Mai Nap, 1991. május (3. évfolyam, 101-126. szám)
1991-05-02 / 101. szám
Béke Angolában Több mint egy éve tartó bonyolult és többször is megszakadt tárgyalási folyamat után, úgy tűnik, végre megszületik a béke a háború dúlta Angolában: az egymással szemben álló polgárháborús felek tegnap Lisszabonban megkötötték a békemegállapodást, amelyet május végén hivatalosan is aláírnak. Angolában, az egykori portugál gyarmaton kereken harminc éve kezdődött a fegyveres harc a felszabadulásért. Ebben a harcban az első sikereket a marxista ihletésű MPLA érte el, de a portugáliai szegfűk forradalmát követő dekolonizációs folyamatban más, törzsi alapon álló szervezetek is részt vettek. A hatalomért vívott harcot végül is az MPLA nyerte meg a kubai expedíciós hadsereg támogatásával, míg az ellenerőt, az UNITA-t, a dél-afrikaiak segítették. Ekkor, 1975 végén a független Angola kikiáltása után kezdődött a véres polgárháború, amely megbénította a hazánk területénél tizenháromszorta nagyobb, de alig kilencmillió lakosú ország életét. Noha Angola igen jelentős természeti kincsekkel, olajjal és gyémánttal rendelkezik, az egész exportbevételt felemésztette a háború. Ráadásul az ország vezetői a szovjet, illetve a kubai modell másolásával tönkretették az amúgy is fejletlen gazdasági életet. A városokban beköszöntött a nyomor, míg a vidéket elpusztították a véres harcok. A változás a gorbacsovi politika kibontakozásával kezdett érlelődni. A feszültséggócok felszámolására törekvő szovjet politikának nem kis szerepe volt abban, hogy Angola vezetői keresni kezdték a megegyezés útját - fokozatosan távoztak a kubai csapatok, s Portugália közvetítésével megkezdődött a hosszú párbeszéd a kormány és az UNITA között. A folyamatot felgyorsították a dél-afrikai változások, az apartheid rendszer felszámolása, s az, hogy Pretoria immár nem tart a vörös mumustól. Ilyen előzmények után került sor a békemegállapodásra, amelynek nyomán egységes hadseregbe olvasztják a kormányerőket és az UNITA csapatait, s jövő nyáron megtartják a többpárti parlamenti és elnökválasztásokat. Makai György Spanyolok a magyar parlamenti arénában forgó gyomorral - nem A munka ünnepétől (de még inkább a munka szünetétől) kissé megittasult utasközönség fel- és átvonulása közepette tegnap a késő esti órákban népes spanyol parlamenti delegáció szállt le a budapesti Keleti pályaudvarra begördülő bécsi gyorsról. A hazánkba érkezett küldöttséget Juan José Laborda Martin, a spanyol szenátus elnöke vezeti. A madridi honatyák idei első külföldi útja Ausztriába és Magyarországra vezetett. - Kíváncsiak voltunk e két szomszédos ország politikai és parlamenti gyakorlatára - válaszolta a Mai Nap kérdésére Laborda Martin úr. - A magyar országgyűlés korábbi meghívásának mindeddig az Öböl-konfliktus miatt nem tudtunk eleget tenni. Most itt az alkalom, hogy eszmét cseréljünk a politikai átmenet nehézségeiről és a gazdasági együttműködésről. - Elnök úr! Magyarország mostanában Madridra veti vigyázó szemeit. A spanyol átalakulás, azt mondják, példaképe lehet a diktatúrából a demokráciába tartó országoknak. Ön mit tanácsolna azon honfitársaimnak, akik lassan türelmüket vesztik a meddő parlamenti csatározások láttán? - Nem hiszem, hogy a politikai bölcsességből oly sikeresen vizsgázó magyar népnek és politikusainak bármilyen tanácsra szükségük lehet. Spanyolország már maga mögött tudja az átmenet minden nehézségét. Békésen, emberáldozatok nélkül haladtunk a Franco-diktatúrából a demokráciába. Az egyetértés szándéka, úgy vélem, a modern ember kultúrájának része. A spanyol átalakulás lényege az volt, hogy a különféle politikai erők megegyeztek néhány alapvető kérdésben. A parlament pedig a viták színhelye; egy olyan ország sohasem lesz képes gondjait megoldani, ahol az emberek, a politikusok elhallgatják a véleményüket. A hat magyar parlamenti párt a napokban tárgyalóasztalhoz ült, hogy közös erővel próbáljanak kiutat találni a válságból. Egyesek - ismét csak a spanyol példára hivatkozva - a magyar Moncloapaktumról beszélnek. Ön miként értékeli az 1977-ben megkötött Moncloa-paktum eredményeit? - A Moncloa-paktum a pártok és a szakszervezetek egyetértéséből született. Két jelentős eredménnyel járt: megállapodtak a gazdaság stabilizálásához elengedhetetlenül szükséges intézkedésekben és az új alkotmány alapelveiben. A Moncloapaktum nagy tanulsága, hogy lehetetlen közös nevezőre jutni a politikai kérdésekben, ha eközben a gazdaság egy helyben topog. Mert hiába szabad az ember, ennie is kell. Halmai Katalin KÜLFÖLDRŐL Legfrissebb 2 Quayle is potyázik New York-i tudósítónktól Az amerikai alelnök is az ingyenes kormánygépet használta magáncélokra - jelentette a CBS televízió híradóműsorának élén a nem szenzációs, de kellemetlen hírt. A CBS szerint Dan Quayle a múlt hét végén Skinner közlekedési miniszterrel együtt két napra golfozni utazott Georgiába, és ehhez a légierő kis lökhajtásos utasszállítóját vette igénybe. Az útiköltség mindenestül - tehát a személyzet szállásköltségét is beszámítva - mintegy huszonhétezer dollárt tett ki. De az alelnöknek ebből semmit nem kell megtérítenie, mert az út hivatalosnak minősült. A CBS azután szállt rá Quayle-re, hogy előzőleg Sunumról, a Fehér Ház apparátusának főnökéről derült ki: olyankor is használta a drága kormánygépet, amikor magánútra vagy republikánus pártügyekben utazott. Igaz, a magánutakért fizetett, de mivel csak a rendes repülőjegy árát kell megtérítenie, a tetemes különbséget az adófizetők állják. A sajtóban és az ellenzéki demokraták körében emiatt sokan támadják Sununut, és meglehet, hogy mostantól Quayle-t is. Sununu viszont eddig saját magáról szóló viccekkel ütötte el a támadásokat. Mint például, hogy mi a különbség Sununu és az iraki légierő között? Az, hogy Sununu többször száll föl. Fazekas Erzsébet MONDATBAN ♦ 161 randalírozó fiatalt vett őrizetbe szerdán a német rendőrség Berlinben. ♦ Bécsi ENSZ-források szerint az idén további 120 ezer szovjet állampolgárt lakoltatnak majd ki Csernobil környékéről az öt évvel ezelőtti nukleáris katasztrófa mindmáig tartó következményei miatt. ♦ Rakétát lőttek ki terroristák egy Athén közelében fekvő kisvárosban a görög elektromos művek helyi irodaházára ma hajnalban - a támadásnak szerencsére nem volt áldozata, de az anyagi károk jelentősek. ♦ A kanadai kormány a következő hat évben 100 millió kanadai dollárt költ az Északi-sark környezetének védelmére - közölte Thomas Siddon államminiszter. ,Egy 24 óra-n Szövetségi oltalom Több mint 30 000 iraki kurd menekült-köztük sok gyermek - tért vissza az iraki-török határ hegyvidékeiről szülőföldjére, amely most már a szövetségi csapatok oltalma alatt áll. A P MTI Külföldi Képszekesztőség 1991. május 2., csütörtök