Makói Népujság, 1945. október (1. évfolyam, 220-227. szám)
1945-10-23 / 220. szám
I. ÉVFOLYAM, 220. SZÁM. Ara 370 pamgé 1945 OKTÓBER 23. KEDD,1 Elhalasztják a választásokat? Abbamaradnak valószínűleg a közös Hazára vonatkozó tárgyalások — A Jövő hátra kormányalakítást várnak — Tildy miniszterelnöksége az előtérben Budapest. (MTI.) A Világosság írja: A helyzet egyelőre úgy áll, hogy a választások elhalasztása mutatkozik a belpolitikai kibontakozás egyetlen útjának. A Paraszt Párt nem hajlandó listáját kapcsolni semmiféle más párttal. A Kisgazda Párt vezető többsége szintén azon a véleményen van, hogy a párt nem vállal közös listát a Szociáldemokrata Párttal. Ez a felfogás lett úrrá az utolsó 24 órában. A Polgári Demokrata Párt kezdettől fogva azon az állásponton volt, hogy a listáknak külön, szabadon kell futni. ilyenformán a politikai időjósok szerint választások nem lesznek, tehát abba maradnak a közös listára vonatkozó tárgyalások is, ugyanakkor azonban fölötte valószínű, hogy a kormányt esetleg már a jövő hét folyamán átalakítják. Tildy Zoltán miniszterelnöksége ismét előtérbe került. Amennyiben vállalná a kormány átalakítását, akkor a kisgazda miniszterek száma lényegesen nagyobb lenne a kabinetben. Általában számolni lehet azzal, hogy az új kormányban a polgári minisztereké lesz a többség. A belügyminiszter értekezletet tartott a hagymakertészekkel a hagymavaluta kérdása és a közszükségleti cikkek beszerzése az előtérben Hétfőn délelőtt 9 órakor a Hagymaházban összegyűltek a hagymakertészek, hogy meghallgassák Erdei Ferenc belügyimniszter tájékoztatóját és megbeszélést folytassanak a hagymakérdésben. A megbeszélések folyamán Erdei Ferenc belügyminiszter kihangsúlyozta, hogy a hagymavaluta értékének fenntartása igen fontos. A pénzbeli eladásokkal szemben előnyben kell részesíteni a csereüzleteket, amelyeknek keretében be kell és lehet szerezni a termeléshez és a mindennapi élethez szükséges csereárukat. Ebben a tekintetben rendkívül fontos a szén és fa megszerzése, továbbá a só és a textiláruk cserealapon történő megvásárlásra. Ezekben a csereüzletekben nagy szerep vár a szövetkezetre, amely a legalkalmasabb, hogy ezeket lebonyolítsa. A belügyminiszter ezután a jövő évi termés fokozásáról szólott. Vigyázni kell a dughagymára és a hagymamagra. Megbeszélték a földhaszonbér kérdését is. A sok és nívós felszólalások során az az álláspont alakult ki a hagymakertészek között, hogy a haszonbér tekintetében olyan értelmű rendeletet kérnek, amely szerint a haszonbér terményben,de utólag fizettessék meg. Szabó János felszólalásában elhívta a termelők figyelmét a fokihagymatermelés gazdítságos voltára és a kereseti lehetőségek egyik igen jelentős forrására, majd bejelentette, hogy a jövő tavasszal már a textilgyárak jelentős mértékű ruhaféléket szállíthatnak majd a kertésztársadalomnak abból a gyapotból, amit Oroszország szállított Magyarországra és amelynek a feldolgozása most folyik. Az értekezletet fél 11 órakor, sok hasznos és komoly felszólalás után a belügyminiszter rekesztette be. Erdei Ferenc mondott beszédet a Parasztpárt nagygyűlésén .A választás kérdéséről, a pénz romlásáról és a közellátás nehézségeiről beszélt Negyed négy múlt néhány perccel. Hatalmas tömeg hullámzik lassan a Főtér felé. Négy-öt ember verődik egy csoportba, hangosan vitatkoznak egymással. Választások küszöbén állunk. Az emberek politizálnak. Mindenki a maga igazáról beszél. Arról, szerinte hogyan lenne jobb, miként lehetne segíteni a rombadöntött ország sorsán. Pontosan fél négyet üt a városházi óra, amikor befut a belügyminiszteri autó. Ismét Erdei Ferenc jött Makóra. Belügyminiszteri minőségében immár másodszor. Az első alkalommal tavaszelőn járt itt. Akkor is komoly problémákról beszélt. Most a választási mozgalom hozta haza. Igen, haza, mert mindnyájan tudjuk, hogy Erdei Ferenc belügyminiszter ezt a várost vallja elsősorban a magáénak. S most eljöttek azok, akik közül szellemi kiválósága folytán kisarjadzott, hogy meghallgassák. A tarka embererdő első soraiban ott várakoztak azok is, akikről néprajzi munkáiban oly sok szeretettel írt: a nép egyszerű fiai is. De nemcsak ezek sorakoztak fel a városházi erkély előtt, hanem a többi pártbeliek is. A Nemzeti Parasztpárt délután 3 órára hívta össze választói nagygyűlését. A falragaszok 3 szónok beszédét hirdették. Az idő azonban sürgetett. Utána a Független Kisgazdapárt tartotta népgyűlését, s ezért csak 2 szónok beszélt a Parasztpárt képviseletében, ezek is azonban az idő által parancsolt rövidséggel. B. Papp Mihály nyitotta meg a gyűlést. Köszöntötte az egybegyűlt érdeklődőket, akik megjelenésükkel megtisztelték a pártot, majd a szónokok megjelenéséért mondott köszönetét. Utána Horváth Lajos kerületi párttitkár állt ki az erkélyre és félórás irodalmi nívón mozgó, kortörténeti beszédével szólt Makó választóihoz. — Történelmünkön a nép, a magyarság harca vonul végig, 1848 óta pedig a modern Magyarország megszületése vajúdik. A demokratikus Magyarországak megteremtése, Petőfi Sándor és Táncsics Mihály álmainak és küzdelmeinek megvalósítása ránk váró feladat. — A Nemzeti Parasztpárt ezt a történelmi feladatot vállalta magának Vállalta a népi Magyarország megteremtésének harcát. Történelmi harcunk lesz a szabadságért, a népért, a magyarságért . Csak a parasztság tud igazán nemzeti politikát csinálni, mert a parasztság osztályérdekei összeesnek a nemzet többségének általános kérdéseivel. A haladás és a nemzet ügye összeesnek a nemzet többségének általános kérdéseivel. A haladás és a nemzet ügye egyet jelent a Nemzeti Parasztpárttal. A hazafiság csak mint jelszó van a reakció száján. S ennek a jelszónak a palástja alatt támadja tovább a nép felszabadítási törekvéseit. Mi a népet akarjuk megerősíteni, mert csak a nép erős karja teheti naggyá a hazát. A függetlenség nekünk nem jelszó, nem választási fogás, nekünk szent és véres valóság! 1930-ban megpördült a dob a falukban és a kisparasztok százainak és ezreinek elárverezték a földjét. A magyar középosztályt és a tisztviselő réteget szolgává, gerinctelenné tették és a nép ellen használták fel. A nemzetnek saját magukat kiáltották ki és így sodorták bele a magyar népet az elmúlt gyilkos háborúba. Megtagadták az emberiség eszményeit és így hurcoltak százezreket idegen érdekekért a hazárba. — Pártunk tudta és tudja, hogy a demokrácia csak akkor lesz erős, ha gazdaságilag is hatalmába keríti a nép az országot. Ezért is akarta pártunk azt, hogy legyen földreform. Azért, hogy a nép sajátjává váljék a föld, hazája legyen a föld a népnek, ne csak koporsónyi föld jusson neki abból az országból, amelyet ezer éven keresztül vérével védett meg. Erdei Ferenc belügyminiszter emelkedett ezek után szólásra: — Itthon vagyok, azért most nem lehet másként, csak igazán komolyan beszélni. Nem fogok tehát semmiféle választási beszédben szokásos kortelfogásokkal élni, hanem igyekszem úgy beszélni, ahogy azt a mai komoly helyzet megkívánja. — Túlságosan ismerem, hogy mi itt a jelenlegi helyzet. Túlságosan tisztában vagyok azzal is, hogy nagyon kevés a bajok között az olyan természetű, amelyen hatalmamban állana segíteni. Nem választási szóval akarok tehát beszélni, hanem komolyan elmondani, hogy miről van szó nálunk, hol a baj. — Választunk, vagy nem választunk. Ez a döntő kérdés ma és ez izgatja legjobban az embereket. Nem tudok egy szóval felelni, igennel vagy nemmel. Az újságok arról írnak, hogy politikai válság van az országban. Két oka van ennek. Az egyik a hatalmi viszonyok bizonyos eltolódása. A budapesti választások megmutatták: azok, akik elégedetlenek a mostani helyzettel és arra a pártra szavaznak olyan tömegben, amilyenre az maga se számított. A másik pedig: olyan kormányzati nehézségekkel kínlódunk a