Felsőkereskedelmi iskola, Makó, 1926
Rotaresti DOBSA LAJOS (1824 október 6. Makó — 1902 július 8. Kosgyán) 1926. október hó 6-án intézetünk önképzőköre az emlékezés fáklyáját gyújtotta meg azon férfiú születésének 102-ik évfordulóján, akinek a nevét viseli. Az a pár szál októberi őszi levél, amelyet gondolatban letettünk a kosgyáni sírdombra, talán el is hervadt már emlékezetünkben, újjal akarom kicserélni ezeket a hervadt leveleket, midőn Dobsa Lajosról a következő lapokon megemlékezem. A csöndesen dolgozó író, költő a hír virágait ritkán szedegeti „gyöngyös koszorúba“, s aki végigtekint életük küzdelmeinek mezején, sokszor nagy nehézségek közepette tudja kiválogatni az el nem taposott virágokból azokat a szálakat, amik koszorúba illenek. * * * Dobsa Lajos 1824 október 6-án született Makón. Apja Dobsa Sámuel vaskereskedő és földbirtokos, anyja a nagyszentmiklósi születésű, de francia, illetőleg belgar eredetű Dubois Amália volt. A Dobsa család 1836 január 28-án kapta a nemességet V. Ferdinánd királytól. A nemességet adományozó oklevelet i. e. év június 22-én hirdették ki Csanád megyében. A diploma megengedi Dobsa Sámuel makói kereskedőnek és feleségétől született Sámuel-Konrád, Ferdinánd-Károly, Lajos-Vilmos, Amália-Janka, Zsuzsánna-Alojzia és Emilia-Róza nevű gyermekeinek a rotaresti előnév használatát.4 Dobsa Sámuel gyermekei közül Lajos időrendben a harmadik volt. Abban a házban született, amelyben ma a Gazdasági Egylet van. Dobsa Sámuel u. i. 1815-ben megvette Plathy Mihály kopáncsi árendástól a piactéren fekvő Eisenbeck-féle házat, amelyben Lajos nevű fia született. A vasüzlet jól jövedelmezett s az 50-es évek közepéig állott fönn (1852-ben még megvolt). 1850-től számlák igazolják, hogy Dobsa S. a városnak vasárút szállított."