Mai Nap, 1993. február (5. évfolyam, 30-57. szám)

1993-02-01 / 30. szám

Gyilkolnak, fosztogatnak a lázadó katonák ZAIRE: VÉSZJÓSLÓ NYUGALOM Kinshasa (MTI) - Vészter­hes nyugalom tapasztalható Kinshasában, Zaire fővárosá­ban - jelentették ma hajnal­ban a hírügynökségek. A kö­zép-afrikai ország fővárosá­ban a katonai lázadást követő véres összecsapások legke­vesebb hatvan ember halálát okozták a múlt napokban; emberjogi szervezetek sze­rint az áldozatok száma a százat is elérheti. Közben Belgium és Fran­ciaország megkezdte a ve­szélyeztetett saját állampol­gárai és más itt tartózkodó külföldiek kimentését; eddig elsősorban franciák, portugá­lok és libanoniak hagyták el Zaire-t. A evakuáltak közül sokan panaszkodtak, hogy a fosztogató katonák minde­nükből kiforgatták őket. Mo­butu elnök gárdája már meg­tisztította a város egyes kör­zeteit. A gárda által ellenőr­zött vonalak mögött ugyanakkor még mindig látni katonákat is. A hatóságok ki­járási tilalom bevezetésére készülnek. Kislexikon A közép-afrikai Zaire a vi­lág 12. legnagyobb, mintegy 35,6 millió lakosával földünk 28. legnépesebb országa. Fővárosa: Kinshasa (2,8 mil­lió lakos). A valamikori Belga Kongóban a francia a hivata­los nyelv. A bruttó társadalmi termelés 220 dollár (1990), az infláció 250% (1991), a mun­kanélküliség 20-30%-os. Pénze a 10 ezer sengit, azaz 100 makutát érő zaire. A la­kosság 70%-a keresztény, 10%-a muzulmán, 10%-a ani­mista. A kormányfő: Jean Nguza Karl J. Bond, államfő: Mobutu Sésé-Séko (1965 óta). Elnöki köztársaság, 310 tagú parlamentjét 5 évre vá­lasztják, a padsorokban a Forradalmi Népi Mozgalom Egységpártjának képviselői ülnek. Az országban immár két év óta számtalan áldozatot kö­vetelő hatalmi harc folyik Mo­butu és a Nemzeti Konferen­cia mozgalom hívei között. Zaire-iek hatalmas tömege menekült a szomszédos, pi­ciny Ugandába. Melegváltás a Miren Moszkva (MTI)­­ Ma hajnalban visszatért a világűrből két orosz űrhajós: Anatolij Szotovjov és Szergej Avgyejev. A Szojuz TM-15 űrhajó leszálló egysége sima leszállást hajtott végre Kazahsztánban. Az asztronauták tavaly július 29-től dolgoztak az 1986-ban felbocsátott Mir űrállomás fedélzetén, korszerűsíteték és javításokat végeztek a hét évvel ezelőtt pályára állított űrkomplexumon. Utódaik a Miren Gennagyij Manakov és Alekszandr Polescsu­c január 26-án érkeztek az űrállomásra. Ma megkezdi az Európai Közösség a csatlakozási tárgyalásokat Ausztriával, Svéd- és Finnországgal, márciusban pedig Norvé­giával is. Alig tíz nappal ezelőtt öntöt­te végső formába Vranitzky szociáldemokrata kancellár és Mock néppárti külügymi­niszter azt a 13 pontból álló dokumentumot, amelynek alapján az osztrákok Brüsz­­szelben tárgyalni fognak. Bécs az 1989. július 17-i szándéknyilatkozata szerint az Európai Unióról szóló szerződést tekinti tárgyalási alapnak. Az Osztrák Köztár­saság elfogadja és magára nézve kötelezőnek tartja a maastrichti megállapodáso­kat, részese kíván lenni az egyesülő Európának, min­den, rendelkezésére álló esz­közzel támogatja is az integ­rációt.­­ Hosszan és kemé­nyen vitatkoztak osztrák tör­vényhozói és kormánykörök­ben: összeegyeztethető-e az alpesi köztársaság 1955-ben kinyilvánított örökös, svájci mintájú semlegessége a brüsszeli intézményekhez való közeledéssel, sőt integ­rációval? A közeli múlt törté­nései és napjaink fejleményei -sajnos-egyértelmű választ adtak a kérdésre: Ausztriá­nak jól felfogott biztonsági ér­deke, hogy teljes szívvel csat­lakozzék az Európai Közös­ségek és az atlanti szövet­ség, a Nyugat-európai Unió által elhatározott szankciók­hoz - az agressziók megelő­zése, az esetleges agresszor megfékezése céljából. Ebből következően Bécs azonosul az Európai Unió kül- és biz­tonságpolitikájával. Miként a közösség környe­zetvédelmi politikájával és gyakorlatával is, azzal a kikö­téssel, hogy ezentúl is ra­gaszkodik a brüsszelinél sok­kal szigorúbb osztrák környe­zeti előírások megtar­ ta­tásá­­hoz. A Mock külügyminiszter által vezetett osztrák tárgya­lóküldöttség el akarja érni, hogy az unióban részes felek maguk határozzák meg (az átlagosnál rigorózusabb) kör­nyezeti normáikat, amely nem lehet akadálya annak, hogy részt vegyenek a közös­ség együttes, országhatáro­kon túlnyúló környezetvéde­lemnek. Ugyanakkor Ausztria továbbra is kitart a zwenten­­dorfi atomerőműről rendezett népszavazás eredményé­hez: nem létesíthető nukleá­ris energiaforrás az ország­ban. A magyar közúti teher­szállítókat is érintik az ugyan­csak szigorú osztrák tranzitelőírások, amelyeken (legalábbis a megállapodá­sok lejártáig) nem hajlandók változtatni. Miközben Bécs ragaszko­dik az ország példaként szol­gáló szociális vívmányainak a megtartásához, arra is törek­szik, hogy érvényesítse az Európai Gazdasági Térség kialakítását lehetővé tevő „négy szabadságjogot”: pol­gárok, áruk, szolgáltatások, tőke szabad áramlását. Nem feledkeztek meg a bécsi 13 pont szerzői az ország pa­rasztságának az érdekeiről sem: miközben figyelembe veszi a közös piaci előíráso­kat, a kormány (állami támo­gatásból) megvédi a mező­­gazdasági népességet a ket­tős teher súlyától mindaddig, míg megnyugtató megoldást nem talál az átmeneti időszak után. Ugyanez a védelem vo­natkozik az osztrák regionális politika elveinek, gyakorlatá­nak a fenntartására is. Nem engedi Ausztria azt sem, hogy károsodjék a helyi auto­nómia és a szövetségi állam jól működő szervezete, és ki­áll az állampolgár demokrati­kus beleszólási jogáért. Kulcsár László Bécs 13 pontja ' Legfrissebb ' KÜLFÖLDRŐL 2 A Nyugat Bosznia békéjéért Légtérzárlat New York (MTI) - Christ­opher amerikai külügyminisz­ter ma New Yorkban Gáli ENSZ-főtitkárral tárgyal, majd várhatóan a genfi béke­­konferencia társelnökeivel ta­nácskozik a boszniai válság­ról. Vance és Lord Owen ma érkezik az ENSZ székhelyé­re. Washingtont meglepetés­ként érte, hogy Vance és Owen a tárgyalásoknak az ENSZ-ben való folytatását ja­vasolta, amikor a Clinton-kor­mány nem fogadta el, sőt bí­rálta a most meghiúsult genfi megállapodást, hiszen az megosztja az országot. Wa­shington jelezte: legelőbb v­­amikor a héten vitatják meg kormány illetékes tagjai a dz­szláv válságban követenő politikát. Az amerikai fővárosban ft tűnést keltett a hír: a franc vezérkar állítólag részlett tervet küldött a Nyugat bős­niai katonai beavatkozása az amerikai egyesített vezé­kar főnökének. Az elgondoló szerint lezárnák a légteret szerb katonai gépek el, majd katonai védőgyűrűk vennék körül Szarajevót.­­ utóbbihoz egy amerikai , egy közös, francia-brit ha osztályra lenne szükség, légtér lezárása szerepel Cli­tonék terveiben, de az elit és tanácsadói földi csapati bevetését határozottan elut­sították. Szarajevóban lőnek és temetnek E(*IY___^4 ÓRA . MONDATBAN ♦ Balos tüntetők tegn, rendőrökkel csaptak össze kelet-németországi Cottbi városában egy nappal a­ztán, hogy németek százé­vei vettek részt a neonáci más elleni tiltakozásul rend­zett békés, gyertyás felvon­­ásokon. ♦ Kongresszust tartott vasárnapra virradóra a le­gyel szkínhed szervezett Krakkóban, harcot hirdeti a „baloldali politikai mozga­mok” ellen. ♦ Christopher amerit­­külügyminiszter és Sam iz­raeli miniszterelnök kéri annak a módját, miképpt akadályozhatnának meg arab országok által szorgl­mazott, Izraelt elítélő ENS határozat elfogadását a 40 palesztin kiutasítása ka­csán. 1993. február 1hétfő

Next