Mai Nap, 1990. szeptember (2. évfolyam, 204-228. szám)

1990-09-02 / 204. szám

M 1 24 ORA F3_­­ Naptár ❖ A Magyar Demokrata Fórum, a Független Kisgaz­da-, Földmunkás- és Polgári Párt, valamint a Keresz­ténydemokrata Néppárt helyi szervezetei Kecskeméten közös sajtótájékoztatón je­lentették be, hogy választási szövetségre léptek, melynek értelmében a város tizenki­lenc egyéni választókerületé­ből tizenegyben az MDF, négyben-négyben a kisgaz­dák és a kereszténydemok­raták állítanak jelöltet. Városi listát önállóan állít mindhá­rom párt, de közös polgár­mesterjelöltet támogatnak. Választási győzelem esetén az egyezség önkormányzati koalícióvá alakul.­­ Szombaton délelőtt nyil­vános ünnepi tanévnyitó egyetemi tanácsülést tartot­tak a miskolci egyetemen. Manherz Károly művelődési és közoktatási minisztériumi államtitkár ünnepi beszédé­ben bejelentette az ötödik egyetemi kar - a gazdaság­­tudományi­­ indulását. Ezzel itthon is igazolni akarják azt a gyakorlatot, mely szerint a társadalomtudományi szak­emberek képzése jól össze­hangolható a nemzetgazda­ság különböző területein munkálkodó műszaki szak­emberek képzésével. Az ün­nepségen díszdoktori okle­véllel tüntettek ki több külföldi tudóst, és az egyetem egyko­ri végzettjeinek vas-, gyé­mánt- illetve aranydiplomá­kat osztottak ki. ❖ Keresztény általános iskolát avattak tegnap Mo­sonmagyaróváron. Az egy­kori piarista iskolában az idén csak hét évfolyamon indítanak 12 osztályt 325 diákkal. Minden osztályban oktatnak hittant, és a törté­nelemtanításba egyház- és vallástörténetet is belesző­nek. A diákok számára, akik a következő napi fel­adataikra is az iskolában készülnek fel, az oktatás in­gyenes, az intézmény fenn­tartását egyelőre a városi tanács biztosítja. Az iskolát dr. Surján László népjóléti miniszter, a Keresztényde­mokrata Néppárt elnöke és dr. Pálos Miklós, a Minisz­terelnöki Hivatal politikai államtitkára avatta fel. Parlamenti előzetes Utaznak és dolgoznak is a parlamenti képviselők A múlt hétről maradt függő játszmák hétfőtől folytatód­nak. A honatyák valószínűleg részletes vitára bocsátják a polgármesterek jogállásáról szóló törvényt, a társadalmi szervezetek elszámoltatásá­ról és a kezelői jogról határo­zó törvényjavaslatot. Dönte­niük kell afelől is, elegendő­nek találják-e a választások­ra szánt 550 millió forintot. Az önkormányzati bizott­ság hajlik rá, hogy ne akadá­lyozza a finisben a munkát. Igaz, a tervezett franciaor­szági útról nem mondanak le, ám cserébe felajánlották, hogy vasárnap, s a két cso­port utazása közötti szünet­ben rendkívüli ülést tartanak. Feltehetően nagy érdeklő­désre tarthatnak számot a képviselői indítványok és in­terpellációk. Földügyekben Roszik Gábor MDF-es kép­viselő, s a független Vargáné Piros Ildikó is szót kér. Az iskolai hitoktatással kapcso­latosan Dr. Füzessy Tibor KDNP színekben interpellál. Az MDF soraiban helyet fog­laló Csóti György a népsza­vazásról és népi kezdemé­nyezésekről szóló törvény joghézagainak befoltozását, a kívánt aláírások számának növelését indítványozza majd. Ha az idő engedi, akkor a honatyák a Ház belső életét szabályozó határozatokról is tárgyalnak. Nagy Ida Általános lefegyverzés SOKBA KERÜL A MAKACSSÁG Most már bizonyos, a mint­egy tizenkétezer önvédelmi fegyver egykettőre a hatósá­gi páncélszekrényekbe kerül. Mikor? Ez azoktól is függ, akik nem szívesen válnak meg fegyverüktől, átadását kereken megtagadják. Róluk kérdeztük dr. Czégény Júli­át, az ORFK igazgatásren­dészeti főosztályának veze­tőjét. - Sokan vannak? - Eddig mindössze százki­lencvenheten tagadták meg fegyverük átadását. Általá­ban idősebb emberekről van szó, akik nem tartják megala­pozottnak az intézkedést. Legfrissebb ITTHONRÓL vagy emberi jogaikban érzik sértve magukat. Sokan arra hivatkoznak, hogy saját tulaj­donuk a fegyver, szabadon rendelkeznek vele. - Ez jó érv lehet, különö­sen akkor, ha engedélye bir­tokában, esetleg maga vásá­rolt egy értékesebb revolvert. - Ezeket a fegyvereket nem elkobozzák, hanem biz­tonsági letétbe helyezik. Ha az illető igazolt tulajdonos, akkor kártalanítás illeti meg. De ettől függetlenül köteles leadni fegyverét. - S ha mégsem teszi? - Akkor az 1981. évi I. tör­vény értelmében akár tízezer forintos bírság megfizetésére is kötelezhetjük. - Ennyiért érdemes eldug­ni egy drága fegyvert... - Téved, mert annyiszor róható ki a bírság, ahányszor az illető megtagadja az át­adást, így aztán makacssága előbb-utóbb koldusbotra jut­tathatja. I. L. L. 1990. szeptember 2., vasárnap Dr. Andrásfalvy Bertalan Holnap kezdődik a tanév. Az úgynevezett hittanügy inkább politikai, mint pedagógiai indíttatású vitái után tisztázódott az alaphelyzet: szó sincs kötelező hitoktatás­ról. E szabadon választható tárgy oktatásnak helyszíne csak szükség esetén és a helyi szervek megegyezése alapján lehet az iskola. A hittanoktatásban való részvé­telnek nem lesz nyoma a bizonyítványban. Ezek után a művelődési és közoktatási minisztert egy másik újdon­ságról, az iskolaszékekről kérdeztük. - Miként szervezi meg ezeket a minisztérium? - A kérdés megfogalmazásában benne rejlik az állam­­hatalmi szemlélet. Felfogásunk és elhatározásunk sze­rint azonban a minisztérium munkájának alapvetően meg kell változnia: irányító-utasító hivatalból szolgáltató intéz­ménnyé kell átalakulnia. A kulturális életben ezt jelenti a demokrácia. A tankönyvkiadástól a jogszabályok szer­kesztéséig mindent ennek a szemléletnek kell áthatnia. Az iskolaszékeket sem mi szervezzük, hanem a helyi önkormányzatok választják meg. - Szeptember 30-án? - Nem! A lakosság azon a napon a demokrácia alap­vető intézményét, a helyi önkormányzatot választja meg. E szélesebb körű helyhatósági intézmény megválasztá­sa után új jogszabályt terjesztünk az Országgyűlés elé: az iskolai önkormányzati törvényt. A lakosság számára tehát nemcsak állampolgárként, hanem szülőként is fon­tos lehet elmenni és voksolni a szeptember 30-i válasz­táson, mert az eredménytől gyerekei iskolájának irányí­tása is függhet. - Hogyan? - Az iskolát a jövőben nem kizárólag az igazgató és a tantestület irányítja, hanem az iskolaszék. Az említett iskolai önkormányzati törvénytervezet szerint a most szeptember 30-án megválasztandó helyhatóság nevezi ki az igazgatót, továbbá választás révén tagjai lesznek az iskolaszéknek a szülők, a helyhatóság, valamint a tantes­tület képviselői is. - A tanulók? - Szó van róla a törvénytervezetben, hogy érettebb korban, tehát a középiskolában az ő képviselőik is jelen lehetnek. földessy : ÚJSÁG .

Next