Felsőkereskedelmi iskola, Makó, 1932

szemlélő felületes tájékozódás után észre sem vesz, de amely munkás­ság áldásos hatása mégis megvan s meglesznek a gyümölcsei. Szembetűnő ez a haladás az iskola feletteseinek és barátainak szemében. Mily gyenge anyaggal kezdte meg munkáját tíz évvel ezelőtt a tanári testület. A gimnáziumok tanulásban elmaradt, kisebb képes­ségű tanulói töltötték meg az iskola padjait, akikből nagy fáradtsággal, szívós kitartással kellett magasabb színvonalú tanuló ifjúságot felnevelni. Mennyiszer kellett objektív szigorú bírálat helyett az elnézés, megértés szelídebb eszközéhez fordulni, ami sokak szemében tű­nt fel hibának és gyengeségnek, jóllehet emberszeretet és belátás nyilvánult meg benne. Az elmúlt tíz év igazolta a tanári kar álláspontját s módszerüknek mutat­kozik felsőbb helyen is elismert és méltányolt eredménye. Más lapra tartozik az anyagiak kérdése. Súlyos gazdasági válság, nehéz megélhetési viszonyok, csökkenő tanulólétszám, magas tandíj, aminek előteremtése keserves gond a szülők részére, megannyi aka­dály, megannyi tehertétel az iskola egyébként felfelé ívelő pályáján. Az iskolafenntartó város dicséretes megértéssel biztosította eddig is az iskola fennmarad­ását, számára is igen nehéz körülmények között. Az idő igazolni fogja eljárását, amellyel kitartott az iskola fenntartása, megmaradása mellett. TARNAY IVOR, alispán, az Igazgatótanács elnöke.

Next