Mai Nap, 1990. február (2. évfolyam, 27-50. szám)

1990-02-01 / 27. szám

TEMETÉSI SZERTARTÁS Lengyelországban nemcsak egy pártot temettek az elmúlt napokban, hanem azt is, amit az elmúlt években létező szocializmusnak neveztek. Egy varsói lap értékel­te így a történteket. A temetési szertartásra, vagyis a LEMP XI. kong­resszusára a küldöttek jelentős része még úgy érkezett, hogy elég a nevet kicserélni, és a dolgok mehetnek tovább, így aztán eleinte a legtöbbet a pártvagyonnal foglalkoztak. A leköszönő első titkár egyike volt azoknak, akik még megpróbáltak életet lehelni a LEMP-be, de mesterséges lélegeztetéssel egyidejűleg nem nagyon lehet politikai harcot folytatni. Rakowski pártfeloszlató indoklása vádbeszéd is volt, meg gyászbeszéd is, egyben pedig az átmenet egyik tragikus figurájának politikai búcsúbeszéde. Az új ember, Kwasniewski, akit a többség megválasztott főtitkárrá, dinamikus politikus, de erősen kétséges, mit tud kezdeni azzal a romhalmazzal, amely a LEMP után maradt és szociáldemokráciának nevezi magát. Ugyanakkor kétségtelen, hogy Lengyelországban is szükség van erős baloldali pártra vagy pártokra, amelyek képesek átugrani elődjük árnyékán és a már említett romhalmazon. Varsóban egy másik párt is létrejött az egykori gdanski első titkár, most szejmalelnök, Fiszbach vezetésével. Ők is szociáldemokraták, de nem pártnak, hanem uniónak nevezik szervezetüket. Amíg a temetési szertartás zajlott a Sztálin-barokk összes szépségét felvonultató Tudomány és Kultúra Pa­lotájában, kívül rendőrök csaptak össze tüntetőkkel, a Szolidaritás aktivistái pedig országszerte tanakodtak: párttá alakuljanak-e, vagy maradjanak szakszervezet. A lengyel önmeghatározás tehát tart, miközben az átmeneti idők szereplői lassan távoznak a színről, még ha röviddel ezelőtt főszereplők voltak is a szürrealizmus­ban, melyet reálisan létező szocializmusnak neveztek. László József M­I VAGYUNK A TÉMA~ ♦ Dr. Billy Graham tiszte­­letes kijelentette, hogy a ke­let-európai politikai földin­dulás elhomályosítja a tér­ségben végbemenő másik forradalmat, a keresztény hit fellendülését. „Ez valami új - jelentette ki a 71 esztendős hitszónok. - Szabadon beszélhetnek, ter­jeszthetik az igét, és oktat­hatják a hittant. A Szovjet­unióban ezerszámra kezdik nyomtatni a Bibliát, és tudo­másom szerint számos he­lyen vasárnapi iskolákat nyi­tottak, ami mindmostanáig ti­los volt. Az elmúlt­­hetven év alatt e dolgok egyike sem tör­ténhetett volna meg.” Graham kijelentette, hogy a kelet-európai vallási szen­vedély már júliusban nyilván­való volt számára, amikor Budapesten 100 ezer ember jött össze egy stadionban, hogy meghallgassa őt. „A legnagyobb tömeg Romániá­ban gyűlt össze, ahol város­ról városra jártunk-folytatta. - Egyesek úgy érzik, ez nem­csak a lelki kiéhezettség de­monstrációja, hanem azé a kívánságé is, hogy több sza­badság jusson a népnek.” Graham Szovjetunió-szer­­te számos templomban pré­dikált 1988-ban, az oroszor­szági kereszténység ezer,­éves jubiluma alkalmából rendezett ünnepségek so­rán. (International Herald Tribune) 2 Legfrissebb KÜLFÖLDRŐL Szenzációs Bush-javaslat RADIKÁLIS CSAPATCSÖKKENTÉS EURÓPÁBAN (New York-i tudósítónk­tól) A Közép-Európában állo­másozó szovjet és amerikai haderők radikális csökkenté­sét indítványozta Bush elnök az Unió (vagyis az Egyesült Államok) helyzetéről szóló, hagyományos évi beszédé­ben. A washingtoni képviselő­házban összegyűlt képvise­lők és szenátorok előtt beje­lentette, hogy reggel telefo­non ismertette tervét Gorba­­csovval, amely szerint 195-195 ezerben határoznák meg a szovjet, illetve az ame­rikai katonaság létszámát a térségben. Beszédében Bush nem említette, de nemzetbizton­sági tanácsadója, Scowcroft tábornok újságíróknak el­mondta, hogy ezenkívül az USA megtartana további 30 ezer katonát Angliában, Olaszországban és Törökor­szágban, vagyis a csökken­tés az NSZK-ban állomásozó hadsereget érintené. Scow­croft azt is kifejtette, hogy a két ország csapatainak visszavonása többéves fo­lyamat lenne, és nem valósít­ható meg egyik napról a má­sikra. A Bush-javaslat ennek ellenére sokkal tovább megy, mint az elnök előző, alig fél évvel ezelőtt tett indítványa, amelynek értelmében a két nagyhatalom 275-275 ezer­ben határozná meg európai egységeinek létszámát. Tekintve, hogy a Szovjet­uniónak mintegy 600 ezer ka­tonája állomásozik Európá­ban, határain kívül, az USA-nak meg valami­vel több mint 300 ezer, a szovjet csapatcsökkent­és jelentősen meghaladná az amerikait. Ami az Unió helyzetéről szóló beszéd további részét illeti, Bush hangsúlyozta, hogy az amerikai nukleáris haderő korszerűsítését, beleértve a csil­lagháborús prog­ramot is, folytatni kell, mert a szov­jetek is moderni­zálják nukleáris fegyvereiket. Ke­let-Európáról szólva úgy fogal­mazott, hogy az amerikaiaknak ki kell nyújtaniuk kezüket a szü­lető demokráciák felé. Bush azt is bejelentette, hogy február végéig vissza­vonják Panamából a decem­berben odaküldött amerikai katonaságot. Elizabeth Potter Pozsgay Jeruzsálemben Tel Aviv (MTI) - Jichak Samir izraeli kormányfővel tárgyal ma Pozsgay Imre. A magyar államminiszter, aki hivatalos izraeli látogatásá­nak utolsó napját Jeruzsá­lemben tölti, az MTI munka­társának elmondta: a minisz­terelnökkel azt az eszmecse­rét kívánja folytatni, amelyet Arensz külügyminiszterrel és Peresz miniszterelnök-he­lyettessel már elkezdett. Tá­jékoztatást kér arról, hogy az izraeli kormánynak milyen el­képzelései vannak a Magyar­­országgal kiépítendő kap­csolatokról, elsősorban a gazdasági együttműködés­ről. Pozsgay Imre tájékoz­tatni kívánja Samirt a ma­gyarországi átalakulási folya­matról, hangsúlyozva, hogy ez nem mosható egybe a töb­bi kelet-európai államban le­zajlott fordulattal. Ezt is Bush üzente „Munkálkodni kell az elvakultság ellen” A Holocaust 600 ezer ma­gyar áldozatának állítandó emlékmű, valamint a Ma­gyarország és Izrael között nemrégiben felúj­ított teljes jo­gú diplomáciai kapcsolat adott alkalmat az Emanuel Alapítvány jótékonysági gá­lavacsorájára tegnap este New Yorkban. Az esemény vendége volt a magyar Országgyűlés megbízott elnöke, dr. Fodor István, aki beszédében a töb­bi között kijelentette: „A ma­gyar nép gondolatvilágában nem találnak termékeny ta­lajra az antiszemita érzel­mek. Tény azonban, hogy az új nyíltság, a demokrácia vadhajtásaként ilyen vélemé­nyek is felszínre törnek.” George Bush személyes üzenetét öccse, Jonathan olvasta fel a vacsorán, mond­ván: a Magyarország és Izra­el között fölvett új kapcsolat valóban okot ad az ünneplés­re. „A volt budapesti gettó szélén épülő emlékmű s az áldozatok jelképes sírja arra emlékeztet minket is, hogy állandóan munkálkodni kell az elvakultság ellen” - hang­súlyozta a többi között az amerikai elnök üzenete. A magyarországi zsidó kul­turális örökség felkutatására, ápolására és megőrzésére létrehozott Emanuel Alapít­vány díszelnökének, a ma­gyar származású amerikai színésznek, Tony Curtisnek a leánya a múlttal való azo­nosulás fontosságáról, az ér­tékek őrzéséről beszélt az ünneplőknek. A Varga Imre tervezte bu­dapesti zsidó emlékművet a Wesselényi és a Kazinczy ut­ca sarkán július 8-án fogják felavatni. E.P. (New York) 1990. február 1., csütörtök

Next