BIZAKODÓ KERESZTÉNY­DEMOKRATÁK Hivatalosan is megalakult a Kereszténydemokrata Néppárt. Tegnap az egykori cisztercita, a mai József Atti­la Gimnáziumban elfogadták a párt programját, alapsza­bályát, és megválasztották vezetőségét. Keresztes Sándor, az elő­készítő bizottság elnöke ün­nepi beszédében elmondta, hogy a keresztény pártok tet­ték jólétivé azt az Európát, amelybe Magyarország most ismét beilleszkedhet. Eddig, az átmenet időszakában a párt a konstruktív ellenzék szerepét játszotta, abból a felfogásból kiindulva, hogy a nehézségek csak kompro­misszumokkal oldhatók meg. A pártvezető hiszi, hogy bár a szervezésben más pártok mögött elmaradtak, sikerül a magyar nép jelentős részét megnyerniük, hasonlóan az 1947-es választásokhoz, amikor szintén gyors szerve­zéssel értek el jelentős vá­lasztási sikereket. Antall József, aki az MDF nevében köszöntette a pár­tot, célként hirdetett meg egy keresztény integrációt, hisz - érvelése szerint - mint annyi más országot, Magyarorszá­got is csak középről lehet kor­mányozni. Keresztes Sán­dor beszédében elhangzott, hogy a nyugati keresz­ténydemokrata pártok testvérpártként kezelik a KDNP-t. Ennek bizonyítékát is kaphattuk, hiszen az ülé­sen az ellenzéki szervezetek esetében eddig nem tapasz­talt nagy létszámban vettek részt rangos külföldi delegá­ciók. A holland keresztény­­demokrata pártot - mely ezekben a napokban nyerte meg az országos választáso­kat - elnöke, Wim van Vel­­zel, a belgát főtitkára, Jacques Lefevre képviselte. Legnagyobb jelentősége a holland pártelnök hozzászó­lásának volt. Bejelentette, mindent megtesz, hogy a Ke­reszténydemokrata Pártok Uniója felvegye soraiba a KDNP-t. Ezt a segítséget később a sajtótájékoztatón további há­rom ponttal toldotta meg. Mint mondta, szeretné előse­gíteni, hogy a magyar párton belül a római katolikus és a református hívők kapcsolata harmonikussá váljék. Átad­ják tapasztalataikat ahhoz, hogy minél több fiatalt nyer­jen meg a magyar párt. (Egyébként Hollandiában ne­kik van a legtöbb fiatal vá­lasztójuk.) Az utca embere meggyőzéséhez szakmai képzésben részesítik a párt aktivistáit. Az Európai Parlament Ke­reszténydemokrata Csoport­jának elnökhelyettese el­mondta, a jövő héten tárgyal­nak arról, hogy a parlament pénzügyi alapjából adnak-e közvetlen pénzügyi támoga­tást a magyar pártnak. (kurucz) Sikertermék 1989. október 1., vasárnap Petres, a handabandázó NE LEGYEN POLITIKAI VENDETTA! Megtagadta az ügyész a nyomozást „Katonai hatalomátvételre is képesek vagyunk." Ezt nyilatkozta többek között la­punk augusztus 25-i számá­ban dr. Petres Sándor, a Munkások Marxista-Leninis­ta Pártjának vezetője, mások szerint habókos fürjtenyész­­tő. A közvélemény mind­azonáltal érzékenyen reagált a fenti kijelentésre. A Magyar Radikális Párt nevében Ró­zsa Mihály és két társa felje­lentette Petres Sándort a Legfőbb Ügyészségen. Állí­tásuk szerint „Petres Sándor és meg nem nevezett társai, a Munkások Marxista-Leni­nista Pártja fedőnevű tör­vénytelen csoportosulás lep­le alatt, a fennálló állami és gazdasági rend megdönté­sére irányuló szervezeti összeesküvést kezdemé­nyeztek és vezetnek". A Független Kisgazdapárt Bács-Kiskun megyei szerve­zetének képviseletében pe­dig dr. Ádám Pálék tettek fel­jelentést. -Mit érzett, mit gondolt a feljelentéseket olvasva? - kérdeztem dr. Kovács Attilát, a Fővárosi Főügyészség ál­lam elleni ügyek osztályának vezető ügyészét. -Annyit mondtam magam­ban: hát elkezdődött. - Ezek szerint számított rá? - Természetesen. Ha egy társadalomban éles politikai viták indulnak, akkor sokan megpróbálják fegyverként felhasználni a büntetőjogot. - Nem is kellettek ehhez olyan éles politikai viták. Né­hány éve még a halkan tilta­kozó ellenzékieket is hamar bezsuppolta a mindenható pártállam rendőrsége. - A rendőrséget és az ügyészséget azért ne kever­jük össze. Mint fővárosi ügyész állíthatom, hogy ta­valy egyetlen politikai per sem volt, leszámítva a bőrfe­­jűeket. A skinheadek viszont rúgtak és ütöttek a faji meg­különböztetés ideológiájá­nak égisze alatt. Másokat nem vontunk felelősségre, éreztük azt, hogy tarthatatla­nok a jogszabályok. A jogal­kalmazás fricskát mutatott a törvényeknek. - Hogyan döntött a Petres­­ügyben? - Bűncselekmény hiányá­ban megtagadtam a nyo­mozást. - S miért váratott magára ez a határozat hetekig? - Mert feljelentés-kiegé­szítést rendeltem el. Ebben a feszült politikai helyzetben, szükség esetén, minden szervezetet ellenőrizni kell. A hivatalból történő feljelen­tést azért tagadtam meg, mert a fenyegetés mögött semmilyen reális erő nincs. Petres kijelentése csak agy­rémnek minősíthető. Merő handabandázás. - Petres nem jelent meg önnél, hogy visszakozzon, letagadja nyilatkozatát? - Nem tiltakozott, mint ahogy - ha jól tudom - a lap­nál sem kért helyreigazítást, így nincs rá semmi okom, hogy a kollégája által leírtakat kétségbe vonjam. A határo­zat még csak sugallni sem akarja, hogy valótlant állított. - Petres Sándorról már vé­leményt mondott. A feljelen­téseket miként ítéli meg ? - Az ügyészségnek ma történelmi szerepe van. Ne­vezetesen az, hogy ne en­gedje meg a politikai vendet­­tát, vagyis a vérbosszút. Nem szabad lehetőséget adni ar­ra, hogy a pártviták „elintézé­sének" színtere a büntetőjog legyen. - Ha a feljelentők mégsem nyugodnak bele a határozat­ba, mit tehetnek? - Nyolc napon belül pa­naszt nyújthatnak be a fővá­rosi főügyésznél. - Értem én, hogy nem akar precedenst teremteni, ágyú­val verébre lőni. A bün­tetőjog valóban nem a petressándo­­rok megfékezésére való. De mit lehet tenni az ellen, hogy a különböző pártok képvise­lői ne kiabáljanak tücsköt-bo­­garat egymásra, s főképp ne fenyegetőzzenek tankkal és gépfegyverrel? - Ez már politikai kultúra kérdése. - Remélem, hogy nem ke­rül rá sor, de mi történne ak­kor, ha egy fenyegetőzés mögött titkos összeesküvést fedezne fel? - Letartóztatás. Ha csak a fele igaz lett volna annak, amit Petres Sándor mond, már nem szaladgálna szaba­­don. - Őszintén szólva nem irigylem az ön íróasztalát. A pártharcok közepette nem le­het népszerű sem puhának mutatkozni, sem a kemény kéz politikáját gyakorolni.­­ Az államvédelem eddig egyenlő volt egyetlen párt védelmével. Szerencsére ez már a múlté. Azt szeretnénk, ha az államvédelem végre egyszer s mindenkorra a nemzet védelmét jelentené. Varga Zsolt 5

Next